Az egyenlő bér napja

Az uniós szintű esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.

Az Európai Bizottság az egyenlő fizetés európai napján közzétette a legfrissebb idevágó adatokat: amelyek szerint a nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál.

Európai szinten idén második alkalommal kerül sor az egyenlő fizetés napjára, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg. Az uniós szintű esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.
Az Európai Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet az Unió egész területén érvényesülő, nemek közötti bérszakadékra. Az idei egyenlő fizetés napján, amely a március 8-i nemzetközi nőnap előtt kerül megrendezésre, különös hangsúlyt helyeznek a munkaadókra.

„Az egyenlő fizetés európai napja arra emlékeztet bennünket, hogy (akár csak) január 1-je óta hány napot, illetve hány órát dolgoztak a nők ingyen. Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Legfőbb ideje, hogy a gyakorlatban is mindenütt érvényesítsük is a gyakorlatban” – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és a jogérvényesülésért felelős uniós biztos.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4%-os volt a különbség a nők és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17% körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az arány az egyes tagállamokban igencsak eltérő: Lengyelországban például körülbelül 2%, Magyarországon 17,6%, míg Észtországban a 27%-ot is meghaladja.

A nemek közötti bérszakadék – amely a gazdaságban dolgozó nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülői szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát. Az általánosságban enyhén pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában.

A figyelemfelkeltő intézkedések döntő szerepet játszanak a munkáltatók, a munkavállalók és az érintettek tájékoztatásában arról, hogy miért áll fenn még mindig és hogyan csökkenthető a nemek közötti bérszakadék. Az új eszközök a következők:

  • Az azzal kapcsolatos vállalati képzések és bevált gyakorlatok cseréje, hogy miért éri meg egy vállalatnak fenntartani a nemek közötti egyenlőséget, módszerek és eszközök a vállalatoknál tapasztalható nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében;
  • A nők és férfiak közötti béregyenlőtlenségeket bemutató videoklip;
  • Frissített kampány weboldal, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentése terén a szociális partnerek közötti kollektív megállapodások jelentőségéről szóló új részt, a munkahelyen a nemek közötti bérszakadék meghatározására szolgáló eszközöket, valamint a béregyenlőség kollektív megállapodásokba való beépítésével kapcsolatos ellenőrzőlistát tartalmaz.
  • Nemzeti események 17 uniós tagállamban a béregyenlőtlenségekről szóló tájékoztatás érdekében.

Forrás és további információ: http://ec.europa.eu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk