Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. január 22-i üléséről
Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2010. január 22-i ülésén a felek „a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről”, valamint „a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) pályázati felhívásáról” szóló előterjesztéséről és „a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2009. évi tevékenységéről” szóló tájékoztatóról tárgyaltak.
Napirend előtt:
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a munkáltatói oldal nevében kérte az OÉT-t, hogy induljanak tárgyalások a sztrájktörvény módosításával kapcsolatban az oldalak között, különös tekintettel az elégséges szolgáltatások részletesebb meghatározására. Mint mondta: már 2008 áprilisában felvetették a tanácsban, hogy bár a törvényhozók másként gondolták 1989-ben, láthatóan a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas a kialakult helyzetek kezelésére. Emlékeztetett arra, hogy Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa is felhívta a figyelmet a sztrájkjog rendeltetésszerű alkalmazására. Azonban a munkáltatói oldal szerint vannak olyan szervezetek, amelyek visszaélnek a törvény nyújtotta lehetőségekkel, ezért korrekciók, pontosítások szükségesek a jogszabályban a felelőtlen és immorális magatartás megvalósítókkal szembeni védekezésül.
Ideiglenes eszközként felvetette egy magatartási kódex háromoldalú elfogadását is, azonban a legjobb megoldásnak a törvénymódosítást tartanák. Elsősorban a közszolgáltató vállalatok esetén tartják szükségesnek az elégséges szolgáltatás mértékének pontosabb definiálását, valamint a munkabeszüntetés pontos tartamát. A szolidaritási sztrájk esetén pedig elfogadhatatlannak tartják, hogy a szakszervezetek nem kötelesek egyeztetni róla a munkáltatóval.
Ezért várják a másik két oldal konstruktív javaslatait is a törvény módosításához.
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azzal kezdte, hogy a kormány minden körülmények között tiszteletben tartja a munkavállalók alkotmányos jogát a sztrájkhoz, s a szakszervezeteknek elvitathatatlan joga a sztrájk szervezése. Viszont az embereknek is joguk van a kifizetett szolgáltatások igénybevételére, ezért a sztrájkjoggal való visszaéléstől óva intette a munkavállalókat.
Mindenféleképpen tisztázni kellene azonban a különféle sztrájkok értelmezését (pl. szolidaritási sztrájk), a sztrájktörés fogalmát, valamint meg kellene határozni az eddig még nem definiált, de létező sztrájkformákat (pl. „gördülő” vagy politikai sztrájk).
A kormány kész a törvény áttekintésére, s vállalta, hogy egy héten belül eljuttatja a saját tapasztalatait és javaslatait a felvetődő problémák megoldására az oldalaknak. Ezután az oldalak véleményének, javaslatainak beépítésével elkészítene egy olyan összegző anyagot, amelyet aztán napirendre tűznének az OÉT adott szakbizottságának, majd a plenáris ülésen.
A munkavállalói oldalon Horváth Lajos, a Liga képviseletében elmondta, hogy a munkabeszüntetések alapvetően a munkaadók túlhatalmával való visszaélés elleni tiltakozás, s nem célja a munkáltatónak való károkozás. Mivel a szakszervezetek alapvetően jónak tartják a sztrájktörvényt és ezért nem is akarnak változtatni rajta, azonban készek tárgyalásokat folytatni a másik két oldal felvetéseiről.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hozzátette, hogy a sztrájkok előtti, utáni megegyezést nem a törvény pontatlansága nehezíti, hanem a tárgyalások nyelvezete, kultúrája a fő akadálya.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is úgy vélte, hogy a külső beavatkozás, a törvény módosítása helyett közös megoldást kellene találni a felmerülő problémák kezelésére (pl. etikai kódex elfogadása).
Varga László SZEF-elnök a munkavállalói oldal soros elnökeként megerősítette, hogy az oldal kész a tárgyalások elindítására az OÉT-on. Hozzátette: bár a jelenlegi törvényt megfelelőnek tartja, azonban ha a módosítására kerülne sor, abban az esetben nem hagyhatják figyelmen kívül azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek a közszféra sztrájkjogát szabályozzák.
Csizmár Gábor biztosította az oldalakat arról, hogy a kormány semmilyen módosítást nem fog benyújtani az Országgyűlésnek az OÉT jóváhagyása nélkül. A törvény módosítása egyébként sem lesz egyszerű, hiszen – kétharmados törvényről lévén szó – meg kell nyerni hozzá az ellenzék soraiból is képviselőket. Ezért elsősorban arra kérte az oldalakat, hogy a törvény szövegszerű módosításán való gondolkodás helyett a szabályozás alkalmazási problémáit próbálják meg feltérképezni, s majd ezután próbálják megtalálni az ezek kiküszöböléséhez szükséges eszközt. Ez lehet egy közös állásfoglalás, megállapodás, etikai kódex elfogadása is.
Napirend szerint:
Elsőként a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló előterjesztést vitatták meg az oldalak.
A kormány nevében dr. Gulyás Kálmán SZMM-államtitkár előzetesen elmondta, hogy az előterjesztés a kormányülésről, s azt az OÉT munkajogi bizottsága is megtárgyalta.
Varga László a munkavállalói oldal elnökeként és a napirendi pontnál szóvivőjeként elmondta: a munkavállalók szempontjából lehető legkedvezőbb szabályozás hozzájárulhat a területi foglalkoztatási egyenlőtlenségek mérséklésére is. Az oldal kisebb kiegészítéssel támogatja az előterjesztést: ez a mindennapi munkába járás és a hétvégi hazautazás szabályainak pontosítása, valamint egyértelmű különválasztása a két formának. A hétvégi hazautazás esetében egyetértenek az előterjesztésben szereplő legfeljebb havi 40 ezer forintos mértékkel munkavállalónként. Ezen összeg évenkénti növelésénél pedig az oldal az éves inflációt venné alapul.
A munkáltatói oldal nevében Bálint Adrienn, a MOSZ képviselője egyrészt három hónapos időt kért a hatálybalépésre, hogy az adminisztrációs kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni a munkáltatók. Másrészt az oldal nem ért egyet a napi munkába járás és a hétvégi hazautazás támogatásának kettéválasztásával, és mindösszesen havi 40 ezer forintban határoznák meg a két támogatásra fordítandó összeget.
Pataky Péter MSZOSZ-elnök felhívta a munkáltatók figyelmét arra, hogy az eredeti előterjesztésben is külön volt kezelve a kétféle támogatási forma, s ennek alkalmazásával eddig sem volt probléma, most is csak az európai uniós munkavállalási lehetőségek miatt szükséges a pontosítás.
Ezután a levezető elnök 10 perc szünetet rendelt el a vita lezárása érdekében.
A szünet után a munkaadók új ajánlattal álltak elő: a munkába járás esetében egyetértenek az eredeti előterjesztéssel (a bérletek vagy menetjegyek árának 86 százalékos támogatása), azonban a hétvégi hazautazásnál 25 ezer forintos korlátot javasolnak, amely évente a pozitív GPD mértékével nőne.
Borsik János a munkavállalói oldal nevében továbbra is kiállt az oldal már ismertetett véleménye mellett.
Gulyás Kálmán a vita lezárásaként elmondta: figyelembe veszik az elhangzottakat az előterjesztésnél, azonban az eredetiben szereplő összeghatárokon, mértékeken nem változtatnának, de az évenkénti emelés módját illetően nyitottak minden megoldásra.
Második napirendi pontként a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) pályázati felhívása szerepelt. Kovács Géza, az MKDSZ elnöke annyit pontosított az előzetesen az oldalaknak kiküldött felhíváson, hogy a bíráló bizottságba delegálandók számánál elírást történt: a helyes változat szerint oldalanként 1-1 fő delegálását várják az OÉT három oldalától. Ezen kívül kérte a feleket, hogy segítsenek ismertetni és népszerűsíteni a pályázatot tagszervezeteik körében.
Varga László a szakszervezeti oldal soros elnökeként és annak nevében támogatásáról biztosította a határozati javaslatot, azonban azt kérte, hogy a bíráló bizottságba 2-2 főt delegálhassanak az OÉT-oldalak. Ezt a munkaadói oldal is támogatta. Mivel az előterjesztő is egyetértett a javasolt változtatással, így a határozati javaslatot az OÉT egyhangúan elfogadta.
Az ülés utolsó napirendi pontjaként az oldalak a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2009. évi tevékenységéről szóló, az ülés előtt kiküldött tájékoztató szóbeli kiegészítését hallgathatták meg a felek Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes tolmácsolásában. Az OÉT mindhárom oldala megköszönte a testület munkáját, a napirendi pontnál a szakszervezeti szóvivőjeként Horváth Lajos (Liga) azonban kifogásolta, hogy a testület nem mindig olyan ügyekben jár el, amire a felhatalmazása szól (példakánt említette, hogy összeállítottak egy saját véleményüket tükröző anyagot a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban). Ezen túl problémásnak tartja azt is, hogy a testület a tájékoztatóval önmaga munkáját minősítette.
Mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon felmerült a NYENYI-lapok kérdése is, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási problémák, amelyet a kormány is elismert. Mint Gulyás Kálmán elmondta: dolgoznak egy új rendszer elindításán, azonban az még túl nagy hibaszázalékokkal dolgozik.
Budapest, 2010. január 22.
