2011. február 28.
Márciusi állami fizetés: 16-17 ezer forint?
Egy sajátos jogértelmezés vezetett oda, hogy jelentősen csökken a munkaügyi szervezet háromezer kormánytisztviselőjének jövedelme. Az intézkedés végrehajtása ráadásul olyan balul sikerült, hogy lesznek olyan emberek, akik márciusban húszezer forintot sem visznek haza. „Van, aki márciusban csak 16-17 ezer forintot fog hazavinni – erősítette meg Fehér József, az MKKSZ főtitkára is. Ennek oka, hogy januártól megvonták a jogszabályban garantált illetménykiegészítést, ami korábban a középfokú végzettségűeknél tíz, a diplomásoknál harminc százalék lehetett. A vezetők az idén a bérek teljesítmény alapján történő eltérítésének lehetőségével sem éltek – ezzel a kedvezménnyel eddig az évek óta elmaradt fizetésemelést próbálták kompenzálni, ugyanakkor túlóradíjként is szolgált –, ami további tíz-húsz százalékos jövedelemcsökkenést okozott.” (Népszabadság 5. oldal)
Hátrányba kerülhetnek az állami iskolák
Nem támogatja a közoktatási törvény, valamint a pedagógus életpálya-modell koncepcióit a PSZ. A szervezet elnöke, Galló Istvánné szerint ezeknek a jogszabályoknak az alkotmányból kellene kiindulniuk, de már azzal is sérülhet a tanulók világnézetileg semleges oktatáshoz való joga, hogy az önkormányzatok szabadon átadhatják iskoláikat az egyházaknak. Az iskolaátadások azokon a településeken jelentenek komoly gondot, ahol csak egy intézmény van, hiszen kényszerhelyzetbe kerülnek azok a szülők, akik nem szeretnék, hogy a gyermekük felekezeti iskolában tanuljon. (Népszava 13. oldal)
Keményebb bértárgyalások várhatók
„A háborús kommunikáció hiába szűnt meg a munkavállalók és a kormány között, ha az alapigazságok megmaradtak. Továbbra is szükségesnek tartjuk az OÉT összehívását, hogy valódi megoldás szülessen, hiszen ez eddig elmaradt” – nyilatkozott lapunknak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke kijelentette: nem történt más, mint amit eddig is mondtak a szakszervezetek, azaz a kormány belátta, hogy az adóváltozások negatív hatásait nem lehet áttolni mások asztalára. A szakszervezetek egyébként nem gondolják azt, hogy a tavaly decemberben az OÉT-ülésen elfogadott 4-6 százalékos béremelési ajánlás éves szinten nem érvényesülne, hiszen ez a korábbi években is mindig teljesült, ez a bérek alakulásának normális menetéhez tartozik. Ettől még a munkavállalók jelentős része rosszul járt, amiért a kormány a felelős.” (Világgazdaság 3. oldal)
Nő a dobozdíj? Érzékeny csapás betegekre és gyógyszergyártókra
Fél tucat költségcsökkentő megoldás került a kormány elé csak a gyógyszerpiacot érintő megszorítócsomag részeként. A korábbi bejelentések a gyógyszerkasszán 100 milliárdos megtakarításról szóltak. Az egészségügyi kassza csaknem harmadát kitevő összeg elvonását a gazdasági tárca már az idén megkezdené és három év alatt hajtaná végre. Az egészségügyért felelős államtitkár viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az idén egyetlen fillér se kerüljön ki az ágazatból. (Népszabadság 1-2. és 9. oldal)
Orbán: Az elszámoltatással a jövőnek tartozunk
Orbán Viktor hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében ismét megköszönte a kérdéseket, majd az elszámoltatás témakörében fejtette ki gondolatait. Ahogy fogalmazott: „az elszámoltatással a jövőnek tartozunk”. A cél az, hogy Magyarországon ne lehessen többé kibújni a törvények alól – tette hozzá. (Magyar Nemzet Online)
Semmisségi törvény és Lex Kehi a Ház előtt
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) visszamenőleg vizsgálhatja a magánnyugdíj-pénztárak gazdálkodását és a működési költségeit, ha a parlament ma elfogadja az idevágó egyéni képviselői módosítást. Döntenek a képviselők az alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslathoz benyújtott módosítókról is, amelyek elfogadása nélkül értelmetlen az egész korábbi alaptörvény-koncepció. Ezen kívül terítéken lesz a semmisségi törvény. Megkezdődik a dohányzás vendéglátóhelyekről való kitiltásáról szóló vita, és a kormánypártok gyorsan lerendeznék a médiatörvény módosítását is (Népszava 1. és 3. oldal)
Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke
Fidesz-ellenesség – az alelnök elleni zúgolódás –, dakota viccekkel dobálózás és üzengetés lengte körül szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10. nagyváradi tisztújító kongresszusát. A pártot tizennyolc évig irányító, de az új ciklusra már nem pályázó Markó Béla RMDSZ-elnök utódja Kelemen Hunor művelődési miniszter lett. (Magyar Hírlap 3. és 5. oldal, Magyar Nemzet 1. és 9. oldal, Népszava 1. és 8. oldal)
Átalakításra szorul a rokkantnyugdíjazás
Magyarország jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségű és egészségügyi helyzetben lévő más országok – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) összefoglalójából, amely szerint a hazai támogatási rendszer összetett és egyben ellentmondásos: esetenként túl sokat ad, fontos támogatások azonban hiányoznak. (Magyar Hírlap 10. oldal)
Életmódváltás segítene, nem a hamburgeradó
Egy termékenként 10 forintos, a ropogtatnivalókat, az édességeket, a szénsavas üdítőket és a gyorséttermi ételeket terhelő esetleges különadó miatti fogyasztáscsökkenés 0,6 százalékkal, vagyis nagyjából 13,5 kalóriával csökkentené az átlagos napi kalória-bevitelt. A szakemberek inkább életmód-váltást javasolnak a várt eredmény elérése érdekében. (Világgazdaság Online)
Munkanélküliség: 11 százalék felett
2010. november–2011. januárban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 776 ezer fő volt, ami 0,7%-kal több mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 4,0%-kal, 474 ezer főre nőtt, 11,2%-os munkanélküliségi rátát eredményezve. (Világgazdaság Online)
2011. február 26.
Leállított bérkommandó
Úgy múlt ki a Rogán Antal által vezetett, kizárólag kormánypárti képviselőkből álló, úgynevezett bérmonitoring bizottság, hogy valójában meg sem kezdte a tevékenységét. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke kénytelen tudomásul venni, hogy a kormány és a munkaadók megállapodását követően a bérkommandók működtetése értelmetlen. (Népszava 5. oldal)
Amikor Orbán bajban van, megtalálja Gyurcsányt
A Fidesz azt szeretné, ha a közvélemény a következő hónapokban az előző kormány által hátrahagyott államadóssággal foglalkozna, és kevesebb energiája maradna a közelgő gazdasági megszorítások figyelemmel kísérésére. Orbán Viktor és csapata nyolc éven át azt tagadta és járatta le minden lehetséges demokratikus és utcai eszközzel, aminek most a megvalósítása előtt áll. (Népszava 1. és 4. oldal, Magyar Nemzet 1. és 11. oldal)
Gyurcsány most már mindent Orbánra kenne
A Facebook közösségi portálon „csapott össze” Gyurcsány Ferenc korábbi és Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök. A vita középpontjában az ország eladósodottsága állt, s ezért ki-ki a másikat tette felelőssé. Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy a devizahitelezés féktelen elszabadulása az egyik legnagyobb bűn, amelyet az elmúlt nyolc évben a szocialisták elkövettek az emberek ellen. (Magyar Hírlap 9. oldal)
Nem kéne Berlint piszkálni
Euró milliárdokat kockáztat a magyar kormány, amikor barátságtalan arcot mutat Berlinnek, és hűti a német-magyar viszonyt. A hazánkban tevékenykedő német vállalatok több tízezer embernek adnak munkát, és a legnagyobb adófizetők, amelyek termékeik nagy részét exportálják, húzzák a magyar kivitelt és a gazdasági növekedést. A magyar export negyedét a nálunk működő német cégek adják. (Népszava 13. oldal)
A cél az, hogy minél többen dolgozzanak
Hétfőn 19 órakor zártkörű ülést tart a Fidesz–KDNP-frakciószövetség, a téma a tervek szerint a kedden nyilvánosságra hozandó országátalakítási program lesz. A Magyar Hírlap információi szerint Orbán Viktor kezdeményezte az összejövetelt, hogy a képviselők megismerhessék a szerkezetátalakítási javaslatokat. (1. és 3. oldal)
Az újra aktivizált Bajnai Gordonnal együtt tervezné az MSZP programjait Mesterházy Attila pártelnök
A Mesterházy Attila által vezetett MSZP a Haza és haladás nevű, Bajnai Gordon-féle alapítvánnyal szövetkezve képzeli el a következő években az együttműködést és a programalkotást a szocialista pártban – tudta meg a Magyar Hírlap. (1. és 3. oldal)
Egyre zavarosabb a hamis rendőrségi iratok ügye
Az ORFK vizsgálatot rendelt el a BRFK érintett egységeinél a két, hivatali visszaéléssel vádolt rendőr ügyében nyilvánosságra került, hamisnak tetsző rendőrségi határozatok miatt. Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy a kérdéses dokumentumok valóban a rendőrségről kerültek ki. (Népszabadság 6. oldal)
Vesztésre áll a távközlési különadó
A távközlési különadó ügyében kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, miután az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány érveit. A kiskereskedelmet sújtó adó miatt jelenleg két eljárás van folyamatban, ám a kabinet biztos benne, ha hozzá is kell nyúlni a törvényhez, az a tervezett bevételeket nem fogja veszélyeztetni. (Népszabadság 10. oldal)
A Liga megismételné a béregyeztetést
Miközben az OÉT munkaadói oldala egyértelműen kijelentette, hogy a vállalatok áprilisban, de legkésőbb május elején sort kerítenek a dolgozói bérek emelésére, a Liga Szakszervezetek továbbra is elégedetlen a helyzettel. Pénteki közleményük szerint kérik az OÉT összehívását, az adójóváírás és az adókulcsok rendszerének felülvizsgálatát. (Magyar Nemzet 11. oldal)
2011. február 25.
Az ajánlott béremelés teljesülni fog
Teljesül az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt évben elfogadott négy-hat százalékos keresetajánlása a versenyszférában az idén is – közölte Zs. Szőke Zoltán, az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke, miután egyeztetett a kormány képviselőivel. (Magyar Hírlap 10. oldal, Magyar Nemzet 1. és 11. oldal, Népszava 4. oldal, Népszabadság 10. oldal, Világgazdaság 1. és 19. oldal)
Orbán: Mindenkit vissza akarunk hozni a munka világába
Mindenkit vissza akarunk hozni a legális munka világába, aki munkaképes – írja Orbán Viktor a Facebook közösségi portálon. A kormányfő csütörtökön elkezdte ezen a fórumon a válaszadást azokra a kérdésekre, melyeket az országértékelő beszéde előtt kapott. Orbán úgy véli, az új munkahelyek teremtésének legfőbb akadálya ma az irtózatos mennyiségű hitel, de „hadat üzenünk az államadósságnak”. Hozzátette, a cél 300 ezer munkahely megteremtése 2014-ig. (Magyar Nemzet 3. oldal)
Gyurcsány kontra Orbán – pengeváltás a Facebookon
Gyurcsány Ferenc a Facebookon írt nyílt levelet Orbán Viktornak, amiben szembesíti utódját az államadósság kialakulásában játszott szerepével és felszólítja: “viselkedjen erős férfiként, ha nem is államférfiként, legalább tiszteletre méltó politikusként”. (Népszabadság Online)
Hatáskörét vizsgálja az Ab
Az Alkotmánybíróság a jövő héten tárgyal a nyugdíjrendszert érintő beadványokról. A jövő héten kiderül, maradt-e bármilyen lehetősége az Ab-nek arra, hogy a hazai magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatti törvénymódosítások alkotmányellenességét vizsgálja. (Magyar Nemzet 2. oldal, Népszabadság 11. oldal)
A főbűn az ország eladósítása volt
Az államadósság elmúlt nyolc év alatti felhalmozásának körülményeit vizsgáltatja ki a Fidesz egy hétfőn megalakuló parlamenti albizottsággal. Ezt Szijjártó Péter, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának fideszes alelnöke jelentette be. A testület meghallgatná Gyurcsány Ferencet, Veres Jánost és Draskovics Tibort is, és megvizsgálja a jogi felelősségre vonás kérdését. (Magyar Hírlap 3. oldal, Magyar Nemzet Online, Népszabadság 1. és 3. oldal)
Magukra maradtak a szegénységben élők
Nincs olyan intézkedés, ami segítene a szegényeken, viszont több rendelkezés tovább rontja a helyzetüket – állítja a Népszava által megkérdezett szakember. A Legyen jobb a gyerekeknek! program leállt, a megvalósulását ellenőrző bizottság kénytelen volt feloszlatni magát. Közben drámai mértékben nő a szegénység, részben a kormány intézkedései miatt. (3. oldal)
Új adószabályok: kevesen jártak jól
A Népszabadság a Medián felmérését boncolgatja a februári bérfizetés után. (1-2. oldal)
Megszorítás és elbocsátás a közmédiában
Mintegy ötmilliárd forintot zárolnak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap idei 63,1 milliárdos költségvetéséből a parlament elé terjesztett stabilizációs tartalékterv részeként. A négy közmédium háromezer munkavállalója január 1. óta az alap dolgozója, de a társaságoknak teljes vagyonukat is át kellett adniuk. Csakhogy, mint azt előre tudni lehetett, nem mindegyik közmédiummal jártak jól. (Népszava 3. oldal)
Tetszik a tévéknek az új médiatörvény
Elégedettek a nagy kereskedelmi tévécsatornák vezetői az új médiatörvény reklámszabályaival – hangzott el tegnap egy szakmai konferencián. A legnagyobb pozitívumnak a rugalmasabb reklámidő-előírásokat, valamint a termékelhelyezés engedélyezését tartják. (Világgazdaság 1. és 7. oldal)
2011. február 24.
Orbánnál a bérkommandó
Március 5-ig rendezni kell az állami alkalmazottak kompenzációját. Azonnali és teljes körű tájékoztatást vár az állami cégektől a kormány az idei béremelésekkel kapcsolatban, miután a bértömeg-gazdálkodásra való átállás kétségessé teszi az OÉT-megállapodásban foglaltak teljesítését az állami szférában. A bér monitoring-bizottsághoz eddig befutott bejelentések fele is ebből a körből származik. A munkaadók szerint semmi szükség a bizottság munkájára. (Népszabadság 1. és 9. oldal)
Schmitt–Orbán-találkozó a Sándor-palotában
Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett tegnap az új alkotmányról és az európai uniós elnökség feladatairól. Eközben az alkotmány-előkészítő bizottság ellenzéki módosításokat is befogadott alkotmánykoncepciót tartalmazó határozati javaslathoz. Az alkotmányozás helyzetének áttekintése után a miniszterelnök beszámolt az államfőnek Magyarország uniós elnökségének eddigi tapasztalatairól, tájékoztatta őt a márciusban esedékes EU-csúcs napirendjén szereplő kérdésekről, valamint az ország alkotmányos átszervezésének tervéről. (Magyar Hírlap 2. oldal, Magyar Nemzet 3. oldal)
Alkotmányozó kormányzati álmok
Alkotmányba foglalná a kormány az államadósság korlátját. A miniszterelnök szerint már 2018-ban elérhető lesz a 60 százalékos GDP-arányos szint. A szakértők azonban ezt 2021-2022 előtt nem látják lehetségesnek. Márpedig reális dátum megjelölése nélkül értelmetlen a korlát alkotmányba iktatása. A költségvetési törvény egyébként már tartalmaz hasonló kitételt, amit így hatályon kívül kellene helyezni. (Népszava 4. oldal)
Preambulum, preamble, preambulo…
A Népszabadság Vélemény rovatában Dr. Rétvári Bence államtitkár az új alkotmány vitájával kapcsolatban a preambulumról ír. (15. oldal)
650 milliárdos csomag
Értesüléseink szerint összhatását tekintve 650 milliárd forintos kiadás¬csökkentést remél a kormány a tervezett reformoktól, amelyeket hamarosan ismertetnek. Nagy tétel lesz a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása, amelynél a százmilliárd forintot is elérheti a költségek mérséklése. De „hozzányúl” a kormány az önkormányzatokhoz, a közlekedéshez, a felsőoktatáshoz, az adókhoz és a munkaerőpiac finanszírozásához is. (Magyar Hírlap 10. oldal)
Magának kedvez a Fidesz, a többség nem érdekli
Miközben az adóváltoztatások miatt a munkavállalók nagy többsége kevesebből kénytelen megélni idén, mint tavaly, a kormány tömi saját klientúrájának zsebét. Az egykulcsos, 16 százalékos adó miatt az egyszerre több különböző hivatali tisztséget is betöltő kormánypárti politikusok akár több százezer forinttal is “jobban járnak” havonta. (Népszava 1. és 13. oldal)
Bizonyítás hamis rendőrségi határozattal?
Biztosak lehetünk-e a rendőrségi fejléces papírra írt formailag szabályosnak látszó határozatok hitelességében? A Fővárosi Bíróságon két rendőrtiszt ellen hivatali visszaélés vádjával folyó megismételt büntetőeljárás alapján a válasz: nem. Mert ott, ahol egykor felelős beosztást betöltő rendőrök bíróság előtt nyilvánvalóan hamis okirattal próbálják bizonyítani az igazukat, bármi megtörténhet. (Népszabadság 5. oldal)
Kikerülik a cégek a közbeszerzéseket
Hazánkban GDP-arányosan és forintban számolva is visszaesést hozott a közbeszerzésekben a múlt év. Mintegy háromszázmilliárd forinttal kevesebbet fordítottak közbeszerzésekre, mint egy évvel korábban – állítja a Transparency International Magyarország. A kormány egyik kiemelt célja a korrupció visszaszorítása, részben ezt szolgálja majd az új közbeszerzési törvény is. (Magyar Hírlap 9. oldal, Magyar Nemzet 10. oldal)
Hátat fordítottak a nézők a köztévének
Elégtelennek tartja a médiatörvény módosítását a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet. Nyílt levélben azt kérték Neelie Kroestól, a digitális politikáért felelős EU-biztostól, hogy terjessze ki vizsgálatát a jogszabály szankció- és hatósági rendszerére, a médiapluralizmust és a média egészére vonatkozó tartalomszabályozási kérdésekre is. (Népszava 1. és 3. oldal)
Benyújtotta a kormány a médiatörvény módosítását
A kormány benyújtotta a parlamentnek a médiatörvény és a médiaalkotmány módosító javaslatát. A hazai és nemzetközi politikai, valamint szakmai szervezetek által élesen támadott és nagy botrányt kiváltó jogszabályok végül az Európai Bizottság által kifogásolt négy ponton változnak, ahogy arról a kormány megállapodott a bizottsággal. (Népszabadság 1-2. oldal)
MSZP: csak egy gyurcsányista platform marad
Az eddigi gyurcsányista tömörülés, a meggyengült Progresszív Platform várhatóan megszűnik, a másik, a Demokratikus Koalíció pedig az országos minősítést elnyerve működhet az MSZP-ben – erősítették meg lapunk korábbi értesüléseit a szocialisták elnökségéhez közel álló források. Gyurcsány kétes sikerét tovább árnyalja a pártvezetés terve, hogy ősszel átírják az MSZP alapszabályát, így csökkentve a platformok befolyását. (Magyar Hírlap 3. oldal)
Az EKB a körmére nézne a felelőtlen tagállamoknak
Átfogó javaslatcsomagot terjesztett elő az Európai Központi Bank az eurózóna adósságválságának kezelésére. Nem véletlen az EKB-jelentés publikálásának időzítése, ugyanis alig három hét múlva, március 11-én külön eurócsúcsot tartanak a valutaunió állam- és kormányfői, ahol az adósságválság kezelésének módjairól egyeztetnek. (Világgazdaság 5. oldal)
Ennél lejjebb már nem eshet a kereskedelem
Szinte már megszokott módon a kiskereskedelmi eladások csökkenéséről szólt a tavalyi év, miközben szakértők ez évre várják a fordulatot. A magyarországi kiskereskedelmi üzletek forgalma 2,3 százalékkal esett vissza tavaly, összességében 7477 milliárd forint értékű árut forgalmaztak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Már negyedik éve zsugorodott a piac, a forgalom volumene már a 2003-as szintet is alig éri el. Ennél nagyobb visszaesés csak a Bokros-csomag idején, 1995-ben volt. (Világgazdaság 1-2. oldal)
2011. február 23.
Rossz nyomon jár az állami bérkommandó
A versenyszférában működő cégekre bérkommandót küldött a kormány, közben a saját cégeinél olyan feszített bérgazdálkodást írt elő 2011-re, amibe nem mindenhol fér majd bele az OÉT-n elfogadott 4–6 százalékos bruttó béremelési ajánlás. Sokkal inkább bérbefagyasztás, létszám-racionalizálás vár e társaságokra, amint az kiderül Fellegi Tamás fejlesztési miniszter leveléből. (Népszabadság 1. és 9-10. oldal) Összehasonlíthatatlanok az idei bértárgyalások az elmúlt években megszokottakkal, most ugyanis nem a keresetek emelkedéséről folynak az egyezkedések, hanem arról, hogy miként lehetne kompenzálni az adórendszer átalakítása miatti nettó veszteséget – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A bérből és a jövedelemből élők 80 százalékát ugyanis hátrányosan érintik a változások – tette hozzá. Kijelentette: a gyerekkedvezményt nem szabad belekeverni a bértárgyalásokba, aki ezen az úton indul el, az rossz irányba tart. Egy ember munkájának, teljesítményének megítélésekor, díjazásakor ugyanis diszkriminatív figyelembe venni, hogy hány gyereket nevel. (Népszabadság 10. oldal)
Visszakapja hatáskörét az AB, ha Orbán Viktor is rábólint
Visszakaphatja teljes hatáskörét az Alkotmánybíróság, de erről a politikai döntést Orbán Viktornak és a Fidesz-elnökségnek kell meghoznia. Megszűnik az „actio popularis”, nem fordulhat mindenki „csak úgy az utcáról” az AB-hez. Kérdés: a költségvetésről lehet-e előzetes normakontrollt kérni? (Népszabadság 3. oldal)
Nem ï¬gyelhetjük? Akkor kirúgjuk!
Titkosszolgálati eszközökkel is vizsgálhatják a rendvédelmi szerveknél és néhány más hivatalban az egyenruhások, illetve a civil közszolgák megbízhatóságát. Erről már tavaly törvény született, de az érintettek egy része most szembesült vele, amikor a beleegyezésüket kérték az ellenőrzésekhez. Aki nem írta alá a nyilatkozatot, azt menesztik. (Népszabadság 2. oldal) Akár a köztisztviselők családi nyaralását, vagy az otthon töltött hétvégéjüket is megfigyelhetik a titkosszolgálati adatgyűjtés keretében. Ehhez a dolgozóknak hozzá kell járulniuk, igaz, ha nem teszik, akkor elveszítik az állásukat. Szakszervezeti vezetők szerint elfogadhatatlan, hogy akár a családtag által elkövetett bűncselekmény miatt is szankcionálhatják a dolgozókat, és arra figyelmeztettek, hogy a módszer megfélemlítésre alkalmas. A cikk megszólaltatja Michalkó Pétert, az ADOSZT elnökét, dr. Bárdos Juditot, a BRDSZ főtitkárát és Fehér Józsefet, az MKKSZ főtitkárát. (Népszava 1. és 3. oldal)
Egyre távolodik az Orbán-csomag
Napról napra csúszik az Orbán Viktor miniszterelnök által január közepén beharangozott reformcsomag véglegesítése. A múlt héten még arról szóltak a hírek, hogy most szerdán utolsó olvasatban tárgyal a kormány a gazdasági csomagról. Nagy Anna kormányszóvivő hétfőn egy háttérbeszélgetésen még azt mondta: várhatóan e hét második felében ismertetik a strukturális reform lépéseit. A háttérbeszélgetésen kiosztott dokumentum is azt tartalmazza: csütörtökön, a kormányszóvivői tájékoztatón jelentik be a szerdai kormánydöntéseket. (Népszabadság 2. oldal, Népszava 4. oldal, Világgazdaság 1-2. és 16. oldal)
Szakképzés – más módon
Sok szakma presztízse és ezzel együtt a szakképzés megítélése az elmúlt években sokat romlott, pedig egyre nagyobb igény lenne felkészült, jó szakmunkásokra. A Jövő Záloga TISZK tagiskoláiban egy EU-s TÁMOP – pályázati támogatás elnyerése is segíti a szakképzés új alapokra helyezését, az ott tanuló fiatalok egy új szemléletű, komplex szakmai pedagógiai program részesei. (Népszava 11. oldal)
Az alkotmányozás lesz a téma Orbán és az államfő találkozóján
Schmitt Pál köztársasági elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt szerdán délután a Sándor-palotában, hogy az alkotmányozás folyamatáról egyeztessen – mondta Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője szerdán, az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. (Magyar Nemzet Online)
Munkavégzés otthonról
A kormány átfogó foglalkoztatási reformot indít – írja a Magyar Nemzet. Várhatóan a hónap legvégén közzétett átfogó gazdasági intézkedéscsomagban látnak napvilágot azok a lépések, amelyek a rugalmas munkavállalást ösztönzik majd. A kormány minden jel szerint komoly szerepet szán majd a Nyugat-Európában jól bevált foglalkoztatási módoknak. (13. oldal)
Egészségügy: nőhet a kamarák taglétszáma
Bár még parlamenti elfogadásra vár az egészségügyi kamarákra vonatkozó törvénytervezet, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) nekilátott a tagfelvétellel kapcsolatos munkának. A törvényhozás egészségügyi bizottságának hétfői ülésén elhangzott, a tavaly december 23-án benyújtott törvénytervezet a módosításokkal együtt alkalmas lehet arra, hogy orvosolja azokat a bajokat, amelyeket a kötelező tagság 2006-os eltörlése okozott például a független és teljes körű etikai rendszer működtetésében. (Magyar Hírlap 2. oldal)
Légy te is alkotmányozó!
Ezzel a felhívással igyekszik a fiatalokat bevonni az alkotmányozás folyamatába a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas. A szervezet elnöke, Ágh Péter tegnap az alelnökkel, Mihalovics Péterrel tartott sajtótájékoztatón kijelentette: az alkotmányozásról szóló történelmi vita során nem szabad arról elfeledkezni, hogy az ország jövője a fiatalok kezében van, ezért fontos, hogy az új nemzedék védelme megjelenjen az új alaptörvényben is. (Magyar Hírlap 3. oldal)
Elfogadható életpályamodell
A készülő közoktatási törvény és a pedagóguséletpálya-modell koncepcióinak legújabb változatát tárgyalta tegnapi rendkívüli ülésén a Közoktatás-politikai Tanács. Mendrey László, a PDSZ elnöke a modell üdvözlése mellett egy hiányosságra mutatott rá. „Nem tartom elfogadhatónak, hogy a minősítés ellen csak akkor élhet kifogással a pedagógus, ha jogsértés történt. A fellebbezés lehetőségét mindenképpen biztosítani kell” – jelentette ki. (Magyar Hírlap 4. oldal)
2011. február 21.
Megcsúszott Orbán többlépcsős reformcsomagja
Szerdán véglegesíti a kormány a reformcsomagot. Az első lépéssorozatba ugyanakkor nem tartozik bele az a „nagyszabású munka”, mely az önkormányzati világ, a szociális ellátórendszer, az oktatás, az egészségügy átalakítását illeti. (Népszabadság 2. oldal, Népszava 1. és 5. oldal)
Írjuk át a médiatörvényt!
Civil kezdeményezés indul a médiatörvény újrafogalmazásáért, miközben a kormány kitart amellett, hogy az Európai Bizottsággal történt megállapodásnak megfelelően négy ponton módosítja a sokat vitatott jogszabályt. Március 15-én nemcsak Budapesten, hanem a világ tizenöt pontján szerveződik tüntetés a magyar sajtószabadságért. (Népszabadság 3. oldal)
Járjon pluszszavazat gyermek után?
A gyermeknek az ENSZ alapokmánya szerint nincs választójoga, így azt a szülő sem gyakorolhatja – szól egy érv a kiskorúak szavazati joga ellen. Más vélemény szerint egy öregedő társadalomban meg kell jeleníteni a nagycsaládosok érdekeit, amit a fideszes javaslat jól szolgál. A legsommásabb álláspont: az ötlet minősíthetetlen. (Népszabadság 2. oldal, Népszava 7. oldal)
Elvették az illetménypótlékot
“Nettó 20 ezerrel lett kevesebb a bérem, ha kifizetek mindent, éhen fogok halni” – ilyen és ehhez hasonló bejegyezések olvashatók a kozszolga.hu internetes portálon. (Népszava 2. oldal)
Hét csomag keres egy alkut
A válságkezelésre és a krízisek elkerülésére hat nagyobb javaslatcsomag fekszik az unió asztalán, ráadásul több témafelelős foglalkozik ezekkel az ügyekkel, s most Berlin és Párizs előállt a versenyképességi paktum ötletével is. Az unió soros magyar elnöksége számára a legfontosabb feladat éppen a gazdasági kormányzás új rendszerének a kialakítása. Erről beszélgetett a Népszabadság Györkös Péter nagykövettel, az állandó brüsszeli képviselet vezetőjével. (13. oldal)
Ma lezárják a parlamentben a semmisségi törvényjavaslat vitáját
Az Országgyűlés hétfőn lefolytatja Balsai István semmisségi törvényjavaslatának részletes vitáját. A fideszes politikus kezdeményezte, nyilvánítsák semmisnek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve tanúvallomásra alapozott bírósági ítéleteket. E heti ülésén lezárja a Ház az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat vitáját. (Magyar Hírlap 3. oldal)
A tanárok minőségi képzése a legfontosabb
„A magyar elnökségi fél év során nagy energiákkal fogunk dolgozni azon, hogy az iskolában tanuló fiatalok ne csak tárgyi ismeretekkel gazdagodjanak, hanem a munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges készségekkel is” – mondta lapunknak Hoffmann Rózsa. (Magyar Hírlap 2. oldal)
A politikai porondról vissza a munkahelyekre
Palkovics Imre azt reméli, amint véget ér a tűzoltás, nyugodtabb körülmények között folyhat az egyeztetés. A Magyar Nemzet egész oldalas interjút közöl a Munkástanácsok elnökével.(5. oldal)
Prés alá kerülnek a bíróságok is
A 250 milliárdos stabilitási alap létrehozásához a parlament honlapján közölt dokumentum szerint „spórolni” kell a nem a kormány irányítása alá tartozó szerveknél is: az egyes költségvetési fejezeteken belül a bíróságoknál 3,662 milliárd, a Magyar Köztársaság Ügyészségénél 1,6 milliárd, az MTA-nál pedig 1,391 milliárd forintos alapot kell képezni a költségvetés számára. (Világgazdaság 1. és 3. oldal)
2011. február 19.
Új baloldali pártot csinálna Gyurcsány
Nem az MSZP szétszakítására, hanem „a szocialista párt erényeire építő, fogyatékosságait kiküszöbölő” új balközép párt létrehozására van szükség 2012-től – jelentette ki pénteki évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök. (Magyar Hírlap 1-2. oldal, Magyar Nemzet 1., 3. és 7. oldal)
Bértárgyalások a közmédiában
Megkezdődtek a bértárgyalások a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetősége és a január 1-jétől az alap alkalmazásában álló mintegy háromezer, a közszolgálati médiumokban dolgozó munkavállalót képviselő 13 szakszervezet képviselői között. (Magyar Hírlap 3. oldal)
Járai Zsigmond a Költségvetési Tanácsban
Schmitt Pál köztársasági elnök Járai Zsigmondot nevezte ki a Költségvetési Tanács hiányzó, harmadik tagjának. Járai korábban a jegybank elnöke volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát vezeti. Ezentúl azonban nem pusztán a Költségvetési Tanács, hanem egy új kormányzati stáb is figyeli a büdzsé alakulását. (Magyar Hírlap 10. oldal, Népszava 1. és 4. oldal)
Az új alaptörvénynek a múltról, a jelenről és a jövőről is szólnia kell
Szájer József, a Fidesz–KDNP alkotmányszövegező bizottságának elnöke szerint az új alaptörvénynek a múltról, a jelenről és a jövőről is szólnia kell. (Magyar Nemzet 2. oldal)
Kozmetikázás helyett műtétet akarnak
Noha péntekre ígérte a kormány, hogy dönt a médiatörvény módosításáról, de nem derült ki, hogy a kormányülésen tárgyaltak-e a szabályozásról. Kovács Zoltán kommunkációs államtitkár még napközben kijelentette: az Európai Bizottság által felvetett négy kifogásra megnyugtató választ találtak. (Népszava 3. oldal)
Adókivetésben utolérhetetlen a Fidesz
A kormány ismét az alacsony jövedelmű, sőt kifejezetten a szegény tömegek megadóztatásával akarja növelni a költségvetés bevételeit. Az egészségtelennek tartott, magas zsír- és cukortartalmú, előrecsomagolt élelmiszereket terhelnék meg a legújabb adóval. Azzal érvelnek, hogy ennek hatására kevesebbet kell majd az elhízás miatt bekövetkező betegségekre költeni. Szakemberek szerint ötletelés folyik, és mindenfajta hatástanulmány nélkül akarják bevezetni az úgy nevezett “hamburgeradót”. (Népszava 5. oldal)
Össztűz a tüntetőkre Arábiában
Halottaikat temették a tüntetők tegnap több arab országban is – Bahreinben, Líbiában és Jemenben további megmozdulásokra lehet számítani. Jordániában is több százan vonultak az utcára. Kairóban a Tahrir téren megemlékeztek arról, hogy egy hete mondott le Hoszni Mubarak, és több tízezer egyiptomi figyelmeztette a katonaságot: valódi reformokat várnak. (Népszabadság 8. oldal)
2011. február 18.
Kínos balos visszakozás az EP-ben
Noha az európai parlamenti vitában az MSZP-s Tabajdi Csaba még arról beszélt, hogy változatlanul érvényes a szocialisták, liberálisok, zöldek és kommunisták közös, a magyar médiatörvényt elítélő határozattervezetében megfogalmazott kifogások „döntő része”, szerda este a szocialista frakció nevében már azt javasolta, halasszák el a csütörtökre tervezett szavazást az indítványról. (Magyar Hírlap 2-3. oldal, Népszabadság 5. oldal)
Kusza PSZ
A Magyar Hírlap Vélemény és Vita rovatában Hende István, a PSZ OV Vas megyei küldöttének írása olvasható. (8. oldal)
Jön az új különteher? Kiket sújtana a hambrugeradó?
Csak a csomagolt élelmiszerekre vonatkozik majd a sajtóban hamburgeradóként emlegetett, az egészségtelen élelmiszerekre kiróni szándékozott közteher, így maga a hamburger sem esne a törvény hatálya alá. A kormányzat a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület ötletét vette alapul. Az egyesület javaslata szerint csomagolási egységenként 10 forint „hamburgeradó” sújtaná a túlzottan nagy zsír-, só- vagy cukortartalmú élelmiszereket. (Világgazdaság 1., 6. és 16. oldal)
Elvették az „elnökség díszét”
Elvették Magyarországtól az EU-elnökségi fél év csúcspontjának tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót. A csúcsot, amelyre az összes EU-tagállam kormányfőit, hat keleti partner ország vezetőit és Hillary Clinton amerikai külügyminisztert várták, Varsóban tartják meg az év második felében, elvileg magyar társelnökség mellett. A hivatalos indoklás szerint ezt a magyar és a lengyel fél közösen kérte, miután konzultáltak Herman van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével. (Világgazdaság 1. és 3. oldal, Népszabadság 1. és 7. oldal, Népszava 1. és 8. oldal)
Az önkormányzatokra üthet vissza a magas államháztartási hiány
Tavaly választási év volt – egyebek mellett ezért ugorhatott meg az önkormányzatok hiánya. Ennél súlyosabb gond, hogy a kormány a költségvetési deficit egy részét – a támogatások folyamatos lefaragása révén– évek óta tudatosan a helyhatóságokra hárítja át. (Népszabadság 1. és 9-10. oldal)
Kamukérdések az alkotmányról
Az igazán lényeges kérdések kimaradtak az alkotmányról szóló nemzeti konzultációs kérdőívből – mondta a Népszavának Hack Péter annak kapcsán, hogy a Fidesz honlapján nyilvánosságra kerültek a kérdések, amelyeket minden választópolgárnak megküld a kormány. A jogász hangsúlyozta: bekerültek félreérhető, megtévesztő kérdések, és olyanok is, amelyeket biztosan nem az alapt&
