Megéri tanulni

A FES és a Tárki közös konferenciája érdekes tanulságokkal szolgált a fiatalok helyzetéről Magyarországon.

A Friedrich Ebert Alapítvány és a Tárki „A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU-összehasonlításban” című közös konferenciáján ismertetett adatok azt mutatják, hogy kifizetődik a tanulás.

Igaz, hogy míg az átlagos munkanélküliségi ráta a legutóbbi KSH adatok alapján 10,4 %, addig az ifjúsági munkanélküliség a 15-24 év közöttiek körében már 29,4 %, azonban ennek a közel harminc százaléknak a legkisebb hányadát – mintegy 5 %-ot – adják a felsőfokú végzettségűek. Ezenkívül a magasabb végzettségnek egyre magasabb szerepe van a státusz megszerzésében és a magasabb kereset elérésében is. Hiszen míg a szakmunkások keresete drasztikusan csökkent a 80-as évek óta, addig a felsőfokú végzettségűeké a többiekhez viszonyítva is jelentősen növekedett, illetve egyre kevésbe lehet magas pozíciót elérni középfokú végzettséggel.

Jelenleg a kormányzati politika a szakképzés irányába vinné el az oktatást, növelve a szakmunkásképzésben részt vevő gyerekek arányát, mindeközben csökkentetve a felsőoktatási keretszámokat, illetve leszállítva a tankötelezettségi kort, hogy mint mondják, az oktatásból kikerülő fiatalok jobban megfeleljenek a munkaerőpiac igényeinek.

Kolosi Tamás, a Tárki elnöke szerint azonban nem szabad az oktatást kizárólag munkaerő-piaci igényeknek alávetni, hiszen azok folyamatosan változnak, illetve az oktatásnak van egy műveltségi, kulturális aspektusa is. Véleménye szerint sokkal inkább előtérbe kellene helyezni az oktatásnak a munkaerőpiacra felkészítő funkcióját.

Tehát megéri tanulni, már akinek lehetősége van rá…

Mi lesz veletek fiatalok?

Monostori Judit, a KSH munkatársa az általa ismertetett kutatásban a családi struktúrák átalakulásáról beszélt. Kiemelte, hogy a 20-39 év közötti fiataloknál mentek végbe a legnagyobb változások.

Egyre magasabb azoknak a fiataloknak a száma, akik még a szüleikkel élnek (36,6%), részben a kitolódott iskolaévek, részben a munkaerő-piaci bizonytalanság miatt. Az egyedülállók nagy része még sosem volt házas, a társas kapcsolatok pedig eltolódtak a házasságtól az élettársi kapcsolatok irányába. Egyre kevesebb a gyermekes család (29,3%), kisebbek a családok és a háztartások, kitolódik a gyermekvállalás, ugyanakkor kimutatható, hogy inkább az alacsonyabb végzettségű nők szülnek, a magasabb végzettségűeknél a gyermektelenség vagy maximum egy gyermek a jellemző.

Válságban a munkaerőpiac

Két új jelenség figyelhető meg a magyar munkaerőpiacon: a fiatalok belépésének nehezedése és a migráció, mint válasz a hazai helyzetre – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki munkatársa. Magyarországon a kétezres évek közepén kezdett emelkedni a munkanélküliség. A visegrádi országokkal összehasonlítva a legalacsonyabb munkanélküliségű országból a legmagasabbak közé kerültünk. A különböző korcsoportokat azonban eltérően érintette a jelenség, a fiatalok korábban alacsony munkanélküliségi rátája nagyon megemelkedett.

Képzettség szerint vizsgálva jól látszik, hogy a legfeljebb 8 általánost végzett férfiak elmaradása vált jelentőssé az EU–27 átlagához képest. Kiemelte, hogy a problémára adott kormányzati válasz csak tovább erősíti e réteg foglalkoztatási gondjait. A magasan tartott minimálbér szintén visszafogja a foglalkoztatásukat, a munkaerőpiacra való belépésüket.

Magyarországon az új uniós tagországokkal összevetve sokáig alacsony volt a külföldi munkavállalás népszerűsége, de a válság kitörését követően megváltozott a helyzet, különösen Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság felé. Elsősorban a szakmunkások mennek el, nem a képzettség nélküliek.

A Friedrich Ebert Alapítvány és a Tárki által rendezett kétnapos konferencia alapját azok a tanulmányok képezik, amelyek jövő év első elején nyomtatott formában megjelennek a Tárki Társadalmi Riport 2012 című kötetében.

Kapcsolódó cikkek:

 

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk