Egy országgyűlési határozat szerint február végére egységes etikai kódexet kellett volna kialakítani a közszférában. A Kossuth Rádió Krónika című műsorának munkatársai utánajártak, hogy hol tart a folyamat…
Egy országgyűlési határozat szerint február végére egységes etikai kódexet kellett volna kialakítani a közszférában. A Kossuth Rádió Krónika című műsorának munkatársai utánajártak, hogy hol tart a folyamat.
A határidő lejárta előtt két nappal azt a tájékoztatást kapták a kormányszóvivőtől, hogy mivel a kormány egy új, részletes szabályozáson dolgozik, nem pedig egy általános „lózunggyűjteményen”, ezért nem készül el időben.
Bár több mint tíz éve kezdtek dolgozni egy egységes kódexen, a kormányszóvivő bízik abban, hogy az általuk elképzelt verzióról hamarosan elkezdődhetnek az egyeztetések az szakszervezetekkel is, és március végén vagy április elején elfogadhatják azt.
Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a Krónikának azt mondta: ők nyitottak a tárgyalásra, de nem értik, hogy márciusban miért áll neki a kormány egy ilyen munkának. Véleménye szerint egy-két tárgyalási fordulóval úgysem lehet ennek a végére járni (először meg kell határozni, kik tartoznak a közszférába, és annak milyen az etikai állapota), ezért szerinte az Országgyűlés által elfogadott határozat nem sokat ér, mivel először a koncepcióban kellene megegyezni.
A műsor által megkérdezett Lövétei István alkotmányjogász elmondta: annak, hogy a kormány nem tartotta be a határozatban szereplő határidőt, nem lesz semmilyen következménye, hiszen a parlament határozatban saját magán kívül senkit sem kötelezhet semmire.
A decemberben elfogadott országgyűlési határozat szerint mára a kormányon kívül a bíróságnak, az ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek és a jegybanknak is át kellett néznie a saját etikai kódexét, azonban kiderült, hogy a számvevőszéken kívül senkinek sem kell módosítania a már meglévő szabályokon, mivel a határozatban felsoroltak lényegében amúgy is szerepelnek a különböző szervekre vonatkozó törvényekben. Az ügyészség és a bíróság szóvivője is azt mondja, kevés etikainak mondható ügyük van. A bíróságokon tavaly 33 vizsgálat volt függelemsértés miatt, zömmel kisebb ügyekben (például a bíró nem volt elég udvarias az ügyféllel vagy késett). Az ügyészségeken vesztegetés – tehát bűncselekmény – miatt az elmúlt években két ügyész ellen volt eljárás, azonban olyan nem volt, hogy valaki nem tartotta be a pártatlanság követelményét.
Forrás: MR1-Kossuth Rádió
