Aláírták a 2011-es bérmegállapodást

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. december 2-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. december 2-i ülésén a 2011. évi bértárgyalásokat folytatták a felek.

Napirend előtt:

1) Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a szakszervezeti oldal nevében a kormány korkedvezménnyel és korengedménnyel kapcsolatos terveire kérdezett rá. Emlékezetes, hogy a korkedvezményes nyugdíj idén lejáró szabályait két évvel meghosszabbította, azonban a szintén csak 2010. december 31-ig érvényes korengedményes nyugdíj körül még mindig nagy a bizonytalanság, és nem szeretnék, hogy a kormány hagyja kifutni ezt a jogintézményt.
A kormány képviselője válaszul elmondta, gondolkodnak rajta, hogy hogyan tudják beleilleszteni a jelenlegi nyugdíjrendszerbe a korengedményes nyugdíjat, amelynek fenntartásával a munkáltatók is egyetértenek. De a közeljövőben mindenképpen elkezdik a tárgyalásokat erről az oldalakkal.

2) A munkavállalói oldal soros elnökeként Pataky Péter, az MSZOSZ-elnök a Munkaerő-piaci Alap átalakítására vonatkozó jövőbeni kormányzati intézkedésekre kérdezett rá, mivel az alap irányító testületét a kormányalakítás óta nem hívták össze. Valamint a munkaügyi tanácsok tagjai között is nagy a bizonytalanság a jövőjüket illetően.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a 2011. január 1-jétől felálló kormányhivatalok szükségessé teszik a regionális szervezetek (köztük a munkaügyi tanácsok) rendszerének újragondolását. A MAT Irányító Testülete pedig ígérete szerint még az idén ülésezni fog, amelyen majd közösen áttekintik az alap átalakításának terveit is.

Napirend szerint:
1. napirendi pont: A 2011. évi bértárgyalások folytatása

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a munkáltatói oldal szóvivőjeként számaik ismertetését azzal kezdte, hogy elmondta: gesztusértékű bejelentésre szánta el magát az oldal, s az általa közölt számokkal valamennyi oldalon ülő munkáltatói szervezet egyetért, azzal a kikötéssel, hogy attól felfelé már nem térhetnek el.
Az elmúlt ülésen javasolt 77700 forint helyett 78000 forintos minimálbért javasolnak (ez 4500 forinttal magasabb a jelenleginél, ami 6,1 százalékos emelést jelent). A korábbi 93600 forintos garantált bérminimum-ajánlatuk helyett 94000 forintra emelnék a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra érvényes minimális bért (ez szintén 4500 forinttal magasabb a jelenleginél, ami 5,0 százalékos emelést jelent). A keresetajánlás tekintetében is elmozdultak a korábbi 3-4 százalékos ajánlatuktól, és 4-6 százalékos emelést javasolnak, amelyet elsősorban az alacsony és a közepes keresetűek esetében ajánlják.

Pataky Péter MSZOSZ-elnök a szakszervezeti oldal soros elnökeként jelezte: az oldal ennél magasabb számokkal jött az ülésre, de értékelik a munkaadók gesztusát, és hogy egységesek az ajánlások tekintetében, valamint szem előtt tartják, hogy nem akarnak ezektől a számoktól felfelé eltérni. Azt azonban elmondta, hogy a 4500 forintos minimálbér-emelési ajánlat 154 forintos nettó emelkedést jelent az ideihez képest, és erre rakódik még rá a 3,5 százalékra tervezett infláció hatása. Ezért a reálbér-veszteség elkerülése érdekében magasabb összegű emelésre lenne szükség.
Rövid tanácskozási szünet után Pataky Péter bejelentette: a szakszervezeti oldal még két záradékot fűzne a megállapodáshoz. Az egyik szerint az MSZOSZ habár nem ért maradéktalanul egyet a megállapodásban foglaltakkal, de nem akadályozza meg annak elfogadását. Valamint a megállapodás irányadó lenne a közszférában folyó bértárgyalások tekintetében is.
Ezen túl szövegszerű javaslata is volt a munkavállalóknak, miszerint vegyék bele a keresetajánlásról szóló részbe, hogy különösen az alacsonyabb kereseti kategóriákban javasolják a magasabb szintű emelést.

Ezután Borsik János is jelezte, hogy konföderációja szintén záradékba venné: nem értenek egyet a megállapodással, de nem akadályozzák annak elfogadását.

Dávid Ferenc a munkáltatók nevében határozottan elutasította a közszféra belefoglalását a megállapodás szövegébe, s azzal sem ért egyet, hogy kikössék, a javasolt kereteken belül melyik jövedelmi kategóriában mennyit emeljenek a munkáltatók jövőre. Utóbbival kapcsolatban Pataky Péter azzal próbálta feloldani a kérdést, hogy az szerepeljen a megállapodás szövegében: „átlagosan 4-6 százalékos növekedést” ajánl az OÉT a vállalkozási szférában. A záradékra tett javaslatukat pedig úgy módosítaná: „A munkavállalói oldal az adó- és járulékváltozások negatív hatásai miatt továbbra is fenntartja a reálpozíció megtartására vonatkozó igényét. Ugyanezt irányadónak tartja a közszféra vonatkozásában is.” A munkaadók azonban továbbra is elutasították a közszférára való bármilyen utalás belekerüljön a szövegbe, mondván, hogy nem szerencsés kiemelni egy-egy ágazatot, mivel a megállapodás az egész gazdaságra vonatkozik. Kijelentették: amennyiben a szakszervezeti oldal ezt így akarja elfogadni, akkor nem írják alá a megállapodást.

Czomba Sándor is csatlakozott a munkaadók véleményéhez, mondván: a közszférában folyó tárgyalásoknak megvannak a maga fórumai, ezért nem kellene az OÉT elé hozni a szektoriális problémákat. Valamint arra kérte az oldalakat, hogy a záradékban a szövegszerű megállapodáshoz kapcsolódó észrevételeket tegyenek, és ebben a formában fejtsék ki a véleményüket egy adott problémáról. Borsik János szerint azonban a záradék forma éppen a vélemények kinyilvánítására szolgál és nincs hatása magára a megállapodásra.

Pataky Péter javasolta, hogy amennyiben nem akarnak kiemelni egy-egy ágazatot és a teljes gazdaságra vonatkozóan beszélnek, akkor kerüljön ki a megállapodás szövegéből az a rész, hogy a keresetek növelését a vállalkozási szférában ajánlják, és az mindenkire vonatkozzon. Horváth Lajos a Liga képviseletében hozzátette: ahogyan az adott munkahelyek folyó tárgyalásokon konkretizálódik, hogy az ajánlást hogyan valósítják meg, úgy a közszféra tekintetében is az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácson dől el, hogy az ajánlás konkrétan mit fog jelenteni. Ezért arra kérte a munkaadókat és a kormányt, hogy ne tegyenek különbséget a munkavállalók között aszerint, hogy közszférában vagy vállalkozási szférában dolgoznak.

A vita lezárásaként Pataky Péter azt ajánlotta, hogy a záradék mondata hangozzon úgy: „A munkavállalói oldal az adó- és járulékváltozások negatív hatásai miatt fenntartja valamennyi munkavállalóra nézve a reálpozíció megtartására vonatkozó igényét.”
Így tehát a záradékban – ha áttételesen is, de – megjelennek benne a közszférában dolgozók is, hiszen őket is beleértik a „valamennyi munkavállalóba”.

Mivel mind a munkaadói, mind a kormányzati oldal elfogadta ezt a módosítást, így a felek aláírták a megállapodást.
A kormány részéről Czomba Sándor, a munkaadók részéről Zs. Szőke Zoltán, a szakszervezetek részéről pedig Pataky Péter hitelesítette kézjegyével a dokumentumot.

Pataky Péter az aláírás után kifejezte abbéli reményét, hogy a munkaadók úgy értelmezik az ajánlást, hogy a jövőben egyetlen munkavállaló se járjon rosszabbul, mint az idén.
Zs. Szőke Zoltán pedig kiemelte, hogy – köszönhetően az informális tárgyalások eredményességének és az oldalak rugalmasságának – ilyen rövid idő alatt még sohasem született bérmegállapodás.
Czomba Sándor megköszönte a másik két oldal tárgyalások során tanúsított partnerségét, s mint fogalmazott: fontos üzenetnek tartja a három oldal megállapodását, s reméli, hogy a jövőben is együtt tudnak működni minden olyan kérdésben, amely a magyar gazdaság növekedési pályára állítását és a foglalkoztatás növekedését segíti elő.

Budapest, 2010. december 2.

Összeállította: Antal Dóra sajtótitkár

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és