Az önkormányzatok kétharmada megszünteti a cafetériát

Az idei évtől a települések 60-70 százalékán megszűnt az alkalmazottaknak nyújtott cafetéria a béren kívüli juttatások január 1-jétől életbe lépett megadóztatása miatt…

A Sodexo Pass cafetériával rendelkező cégek körében végzett felmérése szerint az állami intézmények 79 százaléka, a magáncégek 72 százaléka döntött úgy, hogy idén nem változtat a cafetériára szánt összegen és az adókülönbözetet a foglalkoztatottak juttatásának nettóértékéből vágja le. Így 2010-ben a cégeknek csupán 16 százaléka tartja meg vagy növeli a juttatások nettó értékét.

Az önkormányzatok az utóbbi években már jelentősen csökkentették a béren kívüli juttatásokat, az idei évtől pedig a települések 60-70 százaléka megszüntette a cafetéria-keretet alkalmazottai körében és csak a köztisztviselői státuszban levő dolgozók kapják meg a törvény által előírt cafetéria-keretet. (Ez utóbbiakra ugyanis más szabályok vonatkoznak, mint az egyszerű alkalmazottakra. Nekik a törvény alapján a 25 százalékkal adózó cafetéria-elemek közül bruttó 190 ezer forintnyi béren kívüli juttatást kell adni évente, ami nettóértékben nagyjából 10 ezer forintos pluszt jelent havonta ezeknek a dolgozóknak.) A többi helyen a cégekhez hasonlóan meghagyták a tavalyi keretet, de az adó összegével csökkentették a juttatások nettó értékét.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint eleve kár volt bevezetni a cafetéria rendszert, ami néhány gazdasági ágazat sikeres lobbitevékenységének köszönhetően alakult ki. Hiszen 2010. január elsejétől a kormány megoldása felemásra sikerült: kialakítottak egy adómentes, egy kedvezményes és egy magas kulccsal adózó juttatáscsoportot, majd mindegyikhez hozzárendeltek egy keretösszeget, amin túllépve a munkáltatóknak nagyon magas adókulccsal kellene adózniuk a többletjuttatás után. A rendszer bonyolításának hátulütője a munkaadókra nézve az, hogy a különböző adókulccsal adózó juttatásokkal ezek nyilvántartása is bonyolultabbá válik, tehát a vállalkozások egyébként is magas adminisztratív terhei emelkedni fognak. Ami pedig a munkavállalókat illeti, a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt részben elveszítik azt a béralku-előnyt, amit a szintén január 1-jétől kiterjesztett 5 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentésből nyerhettek volna, a járulékcsökkentés ugyanis enyhe bruttó nominálbér emelkedéssel járt volna.

Az új szabályok szerint a legmagasabb adósávba került a hideg étkezési jegy, a csekély értékű ajándék és a művelődési intézményi támogatás. Ezek a juttatások értékük után 54 százalékos adóterhet viselnek, tehát például 1000 forintnyi ilyen juttatás után 540 forintot kell adóznia a munkáltatónak, és ehhez jönnek még a munkáltatói és munkavállalói járulékok. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a béren kívüli juttatások eltűnnek.

Az új szabályok szerint kedvezményesen adózó juttatás lett az üdülési csekk, a meleg étkezés támogatása, az utazási bérlet térítése, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás és az önkéntes egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás. A hideg étkezési utalvánnyal szemben ezeket a juttatásokat nem terhelik munkáltatói és munkavállalói járulékok, viszont kategóriánként csak meghatározott összeghatárig érvényes a juttatások kedvezményessége. Amennyiben a munkáltató meghaladja a megadott keretösszeget, az afölötti cafetéria-összeg után közel 98 százalékos adót kell fizetnie.
(A meleg étkezés támogatásának havi összeghatárát 18 ezer forintra emelték a tavalyi 12 ezerről, az üdülési csekk pedig éves szinten a minimálbér összege, tehát 73 ezer 500 forint lehet dolgozónként. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér ötven százaléka, az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás pedig a minimálbér harminc százaléka lehet havonta. Szintén a minimálbér 30 százalékáig adhatnak iskolakezdési támogatást a munkáltatók, a helyi bérlet összeghatára pedig a bérlet ára.)

Ezek mellett maradt még néhány adómentes juttatás a rendszerben, mint például a foglalkoztatottak internet- és számítógép-használatának támogatása és a munkáltató által nyújtható lakáscélú támogatás, utóbbi keretösszege legfeljebb 5 millió forint lehet.

Forrás: Hírszerző.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és