Aláírták a 2011-es bérmegállapodást

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. december 2-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. december 2-i ülésén a 2011. évi bértárgyalásokat folytatták a felek.

Napirend előtt:

1) Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a szakszervezeti oldal nevében a kormány korkedvezménnyel és korengedménnyel kapcsolatos terveire kérdezett rá. Emlékezetes, hogy a korkedvezményes nyugdíj idén lejáró szabályait két évvel meghosszabbította, azonban a szintén csak 2010. december 31-ig érvényes korengedményes nyugdíj körül még mindig nagy a bizonytalanság, és nem szeretnék, hogy a kormány hagyja kifutni ezt a jogintézményt.
A kormány képviselője válaszul elmondta, gondolkodnak rajta, hogy hogyan tudják beleilleszteni a jelenlegi nyugdíjrendszerbe a korengedményes nyugdíjat, amelynek fenntartásával a munkáltatók is egyetértenek. De a közeljövőben mindenképpen elkezdik a tárgyalásokat erről az oldalakkal.

2) A munkavállalói oldal soros elnökeként Pataky Péter, az MSZOSZ-elnök a Munkaerő-piaci Alap átalakítására vonatkozó jövőbeni kormányzati intézkedésekre kérdezett rá, mivel az alap irányító testületét a kormányalakítás óta nem hívták össze. Valamint a munkaügyi tanácsok tagjai között is nagy a bizonytalanság a jövőjüket illetően.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a 2011. január 1-jétől felálló kormányhivatalok szükségessé teszik a regionális szervezetek (köztük a munkaügyi tanácsok) rendszerének újragondolását. A MAT Irányító Testülete pedig ígérete szerint még az idén ülésezni fog, amelyen majd közösen áttekintik az alap átalakításának terveit is.

Napirend szerint:
1. napirendi pont: A 2011. évi bértárgyalások folytatása

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a munkáltatói oldal szóvivőjeként számaik ismertetését azzal kezdte, hogy elmondta: gesztusértékű bejelentésre szánta el magát az oldal, s az általa közölt számokkal valamennyi oldalon ülő munkáltatói szervezet egyetért, azzal a kikötéssel, hogy attól felfelé már nem térhetnek el.
Az elmúlt ülésen javasolt 77700 forint helyett 78000 forintos minimálbért javasolnak (ez 4500 forinttal magasabb a jelenleginél, ami 6,1 százalékos emelést jelent). A korábbi 93600 forintos garantált bérminimum-ajánlatuk helyett 94000 forintra emelnék a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra érvényes minimális bért (ez szintén 4500 forinttal magasabb a jelenleginél, ami 5,0 százalékos emelést jelent). A keresetajánlás tekintetében is elmozdultak a korábbi 3-4 százalékos ajánlatuktól, és 4-6 százalékos emelést javasolnak, amelyet elsősorban az alacsony és a közepes keresetűek esetében ajánlják.

Pataky Péter MSZOSZ-elnök a szakszervezeti oldal soros elnökeként jelezte: az oldal ennél magasabb számokkal jött az ülésre, de értékelik a munkaadók gesztusát, és hogy egységesek az ajánlások tekintetében, valamint szem előtt tartják, hogy nem akarnak ezektől a számoktól felfelé eltérni. Azt azonban elmondta, hogy a 4500 forintos minimálbér-emelési ajánlat 154 forintos nettó emelkedést jelent az ideihez képest, és erre rakódik még rá a 3,5 százalékra tervezett infláció hatása. Ezért a reálbér-veszteség elkerülése érdekében magasabb összegű emelésre lenne szükség.
Rövid tanácskozási szünet után Pataky Péter bejelentette: a szakszervezeti oldal még két záradékot fűzne a megállapodáshoz. Az egyik szerint az MSZOSZ habár nem ért maradéktalanul egyet a megállapodásban foglaltakkal, de nem akadályozza meg annak elfogadását. Valamint a megállapodás irányadó lenne a közszférában folyó bértárgyalások tekintetében is.
Ezen túl szövegszerű javaslata is volt a munkavállalóknak, miszerint vegyék bele a keresetajánlásról szóló részbe, hogy különösen az alacsonyabb kereseti kategóriákban javasolják a magasabb szintű emelést.

Ezután Borsik János is jelezte, hogy konföderációja szintén záradékba venné: nem értenek egyet a megállapodással, de nem akadályozzák annak elfogadását.

Dávid Ferenc a munkáltatók nevében határozottan elutasította a közszféra belefoglalását a megállapodás szövegébe, s azzal sem ért egyet, hogy kikössék, a javasolt kereteken belül melyik jövedelmi kategóriában mennyit emeljenek a munkáltatók jövőre. Utóbbival kapcsolatban Pataky Péter azzal próbálta feloldani a kérdést, hogy az szerepeljen a megállapodás szövegében: „átlagosan 4-6 százalékos növekedést” ajánl az OÉT a vállalkozási szférában. A záradékra tett javaslatukat pedig úgy módosítaná: „A munkavállalói oldal az adó- és járulékváltozások negatív hatásai miatt továbbra is fenntartja a reálpozíció megtartására vonatkozó igényét. Ugyanezt irányadónak tartja a közszféra vonatkozásában is.” A munkaadók azonban továbbra is elutasították a közszférára való bármilyen utalás belekerüljön a szövegbe, mondván, hogy nem szerencsés kiemelni egy-egy ágazatot, mivel a megállapodás az egész gazdaságra vonatkozik. Kijelentették: amennyiben a szakszervezeti oldal ezt így akarja elfogadni, akkor nem írják alá a megállapodást.

Czomba Sándor is csatlakozott a munkaadók véleményéhez, mondván: a közszférában folyó tárgyalásoknak megvannak a maga fórumai, ezért nem kellene az OÉT elé hozni a szektoriális problémákat. Valamint arra kérte az oldalakat, hogy a záradékban a szövegszerű megállapodáshoz kapcsolódó észrevételeket tegyenek, és ebben a formában fejtsék ki a véleményüket egy adott problémáról. Borsik János szerint azonban a záradék forma éppen a vélemények kinyilvánítására szolgál és nincs hatása magára a megállapodásra.

Pataky Péter javasolta, hogy amennyiben nem akarnak kiemelni egy-egy ágazatot és a teljes gazdaságra vonatkozóan beszélnek, akkor kerüljön ki a megállapodás szövegéből az a rész, hogy a keresetek növelését a vállalkozási szférában ajánlják, és az mindenkire vonatkozzon. Horváth Lajos a Liga képviseletében hozzátette: ahogyan az adott munkahelyek folyó tárgyalásokon konkretizálódik, hogy az ajánlást hogyan valósítják meg, úgy a közszféra tekintetében is az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácson dől el, hogy az ajánlás konkrétan mit fog jelenteni. Ezért arra kérte a munkaadókat és a kormányt, hogy ne tegyenek különbséget a munkavállalók között aszerint, hogy közszférában vagy vállalkozási szférában dolgoznak.

A vita lezárásaként Pataky Péter azt ajánlotta, hogy a záradék mondata hangozzon úgy: „A munkavállalói oldal az adó- és járulékváltozások negatív hatásai miatt fenntartja valamennyi munkavállalóra nézve a reálpozíció megtartására vonatkozó igényét.”
Így tehát a záradékban – ha áttételesen is, de – megjelennek benne a közszférában dolgozók is, hiszen őket is beleértik a „valamennyi munkavállalóba”.

Mivel mind a munkaadói, mind a kormányzati oldal elfogadta ezt a módosítást, így a felek aláírták a megállapodást.
A kormány részéről Czomba Sándor, a munkaadók részéről Zs. Szőke Zoltán, a szakszervezetek részéről pedig Pataky Péter hitelesítette kézjegyével a dokumentumot.

Pataky Péter az aláírás után kifejezte abbéli reményét, hogy a munkaadók úgy értelmezik az ajánlást, hogy a jövőben egyetlen munkavállaló se járjon rosszabbul, mint az idén.
Zs. Szőke Zoltán pedig kiemelte, hogy – köszönhetően az informális tárgyalások eredményességének és az oldalak rugalmasságának – ilyen rövid idő alatt még sohasem született bérmegállapodás.
Czomba Sándor megköszönte a másik két oldal tárgyalások során tanúsított partnerségét, s mint fogalmazott: fontos üzenetnek tartja a három oldal megállapodását, s reméli, hogy a jövőben is együtt tudnak működni minden olyan kérdésben, amely a magyar gazdaság növekedési pályára állítását és a foglalkoztatás növekedését segíti elő.

Budapest, 2010. december 2.

Összeállította: Antal Dóra sajtótitkár

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk