Beadták a szakszervezetek az alkotmánybírósági beadványukat

A közszolgálati dolgozókat képviselő szakszervezetek sajtótájékoztatón jelentették be: alkotmánybírósághoz fordulnak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban…

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény két rendelkezése: az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó szabályozás miatt.

Ezt mai közös sajtótájékoztatóján jelentette be Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke, Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Dr. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke.

Emlékezetes: az Országgyűlés kedden fogadta el a több tízezer köztisztviselőt hátrányosan érintő és jövő hétfőn hatályba lépő jogszabályt, amely a szakszervezetek szerint olyan európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód, az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez való jog, vagy a jogok és kötelességek aszimmetriája. Kifogásaik miatt az egész törvény megsemmisítését és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatályában tartását kérik az Alkotmánybíróságtól.
(Az Alkotmánybírósági beadvány a lap alján lévő csatolmányban olvasható.)

Kifogásolják azt is, hogy a kormány több fontos jogszabályt egyéni képviselői indítványként terjeszt a T. Ház elé, így azonban nincs egyeztetési kötelezettség a szociális partnerekkel.
Azonban azt mindenképpen eredménynek és áttörésnek értékelik a szakszervezetek, hogy Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára kedden összehívta a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanácsot (habár a kedd délutáni találkozóra csak kedden reggel érkezett meghívó – napirendre vonatkozó javaslat nélkül), valamint Navracsics Tibor miniszter csütörtökön reggel egyeztetett a köztisztviselőket képviselő szakszervezetek vezetőivel. A miniszter a találkozón ígéretet tett az érdekvédőknek, hogy az idei évben a kormány nem tervez tömeges leépítést a közszférában, azonban nem a személyek, hanem csak a státuszok megtartásáról beszélt a közigazgatási tárcavezető.

Emellett Navracsics Tibor a találkozón elmondta: azért van szükség az indoklás nélküli felmondás lehetőségének megteremtésére, mert egyrészt a munkavállalók jelenleg is felmondhatnak kéthónapos felmondási idővel indoklás nélkül, és csak ennek a párhuzamosságát teremtette meg a kabinet a kormánytisztviselői törvénnyel. Másrészt pedig, mert jelenleg csak egy indokkal, az alkalmatlanság bebizonyításával lehet kormánytisztviselőt elbocsátani, hanyag és alacsony színvonalú munkát végző munkavállalót nem lehet kirúgni. A miniszter szerint a törvénnyel megteremtik az alapját annak, hogy az állam elvárja a hatékony és magas színvonalú munkavégzést.

A szakszervezetek nem értenek egyet azzal a 98 százalékos adóval sem, amelynek értelmében a 60 napon túli végkielégítések, szabadság-megváltások után 98 százalékos adókulcs lenne érvényben. A szabályozás ráadásul visszamenőleges hatállyal mindenkire érvényes lenne, aki bármilyen jogcímmel 2010-ben eltávozott a közszférából, s már nem pusztán a köztisztviselőket, hanem a közalkalmazottak jóval szélesebb körét – összesen 650 ezer embert – is érinti. Erre Navracsics Tibor indoklása szerint az elmúlt időszak végkielégítési botrányai miatt van szükség

Habár a szakszervezeteket is felháborították az utóbbi hónapokban kifizetett több tízmilliós végkielégítések, azonban arra mindenképpen fel szeretnék hívni a figyelmet, hogy a javaslat ebben a formájában az alacsony keresetűeket is hátrányosan érinti.

A sajtótájékoztatón szó esett a tervezett médiaszabályokról is, amelyek egy része ellen határozottan tiltakozik a SZEF és az érintett munkavállalókat képviselő szakszervezetei. A Nemzeti Média Kerekasztal – amelynek tagja a PHDSzSz is – Orbán Viktor miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében fogalmazta meg kifogásait a törvénycsomaggal kapcsolatban.

A Duna TV Híradójában számol be a sajtótájékoztatóról: Nem lesz létszámcsökkentés a közigazgatásban? – Nincs egyetértés a szakminiszter és a szakszervezetek között

Az MR1-Kossuth Rádió Déli Krónikájában elhangzott tájékoztató az alábbi linken olvasható és hallgatható meg: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/minden-kozszolgat-sujt-a-bunteto-ado.html

Forrás: MTI, mfor.hu

Korábbi, ehhez kapcsolódó híreink:
Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek, 2010. június 23.
Megszavazták a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, 2010. június 22.
Marad az indoklás nélküli elbocsátás?, 2010. június 21.
Sólyom László levele Schmitt Pálnak, 2010. június 15.
Nem írta alá a köztársasági elnök a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, 2010. június 14.
A köztársasági elnökhöz fordul a SZEF, 2010. június 2.
Tiltakozunk, 2010. május 27.
Tovább küzdenek a szakszervezetek az új szabályozás ellen, 2010. május 27.
Kiszolgáltatottá teszi a köztisztviselőket az új törvény, 2010. május 26.
A SZEF egyeztetésre szólítja fel a kormányt, 2010. május 21.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk