Tovább tart a vita a korkedvezményes nyugdíjról

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. május 7-i üléséről

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. május 7-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. május 7-i ülésén „a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat közvetítőinek/döntőbíráinak 2010-2015. közötti időszakra történő megválasztására” vonatkozó javaslatról tárgyaltak az oldalak.

Napirend előtt:
1)

A leköszönő kormány nevében Kiss Péter társadalompolitikai miniszter búcsúzott a munkavállalói és munkáltatói szervezetektől, felelevenítve az elmúlt nyolc év eredményeit. Ezek között említette az OÉT-törvény elfogadását, valamint, hogy minden évben sikeresen zárultak a bérmegállapodások. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot a párbeszéd és a nemzeti együttműködés kultúrája terjesztőjének nevezte, s külön köszönetet mondott az oldalaknak az elmúlt évek eredményes együttműködéséért.

A szakszervezeti oldal nevében Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke és a munkavállalói oldal soros elnöke tolmácsolta az oldal köszönetét azért, hogy az elmúlt időszakban nem csupán párbeszéd folyt az OÉT ülésein, hanem a kormányok valóban tárgyaltak a felekkel. Kiemelte a sikeres kompromisszumkötéseket, amelyek az OÉT-en születtek, s emlékeztetett arra, hogy létrehozásakor éppen ezzel a céllal hozták létre az intézményt.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a munkáltatói oldal nevében úgy látta, hogy az elmúlt nyolc évet nem lehet egy homogén egészként kezelni, mivel több, jobb-rosszabb időszak váltotta egymást, és sokszor voltak a kormányzati politikához alkalmazkodásra kényszerítve a szervezetek. Kudarcként említette, hogy nem sikerült rendezni a sztrájktörvény vitás kérdéseit, ezen kívül az adó- és járuléktörvényekkel kapcsolatban is számos problémás pont maradt. Emellett sikernek tartja, hogy a sokszor kemény viták ellenére is minden évben sikerült megállapodniuk az oldalaknak a minimálbérről, valamint az országos bérajánlás mértékéről, valamint elfogadásra került az OÉT-törvény.

2)

A munkavállalói oldal nevében Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke nehezményezte, hogy nem sikerült megállapodni a korkedvezményes nyugdíj törvényi szabályozásával kapcsolatban. A kormány által április végén az oldalak számára megküldött koncepciótervezetet az oldal tárgyalásra alkalmatlannak tartja, ezért azt kérik, hogy hosszabbítsák meg a jelenlegi törvény hatályát egy évvel, amíg meg nem születik és elfogadásra nem kerül a végleges normaszöveg. Az oldalszóvivő emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi törvény csak az év végéig rendezi a nyugdíjba vonulás szabályait, s a szakszervezetek már korábban is javasolták, hogy a kormány ideiglenesen hosszabbítsa meg egy évvel annak hatályát, hogy legyen idő az új szabályozás megalkotására és elfogadására. Akkor a kormány ezt visszautasította, de ígéretet tett arra, hogy 2010. március 31-ig leteszi az oldalak elé az új törvényre vonatkozó koncepcióját.

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter válaszában elmondta: a kormány koncepcióját szakértőkkel való konzultációk és az oldalak véleményének meghallgatása után alkották meg. Azt tanácsolta a szakszervezeteknek, hogy a jövőben is tartsák napirenden a kérdést, és már az újonnan felálló kormánnyal kezdjék meg a szakértői egyeztetéseket.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hozzátette: az eredeti, március végi határidőt a tárcák közötti egyeztetés elhúzódása miatt nem tudták tartani, ezért csak április végén tudták eljuttatni az oldalakhoz a tervezetüket.

3)

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke volt a szóvivője annak a napirend előtt hozzászólásnak, amely az államigazgatásban dolgozók sztrájkjogának rendezésére hívta fel a kormány figyelmét.

A kormány nevében dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár tájékoztatta a szakszervezeti oldalt, hogy ugyan a konkrét eset már megoldódott, de igyekeznek mielőbb rendezni a problémát.

4)

Az utolsó napirend előtti hozzászólásban a munkavállalói oldal konföderációinak kérdését tolmácsolva Borsik János arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosítása után az állami gazdasági társaságokban foglalkoztatott munkavállalók kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. A törvény módosítására az indokolatlanul nagy végkielégítéseket felvevő távozó vezetők miatt volt szükség, azonban ezt kiterjesztették valamennyi munkavállalóra is – ezáltal kvázi közszolgáknak tekintve őket. A szakszervezetek elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja ezt a kiterjesztést.

Herczog László miniszter elmondása szerint a Ktv. és a Kjt. is ismeri ezt a megoldást, a jogalkotók ezért ültették azt át a köztulajdonban álló cégek munkavállalóira is.

Napirend szerint:

A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat közvetítőinek/döntőbíráinak 2010-2015. közötti időszakra történő megválasztására vonatkozó javaslatot a pályázatokat elbíráló bizottság elnöke ismertette az oldalakkal.

A javaslatot valamennyi oldal változatlanul elfogadta.

Napirend után:

Dávid Ferenc bejelentette, hogy Panykó Antal, az OÉT munkaadói oldalának eddigi titkára nyugdíjba vonul, s helyét Varga Péter fogja átvenni. A munkáltatói oldal megköszönte Panykó Antal sokéves munkáját.

Az ülés végén a leköszönő kormány tagjaiként Herczog László és Csizmár Gábor búcsúzott az oldalaktól.

Csizmár Gábor tájékoztatta a feleket arról, hogy elküldtek a részükre egy listát, amely a nyitott ügyeket tartalmazza. Ez is részét fogja képezni a Szociális és Munkaügyi Minisztérium átadás-átvételi jegyzőkönyvének, ezért kéri a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, hogy amennyiben hiányosnak érzik a felsorolást, kiegészítve juttassák azt vissza a tárcának.

Budapest, 2010. május 7.

Összeállította: Antal Dóra sajtótitkár

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk