Keresés
Close this search box.

Az önkormányzatok kétharmada megszünteti a cafetériát

Az idei évtől a települések 60-70 százalékán megszűnt az alkalmazottaknak nyújtott cafetéria a béren kívüli juttatások január 1-jétől életbe lépett megadóztatása miatt…

A Sodexo Pass cafetériával rendelkező cégek körében végzett felmérése szerint az állami intézmények 79 százaléka, a magáncégek 72 százaléka döntött úgy, hogy idén nem változtat a cafetériára szánt összegen és az adókülönbözetet a foglalkoztatottak juttatásának nettóértékéből vágja le. Így 2010-ben a cégeknek csupán 16 százaléka tartja meg vagy növeli a juttatások nettó értékét.

Az önkormányzatok az utóbbi években már jelentősen csökkentették a béren kívüli juttatásokat, az idei évtől pedig a települések 60-70 százaléka megszüntette a cafetéria-keretet alkalmazottai körében és csak a köztisztviselői státuszban levő dolgozók kapják meg a törvény által előírt cafetéria-keretet. (Ez utóbbiakra ugyanis más szabályok vonatkoznak, mint az egyszerű alkalmazottakra. Nekik a törvény alapján a 25 százalékkal adózó cafetéria-elemek közül bruttó 190 ezer forintnyi béren kívüli juttatást kell adni évente, ami nettóértékben nagyjából 10 ezer forintos pluszt jelent havonta ezeknek a dolgozóknak.) A többi helyen a cégekhez hasonlóan meghagyták a tavalyi keretet, de az adó összegével csökkentették a juttatások nettó értékét.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint eleve kár volt bevezetni a cafetéria rendszert, ami néhány gazdasági ágazat sikeres lobbitevékenységének köszönhetően alakult ki. Hiszen 2010. január elsejétől a kormány megoldása felemásra sikerült: kialakítottak egy adómentes, egy kedvezményes és egy magas kulccsal adózó juttatáscsoportot, majd mindegyikhez hozzárendeltek egy keretösszeget, amin túllépve a munkáltatóknak nagyon magas adókulccsal kellene adózniuk a többletjuttatás után. A rendszer bonyolításának hátulütője a munkaadókra nézve az, hogy a különböző adókulccsal adózó juttatásokkal ezek nyilvántartása is bonyolultabbá válik, tehát a vállalkozások egyébként is magas adminisztratív terhei emelkedni fognak. Ami pedig a munkavállalókat illeti, a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt részben elveszítik azt a béralku-előnyt, amit a szintén január 1-jétől kiterjesztett 5 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentésből nyerhettek volna, a járulékcsökkentés ugyanis enyhe bruttó nominálbér emelkedéssel járt volna.

Az új szabályok szerint a legmagasabb adósávba került a hideg étkezési jegy, a csekély értékű ajándék és a művelődési intézményi támogatás. Ezek a juttatások értékük után 54 százalékos adóterhet viselnek, tehát például 1000 forintnyi ilyen juttatás után 540 forintot kell adóznia a munkáltatónak, és ehhez jönnek még a munkáltatói és munkavállalói járulékok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a béren kívüli juttatások eltűnnek.

Az új szabályok szerint kedvezményesen adózó juttatás lett az üdülési csekk, a meleg étkezés támogatása, az utazási bérlet térítése, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás és az önkéntes egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás. A hideg étkezési utalvánnyal szemben ezeket a juttatásokat nem terhelik munkáltatói és munkavállalói járulékok, viszont kategóriánként csak meghatározott összeghatárig érvényes a juttatások kedvezményessége. Amennyiben a munkáltató meghaladja a megadott keretösszeget, az afölötti cafetéria-összeg után közel 98 százalékos adót kell fizetnie.
(A meleg étkezés támogatásának havi összeghatárát 18 ezer forintra emelték a tavalyi 12 ezerről, az üdülési csekk pedig éves szinten a minimálbér összege, tehát 73 ezer 500 forint lehet dolgozónként. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér ötven százaléka, az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás pedig a minimálbér harminc százaléka lehet havonta. Szintén a minimálbér 30 százalékáig adhatnak iskolakezdési támogatást a munkáltatók, a helyi bérlet összeghatára pedig a bérlet ára.)

Ezek mellett maradt még néhány adómentes juttatás a rendszerben, mint például a foglalkoztatottak internet- és számítógép-használatának támogatása és a munkáltató által nyújtható lakáscélú támogatás, utóbbi keretösszege legfeljebb 5 millió forint lehet.

Forrás: Hírszerző.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Találkozó a belga nagykövettel

2024. február 15-én civil szervezetek és szakszervezetek képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy találkozzanak Jeroen Vergeylen budapesti belga nagykövettel, aki az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Belgium célkitűzéseiről beszélt. A belga

Megemlékeztünk Somogyi Béláról

2024. február 16-án újból megemlékeztünk a becstelenül meggyilkolt Somogyi Béláról és Bacsó Béláról. Idén először 3 helyszínen, köztük egy városi sétával egybekötve igyekeztünk minél többet megtudni a korról és Józsefváros

A FERPA VB üléséről jelentjük

Jelentés a FERPA végrehajtó bizottság 2024 februári üléséről A FERPA (Nyugdíjasok és Idősek Európai Föderációja) Végrehajtó Bizottsága 2024 február 21-22-én tartotta meg soros ülését Brüsszelben, Hubert SCHWIND elnök vezetésével, Agostino