Nem közelednek az álláspontok

Úgy tűnik, messze van még a megállapodás a szakszervezetek és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és a béremelés mértéke tekintetében…

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a Szakszervezetek.hu értesülése szerint minimálbér-ügyben tovább nőtt a különbség az álláspontok között, ugyanakkor sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal nem szeretné hagyni, hogy megegyezés hiányában a kormány határozza meg a jövő évi minimálbér, illetve garantált bérminimum értékét.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott: az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése és a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése miatt jelenleg rosszabbak a tárgyalási feltételek, mint amikor megkezdték a tárgyalásokat. Emellett a kormány nem veszi figyelembe a különadók inflációs hatását, egyes szektorokban már most elbocsátásokkal reagáltak költségeik növekedésére a munkaadók. A szakszervezetek szerint 10 százalék körüli bruttó béremelés tüntethetné el a munkavállalói veszteségeket.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta: konföderációja a reálkereset-növelési követelését reálkereset-szinten tartásra módosította, ráadásul az országos bérajánlásnál a sávos emelésbe is hajlandóak belemenni. Gaskó István, a Liga elnöke szerint a munkavállalói oldal egységes abban, hogy sem reálkereset-veszteséget nem hajlandó elfogadni, sem pedig a családi adókedvezményt nem veszi figyelembe a tárgyalásokon, hiszen az szociális kérdés, nincs köze a bérügyekhez.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint azonban a munkaadói oldal elfogadhatatlannak tartja, hogy a prognosztizált 3,5 százalékos infláció, a járulékemelés, az szja-szabályok változásának kedvezőtlen hatásait teljes mértékben a munkáltatók kompenzálják a magasabb minimálbérrel és garantált bérminimummal, mivel ez legalább 10 százalékos emelést feltételezne. Úgy véli, hogy egy „pengeélen táncoló” gazdaságban nem lehet arról szó, hogy akár hét százalékkal vagy ennél nagyobb mértékben emelkedjen a minimálbér.

A kormány a költségvetés tervezeténél az általa eredetileg az OÉT-nak benyújtott értékekkel számolt. Ha annál nagyobb mértékű minimálbér-, illetve garantált szakmai bérminimum-emelést sikerülne elérniük a munkavállalóknak, az állam is nehéz helyzetbe kerülhet a meglehetősen szűk mozgásteret engedő büdzsé bérköltségeket érintő fejezeteinél, illetve az állami vállalatok OÉT-megállapodásra épülő kollektív szerződései miatt. A minimálbér 4,5 százalékos emelése helyett a szakszervezeti számítások szerint legalább 5,3 százalékos minimálbér- és 4,1 százalékos garantált bérminimum-, illetve az országos bérajánlásnál legalább 5 százalékos emelés kellene ahhoz, hogy legalább a nominálszintet tartani lehessen a legalacsonyabb fizetési kategóriákba tartozóknál. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint mindenesetre jól haladnak a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások.

Forrás: Szakszervezetek.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk