Marad az indoklás nélküli elbocsátás?

Ma dönt a Parlament a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényről, de a kormánypártok nem módosítanának az indoklás nélküli elbocsátás feltételein…

Annak ellenére, hogy Sólyom László köztársasági elnök múlt héten megfontolásra visszaküldte a Parlamentnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, ma mégis úgy fogadhatják el azt újra a képviselők, hogy nem változik az indoklás nélküli felmondás uniós normákat sértő passzusa.

A törvényjavaslat egyik beterjesztője, Rétvéri Bence szerint azért nincs szükség a módosításra, mivel Magyarország nem írta alá a nemzetközi szerződések azon részét, amely kikötné az indoklást a felmentésnél.

Gúr Nándor, a foglalkoztatási bizottság szocialista elnöke az ATV Híradójának kérdésére elmondta: amennyiben az indoklás tekintetében változatlan formában fogadják el a törvényt, az alkotmánybírósághoz vagy nemzetközi bírósághoz fordulnak.

Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét a szakszervezetek – köztük a SZEF is – már korábban kilátásba helyezték, mivel mint azt Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az ATV-nek elmondta: Magyarországon ma durván százezer köztisztviselő van, melyek hatvan százaléka az állami igazgatásban, a fennmaradó pedig az önkormányzatoknál dolgozik, s így összességében több mint 60 ezer embert érinthet a szabályozás.

Forrás: atv.hu

Korábbi, ehhez kapcsolódó híreink:
Sólyom László levele Schmitt Pálnak, 2010. június 15.
Nem írta alá a köztársasági elnök a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, 2010. június 14.
A köztársasági elnökhöz fordul a SZEF, 2010. június 2.
Tiltakozunk, 2010. május 27.
Tovább küzdenek a szakszervezetek az új szabályozás ellen, 2010. május 27.
Kiszolgáltatottá teszi a köztisztviselőket az új törvény, 2010. május 26.
A SZEF egyeztetésre szólítja fel a kormányt, 2010. május 21.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós