2011. június 16-30.

2011. június 30.

Akár 103 évre is kitolódhat a nyugdíjkorhatár

Csak az egyéni járulékbefizetés után járna nyugdíj, a munkáltató álta lerótt járulékot hozzájárulásnak neveznék, amit a mai ellátások kifizetésére fordítanának – ez derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által a kormány részére készített, a Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló előterjesztésből. Szigorú korlátokkal lesz örökölhető a számla, amin ráadásul váláskor osztozkodni kell. (Népszava, Népszabadság)

Zsákbamacska a közmédiumok dolgozóinak

Nem engedett a 600 fős leépítésből a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap a tegnapi egyeztetésen sem, a felelős szerkesztők felét, a műsorgyártási folyamatban részt vevők 43 százalékát elbocsátja. Az MTV-től 285, a Magyar Rádiótól 162, a Duna TV-től 124, az MTI-től pedig 28 embertől válnak meg. (Népszava, Magyar Hírlap)

Forró őszre készülnek a szakszervezetek

Ha nem lesz megegyezés, a szakszervezet ősszel a mostaninál jóval nagyobb tiltakozó akciót szerveznek – ha már sztrájkolni nem tudnak. (Népszabadság)

Kompenzáció étkezési utalvánnyal

A nettó bérek (egy bizonyos jövedelemsáv alatt) 2011-ben megkezdődött csökkenése várhatóan még két évig tart. Ennek oka, hogy az adójóváírás megszűnik, míg a szuperbruttó kivezetése az esetek többségében nem tudja ezt a hatást ellensúlyozni. Fideszes képviselők a csökkenő nettó bérek kötelező megemelését kezdeményezték. (Magyar Hírlap)

2011. június 29.

Megkezdődött: hatalmas dugó a szakszervezeti tiltakozás miatt

Demonstráció miatt szerda reggel negyed 8-kor lezárták a 2-es főút Budapest felé vezető oldalát a főváros és Pest megye közigazgatási határánál. (Népszabadság 6. oldal, Népszava 1. és 3. oldal)

Milliárdokat fizetnek az érdekvédelemért a MÁV-nál

Az illetékes parlamenti bizottság szerint felezni kellene a MÁV szakszervezetekre fordított költségeit, a társaságnál egyelőre viszont csak a munkaidő-kedvezmény 21, a szakszervezeti vezetők alapbérének pedig 17 százalékos csökkentése történt meg, így továbbra is milliárdokat fizetnek a hivatásos érdekvédelemért. (Magyar Nemzet 2. oldal)

Pályaelhagyó diplomások, keresett szakmunkások

Soha nem látott hiány szakmunkásokból, túlkínálat diplomásokból – egyebek mellett ezt állapította meg az egyik legújabb felmérés. Az elemzés adatai szerint az informatikai, gépészeti vagy pénzügyi diplomával rendelkezők még könnyen találnak állást, a jogászok és a bölcsészek közül azonban sokan pályaelhagyásra kényszerülnek. A szakmunkásokat nagyon keresik, de még mindig alulfizetik őket. (Magyar Nemzet 4. oldal)

Veszélyben a bányászok korai nyugdíja

Eddig tagadták, most kiderült: a bányászok, vegyészek, zenészek korkedvezményes nyugdíja is veszélybe került. Lázár János egy hónapja még arról beszélt, a kedvezmény visszavonása csak az 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási dolgozókra vonatkozik. (Népszava 1. és 12. oldal)

Kétségek a Kossuth tér átépítése körül

Ugyan az Országgyűlésben ma délelőtt elkezdődik a Kossuth tér átépítéséről szóló javaslat általános vitája, mindeddig nem készült semmilyen számítás arról, milyen költségekkel járhat a rekonstrukció és a mélygarázsépítés. (Világgazdaság 3. oldal)

Paczolay Péter marad az elnök

A várakozásoknak megfelelően Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság regnáló vezetőjét jelölte a parlament illetékes bizottsága a tizenöt tagúra bővülő testület elnöki posztjára. A bizottság ellenszavazat nélkül, 13 igen és két jobbikos tartózkodás mellett támogatta, hogy Paczolay a továbbiakban is vezesse az AB-t. A Fidesz mellett az LMP is a jelenlegi elnök mellett tette le a voksát. (Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Boldogtalan a magyar

Magyarország a harmadik helyen áll a válságot legsúlyosabban megszenvedett átalakuló országok között az EBRD és a Világbank hangulatjelentés szerint. Nálunk a legelégedetlenebbek az emberek az életükkel: mindössze 18 százalék érzi jól magát a bőrében. Nagyon gyenge a jövőbe vetett hit: az emberek attól tartanak, hogy még a gyerekeiknek sem megy majd jobban. (Népszabadság címlap)

2011. június 27.

Jövőre mindenki rázni fogja az öklét Orbánékra

Általános tiltakozási hullám csaphat le jövőre a kormányra, a jövő év első felére lesznek ugyanis nyilvánvalóak a Széll Kálmán Tervben csak általánosan megfogalmazott szükséges gazdasági intézkedések. Ezek pedig nagyon sokak számára kellemetlenek lesznek. 2012 lehet a második Orbán-kormány legnépszerűtlenebb éve. (Népszabadság 4. oldal)

A kormány maga dönthet a civil támogatásokról

Újabb sarkalatos törvényt készített el a közigazgatási és igazságügyi tárca: a napokban közzétette az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló terjedelmes előterjesztést. Ez három korábbi jogszabályt, az egyesülésekről született 1989-es, a közhasznú szervezetekre vonatkozó 1997-es, illetve a Nemzeti Civil Alapprogram működéséről rendelkező 2003-as törvényt váltja majd fel. Jelenleg körülbelül hetvenezer civil szervezetet tartanak nyilván. (Népszabadság 5. oldal)

Kényszermunkát vezet be a kormány

Már bebizonyosodott, hogy a segély feltételéül szabott közmunka nem ösztönöz munkavállalásra. A kormány terveivel más baj is van. (Népszabadság 6. oldal)

A Fidesz elvenne a meglévő nyugdíjakból is

Egyre bizonytalanabb, hogy a későbbiekben nyugdíjba menők kapnak-e majd olyan ellátást, amelyből képesek lesznek megélni. A kormány ugyanis elkobozta a magán nyugdíjpénztári vagyont, s feléli azt. A szakértők szerint a már most öregkori ellátásban részesülők is arra számíthatnak, hogy szükség esetén az állam megnyirbálja a nyugdíjukat. (Népszava 1. és 4. oldal)

Szigorú feltételek a rendkívüli felmondásra

A korábban már elemzett két fajta munkaviszony megszüntetés – a közös megegyezés és a rendes felmondás – után a munkajoggal kapcsolatos, rendszeresen jelentkező sorozatunk harmadik részében a rendkívüli felmondással foglalkozunk, mely a munkaviszony megszüntetésének egy speciális és azonnali joghatással bíró formája. (Népszava 3. oldal)

Országos iskolarombolás Fidesz módra

Ellenzékből hazaárulással vádolta a Fidesz az akkori kormánypártokat, és még ma is “történelmi bűnként” aposztrofálják a megelőző nyolc év oktatáspolitikáját. Nem bezárás, hanem összevonás, ésszerű átszervezés; ma már így magyarázza az Orbán-kormány az elmúlt időszak – több tucat települést és intézményt érintő – iskolabezárási, összevonási hullámát. Kevés a gyerek, sok a kiadás – mondják a kormánypárti önkormányzatok, melyek vezetői a tavalyi választások előtt még egészen mást ígértek. (Népszava 1. és 12. oldal)

Történelmi segítséget kaptunk

„Történelmi segítséget kaptunk Kínától” – mondta Orbán Viktor kormányfő, mi­után szombaton Magyarország és Kína tizenkét megállapodást kötött egymással konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről Ven Csia-pao kínai kormányfő kétnapos, hivatalos budapesti látogatásának második napján. (Magyar Hírlap 1., 3., 5. és 7. oldal)

Hoffmann Rózsa kellő elszántságot és hitet kapott a folytatáshoz

„A miniszterelnök úr és a frakciószövetség megerősítése hitet, kellő elszántságot és lendületet ad a folytatáshoz” – mondta a lapunknak adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, hozzátéve, hogy amikor egy éve elvállalta a felkérést, nem a cím, a rang, hanem a feladat vonzotta. Hozzátette, biztos abban, hogy az új felső- és közoktatási törvényt még az idén elfogadja az Országgyűlés. (Magyar Hírlap 1. és 4. oldal)

Nem kell az összes rokkantnyugdíjasnak félnie a felülvizsgálattól

Csak azoknak a rokkantnyugdíjasoknak a jogosultságát ellenőrizné a kormány, akik legalább öt évvel állnak a nyugdíjkorhatár előtt, az ennél idősebbek foglalkoztatási rehabilitációja ugyanis értelmetlen – írja a Magyar Nemzet.

Kötelező versenyképesség-rontás

Nagy visszhangot váltott ki a kormány indítványa, miszerint gyakorlatilag kötelező béremelést írna elő a magánszektornak (a törvényjavaslat ugyan „a munkabéremelés elvárt mértékéről” beszél, amelynek elmulasztását nem bünteti bírsággal, ám az ilyen vállalkozások két évig nem vehetnek részt közbeszerzésen, és nem részesülhetnek költségvetési támogatásban sem. (Világgazdaság 16. oldal)

2011. június 25.

Ötödölés lesz a közmédiában

Gyakorlatilag lezárultak a közmédia-rendszer munkavállalóinak csoportos létszámleépítéséről zajló egyeztetések az üzemi tanáccsal. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap mintegy háromezer munkavállalójának egyötödét küldi el. (Magyar Hírlap 2. oldal)

Ab: tovább szűkülő hatáskörök

Az új alkotmánybírósági törvényt is saját igényeire szabja a Fidesz-KDNP. A már ma is csorbított hatáskörökkel dolgozó testület azonban még így is befolyással lehet a mindenkori kormány politikájára, ezért újabb szigorú keretek közé szoríthatja a bírákat az Alkotmánybíróság (Ab) ügyrendjéről és eljárásáról szóló sarkalatos jogszabály. Előfordulhat, hogy teljesen német mintára alakítják át a testületet. (Népszava 1-2. oldal)

Rajtra kész a Magyar Munka Terv

Elfogadta a kormány a Magyar Munka Tervet, ez alapján módosítja majd a Munka törvénykönyvét is. A program célokat fogalmaz meg, feltételezéseket tartalmaz, ám nélkülözi a háttérelemzéseket. A terv, amely kiemelten foglalkozik a közmunkával, 2014-ig 300, 2015-ig 400 ezer új munkahely létrejöttét feltételezi. (Népszava 3. oldal)

Pótköltségvetést kellene benyújtani

Ismét felszólították a szocialisták a kormányt, hogy a költségvetés hetenkénti toldozgatása-foltozgatása helyett nyújtson be egy pótköltségvetést, és az MSZP javaslatának megfelelően módosítsa az igazságtalan személyi jövedelemadó-törvényt. (Népszava 5. oldal)

„Ne váljon kezelhetetlenné ez a probléma”

Fél év, vagyis 26 hét alatt legalább 26 cigánytelepi látogatás – ez volt a célja Balog Zoltán államtitkárnak, aki reméli, hogy lesz majd olyan utódja, aki ezt a rekordot nem tudja túlszárnyalni – mert addigra már nem lesznek cigánytelepek. Ehhez járulhat hozzá a romastratégia, amelynek elkészültét a kormány uniós elnökségünk egyik nagy eredményeként értékelte. (Magyar Nemzet 1. és 9. oldal)

A magyar EU-elnökség mérlege: Félsiker

Uniós elnökségünk politikai tekintetben a június 24-i csúcsértekezlettel véget ért. Váratlan eseményre a legutolsó pillanatig számítani kell, de az első mérleg megvonható. Háromféle feladatot szokás számba venni: az unió hosszabb kifutású ügyeinek vitelét, a saját „prioritásokat” és a menet közben felmerülő események kezelését. (Népszabadság 12. oldal)

A magyar grépfrút – Az ellenkezőjére fordult a Fidesz jóléti állam-víziója

Rendpárti ígéretekkel népszerűséget szerezni (a szegények között is), és utána szegény ellenes politikát folytatni – ebben semmi új nincs, a jellegzetes jobboldali „stílusváltás” lényegét már a 80-as években megfogalmazták. Your claim to fame is law and order / The rich get rich, the poor get poorer (szabad fordításban: törvényt és rendet ígérsz, ám végül a gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényebbek lesznek) – énekelte 1988-ban az Anthrax az Antisocialben. (Népszabadság-Hétvége)

2011. június 24.

Rugalmasabb, de jobb is?

A dolgozók jogainak csorbulásától tartanak a szakszervezetek a friss magyar Munkaterv miatt. „Amit a kormány rugalmasságnak nevez, az a munkavállalóknak kiszolgáltatottságot jelent” – mondta el a Világgazdaságnak Varga László.

Bizalomra méltatlan közszolgák, folytatódik a kormányzati leépítés

Vége az indoklás nélküli felmondások időszakának, amelynek több mint 3200 kormánytisztviselő esett áldozatul az elmúlt egy évben. Ugyanakkor a kormány továbbra sem eszköztelen azokkal szemben, akiket bármilyen okból nem akar tovább foglalkoztatni. Érvényben van ugyanis az a szabályozás, miszerint bárkit bármikor azonnali hatállyal elküldhetnek arra hivatkozva, hogy méltatlan a munkakörére, vagy a munkaadója elveszítette a belé vetett bizalmát. (Népszabadság)

A 30-as éveket idézi Orbánék közmunkaterve

Az 1930-as évek elejét, és a hitleri Németországot idézi a kormány közmunkaprogramokkal kapcsolatos terve – a munkanélküli-segély helyett nyomorúságos órabérért nagyon nehéz fizikai munkát végeztek a rászorulók, például autópályákat építettek. De Gömbös Gyula, Magyarország 1932-ben hatalomra került, Mussolinit példaképének tartó kormányfője gyakorlatilag ugyanazt mondta, mint ma Orbán Viktor: ellensége a munkaképes emberek segélyezésének. (Népszava)

Össze-vissza módosítgatják a költségvetést

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán újabb 85 oldalas költségvetési törvénymódosítással állt elő, alig két nappal azután, hogy a parlament elfogadta az idei költségvetésnek a Mol-részvények vásárlása miatti átírását. Ezzel az újabb indítvánnyal, amely a 250 milliárd forintos zárolást végigvezeti a büdzsén, látványosan beismerték, hogy elszámolták a költségvetés bevételi oldalát. (Népszava, Magyar Hírlap)

Már csomagolna Orbán Viktor

Tizenkét év csúszással válhat valóra Orbán Viktor álma: 2002-ben a Fidesz választási veresége akadályozta meg, hogy a kormányfőt és hivatalát Budai Várba költöztessék, a mostani ciklus végéig azonban ezt megtehetik. A Kossuth tér “sétatérré” változtatása mellett a Parlamentből való költözés is szerepel a Balsai István és társai által jegyzett javaslatban, melyet a házelnök és a miniszterelnök is támogat. (Népszava)

Vizsgálat nélkül utasította el a bíróság a sztrájk-kérelmeket

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította hét BKV-s szakszervezet kérelmét, amelyben a sztrájk jogszerűségének megállapítását kérték. (Népszabadság)

Hogy a fiatalok nyertesei legyenek a kormányzásnak

A polgári kormányzás sikere a felnövekvő generációk számára kiemelten fontos – jelentette ki az MNO-nak Ágh Péter. A Fidelitas országos elnökének elmondása szerint ezután is azért fognak dolgozni, hogy a fiatalok nyertesei legyenek a kormányzásnak. A politikust a júliusban esedékes tisztújításról, a szervezet előtt álló kihívásokról, a fiatalok problémáiról, valamint az Új nemzedék jövőjéért program vitairatáról kérdeztük. Interjú.

2011. június 23.

Közmunkatáborok az állástalanoknak

A jelenlegi 270 napról – egy tegnap délután beadott módosító indítvány szerint – mégis 90 napra csökken az álláskeresési járadék. Január elsejétől pedig a három hónap letelte után már nem jár segély. Aki három hónap alatt nem talált állást, közmunkára kényszerül. Az ország különböző területére vezényelhetik ki az embereket, rendőri ellenőrzés mellett kell majd dolgozni, átlag négy órában. (Népszava 2. oldal, Népszabadság 4. oldal, Világgazdaság, Magyar Hírlap 2. oldal)

A fő célcsoport: százezer roma

Munkaerő – Már nem cél, hogy az érintettek visszakerüljenek a piacra. Az új közfoglalkoztatási programmal számos, eleddig érthetetlennek tűnő kormányzati terv „értelmet” nyert. (Népszabadság)

Viszlát, Magyarország

Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a fiatalok sokasága és a legjobban képzett szakemberek elhagyják az országot. A fejlettebb államok bérviszonyaival hazánk sem most, sem belátható időn belül nem tudja felvenni a versenyt Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint. Németországban az átlagkereset 874 ezer forintnak felel meg. Egy felmérés szerint minden harmadik magyar külföldön vállalna munkát. (Magyar Hírlap 1. és 9. oldal)

Szócska fizetni nem tud, de köszöni, hogy ezért még nincs tüntetés

Megköszönte Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az egészségügyben dolgozóknak, hogy még nem mentek ki az utcára tüntetni, s közben azt is nyilvánvalóvá tette: az érintettek gyors bérrendezésre a közeljövőben sem számíthatnak. (Népszabadság, Világgazdaság 3. oldal)

A nyugdíjasok veszítenek

Diadalt, sőt a “háborúban aratott győzelmet” ül a Fidesz azt követően, hogy a magánnyugdíj pénztárak tagjaitól elorzott mintegy 3000 milliárd forintnak mintegy felét, 1 435 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítják. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíj-megtakarítás céljait szolgáló tőkét eltérítik eredeti céljától. (Népszava 5. oldal)

Magyar cégeket visz csődbe a hamburgeradó

Szeptembertől vezethetik be a népegészségügyi adót, más néven a hamburgeradót. Az élelmiszeripar szereplőivel nem egyeztetett a kormány, s a szakemberek attól tartanak, jó néhány nehéz helyzetben lévő feldolgozó csődbe mehet az újabb közteher miatt. (Népszava 5. oldal, Világgazdaság)

Extrém adó a láthatáron

A hamburgeradó, hivatalos nevén a népegészségügyi termékadó mellé extrém adó bevezetését javasolja a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület. Eszerint az ittas vezetés vagy gyorshajtás miatt balesetet okozóknak és az extrém sportok közben megsérülőknek saját forrásból vagy külön biztosításból kellene fizetniük az egészségügyi kezelés költségeinek nagy részét. Eközben sokan áremeléstől tartanak, és kritizálják a hamburgeradót. (Magyar Nemzet 1. és 4. oldal)

Túlvállalta magát a kormány? Sok a homályos pont

Nyár közepére szóló vállalásainak harmadát kipipálta a kormány, harmadánál kisebb csúszással van esély a tervezett átalakítás minél hamarabbi megvalósítására, a tízből négy vállalásnál azonban egyelőre teljes homály fedi a kormányzati elképzeléseket. Brüsszelben még nem aggódnak, bár nagy figyelemmel követik a reformok előrehaladását. (Világgazdaság 1-2. oldal)

Jutalom vagy büntetés? Navracsics a külügyeket vezetheti

Ha Martonyi János még idén vagy ciklus közepén távozik, Navracsics Tibor lehet az utóda – mondták a Népszabadságnak kormányzati körökből. A hírek szerint a közigazgatási és igazságügyi miniszter – ha a magyar diplomácia vezetője lenne – megtarthatná miniszterelnök-helyettesi tisztségét is.

Keserédes búcsú

Keserédes búcsúra készül Magyarország az Európai Tanács állam- és kormányfőinek mai és holnapi csúcstalálkozóján. Mi pedig elköszönünk az uniós elnökségtől. (Népszava)

2011. június 22.

Összezárva próbálnak küzdeni az érdekvédők

Már négy rendvédelmi érdekképviselet döntött a szorosabb együttműködésről annak érdekében, hogy a kormány végre érdemben tárgyaljon velük; rövidesen pedig újabb szakszervezetek csatlakozhatnak hozzájuk. Ők az életpályamodellről és a nyugdíjasokat érintő tervekről egyeztetnének, míg az ugyancsak együttműködő négy konföderáció az érdekegyeztetést állítaná vissza. (Népszava 2. oldal)

Pintér Sándor haladékot kért a rendvédelmisek ügyében

Pintér Sándor azzal indokolta a kérést, hogy “a Belügyminisztérium által kidolgozott szabályok nem egyeznek teljes mértékben a Honvédelmi Minisztérium elképzelésivel”. (Népszabadság, Magyar Nemzet 4. oldal)

Munkahelyek megszűnéséhez vezet a bérkommandótörvény

A munkaadók és a munkavállalók is attól tartanak, hogy a Fidesz által előkészített központi bérszabályozás munkahelyek felszámolásához vezet. A piaci mechanizmusoktól idegen megoldás súlyosan beavatkozik a magánvállalatok gazdálkodásába és kockáztatja a munkavállalók érdekeit, amikor veszélybe sodorja az állásukat. Mindezt azért, hogy ellensúlyozza a kormány rossz adópolitikáját. (Népszava 4. oldal)

Törvény vagy program?

Ősszel a kormány előtt lesz az ifjúsági stratégia. 5 perces interjú: Mihalovics Péterrel, az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztossal. (Magyar Hírlap 2. oldal, Népszabadság 6. oldal)

Apad az államadósság

A kormány tegnapi döntése értelmében – egy lépésben – 81 százalékról 77-re csökken a GDP-arányos államadósság mértéke, ami több mint 1345 milliárd forintos mérséklést jelent. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy ősszel törvény születhet annak ütemezéséről, hogyan csökkenjen az államadósság mértéke ötven százalék alá. (Magyar Hírlap 1. és 9. oldal, Népszava 5. oldal)

Törvény támogatja a mutyizást, a korrupciót

A mutyizásnak, a korrupciónak és a barátok helyzetbe hozásának enged teret a kormány új közbeszerzésitörvény-javaslata, amelynek tegnap zajlott az általános vitája a Parlamentben. Több sebből vérzik a paragrafusgyűjtemény, amelyet ebben a formában sokan elfogadhatatlannak tartanak. Csak tegnap száznál több módosítót nyújtottak be hozzá a honatyák. (Népszava 5. oldal)

Botrány lesz a bírák nyugdíjazásából

Levélben fordulnak Schmitt Pálhoz a bírói nyugdíjkorhatár megvágása miatt a bírák. Kérik, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a hétfőn elfogadott törvénymódosítást, ha pedig Schmitt – eddigi államfői ténykedéséhez híven – mégis szignálja a jogszabályt, az Alkotmánybíróságtól (Ab), illetve a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetektől kérnek jogsegélyt. (Népszava 12. oldal)

Száznál több egyéni körzet lesz

A Fideszben már csak arról folyik a vita, hogy az eredetileg tervezett 90 helyett végül hány egyéni körzet szerepeljen az új választójogi törvény tervezetében. Ezzel lényegében eldőlt: itthon marad a vegyes választási rendszer, míg a határon túli magyarok egy országos listára szavazhatnak 2014-ben. A választási fordulók számáról nincs döntés. (Magyar Nemzet 1-2. oldal)

Nagy a tétje a hét végi EU-csúcsnak

Bár továbbra is akad néhány nyitott kérdés, közelednek az álláspontok a hatos jogszabálycsomag ügyében. A mandátuma végéhez érkező soros magyar elnökség reményei szerint az Európai Tanács a közelgő ülésén fontos döntéseket fog hozni az unió gazdaságirányítási reformjáról, és politikai támogatást ad a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásához. (Magyar Hírlap 5. oldal)

2011. június 21.

Egymás tenyerébe csaptak a szakszervezetek

Együttműködésről döntött négy rendőrségi szakszervezet, közös fellépésükről a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára tájékoztatta hétfőn az MTI-t. (Magyar Nemzet 2. oldal)

Egy hónapig tartó, napi nyolcórás munkára még nem jár a minimálbér

Orbán Viktor miniszterelnök hatalomra kerülése óta folyamatosan azt kommunikálja, hogy átalakítják a közmunkaprogramokat. (Népszabadság 4. oldal)

Törvényesen megzsarolva

A Fidesz arra készül, hogy törvénybe iktatja azok zsarolását, akik nem emelik meg az alkalmazottaik bérét olyan mértékben, amilyenben a 16 százalékos személyi jövedelemadó miatt a reálbérük csökkenni fog. (Népszava 5. oldal, Magyar Hírlap 10. oldal, Világgazdaság 1-2. oldal)

Megzsarolta Orbánt saját államtitkára

Megerősítette pozíciójában Hoffmann Rózsát a miniszterelnök. Orbán Viktor mindezt csak szóvivője által üzente meg, személyes találkozásra még nem adott időpontot a lemondással fenyegetőző oktatási államtitkárnak. (Népszava 1. és 12. oldal, Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Akadémiai intézeteket akarnak összevonni

A Magyar Tudományos Akadémia 38 kutatóintézetéből várhatóan öt marad jelenlegi formájában, a további 35 intézetből és központból pedig nyolc új kutatóközpontot hoznának létre. (Népszava 1. és 6. oldal)

Bárkit börtönbe küldhet az ÁSZ

Nagy büszkeséggel töltheti el a kormánypártot, hogy már az első sarkalatos törvény elfogadásakor megtalálták a kiskaput az arcátlan végkielégítések kifizetésére. (Népszava 5. oldal)

Ha lesz só- és cukoradó drágulásnak nézünk elébe

Már az idén ötmilliárd forint lehet a népegészségügyi termékdíj, a gyártók áremelést rebesgetnek. (Világgazdaság 1. és 6. oldal, Népszabadság 9. oldal)

2011. június 20.

Ab: tét nélküli jelölés

Holnap dönt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság a testület új tagjelöltjeiről. Miután a bizottságban jelentős túlsúlyban van a két kormánypárt, korábban megnevezett öt jelöltjük bizonyosan bizalmat kap. Bár a meccs előre lefutott, az LMP a napokban mondott jelölteket, és így tesz holnap az MSZP is. Az csak később derül ki, végül ki lesz a testület ugyancsak parlament által választott elnöke. (Népszava 2. oldal)

Meghatározta az irányt a kongresszus

Erős és egységes baloldal fontosságáról is beszélt Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a párt szombati kongresszusán. A heves vitákkal tarkított fórum végén a küldöttek kétharmada felszólította Gyurcsány Ferencet arra, vonja vissza pártszavazási kezdeményezését. Erről a napokban kell döntenie az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platformnak. Kérdés, hogy ezúttal a viták lezárása felé veszik-e az irányt. (Népszava 1. és 3. oldal, Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Szájer rátámadt a Velencei Bizottságra

“Magyarország a Velencei Bizottság véleményét nem tudja elfogadni” – közölte blogbejegyzésben Szájer József. A fideszes EP-képviselő az Európa Tanács legfőbb alkotmányozási tanácsadó szervezetének múlt pénteken elfogadott, és az orbáni alaptörvényt számos ponton elmarasztaló állásfoglalása miatt förmedt rá a testületre. (Népszava 12. oldal)

Mindenkinek érdeke, hogy az édesanyák újra munkába álljanak

Érdekeltté kell tenni a gyermeknevelési szabadságról visszatérő anyák újbóli alkalmazásában a munkáltatókat – mondta a Magyar Hírlapnak Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciójának vezetője. A politikus szerint fontos tényező a család és a munka megfelelő, kellően hangsúlyos viszonya. Éppen ezért teremtik meg annak lehetőségét, hogy a szülés után újra munkába álló anyák részmunkaidőben vagy távmunkában dolgozhassanak. (1-2. oldal)

Nő a fizetés, alig van új állás

Felgyorsult a béremelési ütem tavasz közepére, állásból viszont alig van több mint egy évvel korábban. A közszféra bérnövekedése elmarad a versenyszektorétól. (Világgazdaság 3. oldal)

Új irányt vennének a fiatalok az idősek segítségével

Bemutatták szombaton az Új nemzedék jövőjéért programot, a kormány fiatalok bevonásával készített ifjúságpolitikai vitairatát. (Magyar Nemzet 4. oldal, Népszava)

Munkahelyrombolás a plázastop? – Ennyien dolgoznak a hipermarketekben

Az ingatlanfejlesztői szakma aggályosnak tartja a „plázaépítési moratóriummal” kapcsolatos törvényjavaslatot – közölte az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) állásfoglalásában Árendás Gergely, az egyesület elnöke. (Világgazdaság 6. oldal)

Hatalomkoncentrációt készít elő Rogán Antal?

Az infokommunikáció terén a kormány hatáskörét szűkíti, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól pedig gyakorlatilag mindent elvon az a törvényjavaslat, melyet Rogán Antal önálló indítványként nyújtott be a parlamentnek. Információink szerint a javaslat élvezni fogja a kormánytöbbség támogatását, kérdés, hogy mi a céljuk. (Népszabadság 9. oldal)

2011. június 18.

A bohócok az elveszett “i”-t keresik

Adná magát, hogy könnyed, vidám legyen ez a riport, hiszen mégiscsak a bohócok forradalmáról szól. A krumpliorr azonban – némi képzavarral – érző szívet takart: ezen a hosszú és kalandos csütörtökön nem egy kemény ember szemében szaladt össze a könny. És nem csak a kacagástól. (Népszava 13. oldal)

Több bér, több követelmény

A munkáját tisztességesen ellátó pedagógus ma is eltölt heti 32 órát az iskolában. Úgy gondolom, helyénvaló, hogy az állam a magasabb összegű juttatás fejében követelményeket fogalmaz meg – mondta a Magyar Hírlapnak Gloviczki Zoltán. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint a jelentős béremelést előirányzó pedagógus-életpályamodell 2013-ban lép hatályba. (2. oldal)

Hoffmann Rózsa levelet írt Orbánnak: lemondana

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár levélben jelezte: támogatottság hiányában lemond posztjáról. De nem biztos, hogy komolyan gondolja. Orbán Viktor miniszterelnök még nem válaszolt. (NOL)

Nettó ború – kétharmad veszít az szja-rendszeren

A béremelés dönti majd el, hogy az adóváltozások vesztesei közül kiknek a kárát tudják enyhíteni.(Népszabadság címlap)

Titokban tartott elbocsátások

Áprilisban 2 millió 693 ezren, mintegy ötezer fővel többen dolgoztak a legalább ötfős vállalkozásoknál, az állami, valamint a nonprofit szférában, mint egy évvel korábban – emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. (NOL)

2011. június 17.

Ezúttal nem tréfáltak a bohócok – Képek!

Bohócnak maszkírozva és egyéb jelmezben tüntetett csütörtökön sok ezer rendvédelmis a korkedvezményes nyugdíjak tervezett megvonása ellen. Annak ellenére sokan voltak, hogy a kormány és a rendőri vezetés igyekezett nehezíteni a részvételt. A “bohócforradalomnak” nevezett megmozdulás résztvevői visszavonták a Fidesz-KDNP-re tavaly leadott szavazatokat, amelyeket este elvittek a Sándor-palotához is. Négy szakszervezeti konföderáció pedig országos tüntetést és autós demonstrációkat tartott. (Népszava)

Ezrek és ezrek szavaztak a bohócforradalomban

Sok ezren vesznek részt az Alkotmány utcai bohócforradalomban. A szervezők – természetesen bohócruhába öltözve – mindenkit arra kértek, hogy őrizzék meg a rendezvény békés jellegét. Különös tekintettel arra, hogy egyes jelzések szerint provokátorok felbukkanására is számítani lehet. (Népszabadság)

Forradalmár bohócok

„A Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többségére adott bizalmat visszamenőleges hatállyal MEGVONOM!!!” – ez állt azokon a szavazólapokon, amelyeket tegnap az Orbán-kormány intézkedései ellen a fővárosban demonstráló rendvédelmi dolgozók tölthettek ki. A következő válaszok mellé lehetett ikszet húzni: IGEN, illetve DE. (Magyar Hírlap)

A bohócok elfoglalták a budai Várat + Képriport

Pazarul fényképezhető, szó szerint színes-szagos demonstrációt tartottak csütörtök délután a rendvédelmi dolgozók, vagy ahogy ők nevezték magukat, a bohócforradalmárok. A késő estig tartó rendezvény főszervezői ugyan folyamatosan igyekeztek hangoztatni az esemény politikamentességét, azonban azért ez nem volt teljesen így. (MNO)

A fiataloknak munkát kell adni

A munkaadók ösztönzésével, a munkáltatók és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés kiépítésével szeretné növelni a fiatalok arányát a munkaerőpiacon a magyar elnökség – mondta csütörtökön Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára a foglalkoztatási miniszterek pénteken tartandó luxembourgi ülése előtt az eu2011.hu-nak. (MNO)

Szembe megy a kormány az európai gyakorlattal

Az Orbán-kormány igazságügyi államtitkára is aggályosnak tartja az ügyészségnek példátlan jogköröket ígérő, a gyanúsítottak alapjogait korlátozó törvényjavaslatot. Elképzelhető, hogy Répássy Róbert vagy valamely szakbizottság módosító indítványt ad be a büntetőeljárási törvény tervezetéhez, amely a hivatalos álláspont szerint jó, bár a kormányon kívül mindenki abszurdnak tartja. A kormány által gyakran emlegetett francia párhuzam sem állja meg a helyét; ott ugyanis már visszakoztak. (Népszava)

Saját céljaihoz igazítja a Fidesz a választási szabályokat

Aktuális politikai érdekükhöz akarják igazítani a fideszesek a választási törvényt – hangoztatta tegnap Lamperth Mónika. Az MSZP közjogi kabinetjének vezetője azért emelt szót, mert Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Debrecen polgármestere, a KDNP-s Pálffy Istvánnal egyéni képviselői indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy az időközi országgyűlési választásokon szűnjön meg az érvényességi küszöb. (Népszava)

‘Megrázó volt a Klubrádióért tartott közmeghallgatás’

Meghallgatták az illetékesek a Klubrádióért aggódó civileket, átvették a rádiós javaslatokat. Az csak később derül ki, hogy a sajtószabadságért aggódók a pusztába kiáltottak-e. (Népszabadság)

Személyes ambíciók a háttérben? – Patthelyzet a kamaráknál

„Patthelyzet van” – ezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mondta a készülődő kamarai törvények kapcsán, de hasonló értelemben nyilatkoztak a Világgazdaságnak más szakértők, érintettek is. Szavaikból az derül ki, hogy az elmúlt hetekben sem sikerült kibékíteni a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszer-gazdasági, illetve kereskedelmi és iparkamarai törvénytervezetet támogató oldalakat. Politikai döntésre lenne szükség.

Intenzívebb lett a V4

Elítélte Kövér László által egy cseh lapnak adott interjúban a közelmúltban mondottakat Iveta Radicová szlovák miniszterelnök az Orbán Viktorral folytatott pozsonyi eszmecseréje során. A magyar miniszterelnök szerint annak ellenére, hogy a kétoldalú kapcsolatokban akadnak problémák, a nemzetközi politikában Szlovákia és Magyarország eredményesen tudott együttműködni. (Magyar Hírlap)

Sztrájkoltak Csehországban

Tegnap leállt az élet Csehországban. A közalkalmazottak általános sztrájkot tartottak a megszorítások ellen tiltakozva. A munkabeszültetés nyomán súlyos válságba sodródhat Petr Necas miniszterelnök kormánya. (Népszava)

2011. június 16.

Elegük lett a munkavállalóknak

A kormány munkavállalókat érintő intézkedései ellen tüntetnek ma az egész országban. A megmozdulást szervező négy szakszervezeti konföderáció elutasítja a keresetek csökkentését, a Munka törvénykönyvének módosítását, illetve a korkedvezmény és a korengedmény megszüntetését. (Népszava 1. és 12. oldal)

Több megmozdulás lesz az országban

A Honvédszakszervezet, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete és két, büntetés-végrehajtási dolgozókat t&ou

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és