Hazánk soros uniós elnöksége kiemelt kormányzati és össztársadalmi felelősség

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. március 5-i üléséről

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. március 5-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. március 5-i ülésén az oldalak „a 2011. évi magyar EU elnökséggel összefüggő felkészülési folyamatról” szóló tájékoztatóról tárgyaltak.

Napirend előtt:

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke és a munkavállalói oldal soros elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes munkajogi szabályok módosításáról szóló előterjesztések a szociális partnerekkel való egyeztetés nélkül kerülnek a Parlament plénuma elé. Példaként említette a szövetkezeti törvény diákszövetkezetekre vonatkozó részét és a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényt.
Ezen túl felhívta a kormányzati oldal figyelmét arra, hogy a korkedvezményes nyugdíj ügyében még nem született megállapodás, hogy a 2010. december 31-ig hatályos jelenlegi törvény helyébe milyen szabályozás lépjen a jövő évtől.

Miután a munkáltatói oldal nem fűzött kommentárt a szakszervezetek napirend előtti hozzászólásához a kormány nevében Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: a kormány nem felelős az egyes képviselők parlamenti előterjesztéseiért, mivel számukra a törvénykezdeményezési jog alkotmányos jog. A kormánynak pedig nem volt lehetősége állást foglalni a vita során az egyes előterjesztésekről. Azonban azzal egyetértett az államtitkár őr, hogy az egyes képviselők az egyeztetés íratlan szabályait betartva konzultálhattak volna az OÉT-tel benyújtás előtt, azonban erre vonatkozó kötelezettségük nincs.

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a korkedvezményes nyugdíj ügyével kapcsolatban úgy reagált: annak koncepciója a minisztériumban már elkészült, most éppen a belső egyeztetések folynak róla, a szociális partnerek pedig március végén ismerhetik meg azt.

Varga László még egyszer megismételte az oldal azon kérését, hogy a képviselők tartsák tiszteletben az OÉT-et, és – bár erre kifejezett törvényi kötelezettségük nincs – a munka világát érintő szabályozások változtatásánál kérjék ki a szociális partnerek véleményét az előterjesztésekről.

Napirend szerint:

A 2011. évi magyar EU elnökséggel összefüggő felkészülési folyamatról szóló, az oldalaknak korábban írásban megküldött tájékoztatóhoz a kormány nevében Kiss Tibor, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkára fűzött szóbeli kiegészítést.
Eszerint a kormány elkezdte a felkészülést a 2011 januárja és júniusa közötti magyar EU-elnökségre, az elnökség programját megküldték az egyes minisztériumoknak, amelyek elkezdik a tárcaszintű felkészülést. A magyar elnökség részletes programját ugyan csak 2010 novemberében kell bemutatni, azonban már május végére elkészítik az első verzióját.
Az elnökség alatti legfontosabb feladatok között említette Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, valamint a Keleti Partnerség második csúcstalálkozóját, de kiemelte figyelmet fordítunk a Duna-stratégiára, a regionális együttműködésre és az európai kulturális sokszínűségre. A kormány az elnökség alatt tervezi egy tripartit Szociális Expó megrendezését, és általában is kötelességnek és lehetőségnek tekinti a szociális partnerekkel való együttműködést az elnökség alatt.

Herczog László hozzáfűzte, hogy szociális területen három fő prioritás fog megjelenni az elnökség ideje alatt:

  • Foglalkoztatáspolitika, az aktivitás növelése
  • Szociális védelem és társadalmi befogadás
  • Esélyegyenlőség kérdése

Mindezeken túl az előző elnökségek idején felvetődő és még le nem zárult kérdések is újra előkerülhetnek.

Csizmár Gábor szerint az elnökség időszakában hazánknak mediátorszerepet kell felvállalnia a többi uniós tagország között, ezért kiemelten fontosnak nevezte, hogy nálunk az egyes kérdésekben minél előbb konszenzus szülessen. Véleménye szerint egy jól lebonyolított uniós elnökségi félév sokat javíthat az ország megítélésén, ezért kérte mindenki segítségét ennek eléréséhez.
Tájékoztatta arról is oldalakat, hogy az Európai Unió Tanácsa elindította az Európai Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) új ciklusra vonatkozó jelölési pályázatát, amelyre a kormány jelöltje már meg is van.

Varga László a szakszervezeti oldal nevében egyetértett azzal, hogy az elnökség kiemelt kormányzati és össztársadalmi felelősség is, s az elnökség eredményeinek megfelelő PR-ja hozzájárulhat a magyar társadalomban jelenlévő uniós szkepszis oldásához. Azonban kritikaként jegyezte meg, hogy sokkal előbb elkezdhették volna a felkészülési folyamatot és a szociális partnerek bevonását abba, így már a trió programját is jobban a saját prioritásaink szerint lehetett volna kialakítani.

A munkáltatói oldal nevében Tóth István, a STRATOSZ elnöke úgy vélte, hazánk az elnökség ideje alatt szerepet vállalhat a gazdasági válság lezárásában, utóhatásainak kezelésében, amelyben a szociális partnerek is meghatározó szerephez juthatnak. Ezzel Magyarország példamutató magatartás tanúsíthat az unió többi tagállama számára is.

Kiss Tibor szakállamtitkár olyan szempontból szerencsésnek nevezte a trió összetételét (Spanyolországgal és Belgiummal alkotunk hármast), hogy egyik tagállam sem akart rátelepedni az egész másfél évre és a másik két országra. Ezen kívül különleges lehetőségnek nevezte, hogy Magyarország után ismét egy „új” tagállam, Lengyelország lesz a soros elnök, akivel szintén együttműködhetünk számos kérdésben.

Csizmár Gábor az oldalaknak megígérte, hogy a kormány biztosítani fogja a plenáris konzultáció lehetőségét a trió programjáról és arról, hogy mi következik belőle a magyar elnökség idejére. Ezen túl javasolta egy ad hoc bizottság létrehozását, amely kifejezetten a soros elnökségből fakadó feladatokkal foglalkozna és csak a nagyobb jelentőségű ügyeket hoznák az OÉT plenáris ülése elé.
A szakszervezeti és a munkáltatói oldal egyetértett a felvetéssel.

Budapest, 2010. március 5.

Összeállította: Antal Dóra sajtótitkár

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk