2011. március 16-31.

2011. március 31.

Jelentős béremelés és életpályamodell

Belügyi források szerint akár 20-30 százalékos béremelést is kaphatnak januártól a rendvédelmi dolgozók, egyidejűleg új, a pályán maradást ösztönző életpályamodellt dolgoz ki a szaktárca. A Belügyminisztérium „Széll Kálmán Tervbe illeszkedő javaslatait” a Népszabadság információi szerint a Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fórumának április 5-i ülésén ismertetik az érdekképviseletekkel. (1-2. oldal)

Orbán harcban áll a saját adótörvényével

A kormányfő végre beismerte, hogy vannak, akik nem járnak jól az egykulcsos, 16 százalékos adójával, de megígérte, hogy a magánvállalatnál is el fogja érni a bérek legalább 4-6 százalékos emelését, annyit, amennyit az érdekegyeztető tanács ajánlott. Igaz, ehhez joga nincs, de ahhoz sem, hogy magát tartsa a munkavállalók és a munkaadók egyedüli képviselőjének, de a kétharmados választási győzelemre hivatkozva mégis ezt teszi. (Népszava 4. oldal)

MSZP: bontja a kormány a demokratikus vívmányokat

Az Orbán-kormány eddigi tevékenysége a nem teljesített ígéretek, az elmulasztott lehetőségek és a rossz döntések időszaka volt – mondta Mesterházy Attila tegnap Szegeden, ahol részországgyűlést tartott a szocialista frakció. (Népszava 2. oldal)

Disznóság!

Az egymillió új munkahely helyett több tízezer falusi munkaalkalom szűnhet meg. A Népszava Vélemény rovatában Bihari Tamás írását olvashatják el az érdeklődők.

Erős társadalmi ellenőrzés lesz a közmédiában

Javában zajlik a Médiatanács egyeztetés sorozata a Közszolgálati kódexről, amely a közszolgálati intézményrendszer legfontosabb alapdokumentuma lesz. Nemsokára feláll az a civilekből álló testület is, amely a társadalmi kontrollt látja majd el a közmédiumok felett. Kollarik Tamást, a Médiatanács tagját kérdezte minderről a Magyar Hírlap. (4. oldal)

Nem segít a kisebb adó

Lassú növekedés, alacsony lakossági fogyasztás és mérsékelt infláció jellemzi a gazdaság idei évét a Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzése szerint. A mutatók gyors javulásában a londoni elemzők sem bíznak. (Népszabadság 9-10. oldal)

A munka nem csak nemesít

Sok igazság van a közmondásban: „A munka nemesít.” Csakhogy nem csupán ezt teszi. Sokakat erősen megvisel. Fizikailag, lelkileg. Van, akit meg is betegít. Tudja ezt mindenki – „hétköznapi módon”. De mit mond erről a szociológus? (Népszabadság 14. oldal)

Kész a hamburgeradó terve

Meghaladhatja a 386 milliárd forintot az egészségtelen élelmiszerekre kivetett termékdíj, a Világgazdaság birtokában lévő szakértői anyag sorsáról a kormány dönt. A többletforrásból rendbe tehető a pénzhiánnyal küszködő egészségügy. (1-2. oldal)

2011. március 30.

Orbán Viktor: Június után senki sem járhat rosszabbul az új adórendszerrel

Kompromisszumos megoldásnak nevezte Orbán Viktor, hogy az új alkotmány tervezete szerint az Alkotmánybíróság csak akkor kapja vissza eredeti jogköreit, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A miniszterelnök a TV2 Tények című műsorának adott interjújában beszélt erről. (Népszava)

Orbán: Nem volt olyan kétharmad, amely képes lett volna alkotmányozni

Orbán Viktor szerint bár volt és van értelme annak, hogy polgármesterek parlamenti képviselők legyenek, mégis az összeférhetetlenség mellett érvel, ugyanis a 2014-től létrejövő 200 fős parlament esetében „nem ülhet bent 50-100 polgármester, mert akkor beszűkülne a politikai osztály, ami egészségtelen lenne.” A miniszterelnök erről az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorának szerdai adásában beszélt. (Magyar Nemzet)

Ismét megvezették Brüsszelt

Több valótlanságot és félrevezetést tartalmazó fordítást küldött Brüsszelbe a kormány az alkotmány-tervezet ügyében arra a meghallgatásra, amelyet kedden tartott az EP néppárti frakciója. Erre civil szervezetek hívták fel a figyelmet, amire az volt a Fidesz válasza, hogy a képviselők később egy másik, pontosabb fordítást is kaptak. (Népszava 1-2. oldal)

A Velencei Bizottságnál elbukott az új alkotmány

Közzétette az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság azt az állásfoglalást, amelyet a magyar kormány kérésére készített a készülő alaptörvény egyes kérdéseiről. (Népszabadság 1-2. oldal)

Menesztenék a diktatúra bíráit

Valódi rendszerváltást hozna az igazságszolgáltatásban, ha az új alkotmány elfogadása után minden bírói posztot újra megpályáztatnának – mondták a Magyar Hírlapnak kormányközeli szakemberek. Szerintük az új alkotmány megfelelő alapot nyújthat ahhoz, hogy radikális személyi változások történjenek a magyar bírói karban, amelynek ma is sok, már a diktatúrában is ítélkező tagja van. (1. oldal)

Külföldről támad az MSZP

Összehangolt támadást indított uniós szinten hazánk ellen az ellenzéki MSZP, hasonlóan ahhoz, amit a médiatörvény esetében láthattunk. A szocialisták, akik a magyar Országgyűlésben nem vesznek részt az új alaptörvény vitájában, európai parlamenti (EP) képviselőik segítségével próbálják – számos hazugsággal, csúsztatással – lejáratni az országot. Hazájuk imázsát minél sötétebbre festenék annak érdekében, hogy ezzel ártsanak az európai uniós elnökséget gyakorló magyar kormánynak. Kifogásolják – sok más mellett – az embrió, a nő és férfi házasságán alapuló család védelmét, a kereszténységre való hivatkozást. (Magyar Nemzet 1. és 3. oldal)

Szócska tárgyal a rezidensek béréről

Sorsfordító kérdés az egészségügyben a fiatal rezidens orvosok helyzetének rendbetétele – mondta újságírók kérdésére az Egészségügyiért Felelős Államtitkárságon ma délelőtt tartott egészségügyi konferencia szünetében Szócska Miklós államtitkár. (Világgazdaság 3. oldal)

Sérült gyerekek: olcsóbb elküldeni őket

„Azért szeretek ebbe az iskolába járni, mert szeretek itt tanulni és játszani.” Norbi gyöngybetűkkel rótt sorainak a szakértői bizottság és a körzeti általános iskola tanárainak szakvéleménye ad különös megvilágítást, amelyek szerint Norbi nem tanítható meg írni, olvasni, számolni. (Népszabadság 4. oldal)

2011. március 29.

Nincs egyetértés az alkotmányozást illetően

A Népszava szerint nem a lényeges pontokon változtatnak, a Magyar Hírlap szerint kivételesen erős alaptörvény készül, a Magyar Nemzet írása Orbán Viktor ravasz jogi megoldásaira koncentrál, míg a Világgazdaság egyenesen jogsértő alkotmányról beszél.

Elegük lett a rendvédelmieknek

Demonstráció-sorozatot tartanak április 9-étől hivatásuk és szerzett jogaik védelmében a fegyveres és rendvédelmi dolgozók érdekvédelmi szövetségei, szakszervezetei. Kónya Péter, a szövetség elnöke azt mondta, az akciósorozatot addig folytatják, amíg meg nem állapodnak a kormánnyal. (Népszava)

Tovább rontottak a munkanélküliek helyzetén

Az év első két hónapjában többen éltek segélyből Magyarországon, mint eddig bármikor. Legalábbis ez derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikájából. Januárban a tartósan álláskeresők többsége egy, vagy két éve hiába keres állást, de sokan több, mint két éve munkanélküliek. (Népszava)

Gyerekellátási utalványok? Szakemberek a fizetős bölcsőde mellett

A bölcsődei férőhelyhiány a rendszer átalakítása nélkül nehezen orvosolható – állítják közgazdászok. Javaslatuk szerint a bölcsődéért, függetlenül attól, hogy önkormányzati, magánbölcsődéről vagy családi napköziről van-e szó, mindenkinek fizetnie kellene. Az államnak pedig gyermekellátási utalványok formájában hozzá kellene járulnia a költségekhez. (Népszabadság)

Béremelést követelnek a rezidensek

Nettó 200 ezer forintos kezdő orvosi alapbért követel a jövő évre a Magyar Rezidens Szövetség. A szervezet tagjai arról egyeztetnek, hogy milyen válaszlépést tegyenek, ha az egészségügyi kormányzat nem teljesíti bérkövetelésüket. Nem tartják kizártnak, hogy a cseh orvosokhoz hasonlóan tömegesen felmondanak. (Magyar Nemzet)

Megszorítások hulláma jön

Több európai ország kormánya is újabb megszorító lépéseket jelentett be a napokban az államháztartás helyzetének konszolidálására. A portugál kormány belebukott, de – más tagországokhoz hasonlóan – ott is további kiigazítások várhatók. (Világgazdaság)

2011. március 28.

Orbán tovább fésülgeti saját alkotmányát

Napirend előtt módosító indítványokat tesz ma Orbán Viktor a Fidesz alaptörvény-javaslatához. A miniszterelnök szombaton – abban a hivatalban, ahol az alkotmánnyal kapcsolatban visszaérkezett kérdőíveket dolgozták fel – arról beszélt, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés is bekerülhet a készülő alaptörvénybe, mert az emberek így akarják. (Népszava 1. és 3. oldal, Magyar Hírlap 1. és 3. oldal, Magyar Nemzet 3. oldal)

Új alkotmány után eskücunami

Az új alkotmány elfogadása után az állami és önkormányzati alkalmazottak, rendvédelmi dolgozók, katonák és mások is kötelesek lesznek esküt tenni az új alaptörvényre – értesült a Népszava. Aki erre nem hajlandó, könnyen állását veszíti. Az ördög a részletekben, azaz a majdani esküszövegben bújhat meg. A kormány különös jelentőséget tulajdonít a fogadalomnak. (2. oldal)

Százezrek tüntettek a megszorítások ellen

Több százezer ember vonult London utcáira, hogy a brit kormány megszorító intézkedései ellen tiltakozzon. A szakszervezetek által megrendezett tüntetéshez csapódott néhány száz fős anarchista, akik törtek-zúztak a belvárosban. A rendőrség kilenc embert vett őrizetbe és az összecsapásokban több tucat ember sérült meg. (Magyar Hírlap Online, Magyar Nemzet 9. oldal, Népszabadság 7. oldal)

Ár- és Orbán-figyelő nyugdíjasok

Április elejétől fél éven át árfigyelő akcióba kezd a Nyugdíjasok Országos Szövetségének Somogy megyei szervezete. Felmérésükkel azt szeretnék ellenőrizni a somogyi nyugdíjasok, hogy betartja-e ígéretét Orbán Viktor kormányfő, megőrzi-e a nyugdíjak reálértékét. (Népszabadság 4. oldal)

2011. március 25.

Tizenhat éves korig legyen tankötelezettség

Hároméves kortól indítaná az óvodai képzést, és tizenhat éves korig tartaná fenn a tankötelezettséget Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkárral egyetért az MTA elnöke: aki tanulni akar, annak nem számít a korhatár, aki pedig nem, azt felesleges a rendszerben tartani. (Magyar Hírlap 4. oldal)

Gyurcsányék is alkotmányoztak volna

Miközben Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök kétségbe vonja a jelenlegi alkotmányozás demokratikus voltát, annak legitimitását, nem árt emlékeztetni, 2006-ban teljes titokban készült el saját kormányának alaptörvény-tervezete, amelyet azóta sem ismerhetett meg a nyilvánosság. (Magyar Hírlap 3. oldal)

Hálószobánkba hoznák be az alkotmányt

Tiltakoznak az alkotmány-tervezetből következő abortuszszigorítás ellen a hazai- és nemzetközi jogi szakértők. A Patent Egyesület levélben kereste meg az országgyűlési képviselőket, hogy felhívják a figyelmüket: ha nem változtatnak a szövegen, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek fogja tartani a jelenlegi szabályozást. (Népszava 12. oldal)

A táppénz átalakítása felértékeli a balesetbiztosításokat

Miközben balesetbiztosítása csak minden tizedik embernek van, évente nagyjából hatszázezren szenvednek kisebb-nagyobb balesetet Magyarországon. A várakozások szerint a táppénz megfelezése miatt felértékelődik ez a szolgáltatás. (Népszabadság)

Zászlót bont a Facebook-csoportból lett szabadságmozgalom

Szabadságpárti mozgalommá érhet a közösségi médiából indult, tömegtüntetéseiről ismertté vált Egymillióan a sajtószabadságért csoport. (Népszabadság 1. oldal)

Sok milliárdot ér Magyarországnak az önállóság

Sok tekintetben rosszul érintené hazánkat az adóalap-harmonizáció, harmadával is csökkenhet a büdzsét megillető bevétel. A nagy cégek számára mindenképpen egyszerűsítést jelentene, ha csatlakoznánk a paktumhoz. (Világgazdaság 1. és 19. oldal)

Ennyien még sosem éltek segélyből

Januárban és februárban többen részesültek szociális segélyben, mint a mérések kezdete óta bármikor. Az álláskeresési járadékot kapók számának csökkenésével párhuzamosan nő a segélyesek száma, a munkanélküliek egy része tehát egyszerűen átkerült az utóbbi kategóriába. (Világgazdaság 2. oldal)

2011. március 24.

Dolgozók, szülők, diákok tüntettek Pécs főterén

Mintegy nyolcszáz-ezer közalkalmazott, szülők és diákok tüntettek szerdán kora este Pécs főterén. A tíz városi szakszervezet által szervezett demonstráción iskolák, szociális intézmények megszüntetése, valamint a béren kívüli juttatások elvonása ellen tiltakoztak. (Népszava 16. oldal)

‘Részországgyűltek’ a szocialisták

Az alkotmányról csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik részvételével tárgyaló parlamenti üléssel párhuzamosan az MSZP Kazincbarcikán tartotta első kihelyezett részországgyűlését, ahol a készülő alaptörvényt és a Fidesz-politika okozta társadalmi egyenlőtlenségeket bírálták. (Népszabadság 2. oldal)

Özvegyeken és árvákon is spórolna a kormány

Ellátás helyett támogatást kaphatnak a jövőben az özvegyek vagy az árvák, legalábbis ezt lehet kiolvasni a készülő alkotmánytervezetből. Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy kinek és milyen szempontok alapján járna a támogatás, nincs utalás arra, hogy milyen jogosultsági feltételeket határoznak majd meg. (Népszava 3. oldal)

Nálunk nőtt a legjobban a munkanélküliség

Miközben a kormány azt ígéri, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt, a magyarországi munkanélküliségi ráta idén januárban 12,6 százalékra ugrott, ez a tavalyi első havinál 1,6 százalékponttal magasabb – derül ki az OECD legfrissebb, márciusi összegzéséből. (Népszava 1. és 5. oldal, Magyar Hírlap 9. oldal)

Ködösítés, mellébeszélés és hazugság

Ismét félrevezette a közvéleményt Orbán Viktor, amikor azzal utasította el az euróövezet által kidolgozott versenyképességi paktumhoz való csatlakozásunkat, hogy a kormánynak ezzel a döntésével minden párt egyetért. A kétharmadosnál nagyobb parlamenti többség birtokában a miniszterelnök azonban egyszerűen átlépett az ellenzék véleményén, ugyanis az MSZP és az LMP elutasítja Magyarország “adófüggetlenségére” vonatkozó, merev kormányzati álláspontot. (Népszava 4. oldal)

Lehet 3 százalékos a bővülés

Egyre nagyobb az eltérés a gazdaságkutató intézetek között a tekintetben, hogy idén milyen értékben növekedhet a magyar gazdaság. Az elemzések szerint 2,3–3,1 százalékkal gyarapodhat 2011-ben a bruttó hazai termék (GDP). (Magyar Hírlap 9. oldal)

Sokaknak tetszik a Széll Kálmán-terv

Inkább előnyt hoznak az ország számára a Széll Kálmán-tervben meghirdetett reformtervek – legalábbis így vélekedik a megkérdezettek többsége a Nézőpont Intézet által elvégzett felmérés szerint. (Magyar Hírlap 9. oldal)

2011.március 23.

Orbán és Pintér újra vérig sértette a rendőröket

Cinikusnak és felháborítónak tartja a legtöbb rendőr, hogy miután a bírókkal együtt megkérdőjelezték a szavahihetőségüket és a parlament elfogadta a semmisségi törvényt, a kormányfő és belügyminisztere levélben kéri az állomány tagjait arra, hogy “a törvény életbe lépése ne vonja el a figyelmét a munkájától, szakmai elkötelezettségében és hivatástudatában ne ingassa meg.” Egy levéllel, főképpen egy ilyennel, nem lehet ezt az ügyet elintézni – mondta a Népszavának dr. Bárdos Judit, BRDSZ főtitkára. (1. és 3. oldal)

Bizalmat a köz szolgálóinak!

A Népszava Vélemény rovatában Dr. Agg Géza a KSZSZ elnökének publicisztikáját olvashatják el az érdeklődők.(6. oldal)

Úgy hatvan jobboldali kezdte meg az alkotmányozást

A kvázi alkotmányozó nemzetgyűléssé alakult parlament első, az alkotmányt tárgyaló ülésén az ülésről távol maradó – Kövér László szerint az országot biológiailag tönkretevő – MSZP-ről és az új szocialistának nevezett LMP-ről esett a legtöbb szó. Születőben az új alkotmány – nagyjából hatvan honatya bábáskodásával. (Népszabadság 1-2. oldal)

Kihirdették a médiatörvény módosításait

Kihirdették a médiaalkotmány és a médiatörvény módosításait kedden. A változtatásokat az után fogadta el március elején a parlament, hogy az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg a tavaly meghozott törvények egyes rendelkezései kapcsán. A Magyar Közlönyben kihirdetett módosítások 15 nap múlva lépnek életbe, de a folyamatban lévő ügyekre már most alkalmazni kell. (Népszava)

Varsó igen, Budapest nem

Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök tegnap meghívta magyar kollégáját, a hivatalos látogatáson Varsóban tartózkodó Schmitt Pált a lengyel fővárosban május 27-28-án megrendezendő közép-kelet-európai államfői csúcstalálkozóra, amelyen részt vesz Barack Obama amerikai elnök is. (Népszava 8. oldal)

Nem kapta meg a piacok bizalmát az Orbán-kormány

A lassan egy éve hatalmon lévő jobboldali kormány a tavalyi választások idején általában azzal hárította el a költségvetési politikájának fedezetét feszegető kérdéseket, hogy a bizalom újra fog épülni a piacon, ennek pedig az adósságszolgálatban lesz kézzelfogható – értsd: kisebb kiadással járó – eredménye. Nos, ezen ígéret valóra váltására még várni kell. (Népszabadság 10. oldal)

Nem csatlakozunk az EU paktumához

Hazánk egyelőre nem csatlakozik a líbiai hadműveletekhez, ahogy az euróövezet versenyképességi paktumához sem – mondta Orbán Viktor tegnap. A kormányfő a gyöngyöspatai események kapcsán úgy fogalmazott, azért nem történt nagyobb baj, mert a rendőrség tette a dolgát. (Magyar Hírlap 3. oldal)

Állandósul a válságalap

Hétfő esti ülésükön az eurózóna pénzügyminiszterei megállapodtak a valutaunió állandó válságalapja felállításának részleteiről. A tervek szerint 2013 közepétől működő állandó stabilitási mechanizmus (ESM) a jelenlegi pénzügyi válságkezelő alapot váltaná fel. (Világgazdaság 1. és 5. oldal)

2011. március 22.

Az MSZOSZ tiltakozik a megszorítások ellen – A kormány egyetért

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elutasítja azokat az indokolatlan megszorításokat, amelyek a munkavállalókat, vagy egy életen át dolgozó nyugdíjasokat érintik – olvasható a szakszervezet közleményében. (Világgazdaság)

Határon túl dől el a választás?

Jelentősen befolyásolná a határon túli magyar állampolgárok választójogának tervezett megadása a voksolások végeredményét, és ellehetetlenítené a közvéleménykutatásokat, előrejelzéseket is. A Republikon Intézet felmérése szerint a nagyszámú és aktív külhoni magyar voksoló miatt előfordulhat, hogy a magyar törvényhozás összetétele, a kormányt alakító pártok kiválasztása a határokon túl dőlne el, a Magyarországon élő állampolgárok akaratától függetlenül. (Népszava)

Oktalanul lármázott Simor András

Elismert és pártatlan szakembereket választott be a parlament a monetáris tanácsba. Hat évre választotta meg tegnap az Országgyűlés Cinkotai Jánost és Kocziszky Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagjává. Ezzel újra teljes a jegybank legfőbb döntéshozó testülete. Mind hazai, mind külföldi elemzők hitelesnek tartják az új jegybankárokat. (Magyar Hírlap)

Távol maradunk a Stabilizálási Paktiumtól

Magyarországnak nem áll érdekében csatlakozni az Európai Unió Stabilitási Paktumához, amelynek egyik sarkalatos pontja, hogy az egyezményt aláíró országok a társasági adó mértékét harmonizálják – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. (Népszava)

Nagy pofont kapott Washingtonból Orbán

Ha nem is lesz keleti partnerségi csúcs Budapesten, illetve Gödöllőn, de valami nagyon hasonlóra azért sor kerülhet az eredeti időpontban. Varsóban. (Népszabadság)

Mire vittük?

Most a Fidesz is megtanulhatja, hogy milyen az, amikor egy vezetőjének mondatait a szövegkörnyezetből kiragadott részlettel hozzák nyilvánosságra, hogy ilyenkor a „nem úgy, nem akkor” cáfolata szétpukkan a légtérben, s ezen nem segít a bocsánatkérés sem, különösen, ha az érintett korábbi gesztusai, kijelentései hitelesítik a megkurtított idézetet. A Népszabadság Vélemény rovatában Tamás Ervin boncolgatja Lázár János „aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér” kijelentését.

2011. március 21.

Kisebb a munkabér, de biztos az állás

„Bízom benne, hogy rövidesen meg tudjuk teremteni annak feltételeit, hogy anyagilag is megérje a közigazgatásban dolgozni” – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszter a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyílt napján. (Magyar Hírlap 4. oldal)

Lázár sértegetett, majd támadásba lendült

Bocsánatot kért, majd mentegetni próbálta “félreérthető” szavait Lázár János – csaknem három évvel azok elhangzása után. A Fidesz frakcióvezetője még 2008 májusában azt mondta a hódmezővásárhelyi közgyűlésben, hogy “akinek nincs semmije (…) aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér (…) annak annyi az élete”. Lázár szerint manipulálták a hangfelvételt, szavait kiragadták a szövegkörnyezetből. Az ellenzéki pártok elítélték kijelentéseit, és lemondását követelték. (Népszava 1. és 3. oldal, Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Letagadta Kósa az ígéretet

Ezúttal Kósa Lajost hagyta cserben az emlékezőképessége. A Fidesz ügyvezető alenöke egy rádióműsorban kijelentette: Orbán Viktor soha nem ígért 14. havi nyugdíjat. Pedig pártja 2006-ban még törvényjavaslatot is benyújtott, “A tizennegyedik havi nyugdíjról”. Sőt, aláírásgyűjtési akciót is kezdeményeztek, amivel társadalmi nyomást akartak gyakorolni az ügyben az akkori kormányra. (Népszava 2. oldal)

Teljes lehet a létszám a monetáris tanácsban – újabb nevek még nem szivárogtak ki

Egyelőre nem tudni, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának két hiányzó tagja, vasárnap délelőttig egy név sem szivárgott ki. Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának hétfői meghívójában szerepel a tagjelölés a napirendi pontok között, és a délután kezdődő plenáris ülés napirendjében is benne van a két tag megválasztása, illetve eskütétele. (Népszabadság 12. oldal)

Ömlött a tőke tavaly hazánkba – De nem annyi, mint régen

Jelentős a folyó fizetési mérleg többlete. A német cégek kitettek magukért – Sok volt az újra befektetett jövedelem is. Tavaly 2,1 milliárd eurónyi külföldi működő tőke (FDI) érkezett hazánkba az előző évi 1,5 milliárddal szemben – tudta meg a Világgazdaság. A növekvő adat azonban még így is számottevően elmarad a sokévi átlagtól. (1. és 3. oldal)

Tényleg több maradt a zsebünkben

Januárban éves szinten a nettó bérek jobban nőttek, mint a bruttó jövedelmek – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A nettó kereseteknél a hivatal nem vette számításba a családi kedvezményeket, de azokat figyelembe véve minden bizonnyal a 4,2 százalékos inflációnál nagyobb nettó béremelkedés volt. A havi bruttó átlagfizetés 210 ezer forintot tett ki. (Világgazdaság 2. oldal)

2011. március 19.

Uniformizált adóverseny: Magyarország rosszul járna

A kisebb, fejletlenebb államok, így Magyarország is, igen rosszul járna az egységes európai társasági adóalappal. A német–francia paktum részét képező brüsszeli javaslat jelentősen rontaná hazánk verseny és beruházásvonzó képességét. (Népszabadság 9. oldal)

1,25 millióba kerültek az Orbán-statiszták

Valóban fizetett statiszták álltak Orbán Viktor mellett és tapsoltak a kormányfőnek a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elmondott ünnepi beszédénél, ezt az illetékes szaktárca ismerte el a Népszabadságnak. A biodíszletként szolgáló fiatalokra összesen 1,25 milliót költöttek, közpénzből. (3. oldal)

A kormány kimazsolázná az uniós paktumot

A kormány még megfontolja, hogy csatlakozik-e a közös európai fizetőeszköz stabilitását célzó paktumhoz. Martonyi János külügyminiszter szerint a döntést az is befolyásolja, hogy ki lehet-e szemezgetni a paktumból néhány pontot anélkül, hogy a megállapodás egészét kötelezően vállalni kellene. (Népszabadság 1. és 9. oldal)

Támadják a semmisségi törvényt

Két szervezet is az Alkotmánybíróságon akarja megsemmisíttetni a hónap elején a 2006. őszi állami jogsértésekkel kapcsolatban elfogadott semmisségi törvényt, és a hírek szerint rendőrszakszervezetek, sőt az új eljárásokat lefolytató bírák is ilyen lépést terveznek. Az sem elképzelhetetlen, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája elfogultságot jelent be, ha kollégája korábbi ítéletét kell semmissé nyilvánítania. (Magyar Hírlap 1-2. oldal)

Megszűnik a közmunka?

A Központi Statisztikai Hivatal által pénteken közzétett adatok szerint az átlagkeresetek januárban, a versenyszférában 8,4 százalékkal nőttek, míg a költségvetés területén 12,5 százalékkal elmaradtak a bérek az egy évvel korábbi szinttől. Az esztendő első hónapjában átlagosan 87 ezerről 12 300-ra esett vissza a közfoglalkoztatottak száma, a kormány szándékaival teljesen ellentétesen zajló folyamatok révén. (Népszava 4. oldal)

Falba ütközött a kormány

Több száz milliárd forintos lyukat üthet a költségvetésen, ha az Európai Bizottság visszavonatja és visszafizetteti Magyarországgal a pénzügyi, a távközlési és a kereskedelmi szektorra kivetett extraadókat. Ha a brüsszeli bürokrácia lassan dolgozik, akkor még nagyobb a baj, hiszen idén a magán-nyugdíjpénztári vagyonból még lehetne pótolni a kiesést, jövőre már nehezebb a helyzet. (Népszava 5. oldal)

2011. március 18.

Nyugdíjügy: fenyegetéssel tesztelik a tűrőképességet

Továbbra sem tudni semmit a korkedvezményes nyugdíj eltörlésének menetéről, annak ellenére, hogy a tervezett intézkedést már beharangozta a kormány. A lépés több tízezer embert érinthet, akik bizonytalanságban várják Orbánék újabb szigorítását. Az érdekvédők azt remélik, hogy a témában talán egyeztet velük a kormány. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára néhány napja arról értesült, hogy már ezen a héten fel akarja függeszteni a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét a kormány, ami a folyamatban lévő ügyeket is érintené. A kabinet egyelőre nem egyeztet velük, csak célzás volt arra, hogy jövő pénteken esetleg tárgyalóasztalhoz ülnek. Bárdos korábban úgy fogalmazott: “a kormány 4500 új rendőrt, a rendvédelmi oktatás átszervezését, új életpályamodellt, valamint jobb bér- és illetményrendszert ígért, ehelyett semmiségi törvényt és a korai nyugdíjazás lehetőségének elvonását kaptuk”. (Népszava 3. oldal)

Alkotmánybírósághoz fordulhatnak a bírák

A főbíró alkotmányosan aggályosnak tartja a Balsai-féle semmisségi törvényt. Ha az álláspontját a konkrét ügyekben eljáró bírák is osztják, az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak. Ez esetben pedig a határozat kihirdetéséig nem születhet döntés a 2006-os zavargások után rendőrök vallomása alapján hozott ítéletek semmisségéről. (Népszabadság 5. oldal)

A csapból is a Fidesz…

Az MTV szerint csak a témaválasztás indokolta Az Este (majdnem kizárólag kormánypárti) vendégeinek kiválasztását, összességében pedig kiegyensúlyozottak. A számok mást mutatnak, vizsgálat indul Az Este kiegyensúlyozatlansága miatt. (Népszabadság 5. oldal)

Az MSZP helyett Gyurcsány alkotmányozna

A Fidesz-KDNP nyitott arra, hogy a nemzetiségek véleményének figyelembevételével módosítsa az alaptörvény tervezetét – jelentette be Szájer József, a nemzeti konzultációs testület vezetője, miután a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel tárgyalt. Közben egy blogbejegyzésében újabb éles kirohanást rendezett Gyurcsány Ferenc bukott MSZP-s kormányfő, aki szerint a vitában részt vevő pártokat szégyen, míg a távolmaradókat tisztesség illeti. A Fidesz szerint Gyurcsánynak el kellene gondolkodnia a tisztesség szó jelentésén, a szégyen pedig nem az alkotmányozó pártokat, hanem azokat illeti, akik nem foglalkoznak az ország jövőjével, és távolmaradásukra még büszkék is. (Magyar Hírlap 1. , 3. és 13. oldal)

A kormány alaposan mellélőtt a tavalyi hiánytervnek

A kormány mégsem teljesítette a tavalyra vállalt 3,8 százalékos hiányt, és helyette – kiszivárgott hírek szerint – 4,5 százalékos lesz a költségvetés deficitje. Ez még előzetes szám, lehet nagyobb és kisebb is. Nem veszélyezteti az idei hiánytervet, mert azt a magán-nyugdíjpénztáraktól elvett vagyonnal többletre lehet retusálni. (Népszava 5. oldal)

Elfogadhatatlan a tandíj bevezetése

A Világgazdaság Körkérdés rovata megszólaltatja Bojár Gábort, a Graphisoft és az AIT Budapest alapítóját, Mezey Barnát, az ELTE rektorát, Nagy Dávidot, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökét, Szilágyi Jánost, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatóját és Varga Júliát, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének nemzetközi és szakképzési igazgatóját is. (16. oldal)

Nem lesz elvándorlás a nyitásból

A már most is jelentősnek számító hazai szakmunkáshiányt csak korlátozott mértékben és átmenetileg súlyosbíthatja a német és az osztrák munkaerőpiac május 1-jei megnyitása, ugyanis nem várható, hogy a hazai szakképzett dolgozók tömegesen mennének bármelyik országba dolgozni. (Világgazdaság 5. oldal)

2011. március 17.
Csorbulhatnak az alkotmányos alapjogok

Amit ma az államnak kötelessége biztosítani állampolgárainak, jövő januártól jórészt csak ajánlott lesz, az állampolgári kötelezettségek azonban megszaporodnak, az alapvető jogok pedig korlátozhatóvá válnak. Legalábbis az új alaptörvény kormánypárti tervezete szerint. (Népszava 1. és 13. oldal)

Éles vita a voksról

Kérdéses, hogy bekerül-e az alaptörvénybe a családi szavazati jog – tudta meg a Magyar Hírlap. Ez a kérdés nem túl népszerű a választók körében, a tegnapig visszaküldött csaknem egymillió alkotmányozási kérdőív túlnyomó többségében elutasítják ezt a felvetést. Eldőlni látszik, hogy a kettős állampolgároknak is ugyanúgy jár majd a szavazati jog, mint a többi magyar állampolgárnak, de ők csak egy külön listára adhatnák le a voksukat, hasonlóan a hazai kisebbségekhez. (1. és 3. oldal)

Betegeken spórolnának ötmilliárd forintot

Dancsó József fideszes képviselő önálló indítványként az államháztartási törvény végszavazása előtt utolsó pillanatban azt javasolta: csökkentsék felére a betegeknek járó táppénz napi összegét. Javaslatát a kormány szerdai ülésén támogatta. Az intézkedéstől ötmilliárd forint megtakarítást remélnek. (Népszabadság 3. oldal)

Újra lesz közigazgatási alapvizsga

A köztisztviselőknek kinevezésük után ismét közigazgatási alapvizsgát kell tenniük. A köztisztviselői pályán maradás feltétele lesz 2011. szeptember 1-jétől, hogy a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek egy, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tenniük. (Magyar Hírlap 2. oldal)

“2011 még nem a fejlődés éve lesz”

Milyen trendekre számítanak az ágazatukban 2011-ben? Milyen módon befolyásolja ez a szektorban a logisztikai folyamatokat és költségeket? Várnak-e átrendeződést a logisztikai folyamatokban a következő öt évben, és ha igen, milyen jellegűt? Ezekre a kérdésekre kért választ a Világgazdaság különböző szektorok képviselőitől. (11. oldal)

Utolsó fillérig megtelt a stabilitás alap

Az idei költségvetést és az államháztartási törvényt is módosította tegnap az Országgyűlés, így már az utolsó fillérig rendelkezésre áll az a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék, amelyet az esetleges vészhelyzetek kezeléséhez kért a kormány. (Népszabadság 10. oldal)

2011. március 16.

Orbán leborul saját alkotmánya előtt, Tarlós a kormányt jött ünnepelni

Orbán visszafoglalta a múzeumi lépcsőt, és a jelek szerint az egész országot. Az EU soros elnöke beszólt Brüsszelnek, és egy fideszes nagygyűlés közönségét idéző tömeg előtt reklámozta új alkotmányát. Az új szuper-közszolgálat ízelítőt ígért a március 15-i ünnepre abból, hogyan fog összehangolódni a nép érdekében. Egyes információk szerint még fizetett statiszták is tapsoltak Orbánnak. (Népszabadság 1-5. oldal, Magyar Hírlap 1-3. oldal, Népszava 3. oldal, Magyar Nemzet 1-3. , 7-9. és 18. oldal)

Michnik a tízezres tüntetésen: Viktor, ez az út a diktatúra felé vezet!

Vámos Anna szervező szerint “a rendszerváltás óta ez a legnagyobb civil tüntetés, amit szerveztünk”. Úgy tűnik, igaza lett. A színpadról Csákányi Eszter és Kulka János beszélt az összegyűlt, tízezresre, az MTI által “több tízezresre” becsült tömeg előtt. Beszédet mondott Adam Michnik, a lengyel rendszerváltás legendás alakja is. (Népszabadság 5. oldal, Népszava 1-2. és 6. oldal)

A Ház előtt fekszik a Fidesz–KDNP alkotmányterve

Benyújtották a kormánypártok a Magyarország Alaptörvénye című indítványt az Országgyűlésnek. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint biztos, hogy április 18-ra megszületik az új alkotmány. (Magyar Hírlap 3. oldal)

Az Európai Bizottság eljárást indított: Uniós jogot sértettünk

Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen a távközlési különadó miatt. A kormány továbbra is jogosnak tartja az extra terhet, így az ügyben vélhetően az Európai Bíróságnak kell majd döntenie. (Népszabadság 1. és 9. oldal)

Terítéken marad a médiatörvény

Európában nem került le a napirendről a magyar médiatörvény – jelentette ki a Népszavának adott interjúban Martin Schulz. Az Európai Szocialista Párt parlamenti csoportjának elnöke a Japánban történtek nyomán úgy vélte, hogy az atomenergia vállalhatatlan. A német politikus azért látogatott Budapestre, hogy átvegye a neki megítélt Szabad Sajtó Díjat. (6. oldal)

A talár becsülete

Független szakmai testületek sora sérelmezi, hogy a jogalkotók beleavatkoznak az igazságszolgáltatásba. A semmisségi törvényt jegyző politikus viszontvádja szerint ellenben az a szokatlan, sőt “szerencsétlen”, ha egy jogalkalmazó szerv ártja magát bele a törvényhozás ügyeibe. E purparlé közben több érdekképviselet és jogvédő máris tudatta, az Alkotmánybírósághoz fordul a semmisségi törvény miatt. A Népszava Vélemény rovatában Bodnár Lajos jogá

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk