Tovább fogyókúráztatja magát az állam

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. október 22-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. október 22-i ülésén „a 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről” szóló előterjesztést, „a 2010. évi költségvetésről” szóló tájékoztatót, valamint az „arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó” részleteit ismerhették meg az oldalak.

Napirend előtt:

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjról szóló kormány-előterjesztések előkészületének állásáról érdeklődött.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában megnyugtatta a feleket, hogy az előkészítő munka a minisztériumban folyik, és még az idén tárgyalni fognak róla.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke szóvá tette, hogy az ülés napirendjéről lekerült a 2011. évi államháztartási gazdálkodás tervezett főszámairól szóló tájékoztató, azonban informálisan kering a minisztériumokban a Nemzetgazdasági Minisztérium által kibocsátott jövő évi költségvetési körirat, amelyben 5-10 százalékos létszámcsökkentést és 5 százalékos általános költségcsökkentést írnak elő az egyes minisztériumokban. Kérte, hogy – miután az érintett közszolgálati szakszervezetek kormányalakítás óta immáron harmadik alkalommal kérték hiába levélben az illetékes minisztert – a kormány hívja össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülését, amelyen tisztázni tudják a vitás pontokat és elkezdhetik a tárgyalást a 2011. évi közszolgálati keresetekről.
Matolcsy György elmondta: a kormány október 27-én (szerdán) fog tárgyalni a 2011-es költségvetési előterjesztésről, s ezután fogják nyilvánosságra hozni a sarokszámokat. A köriratban foglaltakat igaznak nevezte, s mint mondta, hamarosan összehívják az OKÉT-ot, ahol áttekintik valamennyi, a szakszervezetek által felvetett kérdést.

Napirend szerint:
1. napirendi pont: Előterjesztés a 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A kormányzati előterjesztést rövid ismertetés után mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal változatlanul támogatta.

2. napirendi pont: Tájékoztató a 2010. évi költségvetésről

Matolcsy György röviden felvázolta az oldalaknak az idei költségvetés megalkotásának hátterét, illetve annak következményeit a jövőre nézve. Mint fogalmazott: már a 2004-es uniós csatlakozásunkkal magunkra vállaltunk egy fontos kötelezettséget, amelyet azóta sem teljesít a magyar kormány, jelesül, hogy 3 százalék alatt marad a deficit. A 2006-os költségvetés készítésénél szerinte hamisítás, trükközés történt, s az azévi hiány jóval túllépte a tervezett 4,7 százalékot. A 2009-es költségvetés tervezésénél – habár már látható volt a bekövetkező gazdasági világválság mértéke – csupán 1 százalékos GDP-csökkenéssel és 6,3 százalékos hiánnyal számolt a kormány. Hogy tartani tudják a hiánycélt, számos kiadást áttoltak a 2010-es évre. A 2010-es költségvetésnél az akkori kormány Matolcsy szerint két nagy hibát is elkövetett: felültervezték az adóbevételeket és alultervezték a kiadásokat. A tavasszal hivatalba lépő Orbán-kormány így – Matolcsy elmondása szerint – azzal szembesült, hogy mintegy 500 milliárd forintos hiány van a büdzsében. Ennek felismerése után két út állt a kormány előtt: sok más térségbeli országhoz hasonlóan 500 milliárd forintos megszorító csomagot vezet be, amely sújtja az ország valamennyi állampolgárát, vagy külön- és válságadókkal növelik a bevételi oldalt, miközben csökkentik az állami kiadásokat.
Miután az új kormány elvégezte Magyarország költségvetési konszolidációját és az idei évre sikerül teljesíteni a 3,8 százalékos hiánycélt, lehetőség nyílt kibújni az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap nyújtotta hitelek „kényszerzubbonyából”.
A jövőről szólva a nemzetgazdasági miniszter elmondta: a következő két évben is fenntartják a válságadókat, ezzel stabilizálva a bevételi oldalt, miközben a kormányzati kiadásokat reálértéken tartják, illetve néhol csökkentik. 2013-tól pedig a 10-15 százalékos gazdasági növekedés eredményeképpen újra növekvő gazdasági pályára állhat a magyar gazdaság.

Pataky Péter MSZOSZ-elnök a szakszervezeti oldal soros elnökeként egyetértett a kormány azon törekvésével, hogy intézkedéseivel visszaszervezze és megtartsa a nemzetközi bizalmat, azonban a miniszter által elmondottakban kevés új elemet vélt felfedezni. Mint mondta: az elmúlt években már számtalanszor hallhatták az éppen regnáló kormánytól, hogy a jelenlegi megszorítások azért kellenek, hogy beindítsák a növekedést, amelyből aztán a későbbiekben mindenki profitálni fog.
Emellett kedvezően fogadták, hogy a kormány nem elsősorban a munkavállalók jövedelmi helyzetét rontó lépésekkel próbálja tartani a hiánycélt, azonban a szakszervezetek szerint a válságadók, ha közvetetten is, de hatnak az érintett szektorokban (kereskedelem, távközlés, energetika) dolgozók béreire is, mivel az ezekben érdekelt munkaadók már jelezték: ne számítsanak sokra a szakszervezetek a nemsokára elkezdődő bértárgyalásokon. Van, ahol „csak” a jövőre tervezett fizetésemelés marad el, azonban van, ahol tovább akarják nyirbálni a dolgozók juttatásait.
Megemlítette a magánnyugdíj-pénztári befizetések befagyasztását is, amely bár a pénzügyi konszolidációt szolgálja, de a szakszervezetek véleménye szerint valódi társadalmi párbeszéd keretein belül kell kialakítani az új nyugdíjrendszer szabályait. Kérdéses, hogy mi a célja a kormányzati intézkedésnek, pontosan meddig tart, hogyan kapják vissza az érintettek a pénzüket, illetve, ha új rendszert akar kialakítani a kormány, akkor az milyen legyen.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint tudomásul kell venni a kormány által kivetett válságadókat és azok esetleges negatív következményeit, hogy a jövőben hatással lehetnek a foglalkoztatásra és a bérekre is az érintett ágazatokban.
A jelenleg kialakult nyugdíjrendszert időzített bombának nevezte, s mint mondta: nem a kormány veszi el a dolgozók pénzét, hanem a nem tisztességes hozamot biztosító magánnyugdíj-pénztárak.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a munkaadói oldal nevében elmondta: támogatják a kormány azon szándékát, hogy tartani akarja az idei 3,8 százalékos hiánycélt, és az ezt segítő drasztikus intézkedésekkel is egyet tudnak érteni, azonban hiányolták, hogy nem történt érdemi egyeztetés a munkáltatói szervezetekkel ezen lépések meghozatala előtt.

Válaszában Matolcsy György kiemelte: a kormány jelenlegi gazdaságpolitikájában véleménye szerint az az új elem, hogy világosan szakít az uniós országokban jellemző, megszorító csomagokra épülő gazdaságpolitikával, és ehelyett az Amerikai Egyesült Államok és az ázsiai feltörekvő országok által alkalmazott gazdaságélénkítő lépésekkel próbálkoznak. A válságadókkal kapcsolatban elmondta: teljesen természetesnek érzi az érintett nagyvállalatok azon törekvését, hogy azt megpróbálják majd áthárítani az emberekre, de ezt a kormány megpróbálja kivédeni, ezen törekvéséhez pedig várja a szakszervezetek segítségét is. Az elkövetkező években pedig minden eszközt meg kell ragadni, amellyel elősegíthető a gazdasági növekedés, és ami által 2013-tól kiválthatók lesznek az átmeneti adók.
A magánnyugdíj-pénztári rendszert óriási fiaskónak nevezte, mivel az szerinte az elmúlt években nem oldotta meg a magyar nyugdíjrendszer legnagyobb gondjait. Az egyik legégetőbb problémának azt tartja, hogy jelen pillanatban egymillió munkahely és az abból a nyugdíjkasszába befolyó összeg hiányzik a rendszerből. A kormány meghagyja az egyéni döntés lehetőségét a jövőben is: aki akar, átléphet az állami rendszerbe, aki akar, maradhat a magánnyugdíj-pénztáraknál. Utóbbiak visszakapják a most elvett pénzüket, de a miniszter szerint a visszalépők pénze sem fog elveszni, csak „átalakul”. De egyetértett a társadalmi partnerek azon igényével, hogy vitát kell folytatni az új nyugdíjrendszer kialakításáról.

Rolek Ferenc a miniszter válaszának ezen részéhez hozzáfűzte: nem szabad elfelejtenie a kormánynak, hogy bár a magánnyugdíj-pénztári rendszer rossznak bizonyult, de amikor évekkel ezelőtt elindult, abban is egyetértés volt, hogy az akkori felosztó-kirovó rendszer is tarthatatlan hosszútávon.

3. naprendi pont: Arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó reform

Bevezető hozzászólásában Matolcsy György egy kérdéssel kezdte: Mi akadályozza Magyarország versenyképességét, gazdasági növekedését, a munkahelyteremtést? Véleménye szerint ma a legakutabb területek egyike az adórendszer, amely jelen állapotában túl bonyolult és sokszor átláthatatlan. A kormány által bevezetni kívánt egykulcsos adórendszert jelenleg 20 ország alkalmazza, mivel arányosabb a többkulcsos progresszív adórendszernél. Emellett egyszerűsíteni is akarják az adórendszert, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök is megígérte korábban: a fő cél az, hogy egy söralátéten is elférjen az adóbevallás a jövőben. (A miniszter beszéde közben kollégái söralátét méretű adóbevallás-mintákat osztottak ki a jelenlévőknek.) Ezen túl családbarát elemeket is beépítenek a rendszerbe, ami a gyerekek után járó adókedvezmény révén ösztönzi gyerekvállalásra a párokat. A miniszter számításai szerint az új adórendszerben mindenki jól jár majd, azonban ennek feltétele, hogy rendbe tegyék a minimálbért is, amelyet legalább 4,5 százalékkal akarnak megemelni. Az egyes jövedelmi sávokban pedig 1-5 százalék közötti nominális bruttó keresetemelkedésre van szükség ahhoz, hogy mindenki számára pozitív előjelű nominális keresetnövekedés legyen jövőre. A gyerekes családok pedig még ezen felül is nyertesei lesznek az új rendszernek, s a kormány azt reméli, hogy a több százmilliárdos adócsökkentés révén beindul a gazdasági növekedés, ami munkahely-teremtéshez vezet.

Pataky Péter a munkavállalói oldal soros elnökeként egy szakszervezetek és kormány közti értékrendi különbségre hívta fel a figyelmet, mivel mint mondta: a többkulcsos, progresszív adórendszert azért tartják igazságosabbnak, mivel abban a többet keresők arányaiban többel járulnak hozzá a gazdasághoz. Azonban a kormány által bevezetni tervezett rendszer a magasabb jövedelműek számára kedvező módon rendezi át a teherviselést. Az intézkedések közül a bruttósítás 2013-ra ütemezett kivezetését támogatják, de az adójóváírás jelenlegi szabályainak a módosítása komoly anomáliákat okozhat, mivel az átlagkeresetűeket éppen emiatt éri a legnagyobb a veszteség. Ezért arra kérik a kormányt: ennek a kivezetése úgy történjen, hogy annak ne legyen negatív hatása. Ez történhet úgy, hogy a szuperbruttóval együtt vezetik ki az adórendszerből, így a szakszervezetek számításai szerint egyik jövedelmi sávban sem lenne mínusz jövőre, vagy a bruttósítást is sávosíthatná a kormány. Jelezte: a jövő évi bérekről való tárgyalás is gördülékenyebb lenne, ha nem egy mínuszos, hanem nulla pozícióról indulnának.
A családbarát elemek bevezetésével egyetért az oldal, a söralátét méretű adóbevallással kapcsolatban azonban megjegyezte: a munkavállalók nagy részének most is egyszerű az adóbevallás kitöltése, így ez főként a vállalkozóknak jelent majd könnyítést a jövőben.
Ezen túl a szakszervezetek remélik, hogy az egyszerűsítés mellett a kormány ügyel az adórendszer kiszámíthatóságára is, hiszen a külföldi nagyvállalatok számára ez is az egyik legfőbb szempont, amikor befektetésről gondolkodnak.

A munkaadói oldal nevében Rolek Ferenc elmondta: az intézkedések nagy részével egyet tudnak érteni, de a jövőben is szívesen folytatnának konzultációt a kormánnyal az adórendszer további átalakításáról (példaként említette az iparűzési adó és az adójóváírás kérdését), valamint szívesen vennék a munkához kötődő adók és járulékok (így például a munkáltatói járulék) csökkentését. Szeretnének megismerkedni a nők részmunkaidős foglalkoztatásáról szóló felvetés részleteivel is, amelyhez lennének is javaslataik. Hozzászólása végén pedig az eva 30 százalékos kulcsának csökkentését kérte a minisztertől.

Matolcsy György az oldalaknak jelezte: a kormány az új alkotmányban is rögzíteni akarja az új adórendszer alappilléreit (arányos, egykulcsos, családbarát), de nyitottnak mutatkozott arra, hogy az oldalak szakértői egyeztessenek az év végéig az esetleges további módosításokról, például az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetésének pontos részleteiről. De mint mondta: a munka nem fejeződik be idén, mivel 2012-2013 környékén még foglalkozni fognak a társasági adó és az áfa szabályainak módosításával is, illetve a járulékterheket is csökkenteni akarják a jövőben.
Megerősítette: az állam saját magán is folytatni akarja a fogyókúrát, és a válságadókból befolyó pénzt sem akarja elpazarolni, hanem a gazdasági növekedés beindítására akarja fordítani.

Mind a munkavállalói, mind a munkáltató oldal szóvivője kinyilvánította: készek tárgyalni a további módosításokról.

Az ülés végén Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke és a munkaadói oldal soros elnöke kérte, tisztázzák a következő ülés időpontját és napirendjét.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egyetértett az oldalak javaslataival, hogy a következő OÉT-ülést 2010. november 5-én tartsák, amelyen a költségvetés főszámai, illetve a jövő évi bérekről való tárgyalás kerül napirendre.

Az ülés végén bemutatták az oldalaknak az új kormányzati OÉT-titkárt, Vajda Boglárkát, aki Godó Edit eddigi titkárt váltotta.

Budapest, 2010. október 22.

Összeállította: Antal Dóra sajtótitkár

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Október 1. Az idősek világnapja

Az ENSZ Közgyűlése 1991-ben határozott arról, hogy október elsejét az idősek világnapjává nyilvánítja. A cél az volt, hogy felhívják a világ figyelmét az idősekre annak érdekében, hogy méltányos életkörülmények között

ILO 100 – és egy holnapi határidő

Dr. Agg Géza Magyarország ILO tagságának centenáriumára Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után a szakszervezetek sürgetésére a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június

Beszámoló a NYOK nyári képzéséről

A Nyugdíjasok Országos Képviselete augusztus 30-án Zamárdiban nagyon tartalmas programmal értekezletet rendezett a szervezet tagjainak. Tekintettel arra, hogy a SZEF Nyugdíjas Választmánya is tagja a NYOK-nak ezért mi is résztvevők

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a