2011. május 1-15.

2011. május 14.

Lázár és Balsai indítványát hadüzenetként értékelik a rendvédelmisek

Navracsics Tibor azzal nyugtatta meg a szakszervezeteket a már nyugdíjba vonultak ellátásával kapcsolatban, hogy azt elvenni alkotmányellenes lenne. A kormánypárt két vezető politikusa pénteken viszont beadott egy módosító javaslatot az alkotmányhoz, és ezzel a rendvédelmisek minden garanciát veszni látnak. (Népszabadság 6. oldal)

Újabb megszorítások jöhetnek

Az unió által megengedett három százalékos költségvetési hiánynál magasabbal számol Magyarországon 2012-re az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy “szégyenpadon” maradhatunk, mert nem szüntetik meg a hazánk ellen évek óta folytatott túlzott deficit-eljárást. Úgy tűnik, a magyar kormány ismét elszámolta magát, hiszen az április 15-én benyújtott konvergenciaprogramban 2,5 százalékot tüntetett fel mínuszban. Az EB tegnap nyilvánosságra hozott becslése: 3,3 százalék. (Népszava 4. oldal)

Új szakmai kollégium az egészségügyben

Megalakult az új egészségügyi szakmai kollégium, a tárca tanácsadó és véleményező testületének tagjai, tisztségviselői pénteken vehették át megbízólevelüket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől és Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól. (Magyar Hírlap 2. oldal)

Ötpontos az adósok mentőcsomagja

A frankalapú jelzáloghitelek mellett az euróban és jenben felvett kölcsönökre is törlesztési árfolyam-korlátozás lépne életbe 2015. június 30-ig, a kormány és a Bankszövetség a Magyar Hírlap birtokába került megállapodása szerint. A Nemzeti Eszközkezelő forgalmi értéken vásárolná meg az ingatlanokat. Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százalékáért, városokban ötven, községekben pedig 35 százalékáért. ( 8. oldal)

Konvergencia programról általában

A magyar Kormány 2011. április 15-én nyújtotta be a konvergencia programot (2011-2015) az Európai Tanács és az Európai Bizottság számára. (Népszava, Szép Szó 1-2. oldal)

2011. május 13.

Munka nélkül nem számítasz

A legtöbb dolgozó betegen is bemegy munkahelyére, ezért is tartja sértőnek a kormány táppénzzel kapcsolatos szigorítását az orvosi és a munkavállalói érdekvédelem. Az orvosok szembesítették a döntéshozókat a valós helyzettel, ezért húzták sárba a gyógyítók becsületét – mondta a Magyar Orvosok Szövetsége elnöke, aki sérelmezte, hogy kabinet arra utalt, a doktorok és a betegek összejátszanak, és partnerek a táppénzcsalásban. (Népszava 3. oldal)

Tüntettek az ápolók is

Munkakörülményeik és bérezésük tarthatatlansága miatt betegápolók tüntettek tegnap a Kossuth téren. A mintegy száz résztvevő kék-lila szalagot viselt; a kék a rendvédelmi dolgozókkal, a lila pedig az egészségügyért vállalt szolidaritást fejezte ki. (Népszava 3. oldal)

Tovább nyírbálja a kormány a béreket

Bár a 2012-re és 2013-ra elfogadott törvények nem tartalmazzák az adójóváírás megszüntetését, a Brüsszelbe küldött konvergenciaprogramban ezzel számol a kormány – olvasható a GKI blogjában. Az úgynevezett szuperbruttósítás megszűnik, ami miatt bevételkieséssel kellene számolnia a költségvetésnek. Ezt pótolná az adójóváírás megszüntetéséből származó bevétel, ami viszont a magánszemélyek szempontjából rendkívül hátrányos, hiszen a nettó jövedelmek jelentős esését okozza. (Népszava 4. oldal)

Ugyanannyi fizetés jár az utcaseprőnek és a kezdő orvosnak Budapesten

Ugyanakkora fizetést kínál januártól a főváros az utcaseprőknek, mint amennyit a fiatal orvosok keresnek. (Népszabadság, Magyar Nemzet 1. és 4. oldal)

Már senki sem hisz a kormánynak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn változatlanul hagyja a jegybanki alapkamatot az elemzők szerint. A közgazdászok arra is rámutatnak, hogy vélhetően bukjuk a jövő évi költségvetési hiánycélt, amelyet a konvergenciaprogramban vázolt fel a kormány, és még alig száradt meg rajta a tinta. (Világgazdaság)

2011. május 12.

Bizonytalanságban hagyott rendvédelmisek

Nem derült ki, hogy a hétfői ígéretet betartva valóban tárgyalt-e tegnapi ülésén a kormány a rendvédelmiek követeléséről. Az érdekvédőkben közben felvetődött, miért csak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját akarja elvenni a kabinet, miközben csaknem 800 más foglalkozási területen is alkalmazzák ezt. (Népszava 3. oldal)

Gyurcsány Ferenc: Nem az a szándék, hogy szakítsunk

Több mint kilenc órán át tárgyaltak és vitatkoztak az MSZP parlamenti képviselői, elsősorban a Gyurcsány Ferenc és platformja által kezdeményezett pártszavazásról, illetve az időközben a sajtóban megjelent alternatív pártalapítási kezdeményezésekről. (Népszabadság 1. és 4. oldal, Magyar Hírlap 1. és 3. oldal) Mesterházy Attila: A szocialisták szerint elfogadhatatlan, hogy bárki közülük másik pártot hozzon létre (Népszava 2. oldal)

Az AB a vagyonátadásig nem dönt a beadványokról?

A Népszabadság információi szerint minimális az esélye annak, hogy az Alkotmánybíróság június 12-ig, a magánnyugdíjpénztárak vagyonának átadására megszabott utolsó határidőig döntene a pénztárak államosítását támadó indítványokról. A Magyar Helsinki Bizottság már a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. (5. oldal)

Elveszett egy év

Az Orbán-kormány hatalomra kerülését követően leállított szinte minden pályázatot. Háromnegyed évig alig történt valami, majd idén március 1-jétől az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatainak egy részére jelentkezhettek a vállalkozások. Főleg azok, amelyek képesek előteremteni az önrészt és az élőfinanszírozáshoz szükséges összegeket. Az uniós támogatást ugyanis utólag kapják meg a beruházók. (Népszava 4. oldal)

Jön a kötelező nyári munka?

Új beruházásnak csak akkor adjon kiemelt támogatást a kormány, ha a befektető kutatás-fejlesztési központot is kialakít Magyarországon. Ezt indítványozta Ábrahám László, a National Instruments Hungary ügyvezetője a Joint Venture Szövetség tegnapi eszmecseréjén, amelyen az EU2020 stratégiát és Magyarország azzal összefüggő vállalásait tekintették át vállalati szemszögből. A debreceni cégvezető szerint távlatilag jó hatással lenne a foglalkoztatás növelésére, ha „12 éves kortól bevezetnék a kötelező nyári munkát”, ha „a szakmunkásképzés nem papírhegyek készítéséből állna” és az állami szektorban ugyanúgy bevezetnék a teljesítményértékelési rendszert, ahogy a versenyszférában. (Világgazdaság 5. oldal)

Általános sztrájk bénította meg Görögországot

Százezrek tüntettek Athén utcáin a megszorítások ellen. Mindez általános sztrájkkal párosult, ami megbénította az országot. A görög kormány mindeközben tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió képviselőivel a 110 milliárdos, egy éve kapott mentőcsomag feltételeinek enyhítéséről. A kormánynak ráadásul újabb kölcsönre is szüksége van a csőd elkerüléséhez. A görög kabinetnek újabb megszorításokat és jóval bátrabb privatizációs programokat kellene beindítania. Sokan attól tartanak, hogy a társadalmi feszültségek kezelhetetlenekké válnak. (Magyar Hírlap 10. oldal)

2011. május 11.

Hullanak a kormánytisztviselők, és félnek, hogy ‘utánuk nyúlnak’

Sorra bocsátják el indoklás nélküli felmondással a kormánytisztviselőket. Május 31-ig tovább gyorsulhatnak az események, az időpont után ugyanis már indokolni kell az elbocsátást. (Népszabadság)

Országos pedagógus sztrájk jöhet

Nem adott választ a miniszterelnök az öt, közoktatásban érintett szakszervezet levelére, és nem teljesítette kérésüket sem, hogy jelöljön ki egy kormányzati képviselőt, aki “érdemben, megfelelő felhatalmazással” tárgyalhat a múlt héten megalakult oktatási sztrájkbizottsággal. (Népszava)

Valamennyi rektorral tárgyalnak

A szakindítás, illetve a keretszám­elosztás szabályainak átalakítása után dől el, mely szakok lesznek azok, amelyeket csak költségtérítéses formában lehet majd elérni – tudta a Magyar Hírlap az oktatási államtitkárságtól. Hoffmann Rózsa tegnap leszögezte, karok és szakok megszűnhetnek, de az intézmények bezárásáról szóló hírek alaptalanok.

Egységesítik az igazolványokat

A tegnap nyilvánosságra hozott Nemzeti Egységes Kártyarendszerben (NEK) néhány év múlva összevonhatják a hazánkban használatos azonosító igazolványokat. A közigazgatási reform részeként a jövőben csökkenhet az állami, a gazdasági és a magánszférában is az azonosító igazolványok, kártyák száma. (Magyar Hírlap)

Megvan Gyurcsány új pártja

A bejegyzés alatt álló Demokrata Párt lehet az a politikai szerveződés, amelyben vezető tisztséget tölthet be Gyurcsány Ferenc volt kormányfő. Legalábbis erre lehet következtetni abból a közgyűlési határozatból, amelyet az alakulóban lévő párt három jelenlegi vezetője szignált. (Magyar Nemzet, Népszabadság)

Büntetnék az elváltakat és a gyerekteleneket

Kérdések és aggályok sorát veti fel a kormány újabb, a gyermekvállalást figyelembe vevő nyugdíjterve. Az egyik elképzelés szerint a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) nyugdíjkorhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Csakhogy éppen a Fidesz-kormány léptette nemrég életbe azt a törvényt, amely szerint akár a gyermektelen nők is nyugdíjba mehetnek 40 év szolgálati idő után, korhatár előtt. (Népszava)

Drámai infláció – Elképesztő élelmiszerár-emelkedés

Idén áprilisban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,6 százalék volt, tavaly áprilishoz viszonyítva azonban az árak 4,7 százalékkal növekedtek. Az első négy hónapban átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentésében. (Világgazdaság)

Ultimátum: több ezer orvos távozhat év végén

Több ezer orvos tette borítékba felmondólevelét, s ha a 2012-es költségvetés sem számol az ágazat forráshiányának pótlásával, december 31-én átadják azt a munkáltatóknak. Az elmúlt évek 236 milliárdos forráskivonását most újabb 120 követné, ami padlóra küldheti a betegellátást. (Világgazdaság)

2011. május 10.

Eredménytelen egyeztetés az FRDÉSZ-szel

A háromórás egyeztetés ellenére nem közeledtek tegnap az álláspontok a rendvédelmi dolgozók érdekképviselői és Pintér Sándor belügyminiszter között. Kónya Péter, a demonstrációs bizottság vezetője szerint elérkezhet az idő, amikor nem tudják békés mederben tartani a demonstrációkat, amelyeket megállapodás hiányában tovább folytatnak. (Magyar Hírlap, Népszava)

Különadó harmadszori nekifutásra

Elfogadta az Országgyűlés a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó új szabályait tegnap. A különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmekre vonatkozik. A Lázár János, Szijjártó Péter és Ágh Péter jegyezte törvénymódosítási indítványra 276 képviselő szavazott igennel és 36 nemmel. (Magyar Hírlap)

A Fidesz törvénye szinte lehetetlenné tenné a kétharmadot

Ma ülésezik ismét az alkotmányügyi bizottság választási reformot előkészítő albizottsága. Az eddigi tanácskozásokon csak technikai jellegű kérdések kerültek szóba, érdemi vita nem zajlott. A fideszes Gulyás Gergely legutóbbi nyilatkozata azonban azt vetíti előre: erre nem is nagyon lehet számítani, a Fidesz–KDNP ugyanis már kijelölte a főbb kereteket, függetlenül attól, hogy mit is gondol az ellenzék. (Népszabadság)

Zavart keltenek az egészségügyben

„Hónapok óta mindenki tudja, hogy véleményünk szerint Budapest ellátórendszerét működési integrációba kell vonni, egyszerűsíteni kell a tulajdonosi szerkezetet” – közölte tegnapi tájékoztatóján Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár. (Magyar Hírlap)

Felülvizsgálják a rehabilitációs járulék rendszerét is

Felülvizsgálja a kormány a rehabilitációs járulék konstrukcióját, mivel az eredeti célját nem, vagy nem megfelelően teljesíti – derült ki egy fideszes képviselő írásbeli kérdésére az Országgyűlés honlapján elérhető miniszteri válaszból. Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy azoknak a munkaadóknak kell ezt a hozzájárulást megfizetniük, akiknél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 20 főt, és a megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el az 5 százalékot. (Népszava)

Komoly aggályok az adatvédelem miatt

Újabb, a médiatörvénynél is jelentősebb nemzetközi bírálatokra számíthat Magyarország – figyelmeztetett az Eötvös Károly Intézet. A nemrég elfogadott új alaptörvény ugyanis megszünteti az adatvédelmi országgyűlési biztos hivatalát, helyét egy kormány alá tartozó hivatal veszi majd át. (Népszava)

Rosszul járt az új adórendszerrel? Kérhet kompenzációt

Aki rosszabbul járt az adórendszer átalakításával, május 15-ig jelezheti munkáltatójánál, s kérheti bérének kompenzációját – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). (Világgazdaság)

2011. május 9.

Pintér ma újra tárgyal az érdekvédőkkel

Nagyon keményen fogunk tárgyalni – ígérte Kónya Péter, a Fegyveres és a Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke még a pénteki rendvédelmis demonstráció végén, arra utalva, hogy Pintér Sándor belügyminiszter mára újabb egyeztetést ígért nekik. (Népszava 2. oldal)

Formálódó nyugdíjrendszer

A jelenlegi nyugdíjkorhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek és valamilyen szakmához juttattak, illetve iskolázottsághoz segítettek – ezt a javaslatot is felveti az az előterjesztés, amely az új nyugdíjrendszer lehetséges irányaival foglalkozik. A kormány szerint vitaanyagról van szó, amiről egyelőre semmilyen döntés nem született. (Magyar Nemzet 1. és 3. oldal)

Megint nekifutnak a különadónak

Új javaslatot tesz ma az Országgyűlésnek a Fidesz, illetve a párt frakcióvezetője a 98 százalékos különadó ügyében. Legalábbis ezt ígérte Lázár János frakcióvezető pénteken, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) az emberi méltóság sérelmére hivatkozva újra megsemmisítette az erről szóló jogszabálynak azt a részét, ami visszamenőleg írta elő a különadó megfizetését. (Népszava)

Drága lesz a demokrácia megtanulása

Az új alaptörvény bilincs, amelyet a következő kormánynak készítettek elő – jelentette ki lapunknak a szocialista Lamperth Mónika. A volt belügyminiszter szerint a bilincset a sarkalatos törvényekkel fogják majd rákattintani a következő kormány csuklójára úgy, hogy a kulcs Orbán Viktor zsebében van. Felhívta a figyelmet arra, hogy demokráciákban az ilyesmi nem szokás. (Népszava 12. oldal)

Állami kórház-einstand mindenáron

A fővárosiak önkormányzati egészségügyi ingatlanvagyonából finanszírozná a strukturális reformot az Orbán-kormány. Ez látszik legalábbis a Népszava birtokában lévő – a kormány által még nem tárgyalt – előterjesztés-tervezetekből. (1. és 3. oldal)

Az egészségügy szereplői a családokra bíznák az öregek gondozását

Heves bólogatással fogadták a humán tárca vezetői a minap Gödöllőn az európai egészségügyi biztos szavait. John Dalli arról beszélt, hogy meg kell változtatni a kórházközpontú szemléletet. (Népszabadság 1., 4-5. oldal)

Újabb dicséret Brüsszelből

Nyílt napot, szabad látogatási programsorozatot rendeztek az Európai Unió brüsszeli központi épületeiben szombaton. Ez alkalommal Herman Van Rompuy, az EU állam- és kormányfői tanácsának állandó elnöke az unió soros elnökségének, Magyarországnak a tevékenységét is méltatta. (Magyar Hírlap 1. és 5. oldal)

2011. május 7.

Egyenruhások demonstrációja – Kónya: Nagyon keményen fogunk tárgyalni

Nagyon keményen fogunk tárgyalni – ezt ígérte Kónya Péter, a Fegyveres és a Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke a pénteken késő este, a rendvédelmi demonstráció végén. Azt mondta, tartani fogják magukat az eddigi álláspontjukhoz, amelyből semmit sem engednek. Hangsúlyozta: ha ők nem mehetnek nyugdíjba, akkor a politikusok fognak. (Népszava 1. és 3. oldal, Magyar Nemzet 1-2. oldal)

Pintér hétfőn várja a szakszervezeteket

A gyöngyöspatai botrány kapcsán elhíresült Véderő tagjai is megjelentek tegnap a rendvédelmi dolgozók demonstrációján. A tüntetésen elégettek egy izraeli zászlót, füstbombákat dobáltak, és a parlament előtti, elkerített területre is behatoltak. Pintér Sándor belügyminiszter kiment a demonstrálók közé, és hétfőre tárgyalásra hívta a rendvédelmi szakszervetek képviselőit. (Magyar Hírlap 2. oldal)

Hiller: Ez kérem nem oktatásügy. Ez rombolás

Nem elég bemutatni a kormány hibáit, arra kell törekedni, hogy a magyar baloldal politikai értelemben vonzó legyen – mondja Hiller István. Az MSZP oktatáspolitikusa szerint nem kell attól félni, hogy a vitáik eltaszítják a választókat; az taszít el, amikor nem történik semmi. Állítja: a mai oktatásirányításban káosz és felkészületlenség uralkodik. (Népszava 12. oldal)

Nincs visszamenőleges adóztatás

Sérti az emberi méltóságot a visszamenőleges hatályú adóztatás – mondta ki tegnap az Alkotmánybíróság (Ab) a kormánypártok 98 százalékos különadótörvényéről. A bírák másodszor semmisítették meg az ominózus jogszabályt, éppen azt, amely miatt tavaly ősszel megkurtították az Ab jogköreit. A bírák kimondták: az elmúlt öt évben – 2005-09 – szerzett jövedelmekre nem kell külön sarcot fizetni. (Népszava 13. oldal)

2011. május 6.

Újra utcára vonulnak ma a rendvédelmisek

Ma újra utcára vonulnak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, a kormány pedig éppen ezt a napot találta alkalmasnak arra, hogy egyeztessen a demonstrációs bizottsággal. A testület elnöke, Kónya Péter nem utasította vissza a meghívást, de mint a Népszavának adott interjújában fogalmazott: szerencsétlennek és cinikusnak tartja az időpontválasztást. Kijelentette azt is, nem lát esélyt a megegyezésre, így biztosan megtartják a délután kettőkor, több helyszínen kezdődő megmozdulást. (1. és 3. oldal)

Saját terveinek mond ellent Hoffmann

Véglegesként ismertette szándékait Hoffmann Rózsa, amikor korábban egyetemi vezetőkkel egyeztetett a felsőoktatási intézmények új struktúrájának koncepciójáról. Ezt több rektor is megerősítette, annak ellenére, hogy az oktatási államtitkár szerint csak konzultáció történt és “még semmi sem biztos”. Megfeleznék az államilag finanszírozott közoktatási helyeket, a költségtérítés pedig teljes lenne, azaz a tandíj dupláját fizettetnék meg a diákokkal. (Népszava 1. és 13. oldal)

Sztrájk lesz az iskolákban?

Sztrájkbizottságot alakított öt közoktatási szakszervezet. Tárgyalásokat akarnak a közoktatási törvényről és a pedagógusok béremeléséről. (Népszabadság 2. oldal)

Egészségügy: mindenki változásra vár

Június végén döntés születhet az új kórházi szerkezetről – jelentette be Szócska Miklós egy tegnapi szakmai konferencián. (Magyar Hírlap 3. oldal, Világgazdaság 2. oldal)

Többlépcsős kormányátalakításra készül Orbán

Hoffmann egyelőre bizalmat kapott, Szócska visszavágyik az egyetemre, Réthelyi gyenge, Matolcsy egy fantaszta – repkednek a nevek a kormánypártok háza táján. (Népszabadság 5. oldal)

Csökkent a büdzsé deficitje

Az idén ilyen még nem volt: csökkent az államháztartás hiánya áprilisban az előző hónaphoz képest. A közel 76 milliárd forintos javulás éppen elegendő volt ahhoz, hogy a deficit az éves előirányzat alá csússzon. A helyi önkormányzatok egyenlegét nem tartalmazó, a számmisztika iránt fogékonyak körében valószínűleg némi riadalmat keltő április végi 666 milliárd forintos deficit ugyanis az év egészére kitűzött hiánycél 97 százalékának felel meg. (Világgazdaság 3. oldal)

Emberi jogi aggályok a kormány miatt

Benyújtotta a parlamentnek a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatát a fideszes Kocsis Máté és Németh Szilárd; az MSZP jelezte, mindaddig részt vesznek a munkában, amíg valódi vizsgálat és nem koncepciós eljárás folyik. Tegnap nemzetközi jogvédő szervezetek jelezték: például az új alkotmány, a médiatörvény vagy a romák elleni gyűlöletbeszéd komoly jogbiztonság-csökkenést jelenthet. (Népszava 2. oldal)

Emberi jogokból vizsgáztatják a kormányt Genfben

Magyarország van soron, a kormánynak az ENSZ előtt kell vizsgát tennie emberi jogokból. A Genfbe utazó népes delegáció kemény feladat előtt áll. Civil szervezetek árnyékjelentéseket készítettek: mondanunk se kell, záporoznak a bírálatok. (Népszabadság)

Gyurcsány bakot lőtt a kérdéseivel

Bajnai Gordon akkori miniszterelnök kézjegyét viselik azok a kormányrendeletek, amelyek megnyitották az utat az Audi-gyár mellett fekvő, állami tulajdonú volt katonai lőtér eladása előtt, és a terület értékesítésének meghirdetése is a kormányváltás előtti hetekben történt. Vagyis tévedett Gyurcsány Ferenc, amikor az Audi telekvásárlási ügyének kezelését Orbán Viktortól igyekezett számon kérni, hiszen utódját, Bajnait kellett volna megszólítania. (Magyar Nemzet 3. oldal)

Fortélyos megfélemlítés

A kormány megszellőztette újabb pénzgyűjtő tervét, az államadósság-csökkentő alapba történő tömeges adakozás elindítását. Mint azt tegnap már megírtuk, felvetették azt a lehetőséget, hogy akár az államadósság 10 százaléka is besöpörhető, ha 3-400 ezer gazdag ember befizet az alapba fejenként kétmillió forintot. (Népszava 4. oldal)

Merkel elégedett az EU-elnökséggel

Németország pozitívan értékeli hazánk uniós elnökségét, és további támogatást ígér Magyarországnak – derült ki a tegnapi Merkel–Orbán-találkozót követő sajtótájékoztatón. Egyetértés van a horvát csatlakozási tárgyalások gyors lezárásában, illetve az EU gazdasági kormányzásában is. Ugyanakkor Berlin a jelek szerint nem látná szívesen Bulgáriát és Romániát a schengeni övezetben. A médiatörvény és az alkotmány kérdése nem merült fel a tárgyalásokon. (Magyar Hírlap 1. és 5. oldal)

Ki mer szólni?

A Népszabadság Vélemény rovatában Szüdi János jogász, az OKM volt államtitkára írását olvashatják el az érdeklődők. (12. oldal)

2011. május 4.

Harcban álló felek

Egyre élesebb a vita a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, valamint a szakszervezetek között. Parragh László szerint ugyanis felül kell vizsgálni az érdekegyeztetés rendszerét, s újra kell gondolni a szakszervezetek szerepét. Az utóbbiak szerint az elnök nincs tisztában a valós helyzettel, s fő gondja az, hogy a kamara nem vehet részt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkájában. (Magyar Hírlap 10. oldal)

Cél a minőségi munkavégzés

A köztisztviselők elbocsátásának indoklásáról szóló javaslat tárgyalását kezdte meg tegnap az Országgyűlés. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a – tavaly hozott – rendelkezést, amely lehetővé tette a tisztviselők indoklás nélküli elbocsátását. (Magyar Nemzet 3. oldal)

Orbán értelmezhetetlen kérdései nyolcszázmillióért

Nemsokára postázza a kormány azokat a borítékokat, amelyekben „a mindennapi élet szempontjából a legfontosabbnak” ítélt kérdéseket teszi fel a miniszterelnök. Orbán Viktor a szociális konzultációra nyolcszázmillió forintot készül elkölteni. Szakértőink – Katona Tamás közgazdász, Horváth Ágnes orvos közgazdász, Zolnay János szociológus, Nahalka István oktatáskutató – szerint a kérdések értelmezhetetlenek. (Népszabadság 6. oldal, Népszava 1. és 3. oldal)

A köznek a közpénzhez köze nincs

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetőjének írása a Népszabadság Vélemény rovatában. (12. oldal)

Ígérték, mégsincs bérkompenzáció a közmédiában

Az ígéretek ellenére nem kapták meg az idei adójogszabályok miatti keresetcsökkenés kompenzációját, és béremelésre sem számíthatnak a közmédiumok dolgozói – közölte a 13 szakszervezetből álló Közmédiumok Szakszervezeteinek Fóruma. (Népszava 3. oldal)

Nagy árat fizetünk a “szabadságharcért”

A nemzetgazdasági miniszter ismét szabadságharcról és a valutalap felett aratott győzelemről beszél, miközben a valóságban fel kellett adnia eredeti – álmokat kergető – koncepcióját és Brüsszelnek valamint a realitásoknak engedve sorozatos megszorításokat kell bevezetnie. Csak éppen közben elvesztegettünk egy évet és a piacról lényegesen drágábban finanszírozzuk az államot. (Népszava 1. és 5. oldal)

Nyugdíjazás: a politikai elit sem kivétel

Az országgyűlési képviselők és polgármesterek korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségét az év végéig kivezethetik a rendszerből – tudta meg a Magyar Nemzet. A kormány előtt fekvő javaslat szerint 2012-től új jogosultságot már nem lehetne szerezni, eddig az időpontig a kedvezményt biztosító rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. (1. oldal)

2011. május 3.

Mindenki harcba szállt mindenki ellen

Egyszerre bírálta a kormányt és a szakszervezeteket tegnap Parragh László a Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) elnöke. Ostobaságokat beszél a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – vélekedett a Parragh László által adott interjúról Népszavának Varga László, a SZEF elnöke. Súlyos tévedés, hogy a szakszervezetek nem voltak felkészültek az OÉT ülésén, ezért – úgymond – “az idei évre vonatkozó béremelési ajánlat (bérmegállapodás) kudarc volt, aminek az oka, hogy hiányoztak mögüle azok a szakértői előkészítő munkák, hatástanulmányok és felmérések, amelyek a mai helyzetben szükségesek lettek volna. Ez pedig az OÉT tagjainak, a megállapodást kötőknek a hibája.”

Pénteken ismét tüntetnek a rendvédelmiek

Pénteken ismét demonstrációt tartanak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, így döntött tegnap a demonstrációs bizottság – közölte a Népszavával a testület elnöke. Kónya Péter elmondta, reménykedtek, hogy a húsvétra, a ballagásokra és az érettségi vizsgák idejére meghirdetett demonstrációs moratóriumot kihasználja a kormány és ebben a nyugodt időszakban leül velük tárgyalni. (Magyar Hírlap)

A tisztviselők felmenthetőségéről tárgyalnak a képviselők

Az Országgyűlés kedden tárgyalhatja a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvények módosítását; ez azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság eltörölte a Ház azon korábbi döntését, amely lehetővé tette az érintettek indoklás nélküli elbocsátását. (MNO)

Kormánylevél 16 éves kortól

A 16 évesek véleményét is várja a kormány a devizahitelezéssel, a védett korral és a gyógyszergyárak lobbijával kapcsolatban az Orbán Viktor által bejelentett új, 10 kérdéses kérdőívükön. A legutóbbi, alkotmányozással kapcsolatos levelezés után most szociális ügyekben tesznek föl kérdéseket. A levelek jövő hét közepén már a postaládákban lesznek, a várható összköltség 750-800 millió forint, a válaszokat június 15-éig kell visszaküldeni, az eredményt pedig június 30-án ismertetik. (Népszava)

Torz gazdasággal nehéz versenyezni

A magyarok túlhajszoltak, három műszakban dolgoznak, kevésbé hatékonyak, mint nyugat-európai társaik, keveset keresnek, az érdekképviseletük gyenge – nagyjából ez az általános vélekedés a hazai munkavállalókról. (Népszabadság)

A fizetéseink a régiónkban is alacsonyak

Nem pusztán a nyugat-európai bérekhez képest alacsonyak a hazai átlagfizetések, még a közép-európai térség vonatkozásában is a sor végén kullogunk a magyarországi havi fixszel, akkor is, ha a „kifizetők”, vagyis a munkaadók külföldi tulajdonban lévő cégek – derül ki a WIIW osztrák gazdasági kutatóintézet és az APA hírügynökség kimutatásából. (Magyar Hírlap)

Munkavégzésre ösztönző lépések

Többen kockázatosnak tartják, hogy jövőre három hónapban maximálhatja a kormány a munkanélküliek juttatását. Mások szerint mindent meg kell próbálni, ami munkára ösztönöz. (Magyar Hírlap)

2011. május 2.

Kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat

A szociális párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a munka ünnepe alkalmából a négy együtt ünneplő szakszervezet vezetői a városligeti majálison. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés közös fórumán részt vett Andor László is. (Népszava 3. oldal)

Már meg kell indokolni a kirúgást

Méltatlanság, bizalomvesztés, nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell menteni, létszámcsökkentés miatt pedig el lehet küldeni a közszolgákat – így szabályozza újra a kormány a kormánytisztviselők és köztisztviselők felmentési szabályait, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátásukat, amit a tavalyi kormányváltás után tett lehetővé a parlamenti többség. Az Országgyűlés a tervek szerit a héten kezdi meg a törvényjavaslat tárgyalását.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke Népszabadságnak azt mondta, folyamatosan egyeztetnek a Közigazgatási Minisztériummal a szükséges változtatásokról, amelyeket május elejéig kell elkészíteni. A szakszervezeti vezető szerint mindenképpen változtatni, enyhíteni, pontosítani szeretnének a bizalomvesztés, a méltatlanná válás és az egyoldalú munkaköri módosítás szabályain. (6. oldal)

„Fenn kell tartani az akcióegységet!”

Már nemcsak a kormány áll szemben a szakszervezetekkel, hanem a kabinet mögött álló vállalkozók és kamarák is. A munkavállalók kiszolgáltatottságának erősítésében ők is tettestársak – nyilatkozta lapunknak Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. (Népszabadság 5. oldal)

MSZP-majális: Orbán, takarodj

Tíz hónappal ezelőtt az MSZP a gazdasági válság viharait elviselni képes, demokratikus országot adott át a választáson győztes erőknek – mondta a Városligetben Mesterházy Attila. A pártelnök a zuhogó esőben is kitartó tömegnek Orbán Viktor világát az önkény, a hazugság és a megszegett ígéretek világának nevezte. Az egybegyűltek hatalmas tapssal fogadták Tétényi Évát, Esztergom független polgármesterét és Gyurcsány Ferencet, aki kiadta a jelszót: “Nem törnek át!”. (Népszava 1. és 3. oldal, Népszabadság 5. oldal, Magyar Hírlap 3. oldal)

Az egész unióban szabad robotolnunk

Tegnaptól szabadon vállalhatnak munkát Németországban, Ausztriában és Svájcban a 2004-ben csatlakozott uniós tagállamok polgárai is. A magyarok már egyenrangúak a helyi munkavállalókkal – ennek persze örülni kell, csakhogy a hazai helyzet romlása miatt egyre nagyobb a kontraszt, egyre vonzóbbak lehetnek a külföldi munkahelyek. A szakértők többsége nem számít rohamra, hiszen aki nagyon akart, már eddig is kimehetett külföldre, de például az egészségügyben komoly feszültség várható. (Népszava 1. és 13. oldal)

Orbán Viktor szerint sikeres volt az elmúlt egy év

A kormány teljesítményével sosem lesz elégedett, de sikeresnek értékeli az elmúlt egy évet Orbán Viktor, mert Görögországgal és Portugáliával ellentétben Magyarország nem zuhant a szakadékba – erről a miniszterelnök a TV2 Frizbi című műsorában beszélt, vasárnap. (Népszava, Népszabadság, Magyar Nemzet 1. és 3. oldal)

Orbán Viktor Szociális Konzultációt hirdetett

A miniszterelnök a Facebook-on video üzenetben szólt az állampolgárokhoz. (Magyar Nemzet Online)

Fekete-fehér tények az EU-ból a magyar alkotmány miatt aggódó balliberális politikusoknak és az ő holdudvaruknak

Trócsányi László és Badó Attila szerkesztésében, a KJK-Kerszöv kiadásában 2005-ben megjelent hazánkban a Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban című vaskos kötet, amely tartalmazza az EU összes tagállamának alkotmányát. (Magyar Hírlap 4. oldal)

MKIK: jelképes lesz a tagdíj

Az, hogy a tervek szerint ötezer forint lesz az éves gazdasági kamarai tagdíj, vélhetően csökkenti a vállalkozások ellenérzéseit a tagság kötelezővé tételével szemben. (Világgazdaság 1-2. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és