Mi van veled jogállam? Miért kell nekünk szakszervezet? – Ezek voltak a fórum fő témái.
A SZEF Fórum sorozat keretén belül Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete Budapesti Bizottságának helyiségében tartottak a fővárosiak egy találkozót.
Izgalmas előadást tartott dr. Lövétei István alkotmányjogász „Mi van veled jogállam?” címmel.
Hol van jogállam? Mai értelemben jogállamról a II. világháború után időszakban beszélhetünk, de építő kövek több évszázadon keresztül alakultak ki. A jogállamnak nincs pontos fogalma.
Az egyik megközelítés az angol mentalitásból származó a „rule of law” elv terjedt el, ez a jog uralmát jelenti. Az igazságszolgáltatás joga, amelyet az állammal szemben bármikor lehet érvényesíteni. Jogállam ott van, ahol van szólásszabadság és nem kell félni, hogy bezárnak ezért. Érvényesülnek a klasszikus szabadságjogok. A végrehajtó hatalom nem lehet önkényes. A bírói gyakorlatot foglalták össze, ez az angol alkotmányosság alapja. A bíróság független, a bíró szabadon dönt. Itt a bírói jog is tud szabály lenni. Különleges garanciája van annak, hogy a bíró független.
A kontinentális megközelítés a francia felvilágosodás elveiből alakul ki. A hatalmi ágak elválasztása jellemzi. A törvényhozás uralja a jogi életet, és a törvények alapján történhet a jogszolgáltatás. A törvények szövegéhez való ragaszkodás jellemzi. A jog a törvények uralmát jelenti. Német jogászok megfogalmazása alapján a jogállam nem más, mint az állam összes hatósági aktusának a joghoz kötése, vagyis az állam akkor tehet valamit, ha van rá jogszabály. Ez valósult meg a XIX. század második felében a közigazgatásban. Ekkor alakul ki a rendeleti jog is. Ezek alapján elindult egy jogszabálydömping, ami a mai napig is tart. A törvények uralma elv még nem zárta le a jogállamiság kérdését, hiszen a XX. század első felében voltak olyan államok, ahol szó szerint vették a jogszabályokat, mégis utóbb el kellett ítélni ezen államok vezetőit. Azok jogszabályok a nürnbergi elvek szerint az emberiesség elleni döntésekhez vezettek. Kiderült, hogy a jogszabályokhoz való kötöttség nem elég. Ezért ez kiegészült a jogszabályok kontroljával. Az egyik az Alkotmánybíróság, mely az alapjogok érvényesülését védi. A másik a közigazgatási bíráskodás, kontrollálja a közigazgatás mindennapi gyakorlatát.
A gyakorlatban ez a fejlődés a számos formán keresztül valósult meg az angol, vagy a francia és német jogban. Az előadó erre számos példát mondott.
A magyar jog is fokozatosan jutott el ide. Létrejött, de teljesen tisztán nem volt jogállam az elmúlt két évtizedben. Nem volt tökéletes sem emberjogi és sem államjogi oldalról. És mi van veled ma jogállam? 2010 után változott a helyzet. Ami addig hiba volt, az most túlteng. A parlamentáris kormányzásnál a kisebbségnek kellene ellenőrizni a kormányt, de ez ma lehetetlen, hiszen nem alakulhat vizsgálóbizottság. Ma lehetséges egy nap alatt az alkotmánymódosítást csinálni. Odáig fajult a dolog, hogy hozzá se lehet szólni egy törvénymódosításhoz. A korlátozott kontrollok is megszűntek, működésképtelenné tették. A meglévő eredmények is szétfoszlottak. A független szervezetekbe betették az embereiket. A polgári szabadságjogoknál még kisebb a gond, de államhatalmi szempontból a jogállamból visszaléptünk. A legnagyobb probléma ma, hogy a 2/3-ot azonosították az alkotmányossággal. Ha 2/3-dunk van, akkor bármit csinálunk, alkotmányosak vagyunk. Ez téves! Ezzel le kell számolni. Az Alkotmány az egy „népszerződés”. Hogy mi lesz az együttélésünk kerete, ezt az emberek többségének kellene eldöntenie népszavazással, nem kétharmadnak. De ennek ma nincs realitása.
Fehér József a SZEF alelnöke „Miért kell nekünk szakszervezet?” címmel tartott tájékoztatót a szakszervezeti aktuális érdekvédelmi harcáról. Ez a SZEF 7. fóruma, jövő héten zárul a 8.-kal. Ez felkészülés a 2013. év elején tartandó következő SZEF kongresszusra, ahol megfogalmazhatjuk, milyen közszolgálatot, milyen Magyarországos akarunk.
Lesz egy konferencia sorozat, az első november 24-én, ahol neves szakemberek fejtik majd ki az álláspontjukat a mai Magyarországról.
Készült egy jogi anyag (SZEF honlapján megtalálható), amiben észrevételeket tettünk az Mt. és a Kjt. egyes szabályaival kapcsolatban, ezt meglepetésre elfogadták. Ami ma történik a jogalkotásban, az a jogalkotók szégyene.
Az OKÉT-on viszont 3 javaslatunkra 3 nem-et kaptunk. Nem a tarifaemelésre, nem a cafetéria rendezésre, nem a bértábla fokozatok emelésére. Ezért a pedagógus szervezetek máris országos sztrájkbizottságot alakítottak. Zavaros a kormányzat a létszámcsökkentési elképzelése. Hol 40 %, hol 22 ezer fő, hol a nyugdíjasok helyére nem vesznek fel senkit három évig. Ha elmegy a kémia tanár, nem tanítunk kémiát? És ne lehessen bért és nyugdíjat egyszerre fizetni, ez 1-2 %-ot érinthet. Nem lesz létszámcsökkentési intézkedés, ma ezt mondták. Mi úgy látjuk, hogy az önkormányzati területen és ehhez kapcsolódóan az oktatási, közművelődési és a szociális ágazatban viszont lesz létszámcsökkenés. Az állam ma törvénysértő, túlmunkára kötelezi a munkavállalót, ingyen. Félelem van, mindenki félti a munkahelyét. Már 5 éve nem nő a bér, folyamatosan csökkent az értéke, de a munkahely így is érték. Ez leszereli a munkavállalói harcosságot! Ne menjünk tüntetni, ha nincs meg a hajlandóság. Ez mutatja a tavalyi tapasztalat. 2010-ben a többség a változásra szavazott, jöjjenek mások, itt vannak. Négy éve nem volt és még két évig sem várható emelés. A minimálbér emelése már jórészt lefedi az illetmény táblákat, mégsem változtatnak. Még a nettó kereset is csökkent, 2008-ban 139 ezer Ft volt, 2012. első félévében 135 ezer Ft, a kompenzáció is csak részleges volt. A kormány állítása, hogy ne csökkenjen a bér, nem teljesült. És főleg az alacsony keresetűek jártak rosszul. Ha az önkormányzat nem kap megfelelő normatívát, nem tud foglalkoztatni. A közmunka program sem megoldás. A közszféra jelentős része sodródik a szegénység felé.
Az előadások után Dr. Véber János a SZEFIT alelnöke szól néhány szót a terveikről.
A beszámolót készítette: Dr.. Marosi János (MKKSZ)