Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. november 5-i üléséről
Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. november 5-i ülésén „a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről” szóló előterjesztésről tárgyaltak a felek, valamint megkezdték a 2011. évi bértárgyalásokat.
1. napirendi pont: Előterjesztés a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetést ismertetve elmondta: ez az első költségvetés, amely betartja a 2004-es EU-csatlakozásunkkor vállalt stabilitási egyezményben foglalt 3 százalék alatti hiányt. Míg a 2011-es büdzsé külső gazdasági környezete lényegében megegyezik a 2010-essel, addig a belső környezetben alapvető változás, szemléletváltás tapasztalható a kormányváltás miatt. A megszorítások gazdaságpolitikája helyett takarékosságot, hatékonyságot növelő strukturális reformokat hajt végre a kormány.
A jövő évi költségvetésnek (a „talpraállás” költségvetésének, ahogyan a miniszter úr nevezte) 3 fő sarokszáma van, amitől nem lehet eltérni:
- 3 százalékos gazdasági növekedés
- 3,5 százalékos infláció (amely a jövőben várhatóan folyamatosan csökkenő pályán lesz)
- államadósság csökkentése
A miniszter úr szerint biztató, hogy minden fontos területen javulás lesz jövőre, a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kassza hiánya miatt azonban strukturális egyensúlytalanság alakulhat ki a költségvetésben. Ennek elkerülése érdekében vezeti be a kormány átmeneti jelleggel a külön- és válságadókat, a bankadót, és emiatt van szükség a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszatartására is. Azonban ha teljesül a kormány ígérete és létrejön egymillió új munkahely az elkövetkező évtizedben, akkor ez az egyensúlytalanság megszűnik.
Az Alkotmánybíróság különadóval kapcsolatos döntésére reagálva Matolcsy elmondta: ha az alkotmányellenes, akkor a bankadót és a válságadókat is annak találná a testület, ez viszont komoly költségvetési kockázatot jelentene. A kormány pedig nem engedheti, hogy egy „kis jogszabályi értelmezés” megakadályozza a költségvetési politikáját. Természetesen a kormány azzal is tisztában van, hogy a válságadók sokszor brutális beavatkozást jelentenek egy-egy ágazat jövedelmi viszonyaiba, de ezeket Matolcsy átmenetinek nevezte, mivel utána már a növekedésnek köszönhetően fenntartható lesz az egyensúly.
További számokat ismertetve a miniszter úr tájékoztatta az oldalakat, hogy a kormány 2015-ig 400 ezer új adózó munkahely létrehozásával, 2011-ben pedig 600-800 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számol.
Pataky Péter MSZOSZ-elnök soros elnökként a munkavállalói oldal nevében reagálva elmondta: a szakszervezetek aggódnak a 3 százalékos GDP teljesüléséért, mivel nem látják, hogy mitől indulna be a belső gazdaság. A foglalkoztatásnál sem látják, hogy mitől növekedne, ráadásul a jövő évi büdzsé az idei foglalkoztatási rátával számol.
A magánnyugdíj-pénztári befizetések elvonásával kapcsolatban az az oldal véleménye, hogy mielőbb meg kellene kezdeni a tárgyalásokat az új nyugdíjrendszer kialakításáról, mivel a kormány jelenlegi intézkedése pusztán a költségvetés kiegyensúlyozására szolgál.
A közszféra létszám- és kereseti viszonyainak átalakításával kapcsolatban arra kérte a miniszter urat, hogy értelmezze az egymásnak ellentmondó kijelentéseket. Míg a költségvetés tervezetének sajtótájékoztatón való bemutatásakor Matolcsy 25-30 ezer fős leépítésről beszélt a teljes közszféra tekintetében, addig magában az előterjesztésben az 5 és 10 százalékos leépítés csak a központi közigazgatási szervekre és azok háttérintézményeire, tehát egy jóval szűkebb körre vonatkozik.
Az Alkotmánybírósággal való összeütközés kapcsán Pataky arra kérte a kormányt, hogy találjanak alkotmányos megoldást a válságadók beszedésére, mert a jelenleginek nagyon rossz az üzenete, és ez túlmutat a költségvetés ügyén.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint azonban bocsánatos bűn, ha a kormány azért változtatja meg a jelenlegi alkotmányos kereteket, mert az a munkavállalók érdekeit sérti.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a munkaadói oldal nevében üdvözölte a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, azonban az oldal nem látja pontosan, hogy 2011 után hogyan lesz tartható az egyensúly. Az átmeneti bevételi intézkedésekkel akkor egyet tudnak érteni, ha a kiadási oldalt féken tartják a jövőben is és megreformálják a nem hatékony rendszereket. Azonban kifogásolta, hogy bizonyos szervek, intézmények költségvetésébe még mindig beletervezik az általuk kivetett bírságokat is, arra ösztönözve ezzel a szerveket, hogy aktívabbak legyenek ezen a téren.
A nyugdíjrendszerről ők is szívesen vennék, ha tárgyalhatnának a kormánnyal, s átalakítanák a kiadási oldalt is, amelynél a jóléti kiadások 60 százalékos aránya kiemelkedően magas még régiós összehasonlításban is. Ehelyett a vállalkozások fejlesztésére, gazdaságélénkítésre fordítanának többet.
A kétszer 4 órás osztott munkaidejű és a részmunkaidős foglalkoztatást tudják támogatni a jövőben is. Örömmel veszik, hogy az OÉT támogatása is szerepel a jövő évi költségvetésben (habár majd’ a fele összeggel, mint idén), mivel ez a munkáltatói oldal szerint garancia lehet a tanács fenntartására.
Válaszában Matolcsy György elmondta: a jövő évi növekedés alapja a munka és a tőke, befektetések lesznek, de a munkahelyek számának növekedésére csak 2012-13-ban számít a kormány számottevően. Azonban ez nem azt jelenti, hogy már a jövő évi büdzsében ne lennének a foglalkoztatás bővülését elősegítő lépések. Emellett a gazdasági növekedést segítheti az szja átrendeződésből maradó pénz miatti fogyasztás-bővülés gazdaságélénkítő hatása, az előtakarékosság segítése révén a lakáspiac és építőipar bővülése, vagy a Széchenyi Pihenőkártya révén a belföldi turizmus élénkülése. De a kormány az uniós forrásokat is igyekszik átcsoportosítani növekedésre és munkahelyteremtésre, azonban azt még nem lehet megmondani, hogy ennek konkrétan milyen hatása lesz a jövő évi foglalkoztatásra.
A nyugdíjrendszer átalakításánál a kormány alapvetően a kétpilléres felépítést preferálja, tehát az állami mellett az önkéntes magánnyugdíj-pénztári rendszer működne csak. De megadják a szabad választás jogát, azonban a jelenlegi rendszert kudarcosnak nevezte.
A közszférában valóban 25-30 ezres leépítés várható, mivel csak a kisebb rendszernél lehet tartani az 5 százalékos átlagos keresetnövekedést. A szféra természetes fogyása (nyugdíjazás, egyéb okok miatt) 20 ezer fő évente, ehhez jön hozzá a 3-4 ezres további fogyás. Azonban lesznek olyan területek, ahol nem lesz leépítés, például az egészségügy, az oktatás terén vagy a rendőrségnél.
Az alkotmány módosításával kapcsolatban a miniszter úr elmondta, hogy a kormány szerint jelenleg átmeneti időszakban, konszolidáció közben vagyunk, ezért a módosítgatások, de az új alkotmány már stabil lesz, ahhoz ragaszkodni fognak és nem módosítják annyiszor. Ettől függetlenül a bankadót érintően a magyar uniós elnökségi félévben javaslatot fognak tenni egy európai szintű megoldásra.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette: amennyiben nem valósul meg a kormány által előrejelzett 1 millió új munkahely, akkor valamennyi probléma megmarad.
2. napirendi pont: Előterjesztés a 2011. évi bértárgyalások megkezdéséről
Matolcsy György röviden ismertette az oldalaknak a kormány javaslatát. Eszerint:
- a minimálbérnél legalább 4,5 százalékos,
- a garantált bérminimumnál legalább 3,4 százalékos,
- a keresetajánlásnál pedig legalább 5 százalékos emelést tartanak kívánatosnak.
A számításoknál 3 tényezőt vettek figyelembe: a 3,5 százalékra tervezetett inflációt, az szja rendszerének átalakításából eredő hatásokat, illetve a jövő évi gazdasági növekedést. A kormány november végéig szeretne megállapodni az oldalakkal, de azt szeretné, ha a munkaadók és a munkavállalók képviselői kétoldalú, informális tárgyalásokon egyeztetnének, közelítenék az álláspontjaikat és a kormány csak a végén csatlakozna hozzájuk.
Pataky Péter a szakszervezeti oldal nevében arról érdeklődött, hogy az szja-t módosító javaslatuk (miszerint a szuperbruttót és az adójóváírást együttesen kellene kivezetni a rendszerből, így senkit nem érne veszteség) miért nem került befogadásra. Mivel jelen állapotában a kormány ajánlatát kevésnek tartják, az csupán az szja-módosításból eredő hátrányok kiküszöbölésére elég, de nem idéz elő keresetnövekedést. Márpedig ha a kormány is a GDP, a termelékenység növekedésével számol, akkor a szakszervezetek számára érthetetlen, hogy ez miért nem jelenik meg a bérekben. Ezért azt javasolják, hogy a reálkereset legalább a termelékenység növekedésével és az infláció mértékével nőjön, emellett elfogadhatatlannak tartják, hogy jövőre ismét tovább romoljon a minimálbér és a garantált bérminimum aránya.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a munkáltatói oldal szóvivőjeként elmondta: egyetértenek a minimálbér és a garantált bérminimum intézményének fenntartásával, de nem fogadják el a szakszervezetek azon érvelését, miszerint a kiindulópont a reál nulla pozíció lenne. A tárgyalások kiindulópontjának a jelenlegi helyzetet tartják, és ez alapján elfogadható számukra a kormány ajánlata.
Őri János a Nemzetgazdasági Minisztérium nevében válaszolt az oldalak felvetéseire. Mint mondta: az 5 százalékos keresetnövekedéssel 2 százalékos reálkereset-növekedés érhető el a versenyszférában, és ebben még nincs is benne a családi adókedvezmény, illetve az a kereseti sáv, ahol az szja pluszt hoz jövőre. A garantált bérminimum kisebb mértékű emelését az indokolta, hogy nettó értékben az arányosság így is fennmarad, illetve a versenyszférában ennek a túl magas szintje komoly problémát okozna.
Czomba Sándor szerint a kormány legfőbb szempontja az volt, hogy jövőre senki ne járjon rosszabbul az adórendszer átalakítása miatt. Az állam a saját berkeiben szeretne példát mutatni a versenyszférának a béremelés tekintetében is, azonban a közszféra kereseti viszonyainak jövő évi alakulásáról az OKÉT keretein belül egyeztetnének.
Ezután megismételte Matolcsy György azon kérését, miszerint a kormány kiszállna a bértárgyalásokból és az oldalakra bízná az egymás közti egyeztetést, s csak ha megegyezés közeli állapotba kerültek, akkor hívná újra össze az OÉT-et.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke arra kérte a kormányt, hogy kezelje adottságként a majd’ 700 ezer fős közszférát, s figyelmeztetett: amennyiben a kormány által ígért „legalább” nem jelenik meg a közszférában, elkerülhetetlen, hogy az OÉT is foglalkozzon a kérdéssel. Mivel 2007. január 1-je óta a közszféra kereseti viszonyai a bérbefagyasztásnak köszönhetően változatlanok, ezért szeretné, ha bizonyos szempontok és értékek valamennyi munkavállaló esetében – így a közszférában is – megjelennének.
Pataky Péter még egyszer megismételte, hogy a szakszervezetek számára a nettó érték a kiindulási alap, a jelenlegi ajánlat azonban csak azt a hátrányt kompenzálja, amit a kormány a munkavállalóknak okoz. Ezért továbbra is bíznak abban, hogy a kedvező gazdasági kilátások miatt lehetőség nyílik a reálkereset-növekedésre.
Dávid Ferenc arra kérte a kormány képviselőit, hogy továbbra is vegyenek részt az egyeztetéseken, mivel a kormány előterjesztőként lépett elő. Azt javasolta, hogy oldalanként 2-3 fő részvételével folytassanak informális háromoldalú tárgyalásokat, hogy közelebb kerüljenek az álláspontok.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke és a munkaadói oldal soros elnöke szerint már a jövő hét pénteken (november 12-én) sor kerülhetne az első ilyen informális egyeztetésre.
Napirend után:
Horváth Lajos a Liga képviseletében arra volt kíváncsi, hogy a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének ülését mikor hívja össze a kormány. Ugyanis a kormányváltás óta többszöri kérés ellenére sem történt ez meg, holott jogszabályi kötelezettsége lenne rá a kormánynak.
Czomba Sándor elmondta: a regionális struktúra átalakításával a MAT is átalakul, de hamarosan kezdeményezni fogják az összehívását. Addig is várják az oldalak írásos javaslatait ahhoz, hogy hogyan tudnák minél hatékonyabban működtetni a testületet.
Budapest, 2010. november 5.
Összeállította: Antal Dóra sajtótitkár
