„Talpraállás” költségvetése fogyó közszférával

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. november 5-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. november 5-i ülésén „a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről” szóló előterjesztésről tárgyaltak a felek, valamint megkezdték a 2011. évi bértárgyalásokat.

1. napirendi pont: Előterjesztés a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetést ismertetve elmondta: ez az első költségvetés, amely betartja a 2004-es EU-csatlakozásunkkor vállalt stabilitási egyezményben foglalt 3 százalék alatti hiányt. Míg a 2011-es büdzsé külső gazdasági környezete lényegében megegyezik a 2010-essel, addig a belső környezetben alapvető változás, szemléletváltás tapasztalható a kormányváltás miatt. A megszorítások gazdaságpolitikája helyett takarékosságot, hatékonyságot növelő strukturális reformokat hajt végre a kormány.
A jövő évi költségvetésnek (a „talpraállás” költségvetésének, ahogyan a miniszter úr nevezte) 3 fő sarokszáma van, amitől nem lehet eltérni:

  • 3 százalékos gazdasági növekedés
  • 3,5 százalékos infláció (amely a jövőben várhatóan folyamatosan csökkenő pályán lesz)
  • államadósság csökkentése

A miniszter úr szerint biztató, hogy minden fontos területen javulás lesz jövőre, a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kassza hiánya miatt azonban strukturális egyensúlytalanság alakulhat ki a költségvetésben. Ennek elkerülése érdekében vezeti be a kormány átmeneti jelleggel a külön- és válságadókat, a bankadót, és emiatt van szükség a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszatartására is. Azonban ha teljesül a kormány ígérete és létrejön egymillió új munkahely az elkövetkező évtizedben, akkor ez az egyensúlytalanság megszűnik.
Az Alkotmánybíróság különadóval kapcsolatos döntésére reagálva Matolcsy elmondta: ha az alkotmányellenes, akkor a bankadót és a válságadókat is annak találná a testület, ez viszont komoly költségvetési kockázatot jelentene. A kormány pedig nem engedheti, hogy egy „kis jogszabályi értelmezés” megakadályozza a költségvetési politikáját. Természetesen a kormány azzal is tisztában van, hogy a válságadók sokszor brutális beavatkozást jelentenek egy-egy ágazat jövedelmi viszonyaiba, de ezeket Matolcsy átmenetinek nevezte, mivel utána már a növekedésnek köszönhetően fenntartható lesz az egyensúly.
További számokat ismertetve a miniszter úr tájékoztatta az oldalakat, hogy a kormány 2015-ig 400 ezer új adózó munkahely létrehozásával, 2011-ben pedig 600-800 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számol.

Pataky Péter MSZOSZ-elnök soros elnökként a munkavállalói oldal nevében reagálva elmondta: a szakszervezetek aggódnak a 3 százalékos GDP teljesüléséért, mivel nem látják, hogy mitől indulna be a belső gazdaság. A foglalkoztatásnál sem látják, hogy mitől növekedne, ráadásul a jövő évi büdzsé az idei foglalkoztatási rátával számol.
A magánnyugdíj-pénztári befizetések elvonásával kapcsolatban az az oldal véleménye, hogy mielőbb meg kellene kezdeni a tárgyalásokat az új nyugdíjrendszer kialakításáról, mivel a kormány jelenlegi intézkedése pusztán a költségvetés kiegyensúlyozására szolgál.
A közszféra létszám- és kereseti viszonyainak átalakításával kapcsolatban arra kérte a miniszter urat, hogy értelmezze az egymásnak ellentmondó kijelentéseket. Míg a költségvetés tervezetének sajtótájékoztatón való bemutatásakor Matolcsy 25-30 ezer fős leépítésről beszélt a teljes közszféra tekintetében, addig magában az előterjesztésben az 5 és 10 százalékos leépítés csak a központi közigazgatási szervekre és azok háttérintézményeire, tehát egy jóval szűkebb körre vonatkozik.
Az Alkotmánybírósággal való összeütközés kapcsán Pataky arra kérte a kormányt, hogy találjanak alkotmányos megoldást a válságadók beszedésére, mert a jelenleginek nagyon rossz az üzenete, és ez túlmutat a költségvetés ügyén.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint azonban bocsánatos bűn, ha a kormány azért változtatja meg a jelenlegi alkotmányos kereteket, mert az a munkavállalók érdekeit sérti.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a munkaadói oldal nevében üdvözölte a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, azonban az oldal nem látja pontosan, hogy 2011 után hogyan lesz tartható az egyensúly. Az átmeneti bevételi intézkedésekkel akkor egyet tudnak érteni, ha a kiadási oldalt féken tartják a jövőben is és megreformálják a nem hatékony rendszereket. Azonban kifogásolta, hogy bizonyos szervek, intézmények költségvetésébe még mindig beletervezik az általuk kivetett bírságokat is, arra ösztönözve ezzel a szerveket, hogy aktívabbak legyenek ezen a téren.
A nyugdíjrendszerről ők is szívesen vennék, ha tárgyalhatnának a kormánnyal, s átalakítanák a kiadási oldalt is, amelynél a jóléti kiadások 60 százalékos aránya kiemelkedően magas még régiós összehasonlításban is. Ehelyett a vállalkozások fejlesztésére, gazdaságélénkítésre fordítanának többet.
A kétszer 4 órás osztott munkaidejű és a részmunkaidős foglalkoztatást tudják támogatni a jövőben is. Örömmel veszik, hogy az OÉT támogatása is szerepel a jövő évi költségvetésben (habár majd’ a fele összeggel, mint idén), mivel ez a munkáltatói oldal szerint garancia lehet a tanács fenntartására.

Válaszában Matolcsy György elmondta: a jövő évi növekedés alapja a munka és a tőke, befektetések lesznek, de a munkahelyek számának növekedésére csak 2012-13-ban számít a kormány számottevően. Azonban ez nem azt jelenti, hogy már a jövő évi büdzsében ne lennének a foglalkoztatás bővülését elősegítő lépések. Emellett a gazdasági növekedést segítheti az szja átrendeződésből maradó pénz miatti fogyasztás-bővülés gazdaságélénkítő hatása, az előtakarékosság segítése révén a lakáspiac és építőipar bővülése, vagy a Széchenyi Pihenőkártya révén a belföldi turizmus élénkülése. De a kormány az uniós forrásokat is igyekszik átcsoportosítani növekedésre és munkahelyteremtésre, azonban azt még nem lehet megmondani, hogy ennek konkrétan milyen hatása lesz a jövő évi foglalkoztatásra.
A nyugdíjrendszer átalakításánál a kormány alapvetően a kétpilléres felépítést preferálja, tehát az állami mellett az önkéntes magánnyugdíj-pénztári rendszer működne csak. De megadják a szabad választás jogát, azonban a jelenlegi rendszert kudarcosnak nevezte.
A közszférában valóban 25-30 ezres leépítés várható, mivel csak a kisebb rendszernél lehet tartani az 5 százalékos átlagos keresetnövekedést. A szféra természetes fogyása (nyugdíjazás, egyéb okok miatt) 20 ezer fő évente, ehhez jön hozzá a 3-4 ezres további fogyás. Azonban lesznek olyan területek, ahol nem lesz leépítés, például az egészségügy, az oktatás terén vagy a rendőrségnél.
Az alkotmány módosításával kapcsolatban a miniszter úr elmondta, hogy a kormány szerint jelenleg átmeneti időszakban, konszolidáció közben vagyunk, ezért a módosítgatások, de az új alkotmány már stabil lesz, ahhoz ragaszkodni fognak és nem módosítják annyiszor. Ettől függetlenül a bankadót érintően a magyar uniós elnökségi félévben javaslatot fognak tenni egy európai szintű megoldásra.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette: amennyiben nem valósul meg a kormány által előrejelzett 1 millió új munkahely, akkor valamennyi probléma megmarad.

2. napirendi pont: Előterjesztés a 2011. évi bértárgyalások megkezdéséről

Matolcsy György röviden ismertette az oldalaknak a kormány javaslatát. Eszerint:

  • a minimálbérnél legalább 4,5 százalékos,
  • a garantált bérminimumnál legalább 3,4 százalékos,
  • a keresetajánlásnál pedig legalább 5 százalékos emelést tartanak kívánatosnak.

A számításoknál 3 tényezőt vettek figyelembe: a 3,5 százalékra tervezetett inflációt, az szja rendszerének átalakításából eredő hatásokat, illetve a jövő évi gazdasági növekedést. A kormány november végéig szeretne megállapodni az oldalakkal, de azt szeretné, ha a munkaadók és a munkavállalók képviselői kétoldalú, informális tárgyalásokon egyeztetnének, közelítenék az álláspontjaikat és a kormány csak a végén csatlakozna hozzájuk.

Pataky Péter a szakszervezeti oldal nevében arról érdeklődött, hogy az szja-t módosító javaslatuk (miszerint a szuperbruttót és az adójóváírást együttesen kellene kivezetni a rendszerből, így senkit nem érne veszteség) miért nem került befogadásra. Mivel jelen állapotában a kormány ajánlatát kevésnek tartják, az csupán az szja-módosításból eredő hátrányok kiküszöbölésére elég, de nem idéz elő keresetnövekedést. Márpedig ha a kormány is a GDP, a termelékenység növekedésével számol, akkor a szakszervezetek számára érthetetlen, hogy ez miért nem jelenik meg a bérekben. Ezért azt javasolják, hogy a reálkereset legalább a termelékenység növekedésével és az infláció mértékével nőjön, emellett elfogadhatatlannak tartják, hogy jövőre ismét tovább romoljon a minimálbér és a garantált bérminimum aránya.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a munkáltatói oldal szóvivőjeként elmondta: egyetértenek a minimálbér és a garantált bérminimum intézményének fenntartásával, de nem fogadják el a szakszervezetek azon érvelését, miszerint a kiindulópont a reál nulla pozíció lenne. A tárgyalások kiindulópontjának a jelenlegi helyzetet tartják, és ez alapján elfogadható számukra a kormány ajánlata.

Őri János a Nemzetgazdasági Minisztérium nevében válaszolt az oldalak felvetéseire. Mint mondta: az 5 százalékos keresetnövekedéssel 2 százalékos reálkereset-növekedés érhető el a versenyszférában, és ebben még nincs is benne a családi adókedvezmény, illetve az a kereseti sáv, ahol az szja pluszt hoz jövőre. A garantált bérminimum kisebb mértékű emelését az indokolta, hogy nettó értékben az arányosság így is fennmarad, illetve a versenyszférában ennek a túl magas szintje komoly problémát okozna.

Czomba Sándor szerint a kormány legfőbb szempontja az volt, hogy jövőre senki ne járjon rosszabbul az adórendszer átalakítása miatt. Az állam a saját berkeiben szeretne példát mutatni a versenyszférának a béremelés tekintetében is, azonban a közszféra kereseti viszonyainak jövő évi alakulásáról az OKÉT keretein belül egyeztetnének.
Ezután megismételte Matolcsy György azon kérését, miszerint a kormány kiszállna a bértárgyalásokból és az oldalakra bízná az egymás közti egyeztetést, s csak ha megegyezés közeli állapotba kerültek, akkor hívná újra össze az OÉT-et.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke arra kérte a kormányt, hogy kezelje adottságként a majd’ 700 ezer fős közszférát, s figyelmeztetett: amennyiben a kormány által ígért „legalább” nem jelenik meg a közszférában, elkerülhetetlen, hogy az OÉT is foglalkozzon a kérdéssel. Mivel 2007. január 1-je óta a közszféra kereseti viszonyai a bérbefagyasztásnak köszönhetően változatlanok, ezért szeretné, ha bizonyos szempontok és értékek valamennyi munkavállaló esetében – így a közszférában is – megjelennének.

Pataky Péter még egyszer megismételte, hogy a szakszervezetek számára a nettó érték a kiindulási alap, a jelenlegi ajánlat azonban csak azt a hátrányt kompenzálja, amit a kormány a munkavállalóknak okoz. Ezért továbbra is bíznak abban, hogy a kedvező gazdasági kilátások miatt lehetőség nyílik a reálkereset-növekedésre.

Dávid Ferenc arra kérte a kormány képviselőit, hogy továbbra is vegyenek részt az egyeztetéseken, mivel a kormány előterjesztőként lépett elő. Azt javasolta, hogy oldalanként 2-3 fő részvételével folytassanak informális háromoldalú tárgyalásokat, hogy közelebb kerüljenek az álláspontok.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke és a munkaadói oldal soros elnöke szerint már a jövő hét pénteken (november 12-én) sor kerülhetne az első ilyen informális egyeztetésre.

Napirend után:

Horváth Lajos a Liga képviseletében arra volt kíváncsi, hogy a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének ülését mikor hívja össze a kormány. Ugyanis a kormányváltás óta többszöri kérés ellenére sem történt ez meg, holott jogszabályi kötelezettsége lenne rá a kormánynak.

Czomba Sándor elmondta: a regionális struktúra átalakításával a MAT is átalakul, de hamarosan kezdeményezni fogják az összehívását. Addig is várják az oldalak írásos javaslatait ahhoz, hogy hogyan tudnák minél hatékonyabban működtetni a testületet.

Budapest, 2010. november 5.

Összeállította: Antal Dóra sajtótitkár

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és