Párbeszéd, párbeszéd, párbeszéd

Sajtótájékoztatót tartottak az Ab beadványt benyújtó szakszervezetek

Összefoglaló a SZEF 2011. február 16.-i sajtótájékoztatójáról

A megjelent szakszervezeti vezetők a meghívóban jelzetteknek megfelelően 14:00-kor megkezdték a sajtótájékoztatót.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke köszöntötte a média megjelent képviselőit. Az elnök úr elmondta, hogy az Alkotmánybírósághoz összesen 16 beadvány érkezett a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsáthatóságának ügyében mind szakszervezeti, mind civil és egyéb kezdeményezői körből. Az Ab határozata mindezen benyújtók közös sikere.

Mint ahogyan azt már a tegnapi nap folyamán is több sajtóorgánumnak nyilatkozta az egyik szeme sír, a másik nevet. Sír, mert a határozat nem visszamenőleges hatállyal nyilvánította alkotmányellenessé a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását, s így az nem fogja rehabilitálni a több mint 1000 elbocsátott munkavállalót. Reményét fejezte ki, hogy a folyamatban lévő munkaügyi perek az Ab határozat értelmében sikeresek lesznek, de kiemelte, hogy ez így „csak” erkölcsi reparáció.

Az elnök úr elmondta, hogy bár értjük a május 31-ei hatályba lépés jogi indoklását, hogy az Ab nem akarja megfosztani az érintett munkavállalókat a szabad akaratukból történő lemondástól, illetve hogy időt akar adni a jogalkotónak, hogy rendezze a helyzetet, viszont megdöbbenve értesültünk a határidő olyan értelmezéséről, miszerint a hátralévő idő még alkalmas az elbocsátások tovább folytatására. Ez minimum a jó erkölcsbe ütköző cselekedet lenne.

Varga László elmondta, a szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy alkalmatlan munkavállaló ne dolgozzon a közszolgálatban. De ez az alkalmatlanság szakmai alkalmatlanság, amit a munkáltatónak szakmai alapon bizonyítania kell. Semmiképpen se az szolgáltassa az alapot az alkalmatlanságra, hogy az adott munkavállaló egy más politikai színezetű kormány, önkormányzat idején is ellátta feladatait.

Az elnök úr arról is tájékoztatta a megjelenteket, hogy a sajtótájékoztatót követően a beadványt benyújtó szakszervezetek közös levelet írnak Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, melyben kérik, követelik, hogy a kormány vállaljon – akár kormányrendelet útján is – moratóriumot, hogy május 31-ig nem kezdeményeznek indoklás nélküli elbocsátást.

Végezetül Varga László kiemelte, hogy ezzel a döntéssel a kormány, parlament jogalkotási gyakorlata egyértelmű kritikát kapott. Ez az előttünk álló alkotmányozás miatt is fontos, amelyhez a lehető legszélesebb körű társadalmi egyetértésre lenne szükség, amely az érdekegyeztetés fórumainak, többek között az OÉT-nek a megfelelő működtetésével érhető el.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke kiemelte, hogy a beadvány egész szakszervezeti mozgalom sikere. Ugyanakkor elmondta, hogy gyorsabb döntést vártak volna az Ab-től, hiszen mintegy 8 hónap telt el a törvény kihirdetése és az Ab határozatának megszületése között. Sajátos jogi helyzetet teremtett, hogy egy mondatban szerepel az indoklás nélküliség és a munkavállalói felmondás lehetősége. Az elnök úr jelezte, hogy a jogalkotó május 31.-e előtt is rendezhetné a kérdést.

Arra kérik a kormányt, hogy az állami intézményekben és az önkormányzatokban is tartózkodjanak attól, hogy indoklás nélküli felmondással éljenek. Direkt terjesztette ki a kérést a köztisztviselői körre is, akikre a korábbi törvénymódosítás következtében szintén vonatkozik az indoklás nélküli elbocsátás. Ezzel kapcsolatban egyébként az MKKSZ januárban beadott egy másik indítványt az Ab-hoz.

Eddig az állami igazgatásból kb. 900 főt bocsátottak el indoklás nélkül, s véleménye szerint veszélyes lehet, ha ez a szám május 31-ig még tovább növekszik.

A folyamatban lévő munkaügyi beadványokkal kapcsolatban Árva János elmondta, hogy az MKKSZ kész jogi segítséget nyújtani tagjai számára.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke elmondta, hogy az egész közszférát, így az FRDÉSZ tagságát is érinti az indoklás nélküli felmondás. Az ő esetükben például a parancsnoki állományt, ahol a magas beosztású tisztségviselők szintén indoklás nélkül elbocsáthatók. Ez egy zárt hierarchikus rendszerben elbizonytalanodáshoz, a karriermodell felborulásához vezet.

Véleménye szerint azonnali hatállyal meg kellene kezdeni a tárgyalásokat az érdekegyeztető fórumokon annak érdekében, hogy ezt az indoklás nélküliséget megszüntessék.

Dr. Kis Papp László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) alelnöke is kiemelte, hogy nem az alkalmatlan munkavállalókat kívánják megvédeni, hanem azokat a közalkalmazottakat – oktatókat, kutatókat, egészségügyi dolgozókat – akiknek a szaktudása nélkülözhetetlen lesz az Orbán Viktor által a siófoki frakcióülésen is kiemelt területek, az egészségügy és az oktatás fejlesztéséhez, átalakításához.

Az ÉSZT élni kíván a miniszterelnök úr által felkínált érdekegyeztetési lehetőségekkel és tárgyalások útján törekszenek a megegyezésre.

dr. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a sajtótájékoztató eredeti témájától kissé eltérve elmondta beszélt egy függőben lévő jogi helyzetről, nevezetesen a semmiségi törvényjavaslatról. Elmondta, hogy óriási trauma ez a rendőrségi állománynak, hiszen ezáltal a politikai „bemászott” a rendvédelembe, a büntető eljárásba vetett hit megrendül.

Ma már gyakran előfordul, hogy egy bűnöző azzal érvel, hogy a rendőr hazudik. S mivel a törvény a bíró mérlegelésére bízza az ítélkezést, ennek következménye a rendőrség lejáratása lesz. Csak azokat kellene felelősségre vonni, akik valóban hibáztak, nem pedig kollektív gyakorlatot kialakítani.

Véleménye szerint nem volt véletlen az sem, hogy nem a kormányzati, hanem egyéni képviselői indítvány formájában nyújtották be a törvényjavaslatot, hiszen ezáltal megkerülhetővé vált az érdekegyeztetés rendszere, nem kell véleményeztetni a javaslatot. A főtitkár asszony reményét fejezte ki az iránt, hogy amennyiben ez a törvényjavaslat elfogadásra került, azt az Ab meg fogja semmisíteni.

Végezetül Varga László elmondta, hogy mi az a 3 legfontosabb dolog, amire véleménye szerint szükség van: „Párbeszéd, párbeszéd, párbeszéd”. Kiemelte, hogy a szakszervezetek célja a beadvánnyal is a jobbítás, a jogszerűség és az alkotmányosság volt. „Nem győzni akarunk, hanem megállapodni”.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk