2011. augusztus 1-31.

2011. augusztus 31.

Ragaszkodnak az érdekegyeztetéshez

Egymillió fizikai munkást és egyre több állami vállalatot szeretne Demján Sándor. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke erről egy konferencián beszélt, ahol kijelentette azt is, szükség van a szakszervezetekre, és nem jó, hogy a kormány inkább az üzemi tanácsok pozícióját erősítené. Szükségesnek nevezte, hogy legyen új munka törvénykönyve, de tárgyalásokat sürgetett annak tartalmáról. A munkáltatók szerint az új kódex a jelenleginél családbarátabb. (Népszava 3. oldal)

A jövő évi költségvetés sem lesz jobb, mint az idei

A ma elfogadni tervezett jövő évi költségvetés tervezete várhatóan ugyanúgy megbukik, mint ahogyan a második Orbán – kormány idei büdzséje – állítják szakértők. (Népszava 4. oldal)

Orbán az őszi megszorításokat készíti elő

A miniszterelnök szavakban Magyarország szuverenitásáért hadakozik, miközben egyre inkább igyekszik megfelelni a nemzetközi befektetői, pénzügyi körök elvárásainak. Azáltal, hogy igyekszik az országot kívül tartani az uniós közösséget erősítő megállapodásokon, kiszolgáltatottságunkat erősíti. (Népszava 5. oldal)

Holnaptól jön a chipsadó

Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től népegészségügyi termékadót, vagy közismertebb nevén chipsadót kell fizetni. (Népszava 5. oldal)

Szégyenpadban az oktatásügy

A magyar iskola nem esélyteremtő iskola, nem képes kiegyenlíteni a gyermekek otthonról hozott különbségeit – mondta Pokorni Zoltán tegnap Rákosmente Önkormányzatának tanévnyitó ünnepségén. (Magyar Hírlap 2. oldal)

Válaszúton az Alkotmánybíróság

A peres bírói gyakorlat, az önkormányzati jogalkotók, a peres képviseletet ellátó ügyvédek, egyszóval a jogászi szakma döntő többsége érdeklődéssel várja 2011. szeptember 1. napját. (Népszabadság 1. és 12. oldal)

Szociális szigort vár a piac

A rokkantnyugdíjak rendszerén tovább szigorítanának a hazai elemzők, de a további különadók kivetésétől óvják a kormányt. Ez derült ki a lapunk által végzett felmérésből, amelyben arra voltunk kíváncsiak, mit tartana a piac a legsürgetőbb feladatnak az év végéig. (Világgazdaság 3. oldal)

Nem döntött az AB nyugdíjügyben

Hiába folytatta tegnap az Alkotmánybíróság rendkívüli ülésén a magán-nyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjjogosultságáról szóló határozattervezet tárgyalását, végül nem döntött az ügyben. A kiszivárgott hírek szerint a testület határozatában visszaadta volna a jogosultságot a maradásról nyilatkozó embereknek. A döntés így a szeptembertől 15 tagúra bővülő új grémiumra vár. Azt viszont, hogy az új felállású Alkotmánybíróság hogyan és mikor határoz az ügyben, még nem tudni. (Világgazdaság 9. oldal)

2011. augusztus 30.

Sarkalatos döntések egymás közt

Óriási a bizonytalanság az új alaptörvény miatt szükséges sarkalatos törvények körül, hiszen eddig alig néhány ilyen jogszabályt fogadott el, illetve hozott nyilvánosságra a Fidesz-KDNP. Ezek között is volt olyan, melyet a kormánypártok senkivel sem egyeztetve fogadtak el. Úgy tűnik, most sem éreznek nagy kedvet a társadalmi egyeztetésre; a kétharmados szavazógépezet jövő héten háromnapos, vakációzáró frakcióülésen egymaga dönt majd a széles társadalmi vitát igénylő ügyekről. (Népszava 3. oldal, Magyar Hírlap 2. oldal)

Kemény életpályát terveznek

Még ezen a héten kormány elé kerülhetett volna a közszolgálati életpályamodell, az összecsiszolás azonban egyes sajtóhírek szerint a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek és a Belügyminisztérium egyeztetése miatt csúszott el. Csakhogy ez az egyébként eredménytelen találkozó egy hónapja volt, így tehát lett volna idő az összehangolásra. A szolgálati nyugdíjat eltörlő egységes életpályamodellről egyébként vélhetően szeptemberben végén tárgyal a kormány, és novemberben dönt a parlament. (Népszava 2. oldal)

Varga Matolcsy kritikáját mondta

Gyakorlatilag elismerte Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett gazdaságpolitika kudarcot vallott. A kormányzati propagandában gyakran hangoztatott gazdasági növekedésnél alacsonyabb bővüléssel számolt a volt pénzügyminiszter, és egy televíziós műsorban arról beszélt, hogyan képzeli el a kieső bevételeket pótlását. (Népszava 1. és 4. oldal)

Nem javult a munkaerő piaci helyzet az utóbbi hónapokban sem

Stagnált a munkanélküliség idén a május-júliusi időszakban. Elemzők szerint a egyhamar nem lehet a fogalakoztatási mutatók érdemi javulására számítani. A kormányzat gazdaságpolitikája ugyanis nem segíti elő az új álláshelyek megteremtését. (Népszava 5. oldal)

Nőtt az állásban lévők száma Magyarországon

Május, június és július átlagában 43 ezerrel több, hárommillió 832 ezer fő foglalkoztatott volt a 15–74 éves ko­rúak körében a tavalyi bázishoz képest. A munkanélküliek száma (463 ezer fő) stagnált, s ez 10,8 százalékos rátát jelent – áll a KSH adataiban. Jó hír, hogy a 15–74 éves munkavállalók aktivitási rátája 56 százalékra nőtt, amire tíz éve nem volt példa. (Magyar Hírlap 1. és 9. oldal)

A kormány megtalálta a legolcsóbb munkaerőt: a börtönökben

A tucatnyi kizárólagos állami tulajdonban levő büntetés-végrehajtási kft.-től kell megrendelniük bizonyos termékeket és szolgáltatásokat a központi államigazgatási és a rendvédelmi szerveknek – tulajdonképpen ezt írja elő egy júliustól hatályos kormányrendelet. (Népszabadság 4. oldal)

Orbán háborút hirdet a görög út elkerülésére

Magyarország szuverenitásának a megőrzése az elkövetkező hónapok „háborújának” a tétje. A kérdés az, hogy Magyarország a görög útra sodródik és pénzügyi spekulánsok határoznak sorsáról vagy a gazdasági mutatók tekintetében képes lesz-e felzárkózni az Európai Unió legígéretesebb térségéhez, Közép-Európához – erről Orbán Viktor kormányfő beszélt hétfőn a magyar külképviselet-vezetők szokásos éves értekezletén. (Népszabadság 1., 8-9. oldal, Magyar Nemzet 7., 1. és 9. oldal)

2011. augusztus 29.

Hamarosan a kormány előtt az egységes életpályamodell

Hamarosan az Orbán-kormány elé kerül a köztisztviselők, a rendvédelmi és a fegyveres dolgozók, illetve a hivatásos és szerződéses állományú katonák egységes életpályamodelljéről szóló javaslat – tudta meg a Magyar Nemzet. A Belügyminisztérium és a rendvédelmi szakszervezetek között a nyugdíjszabályokról folytatott egyeztetések okoztak némi csúszást a menetrendben. (1. és 3. oldal)

Washington is bírálta Orbánt

A Wikileaks oknyomozó portál birtokában lévő amerikai, diplomáciai sürgönyök több mint felét hozták már nyilvánosságra: 143 ezer dokumentum volt tegnap elérhető. Megugrott a magyar vonatkozású iratok száma is, majdnem háromszázat lehet végigböngészni. Szó esik bennük a volt és jelenlegi miniszterelnökökről, Magyarország befolyásos asszonyairól, a roma támadásokról és azzal párhuzamosan a szélsőjobboldal térnyeréséről, vagy a H1N1 vírus okozta járványról is. (Népszava 1. és 8. oldal)

Az Orbán-kormány külpolitikája: megkerülhetetlen mumus

Sikeresen levezényelt soros EU-elnökség, a nemzeti érdekek hangsúlyos védelme, harcos kiállás a kisebbségek jogai mellett – a második Orbán-kormány hívei valószínűleg ilyen mérleget vonnának az elmúlt több mint egy év magyar külpolitikájáról. A bírálók viszont felrónák, hogy a soros elnökségre rávetült a médiatörvény és az új alkotmány körül kirobbant, rendkívül éles vita. A könnyített állampolgárság pedig Damoklesz kardjaként lebeg a magyar külpolitika mumusához, azaz Szlovákiához fűződő, korántsem felhőtlen politikai viszony felett. (Népszabadság 4. oldal)

Forrong a közoktatás a tanév kezdetén

Eredendően elhibázott gazdaságpolitikájának árát az Orbán-kormány a pedagógusokkal, a gyermekekkel és a családokkal akarja megfizettetni – mondta Kunhalmi Ágnes tegnap az oktatási államtitkárság épülete előtt. (Népszava 2. oldal, Magyar Hírlap 1-2. oldal)

Nem siet az Alkotmánybíróság

A politikai játszma része lehet, hogy a parlament olyan törvényt szavazott meg, amelyikről tudta: nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Márpedig várhatóan így dönt – akár már ma – a taláros testület azzal kapcsolatban, hogy nem jár állami nyugdíj azoknak, akik tagok maradtak valamelyik magánpénztárban. Ám hiába, a pénztárak ellehetetlenülő helyzetén ez már nem segíthet. (Népszava 4. oldal, Népszabadság 1. és 5. oldal)

Gigantikus büdzsékényszer

Ezermilliárd forint – minden túlzás nélkül ekkora összeget kell megtakarítanunk a költségvetésben ahhoz, hogy teljesítsük a 2012-re vállalt, a GDP arányában 2,5 százalékos hiánycélunkat. Ez a hatalmas összeg részben a Széll Kálmán-tervben található 550 milliárd forintos kiigazításból, részben pedig a lassabb gazdasági növekedés és egyéb év közbeni folyamatok hatásából tevődik össze. (Világgazdaság 1., 3. és 16. oldal)

Adókönnyítés? – Szuperbruttóval “trükközik” a kormány

A magyar átalakításnál mintának tekintett csehek is kivezetik az adóalap szorzóját. Könnyen lehet, hogy Csehország megelőzi hazánkat az úgynevezett szuperbruttó személyijövedelemadó-alap kivezetésében. Legalábbis akkor, ha igaznak bizonyulnak azok a feltételezések, melyek szerint a magyar kormány e lépés elhalasztásával igyekszik majd úrrá lenni a gazdasági növekedés lassulása miatt egyre növekvő költségvetési hiányon. (Világgazdaság 3. oldal)

2011. augusztus 27.

Lipóton nyitja a tanévet a kormány

Már csak ötöt kell aludni, és megkezdődik a tanév, minden gyereknek becsengetnek. Noha idén szeptemberben még nem kell azonnali változásokra felkészülni a közoktatás (köznevelés) résztvevőinek, a következő hónapokban nem csupán új oktatási törvényt fogadnak el, de teljes körű iskolaállamosítást is meghirdetett az Orbán-kormány. Mostanra ugyanakkor teljesen bizonytalanná vált a “rendszerreform” folyamata, hiszen gyakran naponta jelennek meg egymásnak ellentmondó elképzelések. (Népszava 1. és 3. oldal)

Hatvanhárom törvényt hoz ősszel a T. Ház

Hatvanhárom új törvényt, ebből hat, úgynevezett sarkalatos törvényt tartalmaz az a törvényalkotási tervezet, amelyet a kormány nyújtott be az Országgyűlésnek. A kétharmados szabályozások közül az igazságügyi szervezet átalakítása, a választási törvény, a munka törvénykönyve, az önkormányzati, illetve a közoktatási törvény szerepel a menetrendben. A lista azonban bővülhet. (Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Élőláncot alkottak a bankszövetség épülete körül

A bankszövetség épülete elé hirdetett tüntetést a Magyar Szociális Fórum. A devizahitelesek védelmében élőláncot alkottak és petíciót adtak át, majd a Kossuth térre vonultak. (Magyar Nemzet 1. és 11-12. oldal)

Két jéghegy csúcsa

Az Európai Unióban minden egyes munkavállalót megilleti a szabad mozgás joga, amely az EU alapvető szabadságjogainak egyike. A szabad munkavállalásnak az elmúlt 50 év folyamán egyértelmű pozitív hatása volt az európai gazdaságra, s ennek a jövőben is így kell maradnia. A más országokban történő munkavállalás új lehetőségeket kínál a polgárok számára, és ez különösen az „új tagállamokban” élők szempontjából fontos, akiknek életét az elmúlt időkben a legkülönbözőbb korlátozások szabályozták. Andor László EU biztos írása a Népszabadság Vélemény rovatában. (12. oldal)

2011. augusztus 26.

Mélyen a zsebünkbe nyúl Orbán Viktor

A kormánynak jövő szerdáig szint kell vallania: a jövő évi költségvetésben milyen újabb megszorításokat terveznek. Bár Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt héten kijelentette, hogy a lakosságot nem fogják érinteni az idén megbukott gazdaságpolitika hibáiból eredő újabb jövedelemcsökkentő intézkedések, ennek a kijelentésnek a megalapozottságában egyetlen mérvadó közgazdász sem hisz. (Népszava)

Óriási leépítés a honvédségnél

Miközben tavasz óta arról beszél a kormány, elfogadhatatlan, hogy a hivatásosok korábban mennek nyugdíjba, mint az átlagos nyugdíjkorhatár, a honvédségtől újabb ezer embert küldenek el még az idén – tudtuk meg. Elsősorban azoktól válnak meg, akiket szolgálati nyugdíjba küldhetnek. A leszereltetéssel sietni kell, a korkedvezményes szolgálati nyugdíjrendszert ugyanis jövőre eltörli a kormány. Ezzel a döntéssel saját magát hazudtolta meg a kabinet. (Népszava)

Adóznának a magyar gazdagok is

A magyar gazdagok is készek extra terhet fizetni a költségvetésbe, hasonlóan francia kollégáikhoz. A kormány egyelőre nem nyilatkozott a szolidaritási adóról, vagy bármilyen, a jelenlegi egykulcsos szja-t akár csak ideiglenesen felváltó adórendszerről. A legkézenfekvőbb megoldás a vagyonadó lenne, de az ellen még ellenzékben olyan hevesen tiltakozott a Fidesz, hogy azt a kaput örökre becsukták. (Népszabadság)

‘Az Orbán-Matolcsy gazdaságpolitika összedőlt, adóemelés jöhet’

Gyurcsány Ferenc a Facebookon vezeti le, miért kell adóemelésre számítani és miért támogatható az egykulcsos szja megszüntetése. (Népszabadság)

Jelentős változásokat hoz az ősz a közoktatásban

Egy hét múlva 1 648 900 gyermek kezdi meg az iskolát és az óvodát, 24 ezerrel kevesebben, mint tavaly. Az új közoktatási és felsőoktatási törvények jelentős változásokat hoznak jövő ősztől – mondta Hoffmann Rózsa szakállamtitkár. (Magyar Hírlap)

Demonstráció és élőlánc Budapesten

Tarthatatlanná vált a bajba jutott devizahitelesek helyzete, ezért ma több helyen demonstrálnak és élőlánccal is tiltakoznak a fővárosban. Fülei-Szántó András főszervező elmondta, a Magyar Szociális Fórum is csatlakozott a rendezvényhez. (Magyar Hírlap)

2011. augusztus 25.

Félelem a munkahelyeken

A kormány a Munka törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításával a munkáltatók oldalára állt – állapították meg az LMP és a Vasas Szakszervezeti Szövetség képviselői, hasonlóan ahhoz, ahogy egy nappal korábban az MSZP a négy szakszervezeti konföderáció értékelt. A jelek szerint csak az érdekvédők és az ellenzéki pártok izgatják magukat az Mt. tervezett módosítása miatt, a kormánytól legfeljebb egy-egy sértett reakció érkezik a témában. (Népszava 2. oldal)

Szolidaritás adó álnéven két kulcsos lehet az adórendszer

Kétszázötven milliárd forintos megszorítás nem lesz, de szolidaritási adó jöhet – erről Pálffy István beszélt a Klubrádióban. A KDNP-s politikus a Megbeszéljük című műsorban arról beszélt, hogy elhangzottak már olyan javaslatok kormánypártok képviselőinek különböző beszélgetésén, hogy ideiglenes jelleggel szolidaritási adót vezetnének be, hisz az egykulcsos személyi jövedelemadó miatti kiesést kompenzálni kell. (Népszava 1. és 5. oldal)

Példa nélküli, amit Baka tesz

Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul a büntetőeljárási törvény legutóbbi, a hivatalos indoklás szerint a perek gyorsítását célzó módosítása miatt a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, Baka András. (Népszabadság címlap)

Minimum 57 ezer forint lesz a közmunkabér

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére – attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése – 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta a Magyar Közlönyben szerdán megjelent szeptember 1-jétől hatályos kormányrendelet szerint. (Népszabadság 5. oldal)

Egyre nagyobb az újabb válság esélye Magyarországon

Megszakadt a válságból való kilábalás, egyre nagyobb az esélye egy újabb recessziónak. A Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) 0,24 százalékos visszaesést jelzett augusztusra az előző hónaphoz viszonyítva. Ehhez hasonló érték utoljára 2009 tavaszán volt látható, amikor tombolt a globális válság. (Világgazdaság 5. oldal)

Oktatás: az állam mindent visz

Valamennyi oktatási intézmény fenntartói jogát átveszi az állam az óvoda kivételével – derül ki az önkormányzati törvény lapunk birtokába került koncepciójából. A tervezet bizonyos intézmények esetén az állami fenntartás kizárólagosságát írja elő, míg más feladatok szerződéssel átruházhatók lennének a nagyobb települések önkormányzataira. (Magyar Nemzet 1., 3. és 5. oldal, Népszava 12. oldal)

Rabszolgatartás a Tescónál

A Tescónál újabb munkajogi szabálytalanságokat állapított meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), amely a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete bejelentése alapján folytatott vizsgálatot. Az érdekképviselet már régóta hangoztatja, hogy a multinacionális vállalatnál legalább tíz-tizenöt százalékos munkaerőhiány van az extraprofit kitermelése érdekében. (Magyar Nemzet 2. oldal)

Horvátország csatlakozása magyar érdem

A magyar elnökség egyik leghangsúlyosabb célkitűzése a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása volt. A június 30-i jelképes lezárás, amely lehetővé tette a csatlakozási szerződés decemberi aláírását, így ennek a fél évnek a méltó befejezéseként értékelhető. (Magyar Hírlap 5. oldal)

2011. augusztus 24.

Módosítók százait küldik az új cselédtörvényhez

Elfogadhatatlan az új Munka törvénykönyve (Mt.) az MSZP szerint; a párt – az érdekképviseletekkel egyeztetve – több száz módosító indítványt fog benyújtani a javaslathoz. Mesterházy Attila úgy vélte, a koncepció több ponton szembemegy a kormány politikájával is, és ami szerinte a legrosszabb: ez egy új “cselédtörvény”, amely a munkavállalókat tovább sújtja. Az LMP is egyeztetett az érdekvédőkkel, a párt a többi között a politikai radikalizmustól tart. (Népszava 3. oldal, Magyar Hírlap 3. oldal)

Egyre öregebb autókkal menthetnek

Egy rendeletmódosítás az eddigi 10 év helyett 13 évben maximálta a mentésben használható gépkocsik korát. A szakszervezet szerint azonban csak akkor lehetne megengedni, hogy ilyen öreg autókkal vonuljanak ki a mentők a sérültekért és a betegekért, ha ezzel egyidejűleg szigorítják a gépkocsik műszaki ellenőrzését. (Magyar Nemzet 1. és 4. oldal)

Rezidensek ösztöndíja: újra nekifutnak

Nem nyújt hosszú távú megoldást, ráadásul az egészségügyi dolgozók körében komoly bérfeszültséget okoz a rezidenseknek kiírt ösztöndíj program. A legtöbb szakorovos-jelölt vélhetően emiatt nem jelentkezett az Orbán-kormány ajánlatára. Jobb ötlete ugyanakkor nincs az egészségügyi államtitkárságnak, hiszen már bejelentették; újra kiírják a pályázatot, ám a csekély érdeklődés miatt szélesítik a lehetséges jelentkezők körét. (Népszava 3. oldal)

Formába öntenék az iskolákat

Az önkormányzati iskolák államosításának részleteit, illetve azok esetleges visszavételének szabályait is tartalmazza az új közoktatási törvény munkaanyaga, amelyet még az ősszel tárgyalhat a parlament. Mindennek ellenére Hoffmann Rózsa és államtitkársága ismét nem hozta nyilvánosságra a koncepciót, bejelentéseiből pedig nem derül ki, mi a kormány terve az iskolaállamosítással. (Népszava 2. oldal)

Zavarok a devizahitelesek megsegítése körül

Ütközik a devizahitelesek mentőcsomagjának részeként tegnap megjelent kormányrendelet és a bankok üzletszabályzata, a megoldás valószínűleg az lesz, hogy a pénzintézeteknek változtatniuk kell a feltételeken. Akadnak más gondok is a jogszabállyal. (Népszabadság 4. oldal)

Lassan csökken a bürokratikus teher

Egy héten belül elő kell állnia a kormánynak azzal az újabb adminisztrációcsökkentő csomaggal, amely további 400 milliárd forintos teherkönnyítést ígér a magyarországi vállalkozások számára. Egyelőre azonban a korábbi, a Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint 105 milliárd forintnyi egyszerűsítést hozó pakknak a valóra váltása is csúszik: egyes, már a nyár elején beharangozott könnyítések még mindig nem léptek hatályba. A gondot a mögöttes, sokszor nagy horderejű törvények módosítása okozza. (Világgazdaság 2. oldal)

A csodaszer

Matolcsy csodaszernek szánta, amolyan panaceumnak, de afrodiziákumnak is. Mert nagyot lódítani majd egy éve, amikor a 16 százalékos egy kulcsos, “arányos” adó mellett korteskedett a tisztelt házban. Azt tudta mondani: növeli a fogyasztást, a beruházási kedvet, erősíti a gazdasági növekedést, és vele semmi nem menti meg az országot, hogy Közép-Európa legversenyképesebb állama legyen. Sőt: az egykulcsos egyszerre oldja meg Magyarország két akut problémáját, hogy egymillió munkahely és egymillió gyerek hiányzik. (Népszava 7. oldal)

2011. augusztus 23.

Felélesztené a kormány a tanácsrendszert

Mindent felügyelő kormányhivatalok, csorbuló önkormányzati hatáskörök, lefaragott költségvetések, elvett jogkörök, kormányzati kinevezettek – nem sokat hagyna meg az önkormányzatiságból az Orbán-kormány. Ha hinni lehet a kormánypárti nyilatkozatoknak, az új helyhatósági törvény révén egy, a tanácsrendszerben megvalósított kormányzati központosításra kell számítani. (Népszava 1. és 3. oldal)

Mindent jó szívvel írt alá Schmitt Pál

Eddig minden elé kerülő törvényt jó szívvel írt alá, már unja a nyelvi helytelenségei miatti sorozatos támadásokat, és díjat alapítana a magyar nyelv védelméért. A többi között ezzel írható körül Schmitt Pál köztársasági elnök eddigi tevékenysége. Az államfő botrányoktól sem mentes évet zárt, de a politikai elit többségéhez képest még így is népszerű maradt. (Népszava 1. és 13. oldal)

Vesztes az egészségügy

Jelentős többletforrások maradhatnak az országban, ha az államadósságot az Alkotmányban előírt szintre tudják csökkenteni, mondta Pálffy István az ATV Start című műsorában. A KDNP-s képviselő szerint ugyanis a magyarok még többet is termelnek, mint amire szükség van, ám ezt a többletet egyelőre a hitelek törlesztésére kénytelen fordítani az állam. (Népszava 5. oldal)

Kitennék Schengenből a gyenge láncszemeket

Ha a schengeni térség bármely tagállama öt napnál hosszabb időre kívánja visszaállítani az útlevél-ellenőrzést a belső határokon, Brüsszelhez kell engedélyért folyamodnia – áll az Európai Bizottság tervezetében. A javaslat egy másik fontos eleme szerint akár fel is függeszthetnék azon államok schengeni tagságát, amelyek nem tudják megfelelőképpen védeni a külső határokat. (Világgazdaság 1. és 5. oldal)

A Fidesz erős emberei nyerésre állnak Szócska Miklós ellen

Kemény taktikai küzdelem várható a közeljövőben, miután a Fidesz erős emberei az elmúlt időszakban sikerrel vétózták meg, hogy a betegellátás szervezése során fölszámolják a megyehatárokat. Nem kisebb dologról van szó, mint hogy valóban ellehetetlenülhet az egészségügyi tárca Semmelweis Tervének végrehajtása, amely nagyobb területi egységekben szervezné meg az intézményrendszert. (Népszabadság 5. oldal)

Orvosok – Nem tetszik a havi százezer, ha biankó szerződés kell hozzá

A medikusok hatoda lépne be a szakorvosképzésbe; az államtitkárság nem adja fel a rezidensösztöndíj bukása után sem. (Világgazdaság 3. oldal)

Át kell fazonírozni a költségvetést

A gazdasági növekedés leállása miatt át kell írni a konvergenciaprogramot és vele együtt a költségvetést is – mondták a Magyar Hírlapnak közgazdászok, akik szerint jövőre két százalék körüli lehet a nemzetgazdaság bővülése. Jövőre is, csakúgy mint az idén, a növekedés motorja az export lesz akkor, ha nem fagynak le a piacaink. (9. oldal)

A tankönyvterjesztők csak a fizetős diákoknak adnak könyveket

Az elmúlt tizenkét napban egy érintett önkormányzat sem rendezte a tartozását, ezért a tankönyvterjesztők megkezdték a bojkottot. Az érintett iskolákba csak a fizetős diákok köteteit viszik ki, az ingyenességre jogosultakét nem. Ha nem lesz megegyezés, tízezer diák maradhat könyv nélkül. A Nemzeti Tankönyvkiadó szembemegy a társaival. (Magyar Nemzet 1-2. oldal)

2011. augusztus 22.

Tatárjárás után

„A tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk” – fogalmazott Kövér László egy vele készült ünnepi interjúban. Mivel a „Gyurcsány-féle vad, úri tatárok” szétdúlták és módszeresen kifosztották az országot, az Országgyűlés elnöke szerint ami most zajlik, az a magyar államiság új korszakának alapvetése. Úgy vélte, a magyar állam azért is volt erős, mert örök eszményként több mint egy évezreden keresztül lebegett a magasban. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes emlékeztetett rá: a magyarságot a legnehezebb időkben az tartotta meg, hogy az egész nemzet hitt a küldetésében. (Magyar Hírlap 1. és 3. oldal, Népszava 1. és 12-13. oldal)

Nem kell félni a kétharmadtól

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint törvényalkotási láz jellemezte az elmúlt egy évet, és óhatatlanul is becsúszhatott egy-egy hiba, neki azonban elsősorban az alkotmányosság szempontjából kellett megvizsgálnia az új jogszabályokat, amit minden esetben jó szívvel meg is tett. (Magyar Nemzet 3. oldal)

Magán-nyugdíjpénztárak: A maradó tagok pártján az AB?

Sajtóértesülések szerint elkészült az Alkotmánybíróság határozattervezete a magán-nyugdíjpénztári visszalépés ügyében, a tervezet pedig megsemmisítené a törvény két pontját. (Világgazdaság 9. oldal, Népszava 1-2. oldal)

Búcsúznak a megyei jogoktól

Teljes hatáskörüket féltik a megyei jogú városok. A készülő önkormányzati törvény gyakorlatilag megszüntetné, de legalábbis kiüresítené ezt a közigazgatási kategóriát. A javaslat elfogadásáig mégis minden változhat, ezen városok polgármestereinek jó a parlamenti lobbiereje. (Világgazdaság 3. oldal)

A válság legyőzi a szabadságjogokat?

A spanyolok felmentést kaptak az EU-tól a szabad munkavállalás korlátozásához: már csak engedéllyel dolgozhatnak Spanyolországban a románok. A madridi receptet Párizs is másolja. (Népszabadság 13. oldal)

2011. augusztus 12.

Egyeztetés helyett összejövetel

Eredménytelennek nevezték az új munka törvénykönyv (Mt.) tervezetéről a kormánnyal folytatott tegnapi tárgyalást a szakszervezeti vezetők. A folytatáshoz sem fűztek igazán sok reményt, mondván: az Mt. alapos és érdemi előkészítéséhez legalább egy év kellene, ezzel szemben a kormány mostanáig nem ült le erről tárgyalni a munkavállalókkal. Tegnap is Kardkovács Kolost, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkárát küldték tárgyalni, ami nem a kabinet elkötelezettségét mutatja. (Népszava)

Erősödnek a munkavállalók jogai

Az érdekvédők további egyeztetéseket sürgetnek az új munka törvénykönyvéről, miután tegnap együtt tárgyaltak a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel. A szaktárca megvizsgálja, hogy a szakszervezetek mely javaslatait lehet beépíteni a készülő jogszabályba. (Magyar Hírlap)

A munkaadókkal tárgyal a kormány a munka törvénykönyvéről

A szakszervezetek után az országos munkaadói érdekképviseletekkel egyeztet ma délelőtt az új Munka törvénykönyve tervezetéről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). (Magyar Nemzet)

Elvannak nélkülünk…

Május 27-én – természetesen pénteken –került fel a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára a hír: a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés elavult rendszerét, és egy hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új szervezetet hoz létre, amely három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot egyesít. „Az érdekegyeztetés rendszerére szükség van, azonban a jelenleginél sokkal hatékonyabb keretek között. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) egymással párhuzamosan sok témában egymás átfedéseiként működnek.” Herczog László írása a Népszabadság Vélemény rovatában.

Mától kérhető az árfolyam befagyasztása

Augusztus végére feláll a Nemzeti Eszközkezelő, s Ócsa határában biztosan elkezdődik a szociális lakásépítés – jelentette be tegnap Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Az MSZP kevesli a kormány intézkedéseit, míg a Jobbik állami kezelés és ellenőrzés alá vonnák a devizahitelezés teljes rendszerét. A Magyar Szociális Fórum pedig elkészített egy munkaanyagot, amellyel a bankok ellen perre készülő adósoknak akarnak segíteni. (Magyar Hírlap)

2011. augusztus 11.

Legalábbis találkoznak a munkavállalók képviselőivel

Ma tárgyal a szakszervezetekkel, holnap pedig a munkaadók képviselőivel egyeztet a kormány az új Munka Törvénykönyvének (Mt.) tervezetéről. Noha a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) koncepciója példa nélküli felháborodást, s egységes munkavállalói tiltakozást váltott ki, a tárca mindössze egy helyettes államtitkárát delegálta a konzultációra. Ez nem vetít előre túl nagy kompromisszum-készséget, de a munkavállalói érdekképviseletek hosszú egyezkedésre készülnek. (Népszava 3. oldal, Világgazdaság 3. oldal)

Névcserével rövidítik meg a rendőröket?

Sorozatban veszíti el a rendőrség azokat a pereket, melyeket a speciális bevetési szolgálatban dolgozók elmaradt pótléka miatt indítottak az egyenruhások. Országosan összesen több tízmillió forintot ítéltek meg a bíróságok a rendőröknek, mert a jogszabályi háttér ellenére nem fizettek az állománynak. Ráadásul a megítélt összegek folyósítása sem zökkenőmentes. (Népszava 2. oldal)

Újabb szorítás a sztrájkjogon

Homályosnak és elfogadhatatlannak nevezték a szakszervezeti vezetők a sztrájk idején a közösségi közlekedés területén szolgáltatási minimumértékeket előíró kiszivárgott kormányelőterjesztést. Ebben meglehetősen magas értéket állapítanának meg még elégséges szintként, miközben a Fidesz és Orbán Viktor ellenzékben még bátorította a minél nagyobb “kárt” okozó, gyakran az ország közlekedését teljesen megbénító vasutas gördülősztrájkot. (Népszava 1-2. oldal)

Drasztikus egészségügyi bércsökkenés következhet

Csökkentené az éjszakai és megszüntetné a délutáni műszakpótlékot a munka törvénykönyve (Mtk.) tervezett módosítása, ami drasztikus jövedelem kiesést eredményezne az egészségügyi dolgozók jelentős részénél. A szakmai szervezetek tiltakoznak, mert szerintük ezzel végérvényesen elnyomorítják például az ápolókat vagy a mentőket, és romba döntik az ellátórendszert. (Magyar Nemzet 1. és 3. oldal)

“Velejéig rohadt a rendszer”

Az ellátó képességet is veszélyeztető dolgozói hiány fenyeget a magyar egészségügyben. Miközben ma is 3000 orvos hiányzik a magyar egészségügyből, akár kétszer ennyi orvos vállalna a bér- és munkakörülmények miatt állást külföldön. A kormány nem tárgyal a szakmai szervezetekkel, amelyek sürgetik az egészségügy átalakítását. A MOSZ-elnöke, Bélteczky János szerint “velejéig rohadt a rendszer”. (Népszava 1. és 3. oldal)

A Fidesz–KDNP-re vár Hajdúszoboszló

Szeptember elején többnapos hajdúszoboszlói frakcióüléssel kezdi meg az őszi munkát a Fidesz-frakció – tudta meg a Magyar Hírlap. Eközben Lázár János frakcióvezető lezárta azt az egyenkénti megbeszélés sorozatot, amelyet a jelenlegi fideszes képviselőkkel tartott terveikről. (3. oldal)

2011. augusztus 10.

Szakszervezeték: egységes, de nem közös tiltakozás

A kormány csütörtökön a szakszervezetekkel, pénteken pedig a munkaadók képviselőivel egyeztet az új munka törvénykönyvének tervezetéről. A tárgyalás kimenetelét előre vetíti, hogy a kabinet a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát delegálta a konzultációra. A hazai viszonyokat tükrözi ugyanakkor, hogy a hat szakszervezeti konföderáció nem tudott közös álláspontot és javaslatcsomagot letenni a kormány elé. (Népszabadság 6. oldal)

Jelentősen átalakítják a tanárképzést

Alapjaiban alakítaná át a pedagógusképzés jelenlegi rendszerét az oktatási államtitkárság – derül ki a lapunk birtokában lévő szakmai tervezetből. Újra különválasztják az általános és középiskolai tanárképzést, és a nagy közismereti tárgyak tanárait, így például a magyar- vagy a matematikatanárokat csak osztatlan formában képzik majd. (Magyar Nemzet 1. és 4. oldal)

Indul a duális szakképzés

Augusztus közepére várható az új típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszer iskolai bevezetéséhez szükséges szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendelet, valamint központi programok megjelenése – tudta meg a Világgazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. (2. oldal)

Csak 25-en úszták meg a kirúgást

Letelt az egy hónap: a héten válik véglegessé a közmédia júliusban kezdődött leépítésének első hulláma. A Népszabadság információja szerint végül is az eredetileg bejelentett 550 fős leépítést 25-en úszták meg, így összesen 525 embertől váltak meg a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna TV és a Magyar Távirati Iroda állományából. (7. oldal)

Nincs igény a röghöz kötő ösztöndíjra

Kevesebb, mint két hetük maradt a rezidenseknek arra, hogy pályázzanak az Orbán-kormány által nemrég indított Markusovszky Lajos Ösztöndíjra, a szakorvosjelöltek azonban nem igazán lelkesednek a megoldásért. Ismert, hogy a programban 600, idén a szakorvosképzésbe lépő fiatal kaphat szeptembertől 5 éven keresztül havi 100 ezer forintos ösztöndíjat, ha vállalja, hogy 10 évig itthon dolgozik és nem fogad el hálapénzt. (Népszava 1-2. oldal)

Nem tarthatók a kormány tervei

A globális pénzügyi pánik azzal fenyeget, hogy ismét elmélyül a gazdasági világválság. Egyelőre nem látni az alagút végét, bár vannak olyan optimista elemzők, akik lassú kilábalásra számítanak. A szakértők többsége azonban a válság elhúzódásától, sőt drámai fejleményektől tart. Itthon egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek a devizahitelesek, a kormány tervei pedig bizonyára nem tarthatók. (Népszava 4. oldal)

Az euró sarkában liheg a svájci frank

Jelentősen emelkedhet a devizában, különösen a svájci frankban eladósodott hitelfelvevők augusztusi törlesztő részlete. A frank tegnap a Fed-döntés hatására átlépte a 273 forintos árfolyamot, ami azt erősíti, hogy a vártnál jóval többen élhetnek az árfolyamrögzítés lehetőségével augusztus 12-től. Ám ehhez a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint hiányzik egy rendelet. Ezt a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság azonban cáfolta. Jelezte: minden jogszabály rendelkezésre áll az árfolyamrögzítéshez. (Magyar Hírlap 1. és 9. oldal)

2011. augusztus 9.

Lesz egységes szakszervezeti fellépés?

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke: Remélem, hogy az eddiginél sikeresebb lesz az együttműködés, és a hat konföderáció együtt, és nem külön csoportokban dolgozik majd. Bízom abban, hogy a héten elindul a tárgyalás. A nézetek, a vélemények és a lehetőségek tisztázódását várom a találkozótól, és bízom abban, hogy hosszú egyeztetési folyamat indul el. (Népszava 1. s 3. oldal)

Tüntetésekre készülnek a szocialisták

A szocialisták az LMP mellett a szakszervezetekkel fűznék szorosabbra a kapcsolatot, olyannyira, hogy az MSZP egyes érdekvédelmi szervezetekkel már az ősszel közös politikai akciók, például tüntetések s

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és