2012. október 16-31.

2012. október 31.

Bajba kerülhet a kormány az iskolák államosítása miatt

Az államosítással változik a fenntartó, tehát megváltoznak az uniós fejlesztéseknél létrejött polgárjogi szerződések, s az azokban vállalt kötelezettségeket Magyarország nem teljesíti. Ez nem tréfa: ilyen kötelezettség például az, hogy az uniós pénzért cserébe öt évig nem változhat a fenntartó. (Népszabadság)

Újabb 150-200 milliárdos megszorítás a láthatáron

Ismét felborzolta a kedélyeket, hogy londoni elemzők azt valószínűsítik: az Európai Bizottság a vártnál keményebb álláspontra helyezkedik a magyar államháztartási deficitcél ügyében, ezért várható, hogy a magyar kormány hamarosan újabb – 150-200 milliárd forint körüli – egyenlegjavító lépéseket jelent be. (Népszava)

KSH adatok – mi az igazság?

Tovább nőtt a munkában állók száma
Tízévi rekordra ért a hazai foglalkoztatottság, az előző évhez viszonyítva nyolcvanezerrel nőtt a munkavállalók száma a harmadik negyedévben. A növekedést elsősorban a szolgáltatói szektorban elért évi negyvenezer fős létszámnövekedés hajtotta.(Magyar Hírlap)
Továbbra is magas a munkanélküliség
A kormányzat rózsaszín szemüvegen keresztül szemléli a gazdasági folyamatokat, ha úgy látja, hogy a jelenlegei munkanélküliségi adatok elfogadhatóak. A valóságban ugyanis a munkaerő piacon tragikus a helyzet, a versenyszférában egyre kevesebb a munkahely. (Népszava)

Teljes lesz az egykulcsos rendszer

Elkezdődött a kormány új adójavaslatainak általános vitája az Országgyűlésben. Ezek alapján 2013. januártól ténylegesen egykulcsos lesz a hazai szja-rendszer a szuperbruttósítás megszüntetésével. Ennek 107 milliárd forintos a költségvetési hatása, de Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint ezzel a kormány számolt a jövő évi büdzsé összeállításakor. (Magyar Hírlap)

A kormány nemet mond a nyugdíjak csökkentésére

A közszféra méretének csökkentésében és az adóbeszedés hatékonyságának növelésében például egyetért tárgyalópartnereivel a magyar kormány, a nyugdíjak, valamint a munkavállalói jövedelmek csökkentését azonban továbbra sem támogatja – válaszolta korábbi közléseinek megfelelően az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egy képviselői kérdésre. (MNO)

Ezt kéri az IMF/EU

Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter válaszolt Veres János szocialista országgyűlési képviselő által feltett kérdésre: “Mi áll az IMF-nek elküldött levélben?”A tárca nélküli miniszter írásban megadott válasza szerint az egyeztetések lezárultával az IMF előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azokra a területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása, illetve mélyebb kifejtése szükséges. (Népszava)

Itt a vége

Az iskolákat elveszik az önkormányzatoktól. Ahol volt egészségügyi intézmény, elvették azt is. Már nincs saját tűzoltóságuk. Hitelt nem vehetnek föl, csak a kormány jóváhagyásával. Ebből az következik, hogy mivel áttérnek a feladatalapú finanszírozásra, csak arra telik majd, amire a kormány gondolja, hogy telnie kell: az iskolaépületek karbantartására, úttisztításra, segélyfizetésre. Az önkormányzatoknak a diszpécser szerepe jut. Tóth Ákos írása a Népszabadság Vélemény rovatában.

Bővítené a mozgásterét a kormány

November hetedike, vagyis jövő szerda mérföldkő lesz a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárásban, ekkor adja ugyanis közre az Európai Bizottság az egyes tagállamokra vonatkozó makrogazdasági előrejelzését. (Népszabadság)

2012. október 30.

A tanárok mögött minden közszolga?

Ma délelőtt dönthet a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma az országos közszolgálati sztrájkról. Tegnap éjfélkor járt le ugyanis a négy pedagógus-szakszervezet – köztük a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – sztrájkbizottsága által Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött hivatalos levél válaszadási határideje, amire lapzártánkig nem érkezett válasz. Ebben az érdekvédők közölték követeléseiket: 20 százalékos béremelés a közszférában, valamint az iskolák 2013. január elsejétől esedékes államosításának, illetve a pedagógus-életpályamodell bevezetésének felfüggesztése. (Népszava, Magyar Hírlap)

Kékcédulás regisztráció

Hiába ígérték, hogy a kormány előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól (Ab) a választási regisztrációról, ezt éppen a kormánypárti képviselők akadályozták meg azzal, hogy tegnap az alaptörvénybe iktatták a feliratkozás részletszabályait. Ezzel az Ab számára “érinthetetlenné” vált a határon túliak voksolását megkönnyítő, amúgy önmagában is aggályos regisztráció intézménye. Az 1947-es, a kommunisták által elcsalt voksolásra utalva az LMP-sek kékcédulákat szórtak az ülésteremben. (Népszava, Népszabadság, MNO)

Bajnai: a DK-nak és a Millának egymás között kell tisztázni a vitáikat

Bajnai Gordon szerint az Együtt 2014 választói mozgalomban olyan szervezeteknek van helyük, amelyek több támogatót hoznak, mint amennyit jelenlétük miatt veszíthet az együttműködés. ( Népszabadság)

Hiteltelen Bajnai szembenézése 2006-tal

Bajnai Gordon elismerte, hogy a balliberális koalíciónak adóssága van 2006 ősze miatt, mert elmaradt a rendőri vezetők felelősségre vonása és a politikai felelősség vállalása. Völgyesi Miklós volt büntetőbíró szerint Bajnai vallomásának őszinteségét beárnyékolja, hogy 2009 és 2010 között kormányfőként minden lehetősége meglett volna arra, hogy eljárásokat kezdeményezzen a felelősök ellen. (Magyar Nemzet)

A Fideszben reménykednek: nem kell több megszorítás

Még nem hivatalos, de fideszesek Brüsszelből azt hallották: nem kell újabb, harmadik kiigazítócsomagot készítenie Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, mert az Európai Bizottság “környékén” is úgy számolnak már, hogy jövőre tartható lesz Magyarországon a 3 százalékos hiánycél. (Népszabadság)

Adóztatás magyar módra

Tíz európai uniós tagállam bevezetheti a pénzügyi tranzakciós adót: ez azonban nem ugyanaz az adó, amelyet az Orbán kormány vet ki a jövő évtől. Az EU országai a spekulációs célú pénzforgalmat szeretnék megadóztatni, míg a magyar kormány a lakosság megsarcolását tűzte ki célul. (Népszava)

2012. október 29.

Alkotmányos korlátozás

Már ma alkotmányos kötelezettséggé teheti a Fidesz-KDNP a választások előtti, személyes állampolgári regisztrációt, melyre sem szükség, sem valós indok nincs, ám a kormánypártok szerint, ha benne van az alkotmányban, azzal alkotmányossá is válik a rendelkezés. Könnyen előfordulhat ugyanakkor, hogy újabb könnyítésként a határon túli magyarok számára nem is az ügyfélkapun keresztül lesz lehetséges az internetes regisztráció. (Népszava, Magyar Hírlap)

Bajnai túl korán lépett?

Túl korán jött Bajnai Gordon kezdeményezése, a mozgalom szétszakadhat, mielőtt bármit tenne – így látják az Együtt 2014 sorsát az amerikai üzleti-politikai napilap, a The Wall Street Journal európai kiadása által idézettek. A hazai nyilatkozatháború pedig azt tükrözi, hogy kemény harc lesz a baloldalon a vezetői szerep megszerzéséért. (Magyar Nemzet)

A kormány Brüsszelre és már 2014-re koncentrál

A fő cél az, hogy lezárják a túlzottdeficit-eljárást. Orbán Viktor elsősorban arra a 495 milliárd euróra koncentrál, amit ezzel veszíthetünk. (Népszabadság)

“Megmentik” a településeket is

Beigazolódtak a Népszava információi, az állam átvállalja a mintegy 1200 milliárd forintos önkormányzati adósság több mint felét. Orbán Viktor a hétvégén jelentette be: a kistelepülések adósságát teljesen, az 5000 fő felettiekét részlegesen veszi át a kormányzat, amely így 1900 önkormányzattól mintegy 612 milliárd forintnyi adósságot vállal át. (Népszabadság)

Alarme

A mai hatalomnak az érdekében áll, hogy minél korábban legyenek választások. Ahogy fogy az idejük, úgy fogy a támogatottságuk. Ez a folyamat nem arányos az idő múlásával, de bármikor felgyorsulhat. Miért érdekük az előrehozott választás? Igen egyszerű a válasz: lényegében minden kétharmados ügyet elintéztek. (Igaz a királyság visszaállítása még hátra van, de ahhoz elég egy nap is.) dr. Szüdi János írása a Népszava Vélemény rovatában.

Miért is kell a női kvóta?

Élénk viták folynak az Európai Unió intézményeiben, de az egyes tagállamokon belül is a nőknek gazdaságban, és azon belül a munkaerőpiacon elfoglalt helyéről, családon belüli megbecsüléséről, politikai szerepvállalásáról. Nagyon jó, hogy ez a kérdés nemcsak március elején, a nőnap ürügyén szerepel a napirenden, hanem ilyenkor, ősszel is. Ugyanakkor fontos az, hogy konkrét intézkedésekig is eljussunk, mégpedig megfelelő helyzetértékelés alapján, a lehető legtöbb érintett fél egyetértésével. Andor László EU biztos írása a Népszava Vélemény rovatában.

2012. október 27.

Bajnaiék célja is a kormány leváltása

Magyarország megérett a politikai korszakváltásra – mondta Bajnai Gordon pénteken, amikor az Együtt 2014 választói mozgalom létrehozói aláírták az együttműködési megállapodást. Az alapelveket rögzítő dokumentumot a volt miniszterelnök mellett Juhász Péter, a Milla Egyesület és Kónya Péter, a Szolidaritás elnöke szignálta. Kiderült, hogy az Együtt 2014-hez csak szervezetek csatlakozhatnak, de ehhez a három alapító konszenzusa szükséges. (Népszava)

Mesterházy Attila: Az első lépést megtettem

Egy új alakulatnál természetes, hogy sokféle ötlet és ember bukkan fel, ezért a nyilatkozatok is olykor ellentmondóak – üzen vissza Mesterházy Attila a szocialistákat a napokban többször kritizáló Juhász Péternek. Az MSZP elnöke szerint ők nem csak beszélnek a programalapú együttműködésről, az „Orbán, takarodj!” ugyanis már nem elég. Mesterházy szerint a szocialistáknak közel másfél millió szavazata van, egy lehetséges ellenzéki összefogásba ezt hoznák. (Népszabadság)

Lesz még egy színpadon a két bohóc?

A kormányváltásnál többet: a jelenlegi politikai elit leváltását is szeretné elérni a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt, amelynek vezetője Árok Kornél, a tavalyi bohócforradalom egyik főszereplője. A másik Kónya Péter volt, de ma már külön utakon járnak. (Népszabadság)

Játszma a keresetekkel

Ha a munkáltatók emelik a minimálbért, munkahelyek szűnhetnek meg, ha marad a legkisebb bér összege, a 600 ezer minimálbérből élő kerül még lehetetlenebb helyzetbe. A munkavállalói oldal képviselői ragaszkodnak az emeléshez, a munkáltatók szerint ez elképzelhetetlen, a kormány álláspontja azonban nem ismert. Pedig a kabinet dönt; az OÉT-utód Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai csak javaslatokat fogalmazhatnak meg. (Népszava)

A betöltésre váró üres álláshelyek száma is emelkedik

Mintegy harmincezer fővel emelkedhet az idén a foglalkoztatottak száma a gazdasági minisztérium becslése szerint. A munkahelyteremtést több programmal is segíti a kormány. (Magyar Hírlap)

Nem lesz könnyű megállapodni az IMF-fel

A magyar kormány egyenlegjavító intézkedéseinek valószínűleg nem minden eleme tetszik a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), de ezzel együtt sem kizárt a kompromisszum – vélekedtek hétvégi helyzetértékeléseikben londoni elemzők. (Népszabadság)

2012. október 26.

Rettegés a közmédiánál

Újabb csoportos létszámleépítést hajtanak végre a közmédiában; rövidesen legalább 250 dolgozót küldenek el. Egyelőre nincs válasz, hogy mely területen dolgozókat érinti az elbocsátás. A hivatalos bejelentés november elején várható. A szocialisták visszautasították, hogy eközben a médiahatóság egyes dolgozói és a médiatanács tagjai milliós jutalmakat kaptak. (Népszava)

Brüsszel megmondta Orbánnak, mit vár tőle

Az Európai Bizottság továbbra is csak azoknak az ajánlásoknak a betartását várja el Magyarországtól, amit még idén márciusban fogadtak el az uniós pénzügyminiszterek a túlzottdeficit-eljárás keretében – tudta meg a Népszabadság brüsszeli forrásból.

Az IMF nem sértődős

A magyar adósság alakulásának szempontjából kulcskérdés egy megállapodás megkötése az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke egy tegnapi üzleti ebéden. (Népszava)

Tömeges önkormányzati csőd jöhet

Az önkormányzatok konszolidációját sürgette Kósa Lajos a helyhatósági érdekképviseletek nevében. Az állami hitelátvállalásnak nemcsak a mintegy 25 milliárdos adósságállományt görgető – a Fidesz-alelnök vezette – Debrecen lenne a nyertese, hanem minden hitellel terhelt helyhatóság. A 3200-ből csak 500 önkormányzatnak nincs adóssága, a teljes hitelállomány eléri az 1200 milliárd forintot. (Népszava)

Mesterházy elképzelései az Együtt 2014 stratégiájáról

Mesterházy Attila szerint az Együtt 2014 választói mozgalom célja a pártnélküli, bizonytalan és liberális szavazók megnyerése lehet. Az MSZP elnöke az M1 Ma reggel című műsorában pénteken azt mondta: a Milla, a Szolidaritás és Bajnai Gordon Haza és Haladás Egyesületének október 23-án bejelentett kezdeményezése akkor lesz sikeres, ha új szavazókkal tudja bővíteni az ellenzék táborát, kiegészítve a szocialista párt ma 1 millió 300 ezres szimpatizánsi körét. (Magyar Hírlap)

Bajnai Gordon: az vezessen, akinek a legtöbb esélye lesz

Emlékszem a sokszor okkal bírált MSZP-nek arra az arcára is, amely képes volt az ország érdekének szolgálatára – mondja az Együtt 2014 néven mozgalmat hirdető Bajnai Gordon. A volt miniszterelnököt a Millával és a Szolidaritással való együttműködésről és az ellenzéki pártokhoz fűződő viszonyáról kérdezte a Népszabadság.

Róna Péter: Régi duma ez Bajnaiéktól

Meglehetősen ingatag lábakon áll a Bajnai Gordon köré csoportosuló körök gazdaságpolitikai elképzelése. Ezt igazolja Róna Péter közgazdász kőkemény bírálata is. A Magyar Hírlapnak adott interjúban arra hívja fel a figyelmet, hogy Bajnaiék receptje egy húsz éve megbukott, exportvezérelt gazdaságot kínál. Szerinte ennek a gyakorlatnak a hirdetése a „Kádár-korszakból itt maradt régi duma”.

Szegényedik az ország: megint csökkent az élelmiszerboltok forgalma

Egyre nagyobb a szegénység Magyarországon, és mind kevesebb pénzből kénytelenek megélni a családok. Már élelmiszerből is kevesebbet veszünk. A kormány szerint lehetne rosszabb is a helyzet, s már annak is örülni kell, hogy legalább év/év alapon nem esik, hanem stagnál az élelmiszerfogyasztás. (Népszabadság, Népszava)

2012. október 25.

Béralku – A munkaadók nem látnak teret a minimálbér emelésére

A munkaadók jelenleg nem tartják lehetségesnek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelését, a munkavállalói oldal alternatívaként azt is felvetette, hogy csökkentsék a személyi jövedelemadó kulcsát 2013-tól ebben a két bérkategóriában. A Matolcsy György gazdasági miniszter által a múlt héten bejelentett intézkedés megnehezítette a bértárgyalásokat, mivel a munkaadók felvetették a cafetéria megszüntetésének lehetőségét is. (Magyar Hírlap, Népszabadság)

Megalázóan kicsi a tanárok fizetése

A pedagógus-életpályamodell lehetséges elhalasztása kapcsán ismét a közbeszéd tárgya lett, milyen megalázóan kevés pénzt vihetnek haza a tanárok. Európai összehasonlításban a magyar pedagógusok hátul kullognak. (Magyar Hírlap)

260 embert bocsátanak el a közmédiából

Újabb csoportos leépítést hajt végre november elején a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), lapunk információi szerint 250-260 dolgozó elbocsátására készülnek a napokban. (Népszabadság)

Visszaüthet a gazdaságra a tranzakciós illeték hatása

A tranzakciós illeték hatására a nagyvállalatok nemcsak forgalmuk, hanem megtakarításaik egy részét is kivihetik az egyébként is csökkenő hitel-betét aránnyal működő magyarországi bankszektorból – int a Magyar Bankszövetség, amelynek elnöke, Patai Mihály megerősítette: lemond, ha az Országgyűlés megszavazza Matolcsy György bejelentését. (Magyar Hírlap)

Együtt 2014: de miképp fog ez összeállni?

A jelenlegi választási szabályokon belül a kormány legyőzéséhez két és fél millió szavazó kell, ennyi támogatója azonban egyelőre nincs az ellenzéki erőknek – Bajnai Gordon éppen azért szállt ringbe, hogy az erőkkel összefogva össze tudjon gyűjteni ennyi szavazatot – ezt Szigetvári Viktor volt kabinetfőnök, a Haza és Haladás Egyesület egyik alapítója nyilatkozta az ATV-nek. (Népszabadság)

‘Nem kell annyira sietni’

A cél egyértelmű: a kormányt le kell váltani. Az Együtt 2014 választói mozgalom három tagszervezete ennek érdekében dolgozik – szögezte le a Népszabadság kérdésére Kónya Péter, a Szolidaritás elnöke. Személyekről, illetve arról, hogy alakítanak-e majd választási pártot, szerinte még korai beszélni. Kónya mindazonáltal úgy véli, annak kevés esélye van, hogy a következő parlamenti választáson egy, már létező párt mögé sorakozzanak fel.

Közpénzosztás: jó kedvvel, bőséggel

Idén először a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) osztotta el a civileknek szánt állami működési támogatásokat, melyekből az atlatszo.hu portál összesítése szerint bőséggel jutott a kormányt és a Fideszt támogató, hozzájuk kötődő civil szervezeteknek. A NEA tanácsának elnöke ráadásul a Békemenet egyik főszervezője, Csizmadia László. (Népszava)

Bajnai kiverte a biztosítékot

Máris éket vert az ellenzékbe a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Egyesület, a Milla és a Szolidaritás október 23-án bejelentett választási szövetsége. „Nem lehet úgy leváltani Orbán Viktort, hogy a baloldal hirtelen liberálissá válik” – küldött egyértelmű üzenetet Baja Ferenc az MSZP tegnapi sajtótájékoztatójáról. Az LMP pedig továbbra is ellentmondásosnak látja Bajnai Gordon személyét. A Magyar Hírlap úgy tudja, az MSZP-ben többen fontolgatják, hogy a már két időközi önkormányzati választást megnyerő szocialista pártnak március 15-én egy nagy tömegdemonstráción kellene megmutatnia az erejét, hiszen október 23-án erre – a jogelőd állampárt múltja miatt – nem volt lehetősége. Szentesi Zöldi László az Álláspont rovatban azt írja: „Íme, ők ajánlkoznak Magyarország megmentőinek. Kezdhetünk bizakodni.”

Nőtt az államadósság az EU-ban, Magyarországon csökkent

Tovább nőtt az Európai Unió tagországainak adóssága a második negyedévben, jócskán meghaladva az unió által megengedett szintet. (Magyar Hírlap)

2012. október 24.

Együtt 2014 – középen találkozik az ország

Új társadalmi közép kell, amelynek bal- és jobboldala egyaránt erős ahhoz, hogy leküzdje a megosztottságot – fogalmazott céljairól Bajnai Gordon a Milla tüntetésén. A volt kormányfő által vezetett Haza és Haladás, a Szolidaritás és az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nem pártot, hanem választói mozgalmat hozott létre, hogy 2014-ben széleskörű összefogással legyen leváltható a kormány. (Népszava, Népszabadság, Magyar Hírlap, MNO)

Orbán: Nincs visszaút

Ez az ünnep szent, mert a magyarok vére megszentelte. Minden év október 23-án összegyűlünk, és ilyenkor lélekben velünk van minden szabadságszerető magyar – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth téren kedden. Összegyűlünk, hogy hálával emlékezzünk a mártírokra, aki szembeszálltak az idegen megszállókkal, harcoltak a hatalmas túlerővel szemben – tette hozzá a kormányfő. ( MNO, Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava)

Kemény lesz a béralku

Folytatódik az egyeztetés a jövő évi minimálbér alakulásáról. A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek szerint a tárgyalásokon már számolni kell az újabb kiigazító intézkedések hatásaival is. (Magyar Hírlap)

Búcsú a nullás számláktól? A tranzakciós adó elintézi

Levelet küldött ügyfeleinek a Citibank. A pénzintézet tájékoztatása szerint a tranzakciós illeték bevezetése miatt januártól változnak egyes, a lakossági banki fizetési műveletekre vonatkozó díjtételek. Hogy pontosan mi és mennyivel módosul, drágul jövőre, azt egyelőre nem lehet tudni. (Népszabadság)

Uniós tranzakciós adó

Zöld jelzést adott az Európai Bizottság a pénzügyi tranzakciós adóra (Financial Transaction Tax, FTT) irányuló kezdeményezésnek – tudatta tegnap közleményében a brüsszeli testület. A bizottság szerint a kezdeményezés minden jogi feltételnek megfelel, ezért azt javasolják az Európai Unió Tanácsának, hogy engedélyezze azt. (Népszava)

2012. október 19.

Orbánék nem is akarták emelni a tanárok bérét

Egy kormánydokumentum szerint a Fidesz-kabinet ajánlotta fel az Uniónak a béremelésekkel is járó pedagógus életpálya-modell 2014-re halasztását, miközben Orbánék tovább hitegetik a tanárokat annak 2013-as bevezetésével. Eközben a közoktatás átalakításához szükséges pénzügyi háttér hiányával indokolva felmentését kérte Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár, amit azonban az erőforrás minisztérium nem fogadott el. (Népszava, Népszabadság)

Bajnai most átrendezheti a baloldali viszonyokat

Bajnai Gordon politikai aktivizálódása már most komoly hatást vált ki a Fidesztől „balra”. Az LMP-t stratégiai viták osztják meg, de az MSZP-ben is több irányzat válik láthatóvá. Közben felértékelődhet két új szervezet, a Milla és a Szolidaritás szerepe. Minderről két politológus, Kiszelly Zoltán és Boros Bánk Levente mondta el véleményét a Magyar Hírlapnak.
A Népszava és a Népszabadság közben arról számolt be, hogy a volt miniszterelnök vezetésével megalapították a Haza és Haladás Egyesületet.

Nemzetközi összeesküvés Orbán megdöntésére

Orbán Viktor szerint ha nincs a januári békemenet, könnyen lehet, hogy már nem ő a miniszterelnök, kormánya nem élte volna túl a támadásokat. A kormányfő az Egy a haza – Békemenet 2012 című, csütörtökön bemutatott kötetben olvasható interjúban arról is beszélt, hogy – bár érzelmileg érthető felvetés – katasztrofális döntés lenne kilépni az Európai Unióból. (Népszabadság, MNO) Október 23-án újra megtartják a kormány mellett kiálló Békemenetet a Civil Összefogás Fórum tagjai és szervezetei. (Népszabadság, MNO)

Ki dolgozik, nem tanulhat

Nem folytathatják tanulmányaikat azok a pályakezdők, akik hogy mihamarabb munkát találjanak, ki akarják váltani a Start kártyát. Az igénylés egyik feltétele, hogy nem lehet érvényes hallgatói jogviszonyuk, tehát nem csupán nappali, de levelező tagozaton sem tanulhatnak tovább. A szakértők szerint érthetetlen, miért lehetetlenítik el a pályakezdők továbbtanulását, amivel pedig versenyképesebbek lennének a munkaerőpiacon. (Népszava)

Orbán szerint közel az IMF-egyezség

Nagyon közel a megállapodás a valutaalappal és az unióval, de Magyarországnak csak elővigyázatossági hitelkeretre van szüksége – mondta Orbán Viktor a Bloombergnek. A bankszövetség szerint az újabb kiigazító csomag a hitelállomány további csökkenéséhez vezet, a miniszterelnök viszont úgy tartja, hogy a pénzintézetek már rég nem hiteleznek. (Magyar Hírlap)

Csökkenő reálkeresetek, növekvő elszegényedés

Igyekszik sikerként beállítani a kormány a bruttó keresetek augusztusi 3,8 százalékos emelkedését. Arról azonban nem ejt szót a kormányzati kommunikáció, hogy a nyolcadik hónapban hat százalékos volt az infláció. Így a reálkeresetek drasztikusan, 4,6 százalékkal csökkentek. Vagyis, a szakértők szerint az Orbán-kabinet már nem csak az adók folyamatos emelésével, hanem a pénzromlás szándékos felpörgetésével is sarcolja az alacsony jövedelműeket. (Népszava)

Recseg és ropog a közös Európa

Több száz fiatal összecsapást provokált ki a rendőrséggel egy tegnapi tüntetésen Athénban. A görög fővárosban hetvenezren vonultak az utcákra, s az egész országban általános sztrájk volt a megszorítások ellen. A német kancellár eközben kiállt a görögök euróövezeti tagsága mellett. A legnagyobb adósságpiaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó londoni CMA szerint a szuverén adósok negatív listáját továbbra is Görögország vezeti. A legkockázatosabb tíz adós között van a valutaövezeti tag Ciprus, Portugália és Spanyolország. Magyarország a tavalyi 11. helyről a 16.-ra javította helyzetét. (Magyar Hírlap, Népszava)

2012. október 18.

Megszorítás hét lépésben

A kormányzati ígéretek ellenére jövőre sem feleződik a bankadó, országos szinten bevezetik a közműadót, a korábban bejelentettnek kétszerese lesz a pénzügyi tranzakciós illeték, emellett növekszik a cafeteria adója is – erről döntött szerdai ülésén a kormány. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint az újabb megszorító csomag összességében 367 milliárdot hoz a költségvetésnek. A Népszava összefoglalta a főbb intézkedéseket: 1. rész, 2. rész, 3. rész. (Népszabadság, Magyar Hírlap)

Tovább hitegetik a tanárokat

Folytatta az ígérgetést Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a közoktatási szakszervezetekkel folytatott tegnapi tárgyalásán. Szerinte mindent megtesznek, hogy jövő szeptembertől mégis emeljék a pedagógusok bérét, azt azonban továbbra is homály fedi, hogy növelik-e a tanárok munkaterhelését és lesznek-e tömeges elbocsátások. (Népszava, Népszabadság)

Megfúrnák Bajnai Gordon mítoszépítését

Tovább nő a feszültség a baloldalon a Milla október 23-i rendezvénye kapcsán. A szocialisták buszokkal szállították volna a kormányellenes tüntetőket a Milla rendezvényére, de ezt most sokan lemondják, mert a szerveződés vezetője élesen bírálta a szocialisták kormányzását. A Heti Válasz közben arról ír, a baloldali pártok egyike sem érdekelt a volt kormányfő körüli mítoszépítésben. (Magyar Nemzet)

Milliók szegénysége ellen demonstráltak a világnapon

A gyerekek szegénysége mindannyiuk szégyene – a többi között ilyen feliratú transzparenssel vonultak az Erzsébet térről a Kossuth térre a szegénység elleni világnap alkalmából rendezett tegnapi tüntetés résztvevői. (Népszava)

Van üres állás, de nincs rá mindenütt megfelelő munkaerő

Szeptemberben 43 200 új álláslehetőséget jelentettek be a munkaadók, az előző havinál 52,7 százalékkal többet, míg az előző év azonos hónapjához viszonyítva 15,1 százalékkal kevesebbet. (Népszabadság)

2012. október 17.

Összefognak a rendvédelmisek

Az érdemi béremelés nélkül eltelt utóbbi tíz év összességében 50 százalékosra becsült reálkereset-csökkenését ellensúlyozná az a 20 százalékos illetmény-emelés, melyet ezentúl szövetségbe tömörülve követel majd a kormánytól a fegyveres és rendvédelmi tevékenységet végzők mintegy 25 ezer fős táborát képviselő hat szakszervezet. (Népszava)

Asztalhoz ül az államtitkár a szakszervezetekkel

Pedagógus-szakszervezetekkel egyeztet szerdán Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a köznevelési rendszer átalakításával kapcsolatos aktuális kérdésekről. (MNO)

Ne másoknak képezzünk szakembereket!

Ismét az önfenntartó felsőoktatás szükségességét hangoztatta Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia (MRK) plénumának tegnapi debreceni ülésén. A miniszterelnök kifejtette, a kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll. Hangsúlyozta, nem tekintenek ellenségként azokra, akik ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban szerinte nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakokon más országoknak képez szakembereket. (Magyar Hírlap, Népszava)

Újabb megszorítások jöhetnek

Újabb megszorításokat lesz kénytelen bejelenteni a kormány, ha nem akar uniós pénzektől elesni, mert Brüsszel szerint felülbecsülte nemrég bejelentett csomagjának hatását – értesült az origo.hu. (Népszabadság, Népszava, MNO)

Állam bácsi mindent megold

Mind nagyobb részt hasít ki az állam az üzleti szférából, terjeszkedési törekvései jelenleg a dohányiparban és a gázpiacon a legnyilvánvalóbbak. A pozíciószerzés érdekében az üzleti titkokhoz is hozzáférést biztosít magának. A világ legsokoldalúbb holdingját próbálja létrehozni a szabályokkal az Orbán-kormány. (Népszabadság)

Kedvező a gazdaságpolitika iránya

A magyar kormány gazdaságpolitikája kedvező irányba módosult ugyan a hónap elején bejelentett újabb Matolcsy-csomaggal, de még mindig túlzottan derűlátó előrejelzésekre épít – állítja a Financial Times. Jelentős gondokat okozhat, ha újra elmélyül az euróválság. (Magyar Hírlap)

Az oktatás államosítása

A közoktatás-köznevelés az egyik központi téma napjainkban. Miért? A válasz egyszerű: mert a kormány kiemelt, stratégiai célja, hogy az egész rendszer felett megszerezze az irányítást. dr. Szüdi János jogász írás a Népszava Vélemény rovatában.

2012. október 16.

Már csak a pedagógussztrájk következhet

A szerdai és a pénteki egyeztetések után születhet döntés arról, munkabeszüntetéssel tiltakoznak-e a pedagógusok a fizetésemelés elhalasztása miatt – közölte a Pedagógus Szakszervezet elnöke. (Népszabadság)

Jelképes béremelés várható

Megkezdődtek az egyeztetések a jövő évi minimálbérekről, egységes álláspont még nincs. A munkavállalók képviselői 6–10 százalékos emelést is elvárnának, a munkaadók legszívesebben befagyasztanák a minimálbéreket. De muszáj kialakítaniuk közös álláspontot, ha nem akarják, hogy a kormány maga határozza meg a jövő évi emelés mértékét. (Népszabadság)

Cséfalvay bízik az egyenlegjavító program pozitív megítélésben

Cséfalvay Zoltán reméli, hogy az Európai Bizottság kedvezően ítéli meg a kormány egyenlegjavító programját november 7-ei, az egész unióra vonatkozó gazdasági előrejelzésekor, a magyar kormány ugyanis elszánt az államháztartási hiány három százalék alatt tartásában. (MNO)

Kiteljesedik az egykulcsos adórendszer

A jövő évi adóváltozások közül az egyik legjelentősebb, hogy a szuperbruttó kivezetésével megvalósul az egykulcsos adórendszer Magyarországon. A jövő évtől egységesen 16 százalék lesz hazánkban a személyi jövedelemadó, 2013-tól ugyanis kivezetik a szuperbruttót, miután idáig a 2,24 millió forint feletti jövedelműeket terhelte az adóalap-kiegészítés. A Takarékbank elemzése alapján a szuperbruttó kivezetésével 1,1 millió forintos bérig jól járnak a munkavállalók. (Magyar Hírlap)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk