Kormányzati partnereket hívott párbeszédre az MKKSZ munkaügyi szakmai tanácsa

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) abban érdekelt, hogy ha már a kormány elhatározta a magyar közigazgatás területi szervezetrendszerének átalakítását, az sikeres legyen, mert a közigazgatás szereplői több kísérletet már nem képesek elviselni – jelentette ki Boros Péterné, a szakszervezet főtitkára szerdán azon a szakmai és érdekképviseleti fórumon, amelyen kormányzati vezető tisztségviselők válaszoltak a járási rendszer kialakításával, illetve annak január 1-jétől várható hatásaival kapcsolatos kérdésekre.

A szakszervezet Munkaügyi Országos Szakmai Tanácsának fórumán Boros Péterné vitaindítóját azzal kezdte, hogy valamennyi munkaügyi szakigazgatásban dolgozó, de a kormány számára is sorsdöntő jelentőségű a nagy horderejű változás. Az átalakítással kapcsolatos szakmai, szervezeti javaslataikról folyamatosan tájékoztatják a kormányzati szerveket, hiszen az érdekképviseleti munkában is kulcsfontosságú, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek az új szervezeti rendszerrel, legyen költséghatékony és javuljon a szolgáltatások elérhetősége. Ugyanilyen követelmény, hogy az érintett személyi állomány értse az átszervezés célját, ismerje annak menetét, legyen érdekelt a gyors és eredményes megvalósításában. Biztos lehessen abban, hogy munkavégzési és egzisztenciális feltételei belátható időn belül javulnak – vagy legalább tovább nem romlanak.

„Mára sem gyógyultak be azok a sebek, amelyeket a munkaügyi kirendeltségeken dolgozók 2010 első hónapjaiban szenvedtek el az illetménykiegészítés megvonása miatt. Nem felejtünk, de előre nézünk. Szeptember elseje óta szinte valamennyi kormánymegbízottal felvettük a kapcsolatot, felajánlottuk a szakszervezet együttműködését a járási közigazgatás kialakításában területi szinten is. A szakszervezet abban tud segíteni a döntéshozóknak, hogy megosztja az aggályokat, akár a jobbító szándékú, a gyakorlathoz jobban igazodó elképzeléseiket. Enélkül ugyanis néha gellert kap egy-egy még jónak tűnő elképzelés is” – mondta a főtitkár asszony, hozzátéve: az MKKSZ kormányzati kapcsolatai kiegyensúlyozottak, szinte minden megyei kormányhivatallal kölcsönösen érdekeltek az együttműködésben, egyetlen megyei kormányhivatal vezetése tagadta csak meg a szakszervezeti működést lényegesen befolyásoló tagdíjlevonást.

A fórumra azokból a kérdésekből állítottak össze egy csokrot, amelyek a leginkább feszítőek. Például, hogy 2013. január 1-től, illetve év közben lesz-e változás a nemzeti foglalkoztatási alap és a munkaügyi szervezet által végrehajtott TÁMOP programok pénzügyi kezelésében, a kirendeltségi döntési hatáskörben, amely csorbíthatja ezek kompetenciáját? Ha igen, akkor ez jár-e létszámcsökkentéssel és mikortól? (A szakszervezet ebben a kérdésben azt javasolja, hogy kirendeltségektől ne kerüljenek el hatáskörök megyei szervezeti egységhez, inkább a munkaügyi kirendeltségek létszámbeli erősítése indokolt.) A járási hivatalok felállásával hol lesz a munkaügyi kirendeltség helye, illetve hogyan alakul az illetménykiegészítés mértéke?

Zöld-Nagy Viktória, a KIM helyettes államtitkára a járási hivatalok kialakításával kapcsolatban emlékeztetett, hogy a kormány az alapvető elemeket már 2011. szeptember 1-jén meghatározta, az alapelvek azóta sem változtak. A jogalkotás folyamatában, a különböző egyeztetések során kaptak gellert, de a végeredmény: van egy járástörvény és egy saláta kormányrendelet a feladat- és hatáskörökkel, valamint október 17-e óta egy újabb kormányrendelet, amely érinti a szakigazgatási szerveket és a kirendeltségi illetékességet rögzíti.

„Az előterjesztés foglalkozott a munkaügyi szervezet átalakításával is. Az egyik legfontosabb, hogy 2013. június 1-ig a rendszer változatlan az illetékességi területen is, azután a járáshoz kell igazítani. De nem kell minden járásban járási munkaügyi szakigazgatási szervnek működnie, egy-egy jelenlegi kirendeltség illetékességi területe több járásét is lefedheti. A szakmai irányítási jogokat az gyakorolja, akihez ma is tartozik, a vezetésben semmilyen átalakítást nem jelent.” Az államtitkár asszony leszögezte: nem tervezik kirendeltségek megszüntetését, nem lesz feladat- és hatáskör változtatás sem, a jelenleg működő szervezetrendszerrel folytatódik a munka. Az államigazgatási szervezeti struktúrában az alsó szint a járási hivatalok szervezete lesz, ide kerülnek a szakigazgatási szervek, a kirendeltségek, a mostani szakmai önállósággal. A megyei kormányhivatalok rendszerével azonos módon, önállóan gyakorolják a járási szakigazgatási szervek vezetői is a feladat- és hatásköröket. Fölöttük a szakmai irányító a megyei szakigazgatási szerv, és e fölött a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz a jövőben is. A munkáltatói jogokat viszont a járási hivatal vezetője gyakorolja. A járási hivatal a kormányhivatal része, a munkáltatói jogot azért telepítették a járási vezetőhöz, mert a járási hivatalok méreteiknél fogva nem alkalmasak arra, hogy azon belül elaprózzák a munkáltatói jog gyakorlását. A járási törvény is garanciát tartalmaz arra, hogy a szakigazgatási szerv vezetőjével együttműködésben kell gyakorolni a járási hivatal vezetőjének ezt a jogot.

A kormány előtt van a járási törvény módosítására vonatkozó előterjesztés, amely olyan tartalmi elemeket is megfogalmaz, amelyekről egyébként politikai egyeztetéseken egyetértés születetett. Például a szakszervezet is kifejtette a véleményét. Ennek lényege, hogy az önkormányzatoktól átkerülő köztisztviselők megtarthatják az illetményüket. Az államtitkár arról is tájékoztatást adott, hogy a kormányzat illetékesei folyamatosan figyelik, hol lehet további egyszerűsítéseket bevezetni a rendszer, a munka hatékonyságának növelése érdekében. Arra kérte a fórum résztvevőit, ha erre vonatkozó javaslataik vannak, folyamatosan jelezzék az illetékeseknek.

Zöld-Nagy Viktória kitért a munkaügyi szervezeti rendszert is erősen érintő kormányablakok kialakítására is. Mint mondta: szomorúan tapasztalta, hogy vannak megyék, ahonnan senki nem jelentkezett a kormányablak képzésekre, pedig a szakszervezettel közös fórumokon is igyekeztek felhívni a kormányhivatalok ügyfélszolgálatán dolgozók figyelmét ennek fontosságára. Hosszú távon ugyanis ez lesz az egyetlen integrált ügyfélszolgálat a rendszerben. Ennek a kialakítása 2013 októbere vagy vége lesz. Nagyon sok informatikai fejlesztésre van szükség ugyanis, hogy biztonságban tudjon működni a kormányablak rendszer, a kollégák hozzá tudjanak férni az alkalmazásokhoz, s olyan informatikai csatorna legyen, amin keresztül a beérkező igények, kérelmek bekerülhessenek az ügyintézés folyamatába. Az államtitkár leszögezte, hogy hosszú távon, fokozatosan szűnik meg a többi ügyfélszolgálat, csak kormányablakok lesznek, amelyek alapvetően az okmányirodák bázisán alakulnak ki, ami azt is jelenti, hogy az okmányirodák dolgozói bekerülnek a kormányablak rendszerbe, de csak azok, akik elvégzik az egyéves képzést, amelynek első kurzusa várhatóan még novemberben elkezdődik. Jelenleg egyébként 2800-an dolgoznak okmányirodákban, valamennyien nem kerülhetnek be a kormányablakba, akkor sem, ha a teljes rendszert 6000-6500 fővel tervezik – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy az önkormányzatoktól a járásokhoz kerülő dolgozók illetménye feszültségeket okoz majd, Zöld-Nagy Viktória megerősítette: nem minden feladat kerül át a kormányablakokhoz, most egyeztetnek arról, hogy a kormányhivatalokhoz tartozó államigazgatási hatás- és feladatkörök közül melyiket lehet a kormányablakba utalni. A kirendeltségek illetménykiegészítésének csökkentésére azért került sor – hangsúlyozta -, hogy egységes legyen a rendszer. Az önkormányzatok esetében azért született a kormányzati döntés, mert az érintettek ugyanazt a feladatot látják el, csak más szervezeti rendszerben. A terv az, hogy a közszolgálati életpályamodell keretében a munkakör alapú bérezés kialakításával egyszerre rendezik mindenki bérét. E témához kapcsolódva dr. Jáczku Tamás, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatás-irányítási főosztályvezetője úgy fogalmazott: a munkaügyi kirendeltségeken dolgozók január 1-jétől a világon semmit nem fognak észrevenni abból, hogy ők egy járási hivatalban dolgoznak, az esetleges névtáblacserét leszámítva. Utalt arra, hogy a tárgyalások kezdetétől leszögezett alapelv volt, hogy kirendeltséget nem zárnak be és újat se hoznak létre. Minden kirendeltség marad a helyén, január 1-jétől is változatlan körben. A KIM azt a korrekt ajánlatot tette, hogy a járás illetékességi területén is túlterjedhet a kirendeltség illetékességi területe, de az lenne kívánatos, ha a kirendeltség és a járás illetékességi területe illeszkedne egymáshoz a különféle anomáliák elkerülése érdekében, s az állampolgárok is tudják, hogy hova kell fordulniuk, ha munkaügyi problémájuk van – tette hozzá. A tárca felmérése szerint három megyében fordul elő, hogy a járás illetékességi területén több kirendeltség is van. Azokat se zárják be, hanem összeolvadnak. Ez azzal jár, hogy három-négy kirendeltség-vezető státusza megszűnik – mondta.

A fórumon felvetődő kérdésekre adott válaszokból kiderült: az október 17-én megjelent kormányrendelet felsorolja, hogy milyen szakigazgatási szervek tartoznak a járási hivatalokhoz, s az is, hogy a járási hivatal szervezeti felépítése megegyezik a kormányhivataléval. A jegyzőtől a feladat- és hatáskörök – a gyámhivatal kivételével – a megyékhez tartoznak, az okmányirodák pedig a járási hivatal törzshivatalába kerülnek. Az okmányirodákban dolgozók jelenlegi illetményüket kapják január 1-jétől is, amit az önkormányzat megállapított és az jogszerű.

Dr. Kovács Péter, a KIM főosztályvezetője kérdésekre reagálva azt mondta, a járási hivatalok kialakítása nem jár elbocsátásokkal, a 121 ezres kormányhivatali létszám várhatóan 131 ezerre duzzad január 1-jétől. A legkisebb járás egyébként Bélapátfalva lesz, a legnagyobb pedig Miskolc – közölte. Megerősítette azt is, hogy a kormányablak rendszer bővítése és a járások kialakítása nem egy gombnyomásra történik. A kormányzat célja, hogy az integrált, egységes államigazgatási ügyfélszolgálati rendszert a kormányablak alatt alakítsa ki, amely 2015-ig valósulhat meg országos szinten. Jáczku Tamás ehhez hozzátette: a kormányablakba kerülők illetménye és munkaköre is változik. Az államigazgatásra vonatkozó létszámleépítésről egyelőre nincsenek információk. A tárcánál mindazonáltal azért lobbiznak, hogy a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos többletfeladatok ellátására a munkaügyi központok még legalább kétszáz kormánytisztviselőt alkalmazhassanak. S bár a jelenlegi gazdasági helyzetben ennek nincs realitása, azt remélik, hogy legalább további létszámleépítés nem érinti a munkaügyi központokat.

A fórumot záró beszédében Árva János, az MKKSZ elnöke megjegyezte: nem volt arra példa, hogy minisztériumi vezetők elfogadtak volna meghívást egy részágazatot érintő konferenciára, mert fontosnak tartják azt.

Kun J. Erzsébet

Forrás: Szakszervezetek.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk

Brüsszelből üzenjük

Beszámoló az ETUC Végrehajtó Bizottságának 2022. június 22-23-i üléséről Hosszú idő után ismét személyes jelenlét mellett zajlott az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsági ülése Brüsszelben. A Bizottság sok minden