Keresés
Close this search box.

ESZSZ akció- és szolidaritási nap egy Európai Szociális Szerződésért

Az Európai Szakszervezeti Szövetség 2012. október 17-i ülése felhívást tett közzé, hogy 2012. november 14-e legyen akció- és szolidaritási nap, sztrájkokkal, demonstrációkkal, gyűlésekkel mozgósítva az európai szakszervezeti mozgalmat

Az Európai Szakszervezeti Szövetség 2012. október 17-i ülése felhívást tett közzé, hogy 2012. november 14-e legyen akció- és szolidaritási nap, sztrájkokkal, demonstrációkkal, gyűlésekkel mozgósítva az európai szakszervezeti mozgalmat az ESZSZ politikái alapján, az Európai Szociális Szerződésben foglaltak szerint.

A szakszervezetek erőteljesen ellenzik az Európát a gazdasági pangásba, recesszióba és z európai szociális modell folyamatos leépítésébe vivő megszorító intézkedéseket. Ezek az intézkedések távol állnak a bizalom helyreállításától, s csak az egyensúlytalanságok és az igazságtalanságok mélyítését erősítik.

Támogatva a felelős számvetés igényét, a végrehajtó bizottság szerint a recessziót csak a költségvetési megszorítások lazításával és az egyensúlytalanságok felszámolásával lehet megállítani, fenntartható növekedés és társadalmi kohézió elérését célozva, és az Alapvető Jogok Kartájában lefektetett értékeket tiszteletben tartva.

A költségvetési konszolidáció élesebb hatással járt annál, mint amit eredetileg becsültek az érintett intézmények, így az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az IMF mára már elismeri, hogy súlyosan elszámította a megszorító intézkedéseknek a növekedésre gyakorolt hatását. Ennek a tévedésnek súlyos hatásai vannak a munkavállalók és a polgárok mindennapi életére, azokra, akiket az ESZSZ képvisel, s megkérdőjelezik a Költségvetési Megállapodás és a trojka által előírt megszorító politikák minden alapját.

A VB megállapítja, hogy az érintett országokban nő a polgárok és munkavállalók elégedetlensége és támogatásáról biztosítja tagszervezeteit a tisztes munka és megélhetési körülményekért folytatott harcukban. Ez a helyzet Európa szerte a gazdaságpolitikák koordinálásának, és a minimum szociális normák hiányából fakad. A tőke szabad mozgásával összefüggésben mindez szabad kezet ad az államok közötti versengésnek az adó, a munkaerő költségek és a szociális feltételek terén.

A szakszervezetek megerősítik, hogy a szociális párbeszéd és a kollektív alku központi szerepet töltenek be az európai szociális modellben. Határozottan ellenzik az ezen jogokat érő támadásokat, mind nemzeti, mind európai szinten. Az ESZSZ VB sürgősen felszólít a jelenleg a Tanács előtt lévő európai szociális partneri megállapodások azonnali elfogadására és átültetésére.

A szakszervezetek emlékeztetnek arra, hogy az alapszerződés (Lisszaboni Szerződés) szerint az Unió „Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul.” Arra is emlékeztetnek, hogy az ESZSZ részéről a lisszaboni szerződés támogatásának alapja a szerződésben foglalt célok teljes megvalósulására épült.

A szakszervezetek látják, hogy az európai intézmények és kormányok körében viták folynak az alapszerződés további megváltoztatásának kívánatosságáról. Az irány megváltoztatása szükséges, s ebben prioritást kell kapnia a válság megoldásának a javasolt Szociális Megállapodás három pillérével összhangban. A Szociális Megállapodás egyre nagyobb támogatást élvez. A három pillér: a szociális párbeszéd és kollektív alku, a fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó gazdasági kormányzás és a gazdasági, adó illetve társadalmi igazságosság.

A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy az aktív szolidaritás és a demokratikus elszámoltathatóság az európai projekt részei kell, hogy legyenek. Alapvetőnek tartják, hogy a „szociális előrehaladási protokoll / social progress protocol” integráns és operatív része kell, hogy legyen bármiféle új európai szerződésnek. AZ ESZSZ ezen az alapon fogja értékelni az európai integráció irányába tett lépéseket.

Fordította: György Károly

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF alapszintű oktatás 2. csoport zárónap

2024. november 9-én tartottuk az második alapszintű csoportunk oktatásának zárónapját, amely a kommunikáció készségek fejlesztésére fókuszált. Mindenki visszaigazolta, hogy a megfogalmazott elvárásait sikerült elérni, túlszárnyalni, illetve sikerült pontosan eltalálni az

A SZEF elnöke a 35 éves ÉSZT ünnepi konferenciáján

A SZEF elnöke, más felkért előadók mellett, szakszervezete politikai kérdéseket elemzett az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) 2024. november 5-ei, megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rendezett konferenciáján. Csóti Csaba előadásában az államnak

Budapesti Nyilatkozat az EU versenyképességéről

  Az európai versenyképesség megerősítésére irányuló uniós tervek középpontjában az összes ágazatban és régióban a minőségi munkahelyek biztosítását célzó intézkedéseknek kell állniuk. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az új versenyképességi megállapodásról szóló

Zöld átmenet a közszolgáltatásokban első workshop

2024. október 31-én 10 szervezet 27 képviselője kezdte meg a gondolkodást a zöld átmenet kérdésében. A résztvevők a bölcsődei, a közoktatási, az államigazgatási, a könyvtári, a felsőoktatási és kutatási területről

Stockholmi tanulmányút

Beszámoló a Közép-európai Szakszervezeti Együttműködés (CETUN) stockholmi tanulmányútjáról (2024. október 21-22.) Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség, az ÖGB koordinálásával, EU-s támogatási forrással 2022 óta működő CETUN együttműködés keretében cseh, horvát, liechtensteini