Keresés
Close this search box.

A magyarok belebetegszenek a munkahelyi bizonytalanságba

Egy nemzetközi kutatócsoport felmérése szerint a globalizáció, a gazdasági válság és az emelkedő munkanélküliség növelte a munkahelyek bizonytalanságát, ami negatív hatással van a munkavállalók egészségére is…

A 16 európai ország 23 ezernél több dolgozójának részvételével készült tanulmány készítői megállapították, hogy az állásvesztéstől való félelem jelentősen növelte az emberek rossz egészségi állapotának kockázatát Dániában, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Izraelben, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban és Csehországban.

Kisebb hatása mutatkozott Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint Svájcban, viszont egyáltalán nem volt hatása a munkavállalókra Belgiumban és Svédországban.

A középkorú európaiak jelentős hányadát érinti a munkahelyi bizonytalanság, és a bizonytalan állás együtt jár a rossz egészségi állapot kockázatának emelkedésével az elemzésben szereplő legtöbb országban.

A felmérés során a munkavállalókat megkérdezték a munkahelyük biztonságáról, valamint megkérték őket, hogy értékeljék általános egészségi állapotukat a „nagyon jó, jó, közepes, rossz vagy nagyon rossz kategóriák” alapján.

A tanulmány szerint „a munkahelyi bizonytalanság aránya a legalacsonyabb Spanyolországban (14,2 százalék) és Franciaországban (17,6 százalék), a legmagasabb pedig Magyarországon (40,4 százalék), a Cseh Köztársaságban (41 százalék) és Lengyelországban (41,7 százalék)”. A rossz egészségi állapot előfordulása ugyancsak a magyar, a cseh, az orosz és a lengyel dolgozók körében volt a legmagasabb.

A munkahelyi bizonytalanság és a rossz egészségi állapot kockázata közötti kapcsolat független volt a nemtől, képzettségtől és családi állapottól.

A kutatók szerint – tekintve, hogy a munkahelyek bizonytalansága vélhetően növekszik, amint a munkaerőpiac egyre inkább globalizálódik – a kormányoknak és a szakszervezeteknek több figyelmet kellene fordítaniuk a munkahelyi bizonytalanságra és annak közegészségügyi következményeire.

Forrás: MTI/Social Science and Medicine

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

A SZEF karácsonyi támogatása

A hagyományokat követve a SZEF Ügyvivő Testülete 2024-ben is úgy döntött, hogy a különösen hátrányos helyzetű társadalmi csoporthoz tartozó személyek számára elkészítendő adomány csomagok finanszírozása céljából 400.000 Ft egyszeri karácsonyi

SZEFIT stratégiaépítés

2024.11.25-én és 26-án tartotta a júniusban megválasztott SZEFIT elnöksége és a munkában résztvevő tagszervezetek delegáltjainak első személyes találkozóját Budapesten. Csordás Anett vezetésével az első napon a résztvevők részletesen megismerhették a

Beszámoló az ESZSZ (VB) és CETUN ülésekről Brüsszelből

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága (VB) 2024. december 10-11-i, Brüsszelben tartott üléséről és az ahhoz kapcsolódó CETUN rendezvényről December 10-én, az ülés első napján munkaebéd keretében került

A Kutatók munkakörülményei konferencia Rómában

A kutatók munkakörülményeiről tartott konferenciát az Eurocadres 2024. november 21-22-én Rómában. Miközben az Európai Unió sürgeti a kutatás-fejlesztési beruházásokat (például a Draghi jelentés nyomán), a kutatók bérezése és munkakörülményei nem

Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület klub beszámoló

2024.11.05.-én képviseltem a SZEF-et az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület klub délutánján, ahova nagyon sokféle területről érkeztek a résztvevők. Volt, aki csak saját munkakörülményeinek javításán szeretne dolgozni, voltak, akik munkáltatóként szeretnének tenni