Keresés
Close this search box.

A magyarok belebetegszenek a munkahelyi bizonytalanságba

Egy nemzetközi kutatócsoport felmérése szerint a globalizáció, a gazdasági válság és az emelkedő munkanélküliség növelte a munkahelyek bizonytalanságát, ami negatív hatással van a munkavállalók egészségére is…

A 16 európai ország 23 ezernél több dolgozójának részvételével készült tanulmány készítői megállapították, hogy az állásvesztéstől való félelem jelentősen növelte az emberek rossz egészségi állapotának kockázatát Dániában, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Izraelben, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban és Csehországban.

Kisebb hatása mutatkozott Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint Svájcban, viszont egyáltalán nem volt hatása a munkavállalókra Belgiumban és Svédországban.

A középkorú európaiak jelentős hányadát érinti a munkahelyi bizonytalanság, és a bizonytalan állás együtt jár a rossz egészségi állapot kockázatának emelkedésével az elemzésben szereplő legtöbb országban.

A felmérés során a munkavállalókat megkérdezték a munkahelyük biztonságáról, valamint megkérték őket, hogy értékeljék általános egészségi állapotukat a „nagyon jó, jó, közepes, rossz vagy nagyon rossz kategóriák” alapján.

A tanulmány szerint „a munkahelyi bizonytalanság aránya a legalacsonyabb Spanyolországban (14,2 százalék) és Franciaországban (17,6 százalék), a legmagasabb pedig Magyarországon (40,4 százalék), a Cseh Köztársaságban (41 százalék) és Lengyelországban (41,7 százalék)”. A rossz egészségi állapot előfordulása ugyancsak a magyar, a cseh, az orosz és a lengyel dolgozók körében volt a legmagasabb.

A munkahelyi bizonytalanság és a rossz egészségi állapot kockázata közötti kapcsolat független volt a nemtől, képzettségtől és családi állapottól.

A kutatók szerint – tekintve, hogy a munkahelyek bizonytalansága vélhetően növekszik, amint a munkaerőpiac egyre inkább globalizálódik – a kormányoknak és a szakszervezeteknek több figyelmet kellene fordítaniuk a munkahelyi bizonytalanságra és annak közegészségügyi következményeire.

Forrás: MTI/Social Science and Medicine

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF alapszintű oktatás 2. csoport nyitónap

2024. október 5-én, szombaton ismét egy alapozó képzés első napja zajlott a SZEF őszi képzési ciklusának keretében. A legfőbb téma a szakszervezeti szemléletváltás fontossága mellett meglévő tagok aktivizálása és bevonása

SZEF alapszintű oktatás 1. csoport nyitónap

A SZEF őszi képzési ciklusának első alapszintű képzése zajlott 2024. szeptember 30-án Budapesten. A nap fő irányvonala a szakszervezeti szemléletváltás, amely lehetővé teszi a tagok aktív bevonására épülő tervezést és

Találkozó a norvég kollégákkal

2024. szeptember 26-án Budapesten rövid találkozóra került sor a norvég Delta Szakszervezeti Szövetség és a SZEF képviselői között. A Delta közel 100 fős aktivista delegációja magyarországi tanulmányútja során Szűcs Viktória

Idősek Nemzetközi Napja 2024.

Nyilatkozat az Idősek Nemzetközi Napja alkalmából– 2024. október 1. A Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetsége (FERPA) – emlékeztetve az Idősek Nemzetközi Napjára – ez alkalomból is hangsúlyozni kívánja a nyugdíjasok