Levél Navracsics Tiborhoz, Pintér Sándorhoz, Réthelyi Miklóshoz és Czomba Sándorhoz

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) október 7-én – a Tisztes Munka Világnapján – a „Tisztes Közszolgálatért” elnevezéssel országos Közszolgálati Munkavállalói Találkozót rendezett. E rendezvénnyel is jelezni kívántuk, hogy a SZEF-et alkotó szakszervezetek az érdemi párbeszédben látják a társadalmi problémák megoldásának leghatásosabb lehetőségét.

Őszinte sajnálatunkra egyik meghívott kormányzati vezető sem tisztelte meg részvételével a találkozó mintegy 300 résztvevőjét, és így nem volt, aki a helyszínen megismerhesse a közszolgálati munkavállalók képviselőinek véleményét, és választ adjon a felmerülő kérdésekre.

Az elhangzott vélemények lényegét és azokat a kérdéseket is, amelyeket az egyes hozzászólók igazából a meg nem jelent kormányzati képviselőknek szerettek volna feltenni, levél keretében összefoglaltuk és eljuttattuk az érintett miniszter ill. államtitkár urak számára.

A Navracsics Tibor miniszter úrhoz írt levél teljes terjedelmében olvasható a csatolmányban.

Jelen cikkben az ismétlések elkerülése végett csak az elhangzott kérdéseket tesszük közzé:

Navracsics Tibor, Közigazgatási és Igazságügyi miniszter úrhoz

  • A nyilvánossá vált költségvetés tervezete kapcsán kérdezzük: hogyan gondolja a kormány – folytatva az előző kormány vétkes mulasztásait –, hogy 2009 óta, immár negyedik éve, 2012-ben sem, egyetlen fillérrel nem növekszik a közszolgálati illetmények összege?

  • Hogyan ítéli meg azt a helyzetet, hogy a közszolgálati bérbefagyasztás és a tervezett minimálbér és bérminimum eredményeként a középfokú végzettséggel és 24 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkező – pl. földhivatalban, államkincstárnál vagy okmányirodában stb. – dolgozók ugyanannyi fizetést kapnak majd, mint egy pályakezdő?

  • Nem tart-e attól, hogy ennek a helyzetnek is az lesz a következménye, mint ami a 2001-2002-es kormányzati bérintézkedések indoka volt? Ismételten előállhat majd az a helyzet, hogy nem lehet a közszolgálati illetményeket másképp korrigálni, mint megint egy nagyarányú beavatkozással. (Az azóta is „sokak által elátkozott” 50 %-os köztisztviselői, közalkalmazotti tarifaemeléshez hasonló intézkedéssel?) 2002-ben az akkori minimálbér a 140 elemű közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer több mint 70 pontját tette azonos értékűvé, a 2012-re tervezett paraméterek ugyanebben a bérrendszerben, már ismét több mint 60 fizetési fokozatot érintenek.

  • Jónak tartja-e Ön azt a helyzetet, hogy ma a közszolgálat több tízezer munkavállalója (főleg a közigazgatásban dolgozók) retteg attól, hogy elbocsátják munkahelyéről, s emiatt olyan mentális állapotban végzi a munkáját, ami a munkavégzés színvonalát is veszélyeztetheti? Helyesnek tartja-e Ön, hogy a munkahelyen kívüli „viselkedés” vagy a bizalomvesztés szubjektív megítélése alapja lehet az elbocsátásnak, veszélybe sodorva ezzel az érintett családok biztonságát is? Ön szerint a kilátásba helyezett 30 ezer fős (vagy a közigazgatásból 5.500 fős) elbocsátás, és ezzel munkahelyek megszüntetése hogyan egyeztethető össze a kormányprogramban meghirdetett munkahely-teremtéssel?

Pintér Sándor, Belügyminiszter úrhoz

  • Milyennek látja a belügyi munkavállalók helyzetét, hogyan minősíti a minisztérium érdekegyeztetését, milyen különbségeket lát a korábbi belügyminisztersége időszakához képest?

  • Mivel és mikor kívánja ellensúlyozni a rendőri állomány – beleértve az érintett közalkalmazotti, köz- és kormánytisztviselői állományt is – alkotmányos jogainak korlátozását?

  • Hogyan és mivel kívánja helyreállítani a rendőri hivatás megbecsülését? Milyen intézkedéseket tervez a rendőrség anyagi és morális helyzetének javítására?

  • Mikor és hogyan kívánja elfogadható arányba hozni az egyre növekvő rendőri jelenlét igényét és a szolgálatban eltöltött órák számát, figyelemmel arra, hogy a rendőr is ember, valakinek az apja, anyja, férje, felesége, illetve fia, lánya?

Réthelyi Miklós, Nemzeti Erőforrás miniszter úrhoz

  • Mikor kívánják összehívni a Szociális Érdekegyeztető Tanácsot, többek között azért, hogy egyeztessenek a szociális ágazatban dolgozók munka- és életkörülményeiről, bérhelyzetéről, és a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióról?

  • Milyen változások várhatóak Ön szerint a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció, az új szociális szolgáltatási törvény, illetve az önkormányzati törvény életbelépését követően?

  • Meg kívánják-e szüntetni a bölcsődék jelenleg diszkriminatív finanszírozási rendszerét, összhangba hozva azt az óvodák finanszírozásával. A jelenlegi normatíva a tényleges költség 30-40 %-át fedezi.

  • Hogyan értelmezi Ön a feladat-finanszírozást, illetve ezek alapelveit a bölcsődék vonatkozásában? A nevelés, pl. a közös éneklés, az elbotló gyermek felemelése, a pityergő vigasztalása, illetve ezek „normázása” lesz-e a finanszírozás alapja?

  • Mikor kívánják a bölcsődékkel kapcsolatos jogszabályokba beépíteni az uniós irányelveket?
  • Mit kíván tenni a kormány az ellen a tendencia ellen, hogy kényszerűségből a fiatalok egyre nagyobb tömege hagyja el az országot az unió más országában keresve a boldogulást?

  • Hogyan látja Ön az oktatási államtitkárság tevékenységét, a köz- és felsőoktatási koncepciókat?

  • Mi az Ön véleménye arról, hogy nagyszámú pedagógus, mint szellemi tőke tulajdonos munkanélküli lesz? Vagyunk-e annyira gazdagok, hogy ezt a szürkeállományt kiengedhetjük az oktatás rendszeréből?

  • Mi az Ön véleménye arról, hogy az állami vezérléssel megvalósuló körzetesítés nem vezet-e területi feszültségekhez?

  • Nem fél-e attól, hogy a 3 éves szakmunkásképzés olyan betanított munkásokat fog kibocsátani, akik a munkaerőpiacon nem tudnak tartósan elhelyezkedni?
  • Mit gondol Ön arról a folyamatról, amely alapján a gimnáziumi továbbtanulásra csak a kiváltságosaknak lesz lehetőségük, a felsőfokú továbbtanulás szűkül, kisebb lesz a tankönyvválaszték, és megvalósul az egész napos iskola ott is, ahol nincsenek meg ennek a feltételei?

  • Mit gondol Ön arról, illetve nem tartja-e Ön veszélyesnek azt, hogy az oktatási intézményekben túlhajszolt pedagógusok fognak dolgozni?


Czomba Sándor, Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkár úrhoz

  • A tisztes munka feltételei közé sorolja-e Ön a szervezkedés alapjogát, és azt, hogy a munkavállalók és az érdekeiket képviselő szakszervezetek részt vegyenek, részt vehessenek a munka világát érintő döntések meghozatalában?

  • Hogyan látja a munkavállalói jogok megvalósulását egy olyan országban, amely tagja az ENSZ munkaügyi szervezetének, az ILO-nak, az ILO-konvenciókat kihirdette, törvénybe foglalta, ugyanakkor megszüntette a munka világában a tripartit érdekegyeztetést?

  • Hogy látja Ön az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetését követően, működik-e tovább Magyarországon Nemzeti ILO Tanács, hiszen az korábban a megszüntetett OÉT munkabizottsága volt? Az ILO-tagság és az évente sorra kerülő genfi konferencián való részvétel ilyen nemzeti tanács működtetését igényli.

  • Miért nem vették figyelembe a szakszervezeteket, köztük a SZEF írásban elküldött javaslatát a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényhez: „hogy legyen e tanács teljes jogú tagja a kormány, és az NGTT hozzon létre egy olyan albizottságot, amely tovább tudja folytatni a tripartit párbeszédet”?

  • Miért nem működnek a közszolgálat létező párbeszédfórumai és az ágazati érdekegyeztetés?

A levelekben egyben tájékoztattuk a miniszter ill. államtitkár urakat arról, hogy a SZEF az elkövetkező másfél hónapban (október 21-én Miskolcon, október 28-án Székesfehérvárott, november 11-én Kaposvárott, november 25-én Szolnokon) regionális „Közszolgálati Munkavállalói Találkozó”-kat szervez, amelyekre ismételten meghívtuk a nevezett kormányzati képviselőket illetve a kérdések megválaszolására felhatalmazott helyettesüket.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk

Brüsszelből üzenjük

Beszámoló az ETUC Végrehajtó Bizottságának 2022. június 22-23-i üléséről Hosszú idő után ismét személyes jelenlét mellett zajlott az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsági ülése Brüsszelben. A Bizottság sok minden