Nincs nemzeti együttműködés az OÉT nélkül

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. szeptember 20-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. szeptember 20-i ülésén „az érdekegyeztetés helyzetéről, az OÉT 2010. II. félévi munkatervéről” konzultáltak a felek.

Mindkét oldal a napirendi pont szétbontását kérte, amelybe a kormány is beleegyezett.

1/A. napirendi pont: Konzultáció az érdekegyeztetés helyzetéről, a társadalmi párbeszéd jövőjéről

Az új kormány 2010. május 29-i megalakulása utáni első ülésen a kormány részéről részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor foglalkoztatási ügyekért felelős államtitkár, valamint Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Az ülés megnyitásaként Orbán Viktor köszöntötte az oldalak jelenlévő képviselőit, majd röviden felvázolta kormánya jövőbeli gazdasági-társadalmi prioritásait. Mint mondta: egyik legfőbb célkitűzésük, hogy az elkövetkező 10 évben 1 millió új munkahelyet hozzanak létre, s megteremtsék a régió legversenyképesebb gazdaságát. Ebben a munkában mindenkit partnernek tekintenek. Az OÉT-tel kapcsolatban annak fejlesztését, hatékonyabbá tételét tartja a követendő iránynak, ehhez pedig várják az oldalak javaslatait – mint azt már korábban levélben is jelezték feléjük.

A szakszervezeti oldal nem alakított ki egységes álláspontot, ezért valamennyi konföderáció képviselője önállóan szólt hozzá a napirendhez.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek vezetője és a szakszervezeti oldal soros elnöke elfogadhatatlannak nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyik hetilapnak adott nyilatkozatát, amelyben az OÉT-tel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem akar legitimálni kétes legitimitású fórumokat. Véleménye szerint tarthatatlan, hogy a kormány több mint 110 napja nem hívta össze a tanácsot, miközben sorra fogadott el olyan törvényeket, amelyek a magyar munkavállalók életét nagyban befolyásolják. Még a kormány által tervezett nemzeti konzultáció sem helyettesítheti szerinte a törvényi előírásokban leírt társadalmi párbeszédformákat. Mivel az OÉT-ről szóló törvényt elfogadásakor a jelenlegi kormánypártok is megszavazták, ezért arra kérte a kormányfőt, hogy tartsák tiszteletben az abban foglaltakat. A Liga azonban nyitott a jogszabály módosítására is (példaként említette a szakszervezetek legitimációját erősítő szimpátiaszavazás bevezetését), de addig is jelen verzióját tekintik érvényesnek. Gaskó István az érdekegyeztetés formáját másodlagosnak nevezte, mivel mint mondta: a tartalom a lényeg.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke is megerősítette, hogy az OÉT rendelkezik azzal a politikai, jogi, szociológiai legitimációval, ami a tárgyalásokon való részvételhez szükséges, ezért várja a kormány konkrét ütemtervét a jövőbeni tárgyalásokhoz. Idézte az Alkotmány 36. §-át, amely szerint: „Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.”. Mivel ez a kormányalakítás óta eltelt majd’ négy hónapban nem valósult meg, ezért kérte a miniszterelnököt az alkotmány hatályos rendelkezéseinek betartására.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetője örömét fejezte ki, hogy a konzervatív-keresztény jobboldali pártok alakíthattak kormányt, s mint mondta: a magyar társadalomban meglévő szociális feszültségekre (pl. munkanélküliség) reformértékű válaszok kellenek. Ebben a munkában szívesen segíti javaslataival a kormányt. A legitimációs problémák orvoslására pedig ő is támogathatónak érzi a Gaskó István által felvetett szakszervezeti szimpátiaszavazást.

Pataky Péter MSZOSZ-elnök is kérte a kormány a hatályos törvények betartására és a társadalmi párbeszéd fenntartására. Az OÉT legitimációját abban jelölte meg, hogy szükséges az eltérő érdekek megjelenítése és ütköztetése, amelyhez a fórum az elmúlt több mint 20 évben kiváló terepet biztosított.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint sem az érdekegyeztetés formája a legfontosabb kérdés, hanem annak megfelelő tartalommal való megtöltése. Sajnálatát fejezte ki, hogy a kormány a megalakulása óta negligálta a legfontosabb érdekegyeztető fórumokat, mivel – mint fogalmazott – „nem tőlünk van nemzeti együttműködés, de hiszem, hogy nélkülünk nincs”. Ezért a döntés-előkészítésben való részvétel lehetőségének biztosítását kérte a miniszterelnöktől a jövőben is.

Kuti László, az ÉSZT elnöke is a tárgyalások fenntartását és a megfelelő fórumok működtetését kérte.

A munkaadói oldal soros elnökeként és annak szóvivőjeként Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke üdvözölte az elmúlt 100 nap több döntését is, például a vállalkozási nyereségadó 10 százalékra való csökkentését, több kisadó eltörlését, a Széchenyi-kártya újjáélesztését, valamint a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény módosítását. A legitimációval kapcsolatban úgy látta, hogy valamennyi fél megfelelő legitimációval a háta mögött ül a tanácsban, ezt a szokásjog mellett megalapozza az Országos Részvételt Megállapító Bizottság határozata is. Az érdekegyeztetés gyorsabbá és hatékonyabbá tételére már számos javaslatot juttattak el a kormányhoz, azonban azt javasolják, hogy kezdődjön el az érdemi munka a tanácsban és menet közben egyeztessenek az OÉT esetleges átalakításáról.

Válaszul Orbán Viktor kormányfő még egyszer megismételte, hogy várják az OÉT átalakításához az oldalak javaslatait.
Mint mondta: az eddigi megállapodásokat nem tekintik eleve elfogadhatatlannak, de amennyiben azok ütköznek a választói akarattal, akkor utóbbit tekintik elsődlegesnek. Mivel a kormány mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat képviseli (hiszen mindkét csoportból szavaztak rá), ezért úgy látja, hogy néhány fontos gazdaságpolitikai kérdésben a választópolgárok a választáson kijelölték a főbb irányvonalakat, amitől a kormány nem térhet el. Legfeljebb az ütemezésről tud tárgyalni az oldalakkal.
Az első 100 napban a választók által legfontosabbnak ítélt törvények kerültek elfogadásra, amelyeket akkor is megszavaztak volna, ha arról előtte tárgyalnak az érdekvédőkkel.
Viszont ígéretet tett arra, hogy október 10-e után ismételten összehívják a tanácsot, s már érdemi kérdésekről (jövő évi költségvetés, adótörvények módosítása) fognak tárgyalni. Az elkövetkező évek legfontosabb teendői közé sorolta az államreformot, a politikai reformot, az adórendszer átalakítását, illetve egy versenyképes gazdasági környezet megteremtését.

A miniszterelnöki válaszra reagálva Varga László SZEF-elnök kétségbe vonta, hogy a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmondása vagy a 98 százalékos különadó a választói akarat megnyilvánulása lenne, ezért javasolta, hogy a jövőben folytassanak vitát „az akaratok értelmezéséről” is.

Futó Péter, az MGYOSZ elnöke a 10 év alatt egymillió új munkahely létrehozásának tervére reagálva elmondta: az Európai Unióban is kiemelt kérdés a munkahelyteremtés. A több európai iparszövetséget tömörítő BusinessEurope (amelynek Futó az egyik alelnöke) nemrég kiadott deklarációja úgy végződik: „Európa válaszúthoz érkezett: reform vagy hanyatlás”. Ezért reálisnak tartja a kormány reformterveit és gazdasági célkitűzéseit, amelyeket szervezete támogatni tud.
Szűcs György, az IPOSZ elnöke azonban a meglévő munkahelyek megőrzését is fontos feladatnak nevezte.

1/B. napirendi pont: Javaslat az OÉT 2010. II. félévi munkatervére

Czomba Sándor államtitkár jelezte az oldalaknak, hogy az előzetesen elküldött munkatervhez képest változás van, a legújabb verziót az ülésen osztották ki az oldalaknak.

Rövid áttekintés után Gaskó István soros elnökként a szakszervezeti oldal nevében arra kérte a kormány, hogy a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos előterjesztés tárgyalását – a téma fontosságára való tekintettel – decemberről hozza előre novemberre.

Zs. Szőke Zoltán munkaadói soros elnökként javasolta, hogy a soros elnöki értekezleteken egyeztessenek az esetlegesen felmerülő módosításokról, ütemezésről.

Czomba Sándor az ülés végén megerősítette, hogy az OÉT következő ülését október 10. és 15. közötti időpontra fogja összehívni a kormány.

Budapest, 2010. szeptember 20.

Összeállította: Antal Dóra sajtótitkár

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk