Megéri tanulni

A FES és a Tárki közös konferenciája érdekes tanulságokkal szolgált a fiatalok helyzetéről Magyarországon.

A Friedrich Ebert Alapítvány és a Tárki „A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU-összehasonlításban” című közös konferenciáján ismertetett adatok azt mutatják, hogy kifizetődik a tanulás.

Igaz, hogy míg az átlagos munkanélküliségi ráta a legutóbbi KSH adatok alapján 10,4 %, addig az ifjúsági munkanélküliség a 15-24 év közöttiek körében már 29,4 %, azonban ennek a közel harminc százaléknak a legkisebb hányadát – mintegy 5 %-ot – adják a felsőfokú végzettségűek. Ezenkívül a magasabb végzettségnek egyre magasabb szerepe van a státusz megszerzésében és a magasabb kereset elérésében is. Hiszen míg a szakmunkások keresete drasztikusan csökkent a 80-as évek óta, addig a felsőfokú végzettségűeké a többiekhez viszonyítva is jelentősen növekedett, illetve egyre kevésbe lehet magas pozíciót elérni középfokú végzettséggel.

Jelenleg a kormányzati politika a szakképzés irányába vinné el az oktatást, növelve a szakmunkásképzésben részt vevő gyerekek arányát, mindeközben csökkentetve a felsőoktatási keretszámokat, illetve leszállítva a tankötelezettségi kort, hogy mint mondják, az oktatásból kikerülő fiatalok jobban megfeleljenek a munkaerőpiac igényeinek.

Kolosi Tamás, a Tárki elnöke szerint azonban nem szabad az oktatást kizárólag munkaerő-piaci igényeknek alávetni, hiszen azok folyamatosan változnak, illetve az oktatásnak van egy műveltségi, kulturális aspektusa is. Véleménye szerint sokkal inkább előtérbe kellene helyezni az oktatásnak a munkaerőpiacra felkészítő funkcióját.

Tehát megéri tanulni, már akinek lehetősége van rá…

Mi lesz veletek fiatalok?

Monostori Judit, a KSH munkatársa az általa ismertetett kutatásban a családi struktúrák átalakulásáról beszélt. Kiemelte, hogy a 20-39 év közötti fiataloknál mentek végbe a legnagyobb változások.

Egyre magasabb azoknak a fiataloknak a száma, akik még a szüleikkel élnek (36,6%), részben a kitolódott iskolaévek, részben a munkaerő-piaci bizonytalanság miatt. Az egyedülállók nagy része még sosem volt házas, a társas kapcsolatok pedig eltolódtak a házasságtól az élettársi kapcsolatok irányába. Egyre kevesebb a gyermekes család (29,3%), kisebbek a családok és a háztartások, kitolódik a gyermekvállalás, ugyanakkor kimutatható, hogy inkább az alacsonyabb végzettségű nők szülnek, a magasabb végzettségűeknél a gyermektelenség vagy maximum egy gyermek a jellemző.

Válságban a munkaerőpiac

Két új jelenség figyelhető meg a magyar munkaerőpiacon: a fiatalok belépésének nehezedése és a migráció, mint válasz a hazai helyzetre – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki munkatársa. Magyarországon a kétezres évek közepén kezdett emelkedni a munkanélküliség. A visegrádi országokkal összehasonlítva a legalacsonyabb munkanélküliségű országból a legmagasabbak közé kerültünk. A különböző korcsoportokat azonban eltérően érintette a jelenség, a fiatalok korábban alacsony munkanélküliségi rátája nagyon megemelkedett.

Képzettség szerint vizsgálva jól látszik, hogy a legfeljebb 8 általánost végzett férfiak elmaradása vált jelentőssé az EU–27 átlagához képest. Kiemelte, hogy a problémára adott kormányzati válasz csak tovább erősíti e réteg foglalkoztatási gondjait. A magasan tartott minimálbér szintén visszafogja a foglalkoztatásukat, a munkaerőpiacra való belépésüket.

Magyarországon az új uniós tagországokkal összevetve sokáig alacsony volt a külföldi munkavállalás népszerűsége, de a válság kitörését követően megváltozott a helyzet, különösen Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság felé. Elsősorban a szakmunkások mennek el, nem a képzettség nélküliek.

A Friedrich Ebert Alapítvány és a Tárki által rendezett kétnapos konferencia alapját azok a tanulmányok képezik, amelyek jövő év első elején nyomtatott formában megjelennek a Tárki Társadalmi Riport 2012 című kötetében.

Kapcsolódó cikkek:

 

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és