2011. március 1-15.

2011. március 11.

A kormány ellen jönnek?

Mintegy ötvenezer embert várnak az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és a hat magyar szakszervezeti konföderáció által szervezett, április 9.-én Budapesten megtartandó összeurópai akciónapra – derült ki az ETUC végrehajtó bizottságának brüsszeli ülésén. (Magyar Nemzet 2. oldal)

Szétzúzza a közjogi rendszert az orbáni tákolmány

Csupán stilisztikailag változhat a március 14-i benyújtásig az új alkotmánytervezet, amelyet a kormánypárti képviselők döntése alapján elfogadása után hivatalosan Magyarország alaptörvényének fognak nevezni. (Népszava 1. és 12-13. oldal)

Gyurcsány, az egyetlen igaz ember

Gyurcsány Ferenc szerint gazemberség az ország nevének megváltoztatása. A bukott miniszterelnök az MSZP-s pártalapítvány tegnapi rendezvényén azt állította, a kormánypártok alkotmánytervezetének elfogadása esetén Magyarország „helytartó által uralt állampárti köztársaság” lesz. „Üzenjük azoknak a képviselőknek, akiknek van bátorsága megváltoztatni a mi országunk nevét, hogy mostantól politikai gazembernek tartjuk őket” – harsogta Gyurcsány, hozzátéve: az új alkotmány elfogadásával bizonyos értelemben tisztább lesz a kép, mivel véleménye szerint ezután „a köztársaság hívei” állnak szemben „a pártállami önkény híveivel”, közöttük pedig küzdelem veszi kezdetét. (Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Új médiatörvényt vár az Európai Parlament

A magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti az Európai Parlament a tegnap nagy többséggel elfogadott állásfoglalás szerint. Ezzel a határozattal a képviselők deklarálták, a szabályozás az e heti módosítás ellenére sem európai. Magyar ügyben – EP-tagságunk óta – először hoztak elítélő állásfoglalást. (Népszava 1. és 3. oldal) Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint boszorkányüldözés folyik. (Magyar Nemzet 1. és 3. oldal) Sztrájk előtti helyzet alakult ki a közmédiumoknál – nyilatkozta Lázár András, a PHDSZSZ elnöke. (Népszabadság 1-2. oldal)

Eljárás indulhat Magyarország ellen

Aggódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségéért az Európai Bizottság – erről beszélt tegnap Amelia Torres, a testület szóvivője. Brüsszel már régóta rossz szemmel nézi, hogy az Európai Központi Bank (EKB) által is jóváhagyott jegybanktörvényt a magyar Országgyűlés úgy módosította, hogy a kormányzathoz közelálló külső tagokat választathasson az MNB kamatpolitikáját megszabó Monetáris Tanácsba. Ezért akár eljárás is indulhat Magyarország ellen. (Népszava 5. oldal)

2011. március 10.

Orbáni alkotmány – húsvét hétfőre

Ez nem végleges verzió, a tervezet már a holnapi frakcióülésen, azután pedig a parlamenti vita során is változhat – ezekkel a szavakkal mutatta be a szerda este Lázár János a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét. Hogy a szöveg tényleg változik-e még, nem tudni, de a nyilvánosságra hozott koncepcióban például szerepel, hogy az anyák szavazati jogot kaphatnak a kiskorú gyermekük után. (Népszava 1. és 13. oldal, Magyar Nemzet 1., 5. és 7. oldal)

Hiányolják a véleményezést

Akár április végéig is eltarthatnak a nemrég kezdődött egyeztetések a közmédiában. A szakszervezetek nemcsak béremelést és az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének alkalmazását várják, de azt is, hogy bevonják őket az átalakításba. A munkavállalók többségét foglalkoztató médiaszolgáltatási alap szerint senkit sem csaptak be a folyamat során. (Magyar Hírlap 4. oldal)

Utólagos tandíj bevezetését fontolgatja a Fidesz

Utólagos tandíjfizetés és az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális csökkentése – úgy tudjuk, hogy egyebek mellett ezek szerepelnek az felsőoktatást érintő, a kormány által lehetségesnek tartott intézkedések között. (Népszabadság 1-2. oldal)

A Fidesz Rogán mögé áll

Orbán Viktor kormányfő mind a bérkommandót vezető Rogán Antaltól, mind a Fidesz-frakciótól várja az ötleteket, hogyan lehetne rábírni a munkaadókat az OÉT-megállapodásban szereplő béremelési ajánlás kötelezővé tételére. (Népszabadság 9. oldal)

Szolidaritással átcsoportosíthatók a bérek

Az egykulcsos adó bevezetésével a felsőbb jövedelmi kategóriákba tartozók több tízezer forintos jövedelememelkedésének részbeni átcsoportosításából vállalaton belül korrigálható lehet a gyermektelen, egyedülálló és adókedvezményre nem jogosultak esetleges nettóbér-kiesése. Ez a szociális szolidaritás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adóügyekért felelős alelnöke szerint járható út lenne addig is, amíg nem kerül sor mindenhol az érdekegyeztető tanács ajánlásának megfelelő béremelésre. (Magyar Nemzet 13. oldal)

EU-csúcs és versenyképesség

Bár a márciusi EU-csúcsok központi témája, az úgynevezett versenyképességi paktum hasznos elemeket tartalmaz, nem nyújt megoldást a jelenlegi válságra. Fontosabb lenne az euróövezeti bankrendszer rendbetétele és az államadósság-válság megoldása. (Világgazdaság 16. oldal)

2011. március 9.

Köztársaság: élt 22 évet?

A Népszava cikke szerint “Magyarország Alkotmánya” – ezt a címet viseli majd várhatóan az új alaptörvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya helyett. Bár a tervezet szövegét még a fideszes képviselők sem ismerik, az már kiszivárgott, hogy a preambulum a “nemzeti hitvallás” nevet kapja. (1. és 3. oldal)

Alkotmány: újjászületnek a vármegyék

A vármegyék újbóli szerepeltetésével készül az új alaptörvény– értesült a Magyar Hírlap több forrásból is. Az elképzelések között felmerült az is, hogy az új jogszabály áprilisi alkotmányként vonuljon be a történelembe. A vármegye elnevezés is vélhetően a történelmi jogfolytonosságot szimbolizálja majd, ugyanúgy, mint a Szent Koronára és a kereszténységre való hivatkozás. (1. és 3. oldal)

Egy kampánnyal kevesebb: öt év lesz az önkormányzati ciklus

Együtt rendezzék meg az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat – ez is szerepel a Fidesz alkotmánytervezetében. Változatlanul kérdéses azonban, hogy milyen szerepet szán a jobboldal a településeknek. (Népszabadság 1-2. oldal)

Csomag – kettős olvasatban

Mégiscsak vannak konkrétumok az Orbán-csomagban; a szerkezeti reformok múlt keddi bejelentésekor még hiányolt részletek, a konkrét intézkedések sora megjelent abban az angol nyelvű változatban, amelyet hétfőn juttattak el a külföldi befektetőknek, illetve elemzőknek. (Népszava 1. és 12. oldal)

Búcsú a kedvezménytől

A fegyveres szerveknél, a bányászatban és a vegyiparban is eltörölhetik a korkedvezményes nyugdíjat, az erről szóló javaslat jövő héten kerülhet a parlament elé. A döntés rövidtávon néhány ezer embert érintene csak, hosszú távú következményeként viszont több százezerrel nőne a munkaerőpiacon maradók száma. (Világgazdaság 1-2. oldal)

Konzultálni kellett volna a különadókról

Helyesebb lett volna, ha a magyar kormány a válság- és különadók kivetése előtt egyeztet a különteherrel érintett ágazatokban tevékenykedő cégekkel, azok érdekképviseleteivel – sokan helyeslően bólogattak a teremben, amikor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) március 8-i, keddi adófórumáról ezt az üzenetet „közvetítette” a kabinet felé az Amerikai Egyesült Államok görög származású magyarországi nagykövete, Eleni Koulanakis Tsakopoulos. A nagykövet asszony és több más felszólaló ugyanakkor „nagyon jónak” minősítette a kormány napokban közzétett, szerkezeti reformokról szóló tervezetét. (Világgazdaság Online)

2011. március 8.

Brutális lett a kéthavi államháztartási hiány

Brutálisan magas költségvetési hiány jött össze január-februárban, így két hónap alatt teljesült az egész évre előirányzott hiány 81 százaléka. A kormány maga ismerte el, hogy ez azért következett be, mert az első két hónapban még nem folyt be pénz sem a rendkívüli adókból, sem a bankadóból, és még nem számolhattak el bevételt a magán-nyugdíjpénztárak államosított vagyonából sem. (Népszava)

Újabb hajmeresztő ötlet a törvényalkotó Rogántól

A vállalkozók határozottan elutasítják, hogy a kormány a törvény erejével fenyegesse, kényszerítse őket a bérajánlások betartására, ha közben elvárják, hogy munkahelyet létesítsenek. Így reagáltak a munkaadók Rogán Antal fideszes képviselő azon hétvégi felvetésére, hogy törvény kell a béremelésről. (Népszava)
“Mindannyian tudtuk, milyen hatása lesz az új szja-jogszabálynak” – mondta Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint ha a munkáltatói érdekképviseletek elfogadták a bérajánlást, akkor csak alaptalan időhúzásnak tekinthető, hogy nem az év kezdetétől emelik a béreket. Mert januártól nőtt az infláció, drágultak a szolgáltatások, a különadók miatt nőttek a banki díjtételek és elindult egy folyamat, amikor nincs nagyon mire várni a keresetnöveléssel.

Nemzeti hitvallás lesz az alkotmány preambuluma

„Nemzeti hitvallás” – így hívják majd az új alkotmány preambulumát. Gulyás Gergely megerősítette: rögzítik az állam kötelezettségét a megfogant magzati élettel kapcsolatosan. Ugyanakkor ez a védelem eltérő mértékű és minőségű a megszületett élethez képest. (Népszabadság)

Több kérdésben is döntést hoztak a honatyák

Éjszakába nyúlóan ülésezett hétfőn az országgyűlés. A parlamenti képviselők felhatalmazást adtak a kormánynak a veszélyhelyzet meghosszabbítására, valamint több más kérdésben is döntést hoztak. (Magyar Nemzet)

Széchenyi sorsa függ Szélltől

Zátonyra futna a kormány gazdaságélénkítő politikája akkor, ha nem sikerülne elérni jövőre 500, 2013-ban pedig 900 milliárd forintos megtakarítást. Ennyi kell ugyanis a deficit kordában tartásához, melynek híján Brüsszel akár fel is függesztheti a hazánknak járó uniós támogatások folyósítását. Legalábbis ez áll a Széll Kálmán-terv tegnap közzétett angol nyelvű verziójában. (Világgazdaság)

Az Uniónak tetszik a médiatörvény

Elfogadta az Országgyűlés a médiatörvény és a médiaalkotmány az Európai Bizottsággal (EB) történt egyeztetést követő módosítását. A parlament 258 igen, 65 nem szavazat és 38 tartózkodás mellett hagyta jóvá az előterjesztést. A kormány által előterjesztett javaslat mellett a pártok is benyújtottak módosító indítványokat, ezeket azonban nem fogadta el a Ház. Mint ismert, Neelie Kroes, az EB médiaügyekért felelős biztosa korábban három pontban kifogásolta a magyar médiaszabályozást. A törvényen ennek megfelelően úgy módosítottak, hogy a tájékoztatással kapcsolatos hitelesség, gyorsaság és pontosság követelménye a média egészét nézve érvényesüljön, és ne az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában. (Magyar Hírlap)

2011. március 7.

Máris módosulhat a Széll Kálmán Terv

Nem megszorítás a reformcsomag – mondta a miniszterelnök. Ezzel Rogán Antal is egyetért, de egyes ügyekben van különvéleménye. A belvárosi polgármester nem feltétlen híve az iskolák államosításának vagy a teljes centralizációnak. Javasolja azt is, hogy ne indulhassanak közbeszerzési eljárásokon azok a vállalkozások, amelyek nem teljesítik a 4–6 százalékos béremelést. (Népszabadság 2. oldal)

Rogán törvénnyel kényszerítené ki a béremelést

Akár törvényben is érvényt szerezne a kormány a bérajánlás betartásának – mondta el a Világgazdaságnak adott interjújában Rogán Antal. (1-2. oldal)

Lexekkel kedvez magának a Fidesz

A “fülkeforradalom” óta a kivételt – sőt a kivételezést – erősíti a szabály, nem fordítva. Az Orbán-kormány elmúlt tíz hónapjában mintegy kéttucat lex-et – törvény-, vagy alkotmány-módosítást – fogadott el a Fidesz-KDNP többség. Ezek sok esetben a kabinet politikai, illetve a Fidesz egyes tagjainak személyes érdekeit szolgálták. (Népszava 2. oldal)

Jön a pihenőkártya, megy az üdülési csekk?

Közeledik a szezon, de a balatoni turisztikai vállalkozók még mindig nem tudják, milyen jövőt szán a kormány az üdülési csekknek, s bevezetik-e még az idén a Széchenyi-pihenőkártyát. (Népszabadság 5. oldal)

Rendet, biztonságot

Magyarország rendet és biztonságot akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a fővárosban, a Hősök terén, ahol ezernyolcszáz, próbaidőre kinevezett tiszthelyettes rendőr tett esküt. A Belügyminisztérium szerint a jövő nyárig háromezer-ötszázzal nő a rendőrség állománya. (Magyar Hírlap 3. oldal)

Az állam az elmaradt reformok miatt adósodott el

A magyar adóssághelyzet megítélése, létrejöttének vizsgálata, és a politikai felelősök keresése ma sokkal inkább az ellenfél politikai lejáratását, mint a valósság feltárását szolgálja. (Népszava 5. oldal)

Kisebb adóterhelés 2011-ben

A 2011-es adóváltoztatások azt eredményezik, hogy az átlagos adóterhelés az idén kisebb lesz a tavalyinál – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium összefoglaló írásából, az újabb adminisztrációcsökkentő lépésekkel pedig tovább javul Magyarország versenyképessége. (Magyar Hírlap 10. oldal)

Az új alkotmány előkészítéséről szavaznak a Házban

A képviselők az Országgyűlés ma 13 órakor kezdődő ülésnapján szavaznak az új alkotmány előkészítéséről és a semmisségi törvényjavaslatról, emellett elfogadhatják a médiatörvény és médiaalkotmány Európai Bizottság által kezdeményezett módosítását. Eredményes választás esetén délután esküt tehet a monetáris tanács négy új tagja. (Magyar Nemzet 3. oldal)

A tákolmányozás ellen

A Népszava Vélemény rovatában Lévai Júlia, újságíró írását olvashatják el az érdeklődők, melyben az új alkotmány szükségtelenségéről fejti ki véleményét. (7. oldal)

2011. március 5.

Kudarcba fulladhat a magyar elnökség

Magyarország ambiciózus tervet fogalmazott meg az Európai Tanács soros elnökségének átvétele előtt, ám már most úgy tűnik, hogy a konkrét elképzelésekből vajmi kevés valósul meg. Románia és Bulgária schengeni csatlakozása biztosan csúszik, a soros elnökség csúcspontjának tartott keleti partnerség csúcstalálkozót később, a lengyel elnökség alatt rendezik meg, s egyre valószínűbb, hogy Horvátország sem csatlakozik az Európai Unióhoz a magyar soros elnökség alatt. (Népszava 13. oldal)

Demján Sándor: Aki tud, dolgozzon

A nagyvállalkozó helyes iránynak tartja az államadósság csökkentését. A Széll Kálmán-terv részletei nem ismertek, de az államadósság csökkentése helyes irány, ezzel nő az ország mozgástere – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Demján Sándor, a 2010-ben alakult Gránit Bank tulajdonosa a pénzintézet terveiről szóló tájékoztató után. (10. oldal)

Ebben az évtizedben nem lesz eurónk

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az osztrák Der Standard című napilapnak adott interjújában nevetségesnek nevezte a nemzetközi hitelminősítőket, akik lejáratták magukat a pénzvilág előtt. Közölte a liberális újság riporterével, Magyarországon 2020 előtt nem lesz euró. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a helyzet az, hogy a kormány egyáltalán nem készül a közös uniós valuta bevezetésére. (Népszava 4. oldal)

A járások élére állami jegyzők kerülhetnek

A készülő alkotmánnyal párhuzamosan egyeztetnek a közigazgatás korszerűsítésének tervéről, a Magyary-programról, amelynek része a kormány-tisztviselői életpályamodell – hangzott el egy háttérbeszélgetésen. A közigazgatási tárca április környékén szakmai vitát kezdeményez az ügyben. (Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Alkotmánybírósághoz fordul a Liga

A Liga Szakszervezetek az AB-hoz fordul az új sztrájktörvény miatt. A szabályozás azon passzusát támadják meg, amely kizárja a fegyveres és rendvédelmi szervek munkavállalóit a sztrájkjogot gyakorlók köréből – igaz, ez eddig is így volt. (Magyar Nemzet 4. oldal)

Cukormázzal leöntve / A nagy összeesküvés

A Népszava és a Népszabadság Vélemény rovatában Szüdi János, jogász írásait olvashatják el az érdeklődők a pedagógusok helyzetéről, illetve az Orbán-kormány oktatási reformjáról.

2011. március 3.

Brüsszel támogatja a Széll-tervet

Helyes irányba tett lépésnek nevezte tegnap Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa a Széll Kálmán-tervben lefektetett reformokat. Brüsszelben úgy tartják, a kedden bejelentett intézkedéscsomag több olyan lépést tartalmaz, amely javítja a költségvetés fenntarthatóságát. (Magyar Hírlap 1. és 9. oldal, Magyar Nemzet 1., 3. és 11. oldal, Népszabadság 1-4. oldal, Népszava 1., 5. és 13. oldal)

Eddig üresen tátongtak, most megtelhetnek élettel az óvodák

A bezárt óvodák, valamint iskolák óvodai célú újranyitásával teremtené meg a hároméves kortól kötelező óvodáztatás feltételeit az oktatásért felelős államtitkárság, tudta meg a Magyar Nemzet (4. oldal)

Államosított iskolák: tízezrek hullhatnak ki a rendszerből

A magyar közoktatás talán túlságosan is decentralizált. Sokan fontos vívmánynak tartják, mások ezzel magyarázzák az iskolák közötti igen jelentős minőségi különbséget. A mostani tervek erőteljes központosításról szólnak, de félő, a gyerekek közötti különbség csak tovább nő. (Népszabadság 4. oldal)

Széll Kálmán Terv: Homályból homályba

„Vagy nem tudja a kormány, mit akar a magyar gazdaságban a fenntartható fejlődés érdekében, vagy tudja, de nem meri megmondani – ez lehetett a benyomása annak, aki meghallgatta a Széll Kálmán Társaság március 1-jei ülésén Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György gazdasági miniszter előadását.” A Népszabadság Vélemény rovatában Petschnig Mária Zita közgazdász írását olvashatják el az érdeklődők. (15. oldal)

2011. március 2.

Támadás az adósság ellen

Megszorítások helyett szerkezeti reformokat tartalmaz a Matolcsy György és Navracsics Tibor altál tegnap ismertetett Széll Kálmán-terv. A 26 pontból álló program a szocialista kormányok nyolc éve alatt tetemesre duzzadó államadósság csökkentését, a gazdasági egyensúly megalapozását, a közigazgatási-gazdasági struktúra javítását, valamint a tartós, fenntartható növekedést szolgálja. A hazai gazdasági élet szereplői és az elemzők egyetértenek a célkitűzésekkel, de több konkrétumot láttak volna szívesen. A program jövőre 550 milliárd forinttal, 2013–ban pedig kilencszázmilliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét. Az ellenzéki pártok kritizálták a kormányzati elképzelést. (Magyar Hírlap 1. és 3., 10-11. oldal, Magyar Nemzet 1-3. és 12-13. oldal, Világgazdaság 1-2. és 16. oldal, Népszabadság 1-4. oldal, Népszava 1., 4-5. oldal)

Rétvári: Egy folyamat része a módosítás

„A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása egy folyamat része” – fogalmazott a javaslat részletes parlamenti vitájában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Mint mondta, etikai kódexszel és előremeneteli lehetőségekkel ösztönöznék, hogy jó képességű fiatalok válasszák a közszolgálati munkát. (Magyar Hírlap 2. oldal)

Egy támogatás és egy tagadás

Megoszlanak a vélemények az oktatási koncepciókról. Míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint sem az új közoktatási törvényre, sem pedig a pedagógus-életpályamodellre nincs szükség, addig a Nemzeti Pedagógus Műhely alaposnak és ígéretesnek tartja a tervezeteket. (Magyar Hírlap 3. oldal) A Népszava hasábjain a Pedagógusok Szakszervezete is tiltakozik az új közoktatási tervek ellen, szerintük ugyanis ez lehetővé tenné, hogy akár több százezer fiatal lépjen úgy ki az iskolarendszerből, hogy nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel.

Lehet még nyilatkozni a nyugdíjpénztári reálhozamról

Több magánnyugdíjpénztár levélben felszólította tagjait, február végéig rendelkezzenek az esetlegesen számukra képződött reálhozamról, illetve az önkéntesen befizetett tagdíj-kiegészítésről – közölte a pénzügyi felügyelet (PSZÁF). A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a február 28-ra megadott határidő nem jogvesztő hatályú, ha egy pénztártag késik a nyilatkozattal, semmilyen hátrány nem érheti. (Világgazdaság Online, Népszava Online)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és