2011. április 1-15.

2011. április 15.

Harmadolással gyúrják egybe az állami médiaóriást

Egybeolvasztás, átszervezés, közel ezerfős leépítés – ez vár a közszolgálati médiára 2011-ben. A nézők, hallgatók ebből egyelőre annyit vehetnek majd észre, hogy ősztől kevesebb arc lesz a közszolgálati televíziók képernyőjén, és ősztől, de várhatóan csak 2012 januárjától új műsorstruktúrával találkozhatnak. Lázár András, a szakszervezetek képviselője „érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak” tartja a leépítésről szóló vezérigazgatói szavakat, amikor még a közszolgálati televíziók és a rádió műsorstruktúrája és üzleti terve sem készült el. (Népszabadság 5. oldal)

Újabb tüntetésre készülnek a rendvédelmisek

Nagyon kevés esély van arra, hogy sikerül megállapodni a kormánnyal – fogalmazott lapunknak a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Kónya Péter, aki egyben a demonstrációs bizottság vezetője is, elmondta, hiába kezdeményezte, hogy hívjon össze rendkívüli ülést a honvédelmi és rendészeti bizottság és azon a demonstrációs testület tagjai is részt vehessenek. (Népszava 3. oldal)

Tüntetések az új alkotmány ellen

Ma este az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport több szervezettel összefogva utcára szólítja az embereket a kormánypártok alkotmánya ellen. Holnap közel húszezer embert vár az új alaptörvény elleni tiltakozásra a Batthyány-örökmécseshez a Magyar Demokratikus Charta, másnap pedig az LMP demonstrál a Vörösmarty téren, ahol politikai utcaszínház keretében mutatják be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének paródiáját. (Népszava 3. oldal)

Fellázadtak a bírák

Bírósági vezetők az ország és az unió nyilvánosságához fordultak, mert „felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak” tartják a kormánypártok javaslatát, amely szerint az alaptörvényben a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét 70-ről 62 évre csökkentenék. (Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

A Fidesz nemet mond a vasárnapi zárva tartásra

Nem támogatja a Fidesz frakciója a Kereszténydemokrata Néppárt szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatát – értesült a Magyar Hírlap. A gazdasági tárca szerint ezzel munkahelyek tíz-ezrei kerülnének veszélybe. A KDNP most az ellenzéki pártok támogatását keresi. (10. oldal)

Elbukott népszavazási kezdeményezések az új alkotmányról

Újabb, népszavazásokra irányuló kezdeményezésekről döntött az Országos Választási Bizottság, a legtöbbet elutasítva. Az új alkotmányt érintő kérdések sem kaptak zöld lámpát. (Népszabadság)

Orbán Viktor “szénné égette” Hoffmann Rózsát

Kormányközeli források szerint két óra hosszat elemezte az államtitkár által jegyzett felsőoktatási törvény koncepcióját, és “visszadobta” azt, mondván “ötletek halmaza”, mely nem áll össze rendszerré, s nem fejezi ki a kormány szándékát. (Népszabadság)

Sokba kerülhet a több óvodás

Akár 7-10 milliárd forintnyi pluszköltséget is róhat az önkormányzatokra, ha a gyerekeknek hároméves kortól kötelező lesz óvodába járni. Népesebb településeken már most sincs elegendő férőhely, az új rendszerben viszont országosan 30-40 ezer gyerekkel többet kellene befogadni. (Világgazdaság 3. oldal)

Orbán: a helyzet drámai

Az uniós elnökség első felét értékelte brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint az uniós ügyeknek és a hazai belpolitikai eseményeknek nincs közük egymáshoz, ám nem kerülhette el, hogy kérdezzék az alkotmányozásról, a romaügyekről és a gazdasági helyzetről. (Népszabadság 8. oldal)

2011. április 14.

Tíz hónap alatt tíz drasztikus intézkedés

Nagyszabású demonstrációra készül szombaton a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ), hogy a Ligával karöltve nyomatékosítsa az állományt semmibevevő intézkedések elleni tiltakozását – jelentette be az érdekvédők főtitkára. (Népszava 2. oldal)

Tüntetés-sorozat az alkotmány ellen is

Egyetlen esély maradt arra, hogy az alaptörvény mégse lépjen életbe, ha a köztársasági elnök az “emberek embereként” viselkedik, és nem írja alá – mondta a Népszavának Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke hozzátette azonban, hogy mivel az államfő Orbán Viktor embere, aligha képzelhető el ilyesmi. A szocialista párt országgyűlési és fővárosi képviselői tegnap Budapest hat forgalmas pontján beszélgettek az alkotmányról, a Fidesz politikájáról, a kettészakadó országról az emberekkel. (3. oldal)

Lesz ‘gonosz ember’ a kormányban? Ki erősebb Orbán jobbjánál?

Az EU-soros elnökség lejárta után lehetséges a kormányátalakítás – ezt Csaba László nyilatkozta az InfoRádiónak, hozzátéve: akadnak, akik rövidebb időre vállalták a megbízatást. (Népszabadság 6. oldal)

Így hoz létre Matolcsy 300 ezer munkahelyet

A háromszázezer új munkahely legalább fele a közmunkaprogramokból származik 2014-ig – árulta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerkezeti változtatás terveit. Harmadára csökken a munkanélküli segélyre való jogosultság ideje is. (Világgazdaság 1. és 3. oldal, Magyar Hírlap 9. oldal)

Megint a szegényebbek járnak rosszul

Csupán három hónapra csökken a munkanélküli járadékfolyósításnak az ideje. Megszűnik a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége és kisebb lesz a gyógyszerkassza. Egyebek mellett ezt jelentette be tegnap Matolcsy György az Orbán-kormány újabb megszorító csomagját ismertetve. (Népszava 5. oldal, Népszabadság 4. oldal)

Legalább ezer ember küldenek el

Év végéig “érdemi leépítés” lesz a 3063 fős közmédiumoknál – jelentette be Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója. A szakszervezetek szerint ez akár 1000-1200 ember elbocsátását is jelentheti. (Népszava, Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Saját embereit is nyugdíjazná Orbán?

Miután nem tudott érdemi magyarázattal szolgálni a Fidesz-KDNP arra, hogy miért kell az alkotmányban csökkenteni a bírók nyugdíjkorhatárát, Lázár János fals nyilatkozattal igyekezett elterelni a figyelmet. A frakcióvezető közölte: általánossá kívánják tenni az öregségi nyugdíjkorhatárt a bírák, ügyészek, polgármesterek és parlamenti képviselők körében is, és “ettől sem pozitív, sem negatív kedvezménnyel eltérni nem lehet”. (Népszava 1. és 3. oldal)

Van európai Duna-stratégia

Egyhangú megállapodással elfogadták az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei szerdán az EU Duna-stratégiáját, és ezzel lényegében teljesült a magyar elnökség újabb kiemelt célkitűzése. (Magyar Hírlap 5. oldal)

Meggyilkolnák Orbán Viktort Gyurcsány hívei

Ha valaki biztosítaná gyermekem jövőjét, biz isten kilőném ezeket a tetveket, vityával az élen – írta a Facebook közösségi portálon a Gyurcsány-blognak helyet adó internetes oldal szerzője. Egy másik férfi, a Hungalu volt vezérigazgatója minderre így reagált: „nekem jó időben szóljatok, mert soha életemben nem tudnám megbocsátani magamnak, hogy kimaradok ezeknek a tébolyult emberszabásúnak kinéző élőlényeknek a fizikai elpusztításából.” (Magyar Nemzet 1. oldal)

2011. április 13.

Lista készül a demonstrálókról

A megfélemlítés ellenére is kitartanak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók; minden nap utcára vonul a szféra egy-egy csoportja, szombaton pedig közös, 24 órás tüntetésre készülnek. Pedig nincsenek könnyű helyzetben, előbb a rendőröknek tiltotta meg a belügyi tárca, hogy egyenruhában demonstráljanak, majd a tűzoltók kaptak hasonló tartalmú utasítást. (Népszava 2. oldal)

Sólyom alkotmánya a fideszes kétharmadra szabva

Az elmúlt hónapok során, mialatt a közvélemény azzal volt elfoglalva, hogy a Himnusz-kotta, a „vármegye”, a kereszténység, a Szent Korona szerepel-e a fideszes-kereszténydemokrata alaptörvény preambulumában, lesz-e a keresztény kurzus, a Fidesz – Orbán Viktor és alkotmányozó köre – Szájer József irányításával, ha nem is rombolta le Sólyom László 1989-es alkotmányát, mindenesetre „újratöltötte”; mégpedig oly módon, hogy a kétharmados parlamenti felhatalmazással a maga képére formálta. És a hatalmi-politikai érdeknek rendelte alá a „nemzet alaptörvényét”. (Népszabadság 5. oldal)

Kívülről kritizálnak

Bár az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága hétfőn elvetette azt a – többek között az MSZP-s Göncz Kinga által javasolt – felvetést, hogy vegyék a testület napirendjére a magyar alkotmányozás témáját, s az Országgyűlésben továbbra sem vettek részt az erről szóló vitában, a szocialisták házon kívül újfent a Fidesz–KDNP alaptörvény-tervezetét kárhoztatták. Mesterházy Attila pártelnök azt mondta, az MSZP, amint lehetősége lesz rá, mindent elkövet majd, hogy korrigálja a „Fidesz pártalkotmányát”. (Magyar Hírlap 1., 3. és 5. oldal)

Politikai deklarációk a civilektől

A liberális oldalhoz köthető civilszervezetek – az MSZP és az LMP kommunikációjához hasonlatosan – élesen támadták tegnap az elfogadásra váró alkotmányszöveget. Gulyás Gergely (Fidesz) szerint ez csupán civil köntösbe öltöztetett politikai véleményalkotás. (Magyar Hírlap 3. oldal)

A Széll Kálmán Terv is kockázatot jelent az árindexre

A 4,2 százalékos elemzői várakozást meghaladva 4,5 százalékosra ugrott a pénzromlás üteme márciusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Februárban még csupán 4,1 százalékos pluszt mutatott az árindex. (Népszabadság 9. oldal)

Matolcsy tovább szorít

A konvergencia programot péntekig kell eljuttatni Brüsszelbe, a kormány szerdai ülésén hagyja jóvá a végleges változatot. Ennek már a múlt heti kabinetülésen meg kellett volna történnie, de feltehetően a miniszterek közötti nézeteltérések miatt további egyeztetésekre volt szükség. Szakértők szerint az Orbán-csomagban meghirdetett megszorítások nem elégségesek a konvergencia program céljainak teljesítéséhez, ezért újabb kemény intézkedések bejelentése várható. (Népszava 5. oldal, Világgazdaság)

Iskolafenntartás a határon

Egyre több város szembesül a problémával: nem képes fenntartani az iskoláit. Ugyan a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma alig egy hónapja még a háromezer főnél kevesebbet számláló településeknek írt ki pályázatot a korábban bezárt iskolák újranyitására, már nem csak a legkisebb városok és falvak önkormányzatai vannak kritikus helyzetben. (Világgazdaság 1-2. oldal)

2011. április 12.

Több mint száz ponton módosította saját alkotmánytervezetét a kormánytöbbség

Nem jár majd plusz szavazati jog a gyermekek után, mégsem nevezik át a megyéket vármegyékre, ugyanakkor a bírák szolgálati jogviszonya, hiába tiltakozott Baka András főbíró, az öregségi nyugdíjkorhatár – 62. életév – betöltésével megszűnik. 15 tagúvá válik az Alkotmánybíróság, amely akkor kaphatja vissza a gazdasági kérdésekben tavaly ősszel korlátozott hatáskörét, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. (Népszava)

Elkezdődött a tüntetések hete

A szombati tüntetés megmutatta, hogy a szakszervezeteknek van ereje, a munkavállalók pedig készek az együttes fellépésre – Pataky Péter szerint ez a legfontosabb üzenete a hétvégi megmozdulásnak. (Népszava)

Matolcsy ráolvasásos kuruzslása

Akár törzsi esőcsináló a ceremónia előtt, úgy gyűjti maga köré a gyógyszerpiac potentátjait a kormány. Matolcsy varázsló ugyan még csak magában, de nagyon is ütemesen mormogja a varázsszavakat a betegek számára felfoghatatlanul hatalmas összeg elvonásáról. (Népszabadság)

Egyre többen élnek nyomorban

A pénzügyi-gazdasági válság begyűrűzése óta a gyermekszegénység megállíthatatlanul és kétségbeejtő mértékben növekszik Magyarországon. (Népszabadság)

Túlóradíjak: kifizetik a tűzoltókat

Az év végéig kifizetik a tűzoltók 2004. május 1. és 2007. december 31. közötti időszakra vonatkozó elmaradt túlóradíját – jelentette be Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője. (Magyar Hírlap)

Utcademokraták

A magyar demokrácia – többek között – azon áll vagy bukik, hogy az új alkotmányban benne lészen-é az utcai politizálás joga. Az eddig megismert szövegváltozatokban így tételesen nem találtam erre vonatkozó passzust, de ez még nem jelenti sem az engedélyezést (mindent szabad, amit nem tiltottak meg), sem a tiltást (azt szabad csinálni, ami oda van írva). Mindaddig, amíg nincs olyan paragrafus, amely lehetetlenné teszi az utcai politizálást, addig az alkotmányos jog marad. Ám arra vannak a jogászok, hogy belekössenek valamelyik tetszőleges részletbe, hiszen rendes jogállamban bármilyen törvényszövegbe belemagyarázható akármi. (Magyar Nemzet)

WB: Ritka magas a magyar adóterhelés

A ténylegesen fizetendő magyar társasági adó az egyik legmagasabb a régióban. A térség egyik legmagasabb adóterhelése, közel 17 százalékos elvonás rakódik a Magyarországon működő társaságok nyereségére a Világbank elemzése szerint. (Világgazdaság)

Sima nyugdíjból nem lehet majd megélni

A század közepére az átlagos nyugdíj az átlagbér hatodára esik vissza. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékok szintjét, a ma aktív dolgozók folyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége. (Világgazdaság)

2011. április 10.

Elégedetlenek az Andrássy úton: rájuk van írva

Tízezrek tüntettek az európai megszorítások ellen, a szociális Európáért Budapesten. A legtöbb EU-tagállam szakszervezeti tömörülései képviseltették magukat, ahogy valamennyi magyar ernyőszervezet is. (Népszabadság)

Véget ért a szakszervezetek tüntetése – karneváli hangulat volt, rendzavarás nem történt

A szervezők szerint 45 ezer ember gyűlt össze az Andrássy úton, ahol az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) tart demonstrációt, 22 ország 45 szakszervezeti szövetségének részvételével. (Népszava)

Európai demonstáció: a hazai szónokok a megszorítások ellen, a társadalmi párbeszéd hiánya miatt protestáltak

A megszorító intézkedések beszüntetésére és a társadalmi párbeszéd helyreállítására szólították fel az európai vezetőket és a magyar kormányt a szakszervezetek képviselői az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) és a magyar érdekképviseleti szövetségek tüntetésén szombaton Budapesten.(Szakszervezetek.hu)

2011. április 8.

A szociális párbeszédet követelik

A szociális párbeszéd az egyik alapvető európai érték, és az uniós ágazati párbeszédbizottságok az EU egészének működése szempontjából is fontos szerepet töltenek be. Magyarországon erről az aktuális kormány megfeledkezni látszik – jelentette ki kérdésünkre Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. (Népszabadság 5. oldal)

Nem tűrnek tovább, tüntetnek

Durva és igazságtalan sértésnek tartja egy rendőr őrnagynak a rendőrségről alkotott véleményét a Terrorelhárítási Központ vezetője. Hajdú János szerint “több száz, életét kockáztató” munkatársát sértette meg Bajusz Ferenc az Orbán Viktornak címzett levelével, noha az őrnagy azóta bocsánatot kért. Mint a Facebookon írta: nem a központ, hanem “egy totálisan igazságtalan rendszer ellen” emelt szót. (Népszava 2. oldal)

Szétzúzná Orbán a bírói függetlenséget is?

A bírák mintegy 6-8 százalékának már jövőre távoznia kellene a szakmából, amennyiben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó módosítóval együtt fogadják el az új alaptörvényt. Az ugyanis az általános korhatárra, azaz 62 évre csökkentené a bíráskodás lehetőségét. Az indulatokat kiváltó javaslat csak másodszorra, a Fidesz erőszakosságával ment át az alkotmányügyi bizottságon, melynek ülése után – információink szerint – a Legfelsőbb Bíróság vezetősége is azonnal értekezletet hívott össze. (Népszava 1. és 3. oldal)

Az elfogadás után megnyugszanak majd a kedélyek

A parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke szerint nincs igaza azoknak, akik szerint előkészítés nélkül, nagyon gyorsan zajlik az alkotmányozás, hiszen az már közel egy éve folyik. (Magyar Nemzet)

Tehetségeivel emelkedhet fel Magyarország

Hoffmann Rózsa szerint a pedagógusképzésben markánsabban kellene megjeleníteni a tehetséggondozás elemeit. (Magyar Hírlap)

Sikeres a gazdaságpolitikai mixtúra

Gazdaságpolitikai „mixtúrával” rántotta vissza a kormány Magyarországot a szakadék széléről – hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő tegnap az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet budapesti közgyűlésén. A kormányfő szólt arról is, „aligha jön létre még egyszer” olyan politikai helyzet, hogy a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát meg lehessen szerezni. (Magyar Hírlap 9. oldal)

2011. április 6.

Tízezrek tüntethetnek a kormány ellen

Több tízezer munkavállalót várnak 21 európai országból szombaton Budapestre a hat magyarországi érdekképviseleti szövetség tüntetésére. A szakszervezetek akciójukat az EU pénzügyminisztereinek tanácskozására időzítik, így kívánnak tiltakozni más mellett az Orbán-kormány adó- és nyugdíjrendszert érintő intézkedései ellen. (Népszava)

Ab: csak indoklással lehet elbocsátani

Alkotmányellenes a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését – határozott az Alkotmánybíróság tegnap. A testület ugyanazokra az indokokra hivatkozva döntött így, mint februárban, amikor a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgásáról szóló törvényt meszelte el, ám most – szemben a korábbi, május végéig haladékot adó döntéssel – a határozat közzétételét követő nappal meg is semmisítette. (Népszava)

Nincs megállapodás, kezdődnek a rendvédelmis demonstrációk

Semennyit sem közeledett a kormány és a rendvédelmi dolgozók álláspontja az életpályamodell, a szolgálati nyugdíj ügyében, így az érdekképviseletek minden bizonnyal megtartják a jövő hétre hirdetett demonstrációsorozatot. (Népszabadság)

Jogos félelem vagy gyávaság?

A Népszabadság Vélemény rovatában Bod Tamás írása olvasható a gyülekezési szabadság gyakorlásáról.

Májusban jöhet az adósmentő csomag

Már elkészült az adósmentő csomag nagy része, ám a végleges verzióra májusig várni kell – tudtuk meg a kormány és a bankszövetség közötti tárgyalások résztvevőitől. A tervek szerint egy előre meghatározott sávban, valahol százkilencven és kétszáz forint között mozoghatna a svájci frank, ezáltal csökkenne a hitelek árfolyamkockázata. (Magyar Nemzet)

Mégsem speciális munka a képviselőké – Kifizetik a különadót

A Fidesz szerint a parlamenti képviselőkre is vonatkozik a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló jogszabály. (Világgazdaság)

A kormány nem tudja, mennyit fizet segélyre

A szociális államtitkár szerint fenntarthatatlan jelenlegi formájában a mostani szociális és gyermekvédelmi rendszer. (Világgazdaság)

2011. április 5.

Nem tárgyal Orbán az érdekvédőkkel

Orbán Viktor nem vesz részt a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának mai ülésén. Márpedig a Pintér Sándor belügyminiszterrel tárgyalóasztalhoz ülő érdekvédők tőle vártak ígéretet arra, hogy megmaradjon az egyenruhások korkedvezményes nyugdíjba vonulása. Az utcai demonstrációkra készülő szakszervezetek egységesek: nem mondanak le a korhatár előtti nyugdíjról még a 20-30 százalékos béremelés és az életpályamodell ígéretére sem. (Népszava)

Nem lesz kötelező esküt tenni az új alkotmányra

Az MSZP jó előre bejelentette, hogy ők a régi alkotmányra esküdtek, az alapján kapták mandátumukat, az újra nem fognak. Elterjedt, hogy a kormány viszont minden állami, önkormányzati vagy bármilyen, a köz szolgálatában álló dolgozót felesketne az új alaptörvényre. A kormány ilyet nem tervez, a jogász szerint nem is tehetne. (Népszabadság)

Kizárnák az Ab-t az érdemi döntésekből

Egy, az új alkotmányról szóló javaslathoz benyújtott módosító indítvány szerint az alaptörvény mellett a “történeti alkotmány és a sarkalatos törvények alapján” döntene az Alkotmánybíróság (Ab) az elé kerülő jogszabályokról. (Népszava)

Orbán büszke az EU-s fél évre

Magyarország már ki tud állni a saját jogaiért és polgáraiért, vállalja a konfliktusokat, amelyeket sikeresen megvív, ezért hazánk ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt – jelentette ki uniós elnökségünk első felét értékelve Orbán Viktor. (Magyar Hírlap)

Szavazói harmadát veszítette el a Fidesz

Tíz hónap alatt a Fidesz elvesztette szavazói harmadát – írta gyorselemzésében a Republikon Intézet (RI). Az 1998 és 2010 közötti kormányok közvélemény-kutatási eredményeit összehasonlítva, a Tárki és az Ipsos teljes népességre vonatkozó adatait felhasználva az RI megállapította, hogy a Fidesz-kormány támogatottsága nem éri el a teljes választókorú népesség harmadát. Ilyen alacsony népszerűséget csak a Gyurcsány-kormány esetén mértek. (Népszava)

‘Négy hazugság a Fidesztől’

Gyurcsány Ferenc a Facebookon elemzi a “Fidesz hazugságait” a szocialisták 2005-ös alkotmányterveztéről. A bejegyzést módosítások nélkül közli a Népszabadság.

Önként nem ment, kötelező lesz

Kötelező női kvótákkal javítaná a nemek közti egyenlőséget az Európai Bizottság a tőzsdei cégek vezetésében. (Világgazdaság)

2011. április 4.

Tüntetések szezonja

Több demonstráció szerveződik a kormányzati politika ellen ebben a hónapban. Egy évvel a Fidesznek kétharmadot hozó választások után a szakszervezetek, a demokratikus ellenzéki pártok és különböző civil szervezetek is utcai akciókkal tiltakoznak az Orbán-kormány döntései ellen. A demonstráció-sorozat szombaton, április 9-én kezdődik. A hat hazai szakszervezeti konföderáció – egy nemzetközi megmozdulás részeként – arra készül, hogy tömegtüntetésen hívják fel a figyelmet a társadalmi párbeszéd szükségességére. (Népszava 1. és 16. oldal)

Pártalkotmányt tákol a Fidesz

Az új alaptörvény részletes vitájával és Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalásával folytatódik ma az Országgyűlés ülése, melytől ismét távol marad a demokratikus ellenzék: az MSZP és az LMP. A szocialisták színjátéknak és a Magyar Köztársaság elárulásának tartják, ahogy – Mesterházy Attila pártelnök szerint – a Fidesz “pártalkotmányt tákol”. (Népszava 3. oldal)

Gyurcsány zavaros magyarázata

Bár Gyurcsány Ferenc az alkotmányozás elleni Charta-tüntetést szervezi, elismerte, tudott arról, hogy kormányzása idején az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban alkotmányozási munka folyt. A szocialista politikus szerint azonban annak eredményét, a Magyar Nemzet által bemutatott 75 oldalas, többször pontosított tervezetet már sem ő, sem a kormány többi tagja nem ismerte meg. (1., 3. és 7. oldal)

Szájer: Nagy nemzeti vállalkozás volt a konzultáció

Szájer József szerint nagy nemzeti vállalkozás volt az alkotmányozással kapcsolatos konzultáció. A fideszes európai parlamenti képviselő, a nemzeti konzultációs testület vezetője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján óriási sikernek nevezte, hogy a kipostázott kérdőívek mintegy 11 százaléka, összesen 916 941 visszaérkezett. (Magyar Nemzet 3. oldal, Magyar Hírlap 3. oldal)

Kínos kudarc vagy sikertörténet? – Félidőben az EU-elnökség

A választ – a magyar diplomaták és szakértők legnagyobb sajnálatára – ezúttal a nagypolitika határozza meg. Merthogy hiába indult alapos szakmai programmal és felkészült stábbal a magyar fél év, a nemzetközi sajtó egészen másra figyelt: a katasztrofálisan időzített médiatörvény keltette viharra. (Népszabadság 1. és 7. oldal)

Keresztes háború az oktatásban

Sorra adják át iskoláikat különböző történelmi egyházaknak az önkormányzatok, miután az Orbán-kormány kereszténydemokrata indíttatásra az államinál jelentősen kedvezőbb anyagi feltételeket teremtett a világnézetileg elkötelezett oktatás számára. Az oktatási intézmények egyházi kézbe adása már az ország összes régióját érinti, szakértők ugyanakkor az alkotmányos alapjogok megsértésére figyelmeztetnek. (Népszava 13. oldal)

Cserbenhagyott tanárok

A magyar közoktatás szociális hátrányainak enyhítése érdekében hat éve létrehozott, húszezer diákot és tízezer tanárt elérő egyetlen nagy állami ösztöndíjprogram, az Útravaló 2005-ben indult el, de az idén már gondok adódnak a működtetésével. (Népszabadság 6. oldal)

A MÁV és a BKV nyeli el a nyugdíj-vagyonunkat

A nyugdíjpénztáraktól átáramló pénzekből a tömegközlekedési vállalatok adósságát is visszafizeti a kormány – derül ki a reformprogram végrehajtásáról szóló, pénteken kiadott tájékoztatóból. Még ebben a hónapban frissítik a konvergencia-tervet, és új munkaterv is jön a foglalkoztatási célok teljesítésére. (Világgazdaság 3. oldal, Népszava oldal)

Európának most már eredmény kell

Az európai adófizetők azt várják el, ne szórjuk el a pénzüket haszontalan projektekre – véli Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős tagja. Az osztrák politikus szerint a kohéziós politikát nem nélkülözheti Európa. (Világgazdaság 2. oldal)

2011. április 1.

Tüntetéssorozat az új alkotmány ellen

Egymást követve tüntetnek majd a készülő alaptörvény ellen a demokratikus pártok, civil szervezetek. A Demokratikus Charta – mint a szervezők tegnap elmondták – április 16-án a Batthyány-örökmécsesnél várja azokat, akik látják, hogy “mire megy ki a játék”. A következő napon az LMP a Vörösmarty térre szervez tüntetést ugyancsak az alkotmány ellen. (Népszava 3. oldal, Magyar Hírlap)

Egyelőre nem érdemes a reálhozammal számolni

Rosszul járhat akár félmillió állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag. Ennek oka, hogy pénztári befizetéseik kiegészítésére is csak a reálhozam feletti részt kapják majd meg, pedig erre az összegre a teljes hozam járna. Erről Kövesi László, a Magyar Pénztárszövetség alelnöke beszélt a Független Hírügynökségnek. (Népszava 3. oldal)

Áprilistól megszűnik a gázár támogatása

Hozzávetőleg 5-6 százalékos áremelés lenne indokolt a lakossági földgázánál, mert folyamatosan nő a gáz behozatali ára. Mivel a kormány ismét hatósági árat vezetett be, az elemzők arra számítanak, hogy egyelőre nem lesz áremelés. (Népszabadság 9. oldal)

Drasztikus tandíjemelés várható

Most már biztos, hogy átalakítják a felsőoktatásban a fizetős szakokat. A képzés tényleges költségét kellene majd kifizetniük a hallgatóknak, ami átlagosan akár a jelenlegi tandíj kétszerese is lehet. Így várhatóan jelentősen visszaesik majd a fizetős hallgatók száma, ami súlyos bevételkieséseket jelent az egyetemeknek. (Népszabadság 5. oldal)

Önvédelemre gyúr az alkotmány: ‘Védd magad, ahogy tudod’

A Fidesz–KDNP az új alkotmányba foglalná, hogy a bűnözőkkel szemben minden kinek joga van a rendőrségi erőn túli önvédelemhez. Ez azért érdekes, mert ellenzékben épp azt hangoztatták, hogy az államot azért hozták létre, hogy az emberek ne magukat védjék meg. (Népszabadság 1-2. oldal)

Orbán, az alkotmány és a romáktól való félelem

A miniszterelnök szerint a magyar emberek közül azok, akik beszálltak az általuk pontosan még nem ismert, de már a parlament előtt lévő alkotmánytervezet úgynevezett vitájába, azért nem akarják az alaptörvénybe foglalva látni a családoknak járó szavazati jogot, mert „félnek a romáktól”. (Népszabadság)

Vezetőváltásra készülnek a gazdasági kamarák élén

Megszabadulhat a régi nómenklatúrától a hazai kereskedelmi és ipar­kamarai rendszer, mivel a most készülő törvény értelmében hamarosan új vezetőséget kell választani. A tagság a vállalkozóknak kötelező lesz, de a tagdíj alapja nem az ár­bevétel lesz. (Magyar Hírlap 9. oldal)

A generációknak jobban kellene segíteniük egymást

A családokon múlik a jövő biztosítása, a generációknak jobban kellene segíteniük egymást – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken Gödöllőn. (Magyar Nemzet)

Száz módosító javaslatot tárgyalnak pénteken a parlamentben

A kormánypárti alkotmányjavaslathoz előterjesztett mintegy száz módosító javaslat tárgyalásába kezd ma az Országgyűlés. A képviselők összesen 15 órában szólalhatnak fel a jövő hét hétfőn folytatódó részletes vitában, amelyben az MSZP és az LMP továbbra sem vesz részt. (Magyar Nemzet)

Áfa: fontos a körültekintés

Ez év nyár közepétől még alaposabban utána kell járnunk annak, hogy az elvileg külföldi székhellyel rendelkező partnerünknél a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntések nem mégis Magyarországon születnek-e, és így a vállalkozás központi ügyvezetésének helye nem esik-e Magyarországra. Ha ugyanis ez a „csavar” csak később derül ki, akár komoly adóhiányunk is keletkezhet az általános forgalmi adó (áfa) terén. (Világgazdaság 15. oldal)

Nem találnak vevőt az önkormányzatok

Mindenüket értékesítésre bocsátanák a bajban lévő önkormányzatok, de nem találnak vevőt. (Világgazdaság 1-2. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk