Megszavazták a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt

Tegnap a Parlament elfogadta a jogszabályt, amelyből a köztársasági elnök aggályai ellenére sem került ki az a passzus, hogy indoklás nélkül bárkit el lehet küldeni a közigazgatásból…

Mind az ellenzéki pártok, mind a szakszervezetek hevesen ellenezték a törvény azon részét, amely szerint a jövőben két hónapos határidővel, indoklás nélkül fel lehet mondani bármely kormánytisztviselőnek. Ráadásul az elfogadott jogszabály az eredeti javaslathoz képest a közigazgatási és a helyettes államtitkárral még bővítette is az érintettek körét.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint hidegzuhanyként érte az érdekvédőket a javaslat, s az elmúlt 20 év történetében példátlannak nevezte, hogy egy ilyen döntést a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül hozzanak meg. Véleménye szerint nem lenne szabad elfelejteni, hogy a közigazgatás egy szakma, amit lassan lehet csak megtanulni, s nem biztos, hogy az elbocsátottak helyére felvett fiatalok egyből meg tudják oldani a rájuk háruló feladatokat.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke nem hiszi, hogy a jogalkotó célja a törvénnyel a teljes kormánytisztviselői gárda lecserélése lenne, az viszont biztos, hogy a törvény életbe lépése után a lehető legkönyebben lehet majd bárkitől megszabadulni. Rengeteg tisztázatlan kérdés maradt még, így például, hogy a rendelkezés csak a vezetői szintet érinti-e, vagy azt a közel hatvanezer embert, aki a közigazgatásban az alsó szinteken dolgozik. Az elnök szerint a törvény rendkívül szigorú, ami azért is érinti rosszul az államigazgatásban dolgozó köztisztviselőket, mivel „már évek óta csapkodják a köztisztviselők hátát különböző megszorításokkal, éppen elég félelem van mindenkiben. Ha ez így marad, talán nem is munkával fognak törődni, hanem a félelemmel, hogy bekerülnek-e a rostába, vagy sem”.

A szakszervezetek és a SZEF is korábban már kilátásba helyezték: ha a parlament ebben a formában fogadja el a törvényt, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak, s az sem kizárt, hogy nemzetközi szervezetek segítségét kérik.

Korábbi, ehhez kapcsolódó híreink:
Marad az indoklás nélküli elbocsátás?, 2010. június 21.
Sólyom László levele Schmitt Pálnak, 2010. június 15.
Nem írta alá a köztársasági elnök a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, 2010. június 14.
A köztársasági elnökhöz fordul a SZEF, 2010. június 2.
Tiltakozunk, 2010. május 27.
Tovább küzdenek a szakszervezetek az új szabályozás ellen, 2010. május 27.
Kiszolgáltatottá teszi a köztisztviselőket az új törvény, 2010. május 26.
A SZEF egyeztetésre szólítja fel a kormányt, 2010. május 21.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk