Megszavazták a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt

Tegnap a Parlament elfogadta a jogszabályt, amelyből a köztársasági elnök aggályai ellenére sem került ki az a passzus, hogy indoklás nélkül bárkit el lehet küldeni a közigazgatásból…

Mind az ellenzéki pártok, mind a szakszervezetek hevesen ellenezték a törvény azon részét, amely szerint a jövőben két hónapos határidővel, indoklás nélkül fel lehet mondani bármely kormánytisztviselőnek. Ráadásul az elfogadott jogszabály az eredeti javaslathoz képest a közigazgatási és a helyettes államtitkárral még bővítette is az érintettek körét.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint hidegzuhanyként érte az érdekvédőket a javaslat, s az elmúlt 20 év történetében példátlannak nevezte, hogy egy ilyen döntést a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül hozzanak meg. Véleménye szerint nem lenne szabad elfelejteni, hogy a közigazgatás egy szakma, amit lassan lehet csak megtanulni, s nem biztos, hogy az elbocsátottak helyére felvett fiatalok egyből meg tudják oldani a rájuk háruló feladatokat.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke nem hiszi, hogy a jogalkotó célja a törvénnyel a teljes kormánytisztviselői gárda lecserélése lenne, az viszont biztos, hogy a törvény életbe lépése után a lehető legkönyebben lehet majd bárkitől megszabadulni. Rengeteg tisztázatlan kérdés maradt még, így például, hogy a rendelkezés csak a vezetői szintet érinti-e, vagy azt a közel hatvanezer embert, aki a közigazgatásban az alsó szinteken dolgozik. Az elnök szerint a törvény rendkívül szigorú, ami azért is érinti rosszul az államigazgatásban dolgozó köztisztviselőket, mivel „már évek óta csapkodják a köztisztviselők hátát különböző megszorításokkal, éppen elég félelem van mindenkiben. Ha ez így marad, talán nem is munkával fognak törődni, hanem a félelemmel, hogy bekerülnek-e a rostába, vagy sem”.

A szakszervezetek és a SZEF is korábban már kilátásba helyezték: ha a parlament ebben a formában fogadja el a törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak, s az sem kizárt, hogy nemzetközi szervezetek segítségét kérik.

Korábbi, ehhez kapcsolódó híreink:
Marad az indoklás nélküli elbocsátás?, 2010. június 21.
Sólyom László levele Schmitt Pálnak, 2010. június 15.
Nem írta alá a köztársasági elnök a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, 2010. június 14.
A köztársasági elnökhöz fordul a SZEF, 2010. június 2.
Tiltakozunk, 2010. május 27.
Tovább küzdenek a szakszervezetek az új szabályozás ellen, 2010. május 27.
Kiszolgáltatottá teszi a köztisztviselőket az új törvény, 2010. május 26.
A SZEF egyeztetésre szólítja fel a kormányt, 2010. május 21.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és