A magyarok belebetegszenek a munkahelyi bizonytalanságba

Egy nemzetközi kutatócsoport felmérése szerint a globalizáció, a gazdasági válság és az emelkedő munkanélküliség növelte a munkahelyek bizonytalanságát, ami negatív hatással van a munkavállalók egészségére is…

A 16 európai ország 23 ezernél több dolgozójának részvételével készült tanulmány készítői megállapították, hogy az állásvesztéstől való félelem jelentősen növelte az emberek rossz egészségi állapotának kockázatát Dániában, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Izraelben, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban és Csehországban.

Kisebb hatása mutatkozott Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint Svájcban, viszont egyáltalán nem volt hatása a munkavállalókra Belgiumban és Svédországban.

A középkorú európaiak jelentős hányadát érinti a munkahelyi bizonytalanság, és a bizonytalan állás együtt jár a rossz egészségi állapot kockázatának emelkedésével az elemzésben szereplő legtöbb országban.

A felmérés során a munkavállalókat megkérdezték a munkahelyük biztonságáról, valamint megkérték őket, hogy értékeljék általános egészségi állapotukat a „nagyon jó, jó, közepes, rossz vagy nagyon rossz kategóriák” alapján.

A tanulmány szerint „a munkahelyi bizonytalanság aránya a legalacsonyabb Spanyolországban (14,2 százalék) és Franciaországban (17,6 százalék), a legmagasabb pedig Magyarországon (40,4 százalék), a Cseh Köztársaságban (41 százalék) és Lengyelországban (41,7 százalék)”. A rossz egészségi állapot előfordulása ugyancsak a magyar, a cseh, az orosz és a lengyel dolgozók körében volt a legmagasabb.

A munkahelyi bizonytalanság és a rossz egészségi állapot kockázata közötti kapcsolat független volt a nemtől, képzettségtől és családi állapottól.

A kutatók szerint – tekintve, hogy a munkahelyek bizonytalansága vélhetően növekszik, amint a munkaerőpiac egyre inkább globalizálódik – a kormányoknak és a szakszervezeteknek több figyelmet kellene fordítaniuk a munkahelyi bizonytalanságra és annak közegészségügyi következményeire.

Forrás: MTI/Social Science and Medicine

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Elhozza-e 2026 a jobb közszolgáltatásokat?

A Mérce felkérésre Csóti Csaba, a SZEF elnöke az alábbi cikkben foglalta össze meglátásait a magyar közszolgáltatások helyzetéről, és ezzel összefüggésben a tágabb értelmezési keretről. A cikk IDE KATTINTVA érhető

A SZEF csatlakozott az „Ami a nőket illeti” kampányhoz

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) hivatalosan is csatlakozott támogatóként az Amnesty International Magyarország által indított, a nemi bérszakadék felszámolását, enyhítését célzó „Ami a nőket illeti” kampányhoz és nyilatkozathoz. Szövetségünk számára