Keresés
Close this search box.

Felhívás a szabadság közös építésére

Földiák András írása a Marczius Tizenötödikében

Nem tűztük célul, nem gondoltuk végig, nem terveztük meg, nem dolgoztunk érte, nem építettük fel a demokratikus országot.

Naivan bíztunk benne, hogy a vasfüggöny lebontásának és a köztársaság kikiáltásának jótékony hatására a dolgok elkezdenek szépen rendbe jönni. Evidenciának tartottuk, hogy ha a társadalom működésében bizonyos elvek érvényesülnek, akkor az szükségszerűen és szinte automatikusan emelkedő pályára áll, s az elmaradottságunk fokozatosan megszűnik. Azt hittük, hogy a szabad választások majd egészséges versenyt teremtenek a pártok között, ezáltal egyre jobb kormányok alakulnak majd. De nem javult a színvonal, hanem romlott. Ma találunk olyan vezetőket egy-egy ágazat élén, amilyeneket se az Antall- se a Horn-kormány nem tűrt volna el. Feltételeztük, hogy a piac szabadsága lendületes fejlődést indít el és rövidesen mi is olyan gazdagok leszünk, mint a nyugatiak. Nem így történt. Úgy gondoltuk, hogy az igazságos jogrendszer, a mindenki számára hozzáférhető közoktatás garantálja majd az esélyegyenlőséget. Ehelyett a korábban halvány nyomaiban létező esélyegyenlőségtől is nagy sebességgel távolodunk.

Lássuk be végre, hogy a jó társadalomszervezési elvek létezése önmagában nem váltja meg az életet, a demokratikus szabályrendszer a fejlődés nélkülözhetetlen feltétele, de akkor sem a piacgazdaság maga, a többpártrendszer maga, a demokratikus jogrend maga viszi előre a nemzetet, hanem a benne élő emberek akarata, műveltsége és összefogása. És ez az, aminek az érdekében az elmúlt negyed évszázadban mi semmit nem tettünk. Nem egyengettük a nemzeti szándékok útját, azaz nem próbáltuk meg a társadalmi célokat közösen kimunkálni, nem fordítottunk figyelmet általában a művelődésre sem, de ezen belül a politikai-közéleti-állampolgári kultúra fejlesztésére sem, (a legtöbben elképzelni sem tudják, hogy mit is érthetnek ezen a nagyokosok), ahogyan szégyenletes megosztottságunkat sem kíséreltük meg enyhíteni.

A fejlett demokráciák mindegyikében megtörtént a társadalom szabályainak aprólékos és közös kidolgozása. Mi azt hisszük, hogy a szociális párbeszéd, a demokratikus kontroll, a civil szféra erősítése amolyan szépen hangzó lózunk a nyugatiak részéről, holott nincs a közéletnek olyan apró intézkedése, amely kidolgozásába ne vonnák be érdemben az érintetteket. A részleteiben is demokratikus módon zajló társadalmi együttműködés azonban számos olyan képességet követel meg, amelyet el kell sajátítani. Az érdekkülönbségek összebékítésének kényes egyensúlyait, a törvények tiszteletét, a közösségi szolidaritást ki kell alakítani. Az nem pottyan az égből. Amit nem építenek, az nem épül. A jó működést tervezni kell, nap, mint nap dolgozni rajta, és folyamatosan őrizni. Azt, hogy az ellentétek kiélezése nem vezet sehová, hogy a konfliktusokat mindenkinek az engedményével, de végül is mindenkinek a hasznára igenis meg kell oldani, azt, hogy ez csakis sok, nehéz és körülményes munkával lehetséges, de nincs más alternatíva, mint ezt a keserves utat végigjárni – ezt mindenkinek meg kell tanulnia. Gyakorlatban, sok tapasztalattal alátámasztva, feltétlen érvénnyel és képességi szinten.

Ennek a sokrétű folyamatnak élesztője, szellemi összetartó ereje, információs szolgáltatója lehet a párbeszéd-körök hálózata, amelynek mintájára szolgál elveiben és szervezési formáiban is a svéd tanulókör.

A tanulókör:

  • szabad és önkéntes tanulás az emberiség, a társadalom, a munka világa, a természet és a kultúra adottságainak és lehetőségeinek terén – szűkebb környezetünkben,
  • megmutatja a valamit közösen alkotás erejét, hatalmát és örömét,
  • másokkal együttműködve képessé tesz új ismeretek befogadására és az adott körülmények alapos megvizsgálására, hogy a résztvevők saját társadalmat építhessenek.

Nem az a baj, hogy nem vagyunk elég okosak, hanem éppen az, hogy külön-külön mindenki nagyon okos, mindenki nagyon jól tudja, hogy mi a baj, csak éppen együtt nem megyünk semmire. Nem az a legfontosabb, hogy újabb elméleteket gyártsunk, nem az, hogy világmegváltó tanokat elsajátítsunk, még csak nem is az, hogy emelkedetten búsongjunk történelmi tragédiáink emlékén, hanem az, hogy érdekeinket, eltérő világlátásunkat, a sokakban meglévő jó szándékot megpróbáljuk száz és százféle apró gyakorlati példán összecsiszolni. És elérni, hogy az erők ne kioltsák egymást, hanem közös hatóerőként mindnyájunk boldogulását szolgálják. E körök lehetnek a szabadság kis körei, s tagjaik, kik a településeken a köztársaság számos kis asztalát körbeülik.

Ahogy azt Kossuth Lajos mondta: “A demokratia csak értelmi fejlődés által válhatik a nemzeti fennmaradás önálló, hatalmas tényezőjévé; különben csak eszköz marad particuláris érdekek kezében saját romlására s mert ő a haza, a hazának romlására. E három nagy eszme, melyhez hazánk állami léte, biztonsága, virágzása kötve van, egymást kölcsönösen feltételezi. Mindenik czél, mindenik eszköze a másiknak. A haza független csak a demokratia által lehet, a demokratia hatalmassá csak a közművelődés által válhatik, a közművelődés kellő mérvbeni felemelése csak a független hazában remélhető.”

Az elmúlt húsz évben be kellett látnunk, hogy a demokrácia valóban nem öncél, és bizony a partikuláris érdekek szolgálójává vált. Pontosan úgy történt, ahogyan a volt kormányzó mondta, ezért most már igazán itt az ideje, hogy hozzáfogjunk a művelődéshez.

Forrás: www.alkotmanyozonemzetgyules.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF felsőszintű oktatás

A SZEF oktatási programjában másodszor került megszervezésre a felsőszintű szakszervezeti aktivista képzés. A 2025. április 29-30-án megtartott kétnapos eseményre a szakszervezeti mozgalom mellett elkötelezett szakértők, valamint SZEF tisztségviselők bevonásával került

Együtt ünnepeltük a munkásokat 2025-ben is

2025-ben ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen ünnepeltünk május 1-jén a Városligetben. Az ünnep délelőtt a városligeti emlékkőnél indult, ahol több tucat résztvevő szervezeti zászlók gyűrűjében hallgathatta meg Zlati Róbertnek

Csóti Csaba az ATV Start című műsorában

Az ATV Start vendége volt 2025. május elsején Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. A felvetett témák között szerepelt szakszervezeti tagsággal kapcsolatos kérdés, a szakszervezetek fontossága és jelenlegi helyzete,