Se az illetményük, se a munkavégzésük helye, sőt a létszámuk sem változik a járási rendszer bevezetésével – ezzel nyugtatták meg a kormányzat képviselői a földhivatali dolgozókat a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Földhivatali Országos Szakmai Tanácsának hétvégi fórumán. A közigazgatási és a vidékfejlesztési tárca képviselői ugyanakkor számos, a napi munkával kapcsolatban felvetődő konkrét kérdést elhárítottak, illetve írásban ígértek választ.
Sok szempontból újító konferenciasorozatot indított útjára az MKKSZ, amelynek hétvégi állomása a szakszervezet Földhivatali Országos Tanácsának fóruma volt a Benczúr Hotelben. Árva János, az MKKSZ elnöke megnyitójában is utalt arra, hogy a járási hivatalok kialakulása számos problémát vet fel, mert az érintett szakigazgatási dolgozóknak kevés az információjuk arról, hogy a területi államigazgatás átalakítása milyen hatással lesz a napi munkájukra. Ezért is invitálták meg ezúttal is a rendezvényre a kormányzat képviselőit, hogy választ kapjanak a szakmaspecifikus kérdéseikre.
Ahogy Boros Péterné, a szakszervezet főtitkára is megerősítette: a fórum témái valamennyi földügyi szakigazgatásban dolgozó kormánytisztviselő számára sorsdöntő jelentőségűek, de kiemelten fontos a kormány számára is, hiszen a területi közigazgatás átalakítására az évből már nem sok idő maradt. Bár a nagy horderejű változtatás végrehajtását a szakszervezet saját eszközeivel segíti, továbbra is kevésnek tartják az egy évet arra, hogy egy ilyen sok szereplővel működő rendszert átalakítsanak. A főtitkár bejelentette: új dologra vállalkoztak abban is, hogy a szakmai tanács rendezvényére nemcsak a kormányhivatalok érintett munkavállalóinak képviselőit, hanem a megyékben, a kirendeltségeknél, a körzeti hivataloknál dolgozó szakigazgatási szervek vezetőit is meghívták.
A mostani fórumra a földhivatalokban dolgozókat érintő különösen aktuális és legfeszítőbb kérdéseket fogalmazták meg. Ilyen például, hogy befolyásolja-e a járási hivatalok kialakítása a jelenlegi földhivatali létszámot, változik-e a földhivatali dolgozók illetménye, több járást lefedő földhivatal esetén kinek lesz beleszólási joga a körzeti hivatal működésébe, vagy jogsértések esetén a felelősségre vonás kinek a kompetenciája lesz? Fontos kérdés, hogy mi lesz a még hivatalban lévő osztályvezetőkkel, hogy pótolják a szakmai tapasztalatukat, illetve ki irányítja, koordinálja a megmaradók munkáját? Az osztályvezetők kiesése a rendszerből súlyosan veszélyeztetné a körzetek szakmai munkáját – hangsúlyozta a főtitkár asszony, aki arra is kíváncsi volt, a kormányablakokban lesz-e földhivatali ügyfélfogadás, s hogy szervezik meg az ügyfelek tájékoztatását szakmai kérdésekben, hogyan történik az „átcsatolás” technikailag, ahogy az ügyfélfogadás vagy az iktatás.
Boros Péterné – visszatérve az átszervezés létszámvonatkozására – elmondta: a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) legutóbbi ülésén a szakszervezet azt kérte a kormányzattól, ha lesz leépítés, kiemelten figyeljen arra, hogy az elbocsátásban érintett közszolgálati munkavállalók sorsát a gondoskodó elbocsátás program keretében kezelje. Ennek eszközrendszerét alakítsa ki, és a KÉF december eleji ülésén mutassa be. Ezt a felvetést a kamarai és az önkormányzati oldal is támogatta. A kormány egyébként garanciát vállalt arra, hogy minden, a polgármesteri hivataloktól a járási hivatalokhoz átkerülő tisztségviselőnek megmarad az eddigi bére.
A szakmai-érdekképviseleti fórumon Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár (KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság) elöljáróban leszögezte: a járási hivatalok kialakításának, a területi államigazgatás átalakításának célja, hogy a területi, sőt az államigazgatás egészének rendszerében világos területi szintek és struktúrák legyenek. A központi igazgatás átalakítását követte a területi átalakítás, amelyben a földhivatali rendszer is erősen érintett volt, ezt követi most a helyi közigazgatási szint kialakítása. A vezérelv az, hogy az államigazgatáson belül mindenki pontosan lássa, mi a központi és a területi igazgatás szintje, mik tartoznak össze, és a rendszerben alattuk lesz a járási hivatal, amely első fokú általános hatóságként működik. Ez a földügyi szervezetben sem új, hiszen a körzeti, megyei földhivatalokkal ezen gondolatmenet mentén szerveződött a rendszerük – tette hozzá az államtitkár, aki utalt arra is, hogy a jegyzők által ellátott államigazgatási feladatok egy részét is a járási hivatalok látják majd el.
Új járási szakigazgatási szerv is lesz, az építésügyi és örökségvédelmi hivatal. A szakigazgatási szervek egyébként, mint elsőfokú hatóságok ugyanazokkal a jogosítványokkal bírnak majd, mint a megyei kormányhivatalban a szakigazgatási szervek, vagyis a jogszabályban biztosított hatáskörüket önállóan látják el – erősítette meg. Ugyanakkor értelemszerűen a szakmai irányító egy körzeti földhivatal felett a megyei szakigazgatási szerv, a megyei földhivatal lesz, ebben a kérdésben se új az irányítás és a felügyeleti viszony, ez megmarad, a szakmai irányítás „teteje” a Vidékfejlesztési Minisztérium. „Ebből a szempontból is újító a mostani konferencia, hogy a szakmai és a szervezeti irányító egy fórumon tudott megjelenni, hiszen mindenkit megnyugtathatunk: az átalakítással a szakmai irányítás vagy a szakmai feladatok ellátásának rendszere nem változik” – hangsúlyozta Zöld-Nagy Viktória. Kitért arra is, hogy a járási hivatalok belső szervezete ugyanúgy néz ki, mint a megyei kormányhivatalok szervezete: törzshivatalból és szakigazgatási szervekből áll, és a járási szakigazgatási szervek vezetői is önállóan gyakorolják a feladat- és hatásköröket.
Változás a munkáltatói jogok gyakorlásában lesz, ezt a járási hivatalvezető látja el, a megyei szakigazgatási vezető ugyanakkor véleményezési jogot kap, míg a kinevezés-felmentés a kormányzati megbízott jogköre. Egy, a kormány által támogatott törvénymódosítási javaslat szerint például, ha egy-egy körzeti földhivatalnál több munka van, mint amennyit az ott dolgozók el tudnak végezni, a megyei szakigazgatási szerv vezetője diszponálna ideiglenesen a létszám fölött.
A kormányablak rendszer kialakításával kapcsolatos kérdésekre rátérve az államtitkár húsba vágónak nevezte, hogy hol látják el a feladatot az ügyfélszolgálati dolgozók 2013 végétől. „A földhivatali feladatok ebből a szempontból nagyon speciálisak, hiszen itt az időtényező nagyon fontos, ezért eddig is csak óvatosan lehetett hozzányúlni a rendszerhez. Így van ez a kormányablakok kialakításánál is: szervezeti kérdésben van egy elképzelésünk, de azt a szakma nélkül nem lehet megvalósítani. Ezért a kormányablakok tekintetben minden egyes ágazattal külön egyeztetünk arról, hogy a feladat- és hatáskörökből mik tehetők be egy kormányablakba” – hangsúlyozta.
Arról viszont, hogy a földhivatali feladatok közül a kormányablak milyen típusú eljárásra lesz képes és milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, több információval nem tudott szolgálni. Az önkormányzatoktól átkerülő köztisztviselők illetményével kapcsolatban megismételte: az érintettek azzal az illetménnyel folytatják a munkájukat januártól, mint ami a jelenlegi besorolásuk alapján jár nekik. Nem történik változás se az illetményben, se a munkavégzés helyében, sőt a létszámban se, hiszen nincs létszámleépítés a járási hivatalok tekintetében – jelentette ki az államtitkár.
A körzeti földhivatalok illetékességi területének a mozgatása a legnehezebb abból a szempontból, hogy itt nem egy államigazgatáson belüli szervezeti és szervezési intézkedést jelent, hanem egyben az ingatlan nyilvántartásban történő módosítást is, amihez nincs meg a központosított rendszer. Emiatt döntött úgy a kormány, hogy a körzeti földhivatalok járáshoz igazításának dátumát a jövő év szeptember 1-re tűzte ki. A mindennapi munkavégzés szempontjából fontos lesz a már megkötött járási megállapodások alapján az ingatlan nyilvántartási bejegyzésnek a kérdése, és az, hogy hogyan történjen a járási átkerülő feladatokkal összefüggésben a vagyonátvétel. „Próbálkozunk azon dolgozni, hogy az óriási átrendeződéshez, ami a körzeti földhivatalok egyre bővülő munkaterhével jár, a költségvetés keretét hozzá tudjuk igazítani. Ebben valami sikert el tudunk érni” – mondta.
A szervezeti rendszer átalakításához az agrártárca főosztályvezetője, Horváth Gábor István Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi- és Térinformatikai Főosztály Vezetője annyit tett hozzá, hogy a tárca támogatásával mindent megtesz, hogy az átállás zökkenőmentesen megtörténjen. Kidolgozták az ütemtervet, folyik az egyeztetés. Körzetenként mérik fel az átállás lehetőségeit, hiszen az átcsoportosítás 85 körzetet érint, és gyakorlatilag egy hétvége áll rendelkezésre az átcsatlakozásokra.
A földhivatali kirendeltségek sorsára vonatkozó konkrét kérdésre elhangzott: a kirendeltségek megszűnnek, és önálló hivatallá alakulnak, ennek kapcsán fel kell tölteni a létszámokat. A cél, hogy mindenhol járási szakigazgatási szerv működjön, de ha nem gazdaságos, megszüntetik. Az egy járás, egy körzeti földhivatal modell fel sem vetődött, nincs is szakmai indokoltsága. A végső cél a kormányablak rendszer, mert az minden járási székhelyen lesz, és minden kérdéssel bemehet az állampolgár, de a tényleges ügyintézés ott folyik majd, ahol eddig is – hangzott el a fórumon, ahol megerősítették: a távlatos cél a földhivatali ügyfélszolgálatok megszüntetése, mert a kormányablakok hosszú távon kiváltják a többi ügyfélszolgálatot, de ez nem az első körben történik meg. Kezdetben párhuzamosan működnek.
Kérdésekre válaszolva az államtitkár asszony elmondta: a koncepció szerint 2013 végére megnyílik a 304-305 kormányablak, és párhuzamosan kifut a rendszerből a többi ügyfélszolgálat. De a kormányablak nem váltja ki a hivatali ügyintézést. Az ügyfélszolgálati munkát végzők kerülnek a kormányablakba, e mögött lesz az adott hivatal, amely az ügyintézést végzi. „Nem cél, hogy valaki bemegy a kormányablakba, és úgy jön ki, hogy van egy építési engedélye” – jelentette ki.
Az úgynevezett kormányablak képzés hamarosan megindul a Közszolgálati Egyetemen, a kiválasztási eljárás megtörtént. A kormánymegbízottak tudják, hányan jelentkeztek, és hogy a tervezett kormányablakba hány munkatársra van szükség. A képzésben résztvevő kormánytisztviselők számát is ennek alapján kell meghatározni. A döntés megszületése pillanatában kezdődik az egyéves képzés, ami folyamatos lesz, mert csak olyan dolgozó tud bekerülni a kormányablakba, akinek megvan a képesítése.
A képzést egyébként az állam finanszírozza, a középfokú végzettségűeknél külön követelmény a felsőfokú képesítés megszerzése. Ezt is az állam finanszírozza, vagyis bekerül az állam által finanszírozott kvótába. Ez a kötelezettség az 50 év alattiakra vonatkozik. Külön tanulmányi és felsőoktatási szerződést kötnek mindenkivel. Arra a kérdésre, hogy ki finanszírozza az utazási költséget, a kormányzat képviselői nem tudtak válaszolni, mint ahogy arra sem, hogy ha a földhivatali ügyfélszolgálatok dolgozói átmennek a kormányablakba, ki fog „ügyfelezni”.
A fórum résztvevői jelezték: sok a bizonytalanság a dolgozókban, nem tudják egyebek mellett azt sem, hogy kötelező-e az integrált kormányablakban dolgozniuk, és azt sem, hogy milyen hátrány éri azt a kormánytisztviselőt, aki azért nem tud részt venni a kormányablak képzésen, mert már valahol tanul.
Kun J. Erzsébet
Forrás: Szakszervezetek.hu
