2011.február 1-14.

2011. február 14.

Orbán Viktor ma kiteríti a reformkártyákat

A tavaszi ülésszak első napján, ma teríti ki a reformkártyákat a T. Házban Orbán Viktor. Siófokon, a Fidesz–KDNP-frakciószövetség ülésén kiderült: lesznek olyan reformpontok, „amelyekről már két héten belül a kormánypárti frakcióknak állást kell foglalniuk”. A kormány február és március folyamán hoz olyan döntéseket, amelyek akár az oktatással, akár az önkormányzatokkal kapcsolatosak. (Népszabadság 2. oldal, Népszava 1. és 5. oldal, Magyar Nemzet 3. oldal)

Egyeztetés nélkül nem lehet alkotmányozni

Butaság, sőt majdnem bűn azt állítani, hogy a szocialisták az ország ellen hangolják az uniót – véli Miguel Angel Martínez, az Európai Parlament spanyol szocialista alelnöke. A politikus szerint aki ezt mondja, az nem tudja, milyen sokat dolgozik az MSZP a magyar soros elnökség sikeréért. (Népszava 3. oldal)

Újra célkeresztben a médiatörvény Brüsszelben

A magyar médiatörvény ügyéről lesz szó szerdán az Európai Parlamentben, csütörtökön pedig állásfoglalásban határoznak arról, követelik-e a szabályozás alkalmazásának felfüggesztését, szabálysértési eljárást indítanak, esetleg elfogadják a kormány módosítását. Bár az unióban szinte egységes a jogszabállyal kapcsolatos negatív kritika, viszonylag szűk lehetőségük van a változtatás kikényszerítésére. (Népszava 12. oldal)

Nagyon gyorsan kell törlesztenünk

A válság kitörése után Magyarország, Lettország, Ukrajna, Románia és Szerbia fordult kölcsönért a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF). Míg hazánknak volt a leghamarabb és a legnagyobb mértékben szüksége a nemzetközi hitelekre, addig Lengyelország csak elővigyázatossági keretszerződést kötött, amelyből egy eurócentet sem hívott le. Az IMF-adósságtól hazánk és Lettország szabadulhat meg a leggyorsabban, Ukrajna és Románia pedig a legnehezebben – derül ki a Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének legfrissebb tanulmányából. (Magyar Nemzet 1. és 11. oldal)

Szja: az idén könnyebb tévedni

Az idén különös odafigyeléssel érdemes kitölteni a tavalyi évről szóló személyijövedelemadó-bevallásunkat, az úgynevezett szuperbruttó adóalap miatt ugyanis egy kisebb csapda leselkedik az óvatlan adózókra. Pontosabban: nem önmagában a tényleges jövedelem és az adóalap közötti 1,27-szeres szorzó (vagyis a szuperbruttósítás) okozza a gondokat, hanem az, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – egyes szakértők szerint legalábbis – nem a „legszerencsésebben” oldotta meg az ebből fakadó egyik nehézséget. (Világgazdaság 15. oldal)

Az állam teljesen levette a kezét a leginkább rászorultakról

Magyarországon szükség lenne közfürdőkre és mosodákra, hogy ne kelljen 16 éves lányoknak vödörben cipelni a vizet és azt otthon a lopott fával megmelegíteni, hogy kézzel ki tudják mosni azt, amijük van. Így beszél Derdák Tibor szociológus, aki az életét tette arra, hogy reménytelen helyzetben lévő cigányembereken segítsen tanítással, életvezetéssel. (Népszabadság 4. oldal)

Nyílik az osztrák és német munkaerő-piaci sorompó

Ausztriában és Németországban engedély nélkül vállalhatnak munkát májustól az unióhoz 2004-ben csatlakozott államok polgárai. A magasabb fizetés csábító, de a hoppon maradás elkerülése érdekében érdemes tájékozódni. Szakemberek szerint sok vállalkozás távozik, mert idehaza nincs versenyképes jövedelem. Ám azt is remélik, még az idén sokan hazatérnek. (Magyar Hírlap 1. és 9. oldal)

A zárolás a reformok része?

Jövő szerdáig kell dönteniük a tárcáknak az előírt megtakarításokról. Alig két hetet kaptak a minisztériumok, hogy referáljanak a arról, miként kívánják előteremteni a stabilitási alapba tőlük elvárt milliárdokat. Az összesen 240 milliárd forintos zárolási kötelezettségről pénteken jelent meg kormányrendelet. (Világgazdaság 1. és 3. oldal)

Kiss Péter irányítja majd az MSZP munkacsoportját

A megszorítások és a 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásával összefüggő költségvetési zárolások hatását vizsgáló munkacsoportot hoz létre Kiss Péter vezetésével az MSZP. (Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Nők ostromolják az EU csúcsait

Taroltak a hölgyek az Európai Bizottságban: a kelet-közép-európai országokból felvett munkatársak kétharmada nő. Dóra, Marjeta, Zsuzsa és Kertu történetéből próbáltuk kideríteni, mi lehet a siker titka. (Népszabadság 8. oldal)

A legjobb tanítvány

Kecskeméti Károly újságíró érdekes párhuzamot von a kommunista rendszerrel a Népszava Vélemény rovatában. (7. oldal)

2011. február 12.

A Fáraónak leáldozott, Mubarak lemondott

A hadsereg vette át a hatalmat Egyiptomban, Tantáui védelmi miniszter lett az ideiglenes államfő. A kormányellenes tüntetések tizennyolcadik napján lemondott Hoszni Mubarak elnök, s a hatalmat a hadsereg vette át – jelentette be Omar Szulejmán alelnök pénteken kora este. Mubarak ideiglenes utódja a védelmi miniszter lett. A bejelentés hírére a kairói Tahrir téren örömünnep kezdődött. (Népszabadság 1. és 6. oldal)

Kezd lanyhulni az Orbán-csomagot övező optimizmus

A forint ugyan erősödött a Fidesz péntek déli sajtótájékoztatója után, ám a reformcsomaggal kapcsolatban csak nem akar felszállni a köd. Így nem is a hazai eseményekkel, sokkal inkább a dollár euróval szembeni mozgásával magyarázhatók a piaci fejlemények. (Népszabadság 9. oldal, Népszava 1. , 5. és 13. oldal)

Április 18-án fogadják el az alkotmányt

A feje tetejéről a talpára kell állítani az országot – ez a fő üzenete a Fidesz–KDNP siófoki, pénteken befejeződött frakcióülésének, ahol úgy döntöttek a képviselők, hogy az új alkotmányt nem húsvéthétfőn, hanem egy héttel korábban, április 18-án fogadhatja el az Országgyűlés. (Magyar Hírlap 1. és 3. oldal)

Megkerülhetetlen a társadalmi egyeztetés

„A mi mércénk szerint a Fidesz és a KDNP, illetve a kormányzat úgy műveli a politikát, mintha az úri huncutság volna” – állította a Magyar Hírlapnak Vágó Gábor (LMP), a második leggyakrabban felszólaló országgyűlési képviselő. A fiatal politikus közölte azt is, hogy pártja a „szennyező fizet” elv alapján beindítana egy ökológiai adóreformot, és az így befolyó bevételeket olyan beruházásokra fordítaná, amelyek a legképzetlenebbeknek biztosítanának munkát. (4. oldal)

Széchenyi Kártya

A szombati Magyar Nemzet mellékletet tartalmaz az új Széchenyi Kártya Programról, bemutatva annak elemeit és a felhasználás lehetőségeit.

Homály a portálok regisztrációja körül

A Budapesten működő BosNewsLife internetes hírügynökség alapítója Stefan J. Bos kijelentette, nem fog regisztrálni, ahogy az új médiatörvény előírja, mert nem akar kormányzati ellenőrzést hírportálja fölött. Az internetes oldalaknak június 30-ig kell bejelentkezniük a médiahatóságnál, de több kérdés nyitott. Nem derült ki például, hogy regisztrálni kell-e azokat a blogokat, amelyeken megjelenik hirdetés. Az eljárás ellen az uniós biztos is kifejtette aggályait. (Népszava 3. oldal)

2011. február 11.

Kőkemény vita: a KDNP ultimátumot adott Orbánnak

Az új alkotmány kapcsán ultimátumot adott a KDNP Orbán Viktornak és a Fidesznek: ragaszkodnak a magzati élet, a házasság, és a család alkotmányos védelméhez az alaptörvényben. “Ha a Fidesz ezt másként gondolja, akkor nem kell új alkotmány” – tették egyértelművé a KDNP-sek. Nélkülük a Fidesznek nincs meg a kétharmada. Orbán Viktor a Népszabadság információi szerint azt mondta: “az abortusz-szigorításba belebuknánk”. Vagyis: marad a status quo. (1-2. oldal) Hasonló tartalommal jelent meg a Magyar Hírlap (1. és 3. oldal) és a Népszava (1. és 3. oldal) cikke is.

Jön a Hamburgeradó és a kamionadó

Igazságosabb adórendszer a reformcsomagban: azok fizetnek, akik mérgezik a lakosságot. A rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata, a közlekedési kedvezmények megkurtítása, fix összegű „hamburgeradó” és e-útdíj bevezetése. Sajtóhírek szerint mindez része lehet a kormány készülő reformcsomagjának. (Magyar Hírlap 9. oldal)

Brüsszelben a magyar médiajavaslatok

A magyar kormány megküldte az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos szövegszerű módosító javaslatait. A kabinet a bizottság által kifogásolt három ponton kész a jogszabály megváltoztatására. (Népszabadság 4. oldal, Népszava 3. oldal, Világgazdaság 4. oldal, Magyar Nemzet 2. oldal)

Mubarak nem mondott le

Az Egyiptomot harminc éve kormányzó diktátor a világsajtó és a tüntetők várakozásai ellenére mégsem mondott le mandátumáról, hanem csupán engedményeket tett. Hoszni Mubarak megerősítette: a szeptemberi elnökválasztásig hatalomban marad, amikor is átadja a hatalmat a szabad és tiszta választásokon győztes utódjának. Elmondta: büszke az egyiptomi fiatalokra, akiknek követelései jogosak és legitimek. Együttérzését fejezte ki a tüntetéseken életüket vesztett egyiptomiak családjával. (Népszabadság 1. és 7. oldal) A Magyar Nemzet cikke egy lehetséges katonai puccsot emleget. (1. és 8. oldal)

2011. február 10.

Százezrek fűtésszámláját emelné visszamenőleg a Fidesz

Akár 15-30 százalékkal is emelkedhet a távhő ára a települések nagy részén, ha az Országgyűlés elfogadja Lázár János január 21-én benyújtott törvényjavaslatát, amely jelentősen megnyirbálná a kötelező áramátvételi rendszeren keresztül (KÁT) a távhőtermelőknek nyújtott támogatást – nyilatkozta a Népszavának Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. (5. oldal) (Magyar Hírlap 11. oldal)

Önfényezett költségvetési hiány

Matolcsy György és Nemzetgazdasági Minisztériuma (NGM) láthatóan szereti fényezni önmagát, és előszeretettel kritizálja elődei gazdaságpolitikáját, valamint a nemzetközi elemzők észrevételeit. Az önkritika ugyanakkor hiányzik a repertoárjából. Ezt támasztja alá az NGM-nek az államháztartás januári alakulásáról közzétett jelentése. Matolcsyék az év elején több mint 122 milliárd forintra duzzadt hiányt furcsamód a kormány győzelmeként állítják be. (Népszava 4. oldal) A Vélemény rovatban Csáki György közgazdász írását olvashatják az érdeklődők. (7. oldal)

Összecsapták az Új Széchenyi Terv pályázatait

A kormány folyamatosan bocsátja társadalmi egyeztetésre az Új Széchenyi Terv megjelenő pályázatait. Az első körben véleményezésre meghirdetett felhívásokhoz érkezett hozzászólások nem kímélik a kiírókat: a pályázatok önmaguknak ellentmondanak, hiányosak, mást követel a pályázati kézikönyv, mint az általános útmutató, nincs menetrend, és rosszul hivatkoznak más jogszabályokra. (Népszabadság 1. és 9. oldal) A Magyar Nemzet dupla oldalon közli az aktuális pályázati lehetőségeket. (10-11. oldal) A Világgazdaság Vélemény rovatában Kocsi Margit elemző cikkét olvashatják el az érdeklődők.

Orbán Siófokon

Kockázatos útra léptünk. De nem volt és nincs más választás, ha tartani szeretnénk a 2011-es háromszázalékos hiánycélt, és mérsékelni szeretnénk az államadósság mértékét, hogy visszaszerezzük a pénzügyi piacok bizalmát – a Népszabadsághoz eljutott hírek szerint erről beszélt Orbán Viktor a Fidesz–KDNP frakciószövetség zárt ülésén Siófokon. (1. és 3. oldal)

Orbán dönt majd a Pokorni-Hoffmann vitában

Egyesek szerint Orbán Viktornak kell „igazságot tennie” a Fidesz oktatáspolitikusai és a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa közt zajló vitában. A felsőoktatási törvény elveiről állítólag már megszületett a megegyezés – a részleteket azonban még nem lehet ismerni. (Népszabadság 4. oldal) Hoffmann Rózsa szerint akár 2012-ben elindulhat a pedagógus-életpályamodell, amellyel egyebek mellett biztosítanák, hogy minden tanár meg tudjon élni a fizetéséből. Pokorni Zoltán úgy véli, az oktatás többletforrásai is nagyban függenek a pedagógusok nyilvános, objektív értékelésétől. (Magyar Hírlap 2. oldal)

Még Gömbösék sem…

A Népszabadság Vélemény rovatában Erőss Zsolt és Vonyó József történészek írását olvashatják el az érdeklődők a médiatörvény kapcsán. (15. oldal)

Nem változik a menetrend, időben elkészül a reformcsomag

A kormány tartja magát a reformprogram elfogadásának eredeti menetrendjéhez – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), reagálva az Index.hu csütörtöki információira, miszerint a meghirdetett forgatókönyvhöz képest 1-2 hetes csúszással készülne el a csomag. (Magyar Nemzet 1-3. oldal)

Szemmel tartja Orbán Viktort az Egyesült Államok

Odafigyelünk Magyarországra – jelentette ki szerdán Washingtonban Pamela Quanrud amerikai helyettes külügyi államtitkár. (Világgazdaság Online)

Magyar euró: miért kell várni kilenc évet?

Mielőbb be kell vezetni az eurót Magyarországon, lehetőleg 2020 előtt – hangsúlyozta Csaba László akadémikus. A Közép-Európai Egyetem tanára szerint a kormányfő által felvetett 2020. évi határidő túlságosan távolinak tűnik. (Magyar Hírlap 1. és 9. oldal)

2011. február 9.

Kevesebb, mint 100 ezren maradtak a magán-nyugdíjpénztárakban

A 18-ból 11 pénztárnak sikerült elérni a működés alapfeltételét jelentő minimum kétezer fős létszámot – derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által közzétett adatokból. A legnagyobb magánkasszája a korábban bronzérmes ING-nek lehet, az OTP a második, az Aegon a harmadik helyre csúszott vissza. (Világgazdaság 1. és 9. oldal, Népszabadság 10. oldal)

Az ügyfelekre terhelik a bankadót?

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint a bankadó ügyfelekre való áthárítása zajlik. A pénzügyi felügyelet határozottan cáfolta ezt a megállapítást, szerintük a pénzintézetek nem róttak az infláció ütemét meghaladó többletterhet a fogyasztókra. (Magyar Hírlap 10. oldal, Magyar Nemzet 1. és 11. oldal, Népszabadság 9. oldal)

Napirenden a horvát csatlakozás

Áprilisban tisztázódhat Horvátország csatlakozási dátuma az Európai Unió­hoz – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök horvát kollégájával, Jadranka Kosorral folytatott zágrábi tárgyalásai után. A soros uniós elnöki tisztet is betöltő Magyarország kormányfője szerint Közép-Európa lesz az egész államközösség gazdaságának motorja az elkövetkezendő időszakban. (Magyar Hírlap 6. oldal, Magyar Nemzet 9. oldal)

Orbán Viktor országértékelő beszéde

A Magyar Nemzet teljes terjedelmében közli a miniszterelnök hétfőn, a Millenárison elhangzott országértékelő beszédét. (1., 4-5. oldal)

Megszületett az egyezség az új felsőoktatási törvényről

Hosszas tárgyalássorozat után minden szakmai szervezet támogatja az új jogszabály alapelveit rögzítő dokumentumot – írja a Magyar Nemzet. (2. oldal) A felvételi követelmények szigorítását, a vidéki főiskolák megerősítését, a hazai és határon túli intézmények együttműködésének kialakítását tartalmazza többek között az új felsőoktatási törvény alapelveit rögzítő dokumentum, amelyet valamennyi, a tárgyalásokon részt vevő szakmai szervezet támogat.

Bővíti a Kubatov-listát a Kehi?

Vizsgálatot indít az adatvédelmi biztos a magán-nyugdíjpénztári tagok érzékeny pénzügyi adatainak korlátlan megismerését célzó “lex Kehi” ügyében, így kiderülhet, hogy Selmeczi Gabriella javaslata veszélyezteti-e a személyes adatok védelmét, esetleg sérti-e az adatvédelmi törvényt. (Népszava 1. és 13. oldal)

Ügyeskedőknek áll a világ

Hiába próbálkozik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), úgy tűnik, nemigen sikerül jó törvényeket, illetve módosításokat kitalálnia. Itt van például a családi adókedvezmény ügye, amellyel eddig az volt a probléma, hogy minden érintett másképp gondolta, kinek is jár. Igénybe vehetik-e élettársak, vagy csak házastársak? Biztos, ami biztos, az NGM úgy döntött, törvényt módosít, hogy egyértelmű legyen: azoknak is jár, akik csak úgy, papír nélkül, együtt élnek. Ezzel viszont átestek a ló másik oldalára. Eddig úgy tűnt, a házastársak élvezhetik az új adórendszer előnyeit, most pedig az kezd körvonalazódni, hogy az élettársak, de leginkább az ügyeskedők járnak jól… (Népszava 1. és 4. oldal)

Foghíjas változtatás várható médiaügyben

Biztos, hogy változtat a médiatörvényen a kormány, mert ez az érdeke. Így a kabinet elmondhatja magáról, hogy meghallgatta a kritikákat és eleget tett a változtatást követelőknek, a további bírálatokat pedig visszautasíthatja – mondták lapunknak nyilatkozó szakértők. (Népszava 3. oldal)

A Népszabadság az Alkotmánybírósághoz fordult

A Népszabadság Egyesület tegnap beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a médiatörvény és a médiaalkotmány szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozó rendelkezéseinek megsemmisítését kérve. (Népszabadság 1. és 6. oldal)

Százezrek a Tahrír-téren

Százezrek tüntettek tegnap ismét a kairói Tahrír téren, ahol már két hete tartanak a Hoszni Mubarak lemondását követelő megmozdulások. Omar Szulejman alelnök újabb engedményeket jelentett be, de nem tudta lecsillapítani a tüntetőket. A téren táborozók közölték, keddenként és péntekenként újabb tömegmegmozdulásokat szerveznek. Közben Mubarak már reformokat ígér, s tárgyal az amerikaiakkal. (Népszava 8. oldal, Népszabadság 7. oldal, Magyar Nemzet 8. oldal)

2011. február 8.

Országértékelés – sok szimbólum, kevés konkrétum

2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve lesz, amikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés éve, míg 2014 a gyarapodás éve lesz – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök hétfői évértékelő beszédében. Orbán Viktor beszédének központi gondolata a megújulás volt. Elemzők szerint a konkrétumok majd jövő hét hétfőn, a miniszterelnöknek az országgyűlésben tervezett felszólalásában lesznek. (Népszava 1. és 3. oldal, Népszabadság 1-2. és 10. oldal, Magyar Hírlap 1-2-3. oldal, Magyar Nemzet 1., 3. és 7. oldal) A Népszabadság Vélemény rovatában olvasói leveletek közöl a témában. (15. oldal)

Leértékelődött a magyar EU-elnökség

Orbán Viktortól Merkel és Sarkozy ellopta a showt a hétvégi Brüsszeli csúcson, amikor bejelentették a kétsebességű Európa létrehozását, vagy új nevén a “versenyképességi paktum” megkötését. (Népszava 5. oldal)

Piacosítanák a bölcsődei rendszert

A bölcsőde szociális intézmény, igazságtalan, hogy a szerencsén vagy a kapcsolatokon múlik a bejutás. Ha nem piacosítják a rendszert, nem lesz elég férőhely, még uniós pénzből sem – mondta lapunknak Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte szó sincs arról, hogy a kormány háziasszonyszerepbe akarná kényszeríteni a nőket. (Népszabadság 1. és 4. oldal)

Hirtelen távozott az Alap vezére

Lemondott vezérigazgató posztjáról Fazekas Csaba. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója maga kérte távozását. Helyére Böröcz Istvánt nevezte ki a médiahatóság elnöke, Szalai Annamária. Egy korábban megjelentetett, nem hiteles ügynöklistán egyébként Böröcz neve is szerepel. Közben Brüsszelben tárgyaltak a médiatörvényről, csütörtökön küldik el az uniós szakértőknek az új szöveg első változatát. (Népszava 1-2. oldal, Népszabadság 3. oldal)

Új ”húsok” a közigazgatásban

Éppen egy hete állt munkába az a 270 fiatal, akik bejutottak a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programba. A reménybeli ifjú közszolgák aktívan részt vehetnek majd az EU-elnökségi munkában is. (Népszabadság 13. oldal)

Nem mindenre megoldás az eszközkezelő

105 ezer olyan kilencven napon túli adós van, aki nem tudja fizetni jelzáloghitelét, s emiatt került bajba. A kilakoltatási és árverezési moratórium lejártáig már csak két hónap van hátra, miközben napról napra nő a bajba jutottak száma. A kormány a helyzet rendezésére hozza létre a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot. A Banki és Végrehajtási Károsultak Informá¬ciós Irodája szerint az elgondolás jó, de nem elegendő, például az eszközkezelő 130 milliárd forintos kerete kevésnek bizonyulhat. (Magyar Hírlap 10. oldal)

Mubarak utódát keresik Kairóban

Az Egyesült Államok egyelőre tanácstalannak tűnik az egyiptomi válság megoldását illetően. Washington láthatóan nem támogatna egy gyors rendszerváltást, de már minden erejével azon dolgozik, hogy olyan megoldás szülessen, ami nem fenyegeti a közel-keleti régió biztonságát. Több jelölt is szóba jöhet Hoszni Mubarak utódaiként. (Népszava 8. oldal)

2011. február 7.

Hogyan lesz a semmiből egymillió?

Magyarország a hárommillió nem foglalkoztatott országa. A magas adók, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága, a növekvő szociális feszültségek mind-mind visszavezethetők arra, hogy az aktív korosztályokban csak minden második embernek van munkája. Mivel a középfokú végzettséggel vagy diplomával rendelkezők foglalkoztatottsága alig marad el az uniós átlagtól, ezért lényegesen több új munkahely csak akkor keletkezhet, ha olyanok tudnának tömegével elhelyezkedni, akiknek a munkaerő-piaci helyzete jelenleg szinte reménytelen. A felmérések szerint ebbe a csoportba tartoznak az alacsony képzettségűek, az ötvenen túliak és a kisgyerekes nők. Hogyan lesz ebből tíz év alatt egymillió új munkahely? (Népszabadság 4. oldal)

Törésvonal az EU-csúcson

Nem távozhatott túlzottan elégedetten az uniós állam- és kormányfők pénteki csúcsáról Angela Merkel és Nicolas Sarkozy, ugyanis az általuk bemutatott versenyképességi paktum számos kollégájuk nemtetszését váltotta ki. A német–francia javaslat értelmében a valutaunióban bevezetendő gazdaságpolitikai együttműködésben az eurózónán kívüli EU-tagállamok is részt vehetnek. Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő a csúcs másnapján úgy fogalmazott: kizárt, hogy az adórendszer összehangolásához csatlakozna Magyarország. Orbán Viktor szerint az adórendszerek harmonizálásával elveszne az ország versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben. (Világgazdaság 1. és 4. oldal)

Elemzők egyetértenek Orbánnal – 2020 előtt nem lesz eurónk

Magyarország és a többi térségi euróövezeti tagjelölt legkorábban 2019-2020-ban, sőt esetleg csak az azt követő évtizedben csatlakozhat az euróövezethez, és ha az uniós hatóságok az egyes tagállamokat sújtó adósságválság nyomán szigorítják az államadósság-rátával kapcsolatos maastrichti csatlakozási feltételek alkalmazását, azt elsősorban Magyarország szenvedheti meg – jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők. (Világgazdaság Online, Népszava 5. oldal, Magyar Hírlap 1. és 11. oldal)

Brüsszel várja a magyar reformcsomagot

Nagy kérdés, hogy a februárra ígért reformcsomagban mit tud letenni az asztalra a kormány, és arról mi lesz Olli Rehn pénzügy biztos véleménye, ez ugyanis befolyásolhatja, hogy a befektetői, üzleti világ milyen szemmel néz majd Magyarországra – mondja Andor László. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa szerint a nem szokványos eszközökkel próbálkozó magyar gazdaságpolitika hatékonyságát számosan megkérdőjelezik. (Népszava 1. és 13. oldal)

A hatalomkoncentráció megengedhetetlen

A kormány nem csökkenteni, hanem bővíteni szeretné az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács jogkörét – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A kereszténydemokrata politikus elárulta: az új alkotmány tervezetében már nem szerepel a sokat kritizált passzus, amely csak két egymás utáni parlamenti ciklus kétharmadával engedte volna meg az alaptörvény jövőbeni módosítását. (Magyar Hírlap 1-2. és 4. oldal)

De facto megszűnt a köztársaság

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk – idézte Mikes Kelemen egyik 1735-ben íródott levelét szombaton Debreczeni József. A közíró a Bibó István Közéleti Társaság emlékülésén azt mondta, hogy Magyarországon de facto megszűnt a demokrácia és a köztársaság, de ebbe a magyarok többsége nem fog beletörődni, mert szabadságban akar élni. (Népszava 1. és 3. oldal)

Hiányolják a női vezetőket

A cégvezetők körében nemek szerinti kvótát akar az EU, miközben Magyarországon ez még csak utópisztikus terv. Havi 30-40 ezer forintos fizetéskülönbség igazán elhanyagolható – volt olyan magyar cég, amely ezzel védekezett, amikor az Egyenlő Bánásmód Hatóság felelősségre vonta női vezetőik alacsonyabb bérezése miatt. Miközben Magyarországon a szükséges aláírások alig harmada gyűlt össze, így nem lesz népszavazás a parlamenti női kvótáról, az EU már nemcsak a politikában, hanem a gazdasági életben is szabályozná a hölgyek részvételét. (Világgazdaság 2. oldal)

Országértékelés a “megújulásunkról”

Magyarország megújul – ezt a címet kapta idén Orbán Viktor hagyományos országértékelője, amit a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére ma délután a Millenárison mond el. (Népszava Online, Magyar Nemzet 1., 3., 9. és 11. oldal)

A munka luxusa

„Rájöttem, hogy ez így nem fair. Hogy lehet az, hogy ők, akik nem szeretik a munkájukat, ugyanazon bértábla szerint kapják a pénzüket és ugyanannyit adóznak, mint én, aki szeretem? Hol itt az igazságosság???” A Népszabadság Vélemény rovatában Virágh Szabolcs, pedagógus írását olvashatják az érdeklődők. (15. oldal)

2011. február 5.

Utolsó simítások a stratégián

Hoffmann Rózsa elégedett azzal, amit elértek a felsőoktatási stratégia kidolgozásában. Az oktatásért felelős államtitkár lapunknak elmondta, egy kisebb viharon vannak túl, hiszen több oldalról is váratlan kritikákat fogalmaztak meg. Kifejtette, az előző évek gyakorlatával szemben az államtitkárság nem kész törvénytervezetekkel áll elő, hanem nyitott az egyeztetésre valamennyi szereplővel. (Magyar Hírlap 2. oldal)

Szócska: több pénz jut az egészségügyre az idén

Fenntarthatóbb lesz a hazai egészségügy az intézmények együttműködésével – mondta a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban megtartott tájékoztatón az egészségügyi államtitkár. A 2011-es költségvetésben egyhavi többlet van a tavalyihoz képest. (Magyar Hírlap 2. oldal) A Magyar Nemzet Vélemény rovata az egészségügyi hálapénzrendszer felszámolásáról ír. (6. oldal)

D-day Egyiptomban

Pénteken, a muszlim ima nagy napján, a mecsetekből a kairói terekre, illetve az egyiptomi városok központjába vonult a nép. Ezt a napot a „távozás napjának” kiáltották ki (Departure Day), míg az elnök hívei kinevezték a napot a hűség napjának. Nem volt kétséges, hogy kik voltak többségben. (Magyar Hírlap 6. oldal, Magyar Nemzet 1. és 9. oldal, Népszava 8. oldal)

Stabilitási tartalékalapra is szükség lesz

Stabilitási tartalékalap létrehozására tett javaslatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap Orbán Viktor miniszterelnöknek. A gazdasági tárca ugyanakkor közleményben szólította fel a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy gyakoroljon önkritikát a legutóbbi országjelentésében tett megállapítások miatt. (Magyar Hírlap 9. oldal, Magyar Nemzet 12. oldal, Népszava 1. és 4. oldal, Népszabadság 1. és 11. oldal)

Jobban fogunk élni az idén

Költségvetési szempontból semmilyen zavart nem okoz, hogy százkétezren maradnak a magán-nyugdíjrendszerben, hiszen a kormány konzervatív módon számolt ezzel a lehetősséggel – jelentette ki interjújában Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki szerint a költségvetés egyik legfőbb sarokpontja, hogy a hiány a nemzetgazdaság kibocsátásának három százaléka alatt maradjon. (Magyar Hírlap 11. oldal)

Egységes energiapiac 2014-re

Az unió gáz- és árampiacát 2014-re egységesíteni kell. A pénteki uniós csúcson a tagországok emellett megállapodtak arról is, hogy a jövő év január elsejétől konzultálnak Brüsszellel a kétoldalú energetikai megállapodások megkötéséről is. (Magyar Hírlap 9. oldal, Magyar Nemzet 9. oldal)

A stílus a politika

A Népszava Vélemény rovatában Mészáros Tamás publicista írását olvashatják el az érdeklődők a fővárosi kórházigazgatókkal kapcsolatos történésekről. (7. oldal)

A szolidaritás hasznáról

A témát Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 elnöke boncolgatja a Népszabadság Vélemény rovatában. (14. oldal)

2011. február 4.

Európai helyett kormányellenes akcióról írtak?

Hamisan az Orbán-kormány ellen szervezett demonstrációnak állította be a Népszava az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) régóta folytatott és hamarosan hazánkban is megtartandó összeurópai akciónapját. Ez azért is furcsa, mert az Orbán-kormány éppen a megszorítások elkerülése miatt hozott meg számos, nagy vitát kiváltó döntést, s ezekkel tért el több európai ország érdekvédők által bírált gyakorlatától. (Magyar Nemzet 1. és 3. oldal)

Indokolni kell az indokolatlan kirúgást

Érdemes bírósághoz fordulni, ha valakit indokolás nélkül menesztettek a közszolgálatból: munkajogászok szerint egy ilyen perben a kirúgott közszolgák helyzete a hazai szabályok, illetve az EU alapjogi chartája alapján sem reménytelen. Eddig egyébként a minisztériumokból jóval kevesebb embert távolítottak el, mint azt korábban sejtetni engedték. (Népszabadság 5. oldal)

Csak látszategyeztetés lesz az alkotmányról

Rövidesen, akár néhány héten belül megkezdődhet a társadalmi egyeztetés az új alkotmányról, ám erősen kérdéses, hogy ennek mekkora a tétje. Orbán Viktor kormányfő ugyanis szerdán azt mondta: az Alkotmánybíróság (Ab) sem változtathatja meg a nyugdíjrendszert, “ezt az alkotmányt ismerő és az alkotmányozásban résztvevő emberként mondom”. (Népszava 1. és 12. oldal) A Magyar Hírlap cikke az új alkotmány előkészítése kapcsán indított nemzeti konzultációról ír. (3. oldal)

Konzultációs játék értékelés előtt

Üzenjék meg az emberek, mi az, amiről szívesen hallanának az országértékelő beszédben – erre buzdítja híveit a Facebookon Orbán Viktor. A miniszterelnök február 7-én – hétfőn – a Millenárison értékel, szóvivője szerint ezt arra használja fel, hogy “Magyarország hangja, vagyis az emberek véleménye jusson kifejeződésre”. A szocialisták március 15-én az Olimpiai Parkban nagygyűlésen tiltakoznak majd a kormány politikája ellen. (Népszava 2. oldal)

Egészségügy: a kormányfő sakktáblája

Ismét raportra hívják a 12 fővárosi tulajdonú kórház vezetőjét – ezúttal Tarlós István rendelte magához őket. Bár a főpolgármester a minap megvédte őket attól, hogy helyettese kirúgja őket, úgy tudni: hosszú távon nincs maradásuk az intézmények élén. Az is előfordulhat azonban, hogy a menesztések már nem Tarlós, hanem a kormányzat vállát nyomják majd, noha a budapesti fenntartású kórházak állami átvételének ügye még koránt sem lefutott. Komoly érdekharc látszik kibontakozni Orbán Viktor erős emberei között a fővárosban és országosan is, ám a kormányfő még nem mondta ki a végső szót az egészségügy jövőjét illetően. (Népszava 1. és 13. oldal) Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint világos betegutakra és szakmai hie­rarchiára, valamint a feladatokkal arányos finanszírozásra van szükség. Szócska országjáró körútján a szűrések fontosságát is kiemelte. (Magyar Hírlap 2. oldal)

Lépések az Európai Egyesült Államok felé

Az eurózónán belüli együttműködés további erősítése és egy központi gazdasági kormányzás alapjainak a lerakása lesz a pénteki brüsszeli csúcs fő témája, ahol terítékre kerül még az egyiptomi helyzet, és a résztvevő állam- és kormányfők megvitatják a közös energetikai politikájukat is. (Népszava 5. oldal)

Torzíthatja a piacot az MTI tervezett ingyenessége

Máris ellenérzéseket váltott ki a Magyar Távirati Iroda anyagainak tervezett ingyenessé tétele; tegnap a Független Hírügynökség tiltakozott. Szerintük az, hogy áprilistól nem kell fizetni az állami pénzen fenntartott MTI híreiért és képeiért, versenyhátrányba hozza a kereskedelmi hírügynökségi piac valamennyi szereplőjét, és sérti a sajtószabadságot. (Népszava 1. és 3. oldal)

A valutaalap kockázatosnak tartja a kormány gazdasági stratégiáját

A középtávú stabilitást hiányolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap kiadott országjelentésében a magyar kormány gazdaságpolitikájából. Az IMF szakértői túl kockázatosnak tartják az Orbán-kabinet eddigi irányvonalát, s nem zavarta meg állásfoglalásukban őket az a kockázat, hogy néhány hét múlva az egész jelentésüket átírhatják, mert a kormányzat bejelenti középtávú csomagját. (Magyar Hírlap 1. és 10. oldal) A Magyar Nemzet sokkal pozitívabban ír az IMF értékeléséről. Szerintük bár az IMF kockázatokat is lát, de a magyar gazdaságpolitikáról több vonatkozásban elismerően nyilatkozott. (11. oldal) A Világgazdaság cikke szerint az IMF elsősorban a közszférán spórolna. (1. és 3. oldal)

Szó sem lehet a nyugdíjak csökkentéséről

A nyugdíjak értékét megőrizzük, nyugdíjcsökkenésről szó sem lehet – jelentette ki a miniszterelnök szóvivője tegnapi tájékoztatóján. Szijjártó Péter közölte: a nyugdíjkassza átláthatósága és egyensúlya a garancia arra, hogy minden nyugdíjas megkapja azt a nyugdíjat, amely jár neki. (Magyar Hírlap 11. oldal, Magyar Nemzet 3. oldal)

Az önkéntes pénztárak nyerhetnek a magán-nyugdíjrendszer reálhozamain

Kettős hatása lehet az önkéntes nyugdíjpénztárakra a magánkasszákkal kapcsolatos fejleményeknek: ezek erősíthetik és gyengíthetik is a harmadik pillért – mondta a Világgazdaságnak Szenes Zoltán, a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője, aki egyben a Stabilitás Pénztárszövetség önkéntes pénztári tagozatának is elnöke. Jelenleg 61 ilyen intézményt tart nyilván a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), ezek azonban meglehetősen heterogén intézmények: vannak köztük több százezer tagot tömörítő, pénzügyi intézmények által alapított óriás pénztárak, és kisebb munkáltatók által létrehozott, pár száz fős taglétszámú kasszák is. (10. oldal)

Erőszakba torkolló tüntetések

Egyiptomban a kormányellenes tüntetések tizedik napján elmérgesedett a helyzet, lövések dördültek a fővárosban. A halottak száma 300 fölé emelkedett, több ezren sérültek meg múlt hét kedd óta. Az erőviszonyok a Hoszni Mubarak párti tüntetőkkel kiegyenlítődtek, s már a hadsereg is közbelépett, hogy elválassza a két tábort, élőlánccal védve a kairói Tahrír téren táborozókat. (Népszava 1. és 8. oldal) A Népszabadság helyszíni tudósítójának beszámolóját közli. (1. és 7. oldal) A Magyar Hírlap szerint a Mubarak-párti tüntetők egyenesen vadásznak a külföldi újságírókra. A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) szervezet szerint az újságírók elleni támadások célja az, hogy leplezzék a cenzúrát és a megfélemlítést. (1., 3. és 6. oldal)

2011. február 3.

Parlament elé vonulhatnak az érdekvédők

Hatalmas tömegdemonstráción hívhatják fel hazánk és más uniós tagországok szakszervezetei, munkavállalói az Orbán-kormány figyelmét a társadalmi párbeszéd szükségességére – értesült a Népszava. (2. oldal) A hat hazai szakszervezeti konföderáció egységes kiállásra készül, bár végleges döntés csak a hónap közepén várható a lépésekről, melyekkel a kabinet eddigi együttműködés-deficitjét bírálnák. A jelek szerint az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkárát sem győzte meg a minap az Orbán Viktorral folytatott megbeszélés.

Polgárháborús hangulat Egyiptomban

Lövöldözés tört ki csütörtök hajnalban Kairóban, az al-Arabíja arab nyelvű hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint legalább négy kormányellenes tüntető vesztette életét, 13-an pedig megsebesültek a Tahrír téren. (Népszabadság 1. és 7. oldal, Világgazdaság 4. oldal, Népszava 1. és 8. oldal, Magyar Hírlap 6. oldal, Magyar Nemzet 1. és 8. oldal)

Orbán szerint szabad választás volt a nyugdíjpénztárak ügyében

Orbán Viktor szerint szabad volt a választás, és az eredményen az AB sem változtathat. Kétpilléressé vált a magyar nyugdíjrendszer, s a miniszterelnök szerint kár azt az illúziót kelteni, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel ez a helyzet megváltoztatható lenne. Év végére már egyéni számlás rendszer lesz, a nyugdíjkasszából pedig nem jut szociális kifizetésekre. (Népszabadság 1., 9. és 11. oldal, Népszava 1. és 13. oldal,

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Szakszervezeti tagdíjlevonásról a Klubrádióban

Csóti Csabát nyilatkozott a szakszervezeti tagdíjlevonást tiltó jogszabálymódosításról a Kluburádió Szolidaritás című műsorában. Meghallgatom a teljes Szolidarítás 2023. szeptember 27., szerdai c. műsorát.. Meghallgatom Csóti Csaba: Közalkalmazotti szakszervezetek helyzete c,

A SZEF tagszervezetei a Lakásmeneten

Küzdünk a közjó érdekében A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma mint a közszolgáltatásokban dolgozókat tömörítő szakszervezeti szövetség hosszú évek óta dolgozik együtt a lakhatásban érintett szervezetekkel, hogy megoldásokat találjanak az egyre mélyülő

Koreai delegációt fogadtunk

Koreai delegációt fogadott a SZEF küldöttsége, ahol az elmúlt 20 évben a tudatos szakszervezeti oktatással megerősített mozgalomról hallhattunk szaktársainktól. Hogyan tört ki az elnyomásból 20 éve a dél-koreai mozgalom? Hogyan

A lakhatási-és energiaválság lehetséges megoldásai

Beszámoló a Szolidáris Gazdaság Központ lakhatási válság műhely konferenciájáról 2023.09.20-21. Budapest A Szolidáris Gazdaság központ zártkörű műhely konferenciát tartott az Európában kialakult lakhatási-és energiaválság lehetséges megoldásairól. A szakszervezetek képviselői a