Az egyenlő bér napja

Az uniós szintű esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.

Az Európai Bizottság az egyenlő fizetés európai napján közzétette a legfrissebb idevágó adatokat: amelyek szerint a nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál.

Európai szinten idén második alkalommal kerül sor az egyenlő fizetés napjára, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg. Az uniós szintű esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.
Az Európai Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet az Unió egész területén érvényesülő, nemek közötti bérszakadékra. Az idei egyenlő fizetés napján, amely a március 8-i nemzetközi nőnap előtt kerül megrendezésre, különös hangsúlyt helyeznek a munkaadókra.

„Az egyenlő fizetés európai napja arra emlékeztet bennünket, hogy (akár csak) január 1-je óta hány napot, illetve hány órát dolgoztak a nők ingyen. Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Legfőbb ideje, hogy a gyakorlatban is mindenütt érvényesítsük is a gyakorlatban” – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és a jogérvényesülésért felelős uniós biztos.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4%-os volt a különbség a nők és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17% körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az arány az egyes tagállamokban igencsak eltérő: Lengyelországban például körülbelül 2%, Magyarországon 17,6%, míg Észtországban a 27%-ot is meghaladja.

A nemek közötti bérszakadék – amely a gazdaságban dolgozó nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülői szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát. Az általánosságban enyhén pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában.

A figyelemfelkeltő intézkedések döntő szerepet játszanak a munkáltatók, a munkavállalók és az érintettek tájékoztatásában arról, hogy miért áll fenn még mindig és hogyan csökkenthető a nemek közötti bérszakadék. Az új eszközök a következők:

  • Az azzal kapcsolatos vállalati képzések és bevált gyakorlatok cseréje, hogy miért éri meg egy vállalatnak fenntartani a nemek közötti egyenlőséget, módszerek és eszközök a vállalatoknál tapasztalható nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében;
  • A nők és férfiak közötti béregyenlőtlenségeket bemutató videoklip;
  • Frissített kampány weboldal, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentése terén a szociális partnerek közötti kollektív megállapodások jelentőségéről szóló új részt, a munkahelyen a nemek közötti bérszakadék meghatározására szolgáló eszközöket, valamint a béregyenlőség kollektív megállapodásokba való beépítésével kapcsolatos ellenőrzőlistát tartalmaz.
  • Nemzeti események 17 uniós tagállamban a béregyenlőtlenségekről szóló tájékoztatás érdekében.

Forrás és további információ: http://ec.europa.eu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

A női test valósága a munkavédelemben

A SZEF és a Friedrich Ebert Stiftung a tavaszi miskolci eseménye folytatásaként 2026. október 7-én, a budapesti Hotel Benczúrban rendezte meg legújabb konferenciáját a női reprodukciós egészség és a munkavégzés

Értékálló díjazást a közszférában dolgozóknak!

A szakszervezeti konföderációk által elfogadott, a közszféra széttagolt kereseti rendszerének felülvizsgálatára és egy értékálló, kiszámítható díjazási rendszer megteremtésére vonatkozó javaslat elküldésre került az SZCSM miniszterének, a területért felelős államtitkárnak, valamint

Ülésezett az OMB – terítékre került a közszféra is

Az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) 2026. szeptember 1-ei ülésén a kormányzati oldal bejelentette, hogy a 2023. évben elfogadott, a munkaköri orvosi vizsgálattal és a munkavédelmi oktatással kapcsolatos szabályozás visszavonásra kerül.

A japán közszféra szakszervezete a SZEF-nél

2026. szeptember 25-én, a japán KOMU-ROKYO közszférás szakszervezeti szövetség és partnerszervezete, a JTUC-RENGO általános szakszervezeti szövetség tisztségviselőit látta vendégül a SZEF. A találkozóra a japán fél kérésére került sor, egy