A közszolgák 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről tárgyaltak az OKÉT-on

Emlékeztető az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2009. december 14-i üléséről

Emlékeztető az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2009. december 14-i üléséről

Az ülés levezető elnöke: Horváthné Batár Emese, SZMM
Az oldalak ügyvivői:
kormányzati oldal: dr. Gulyás Kálmán, SZMM
szakszervezeti oldal: Fehér József, SZEF
önkormányzati oldal: Mészáros Éva, KÖSZ

Résztvevők: jelenléti ív szerint

1. napirendi pont: Konzultáció a GDP növekedéstől függő külön juttatás szabályozási javaslatáról

A kormányzati oldal részéről dr. Berczik Ábel (PM) ismertette a GDP növekedésétől függő külön juttatás mértékrendszerének megalapozásához a Pénzügyminisztérium által készített, előzetesen az oldalak részére is megküldött, háttérszámításokat. Ezekből kitűnik, hogy – a már törvényileg eldöntött, szintén a GDP növekedéstől függő új nyugdíjindexálással és nyugdíjprémiummal együtt számítva – a szakszervezeti oldal december 7-i OKÉT ülésen tett javaslata a költségvetési többletbevétel 80-98%-át determinálná a 0-5% közötti GDP növekedési sávban, gyakorlatilag megszüntetve a költségvetés egyéb célokat szolgáló gazdaságpolitikai mozgásterét, ami vállalhatatlan. A kormányzati javaslat ugyanezen GDP növekedési sávban a többletbevételeknek csak 0-45%-át kötné le.

A szakszervezeti oldal (szóvivő: Fehér József) álláspontja a következőkben összegezhető: Miután 2010-ben a prognózis szerint a GDP csökken, illetve a törvény gyors elfogadásának sincs már esélye, ezért nincs tétje, értelme most külön tárgyalni ezen juttatás bevezetéséről. Ugyanakkor 2011-re már egy jelentősebb bérfejlesztés is indokolt lesz. Az oldal ezért azt javasolja, hogy január elején alakuljon egy háromoldalú szakértői munkacsoport az egyes bérpolitikai elemek – így a 13. havi illetmény visszaállítása, illetve a GDP növekedésétől függő külön juttatás bevezetése, a 2011-es bérfejlesztési lehetőségek – komplex áttekintésére. Az oldal törekvése, hogy átlátható, automatizmusszerű bérpolitikai rendszer működjön végre a közszférában.

Az önkormányzati oldal (szóvivő: Mészáros Éva) egyetértett azzal, hogy ne csak a GDP csökkenésből vegye ki a részét a közszféra, hanem a bérfejlesztés kövesse a GDP növekedését is, legyen hosszabb távon kiszámíthatóbb a bérpolitika. A szakértői munkacsoport működésével egyetértenek.

A kormányzati oldal a szakértői munkacsoport létrehozásával, a komplex megközelítéssel egyetért. További témaként javasolta a fizetési fokozatok már korábban felmerült továbbvitelének a vizsgálatát is az öregségi nyugdíjba vonulás korhatárának megnövelésére tekintettel. Elhangzott az is, nem biztos, hogy a béreknél az automatizmus, a rendszerszerű, kötelező indexálás jó megoldás lenne.

Az 1. napirendi pont kapcsán az OKÉT a következő döntést hozta:

• január 10-ig megalakul a háromoldalú szakértői munkacsoport az egyes bérpolitikai elemek komplex áttekintésére,
• január végéig a munkacsoport elkészíti az OKÉT számára a szakértői anyagot.

2. napirendi pont: Tárgyalás a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló kormányrendelet tervezetéről

A kormányzati oldal részéről Horváth Zoltán egészségügyi szakállamtitkár bejelentette, az egészségügyi és a pénzügyminiszter megállapodott arról, hogy a szakszervezetek igényének eleget téve az egészségügyi ágazatban a 2010. évi kereset-kiegészítés 10 Mrd Ft-os forrása az Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásról szóló 43/1999.(III.3.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében, a rendelet módosításának eredményeként külön soron nevesítésre kerül.

A szakszervezetek a bejelentésről történő oldalegyeztetés érdekében tárgyalási szünetet kértek. A szünet előtti kérdéseikre válaszolva az egészségügyi szakállamtitkár megerősítette:

• az említett rendelet vonatkozik az Országos Mentőszolgálatnál szükséges összegre is,
• a 2010. évi költségvetési törvény tárgyalása során megszavazott 38 Mrd Ft-os többletből történik a 43/1999-es rendelet módosításával a kereset-kiegészítés fedezetének elkülönítése,
• tehát a 10 Mrd Ft a közszféra közalkalmazottainak a kereset-kiegészítésére lesz címezve a 43/1999. sz. kormányrendeletben, mégpedig felülről nyitott előirányzatként.

A kérdéseken túl a szakszervezeti oldal tájékoztatást adott arról, hogy a december 7-i OKÉT ülésen napirend előtt elhangzott követelésük alapján december 10-én az egészségügyi miniszter tárgyalt a sztrájkbizottsági megállapodást aláíró, az egészségügyi ágazatban érintett szakszervezetekkel. Kifogásolták ugyanakkor, hogy nem a formális ágazati érdekegyeztető fórum került összehívásra.

A kormányzati oldal reagálásában többek között elmondta:

• a kórházakkal kötött október 7-i megállapodás idején már lehetett tudni, hogy 2010-ben lesz kereset-kiegészítés, ugyanakkor azért nem lehetett a megállapodásban erre kitérni, mert a sztrájkbizottsági tárgyalások még nem fejeződtek be,
• a kereset-kiegészítéshez szükséges forrás a költségvetési törvényjavaslatban már elő volt irányozva,
• az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács jogszerű összehívására – a december 7-14. közötti rövid időszakban – a tanács alapszabálya miatt nem volt mód.

A szakszervezeti oldal szünetet követően kifejtett álláspontja a következőkben összegezhető:

• a kereset-kiegészítésről szóló rendelet tervezetéhez az oldalnak további észrevétele nincs, az ülést megelőzően, informálisan jelzett észrevételeik átvezetésre kerültek,
• a kereset-kiegészítés egészségügyi ágazatban történő finanszírozására vonatkozó kormányzati intézkedés alapján a kereset-kiegészítéssel összefüggő OKÉT tárgyalást lezártnak tekintik,
• kéri az oldal, hogy az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács tárgyalja meg a 43/1999. sz. kormányrendelet módosítását, a téma ennek alapján zárható le végleg,
• az ülés emlékeztetőjében jelenjen meg, hogy a 49-49 ezer Ft-os kereset-kiegészítés milyen bruttó összegnek tekinthető, és az egyes kereseti kategóriákban mekkora nettó összeget jelent majd.

Az önkormányzati oldal (szóvivő: Mészáros Éva) a kereset-kiegészítés forrását és kifizetését garantáltnak látja. A rendelet-tervezettel kapcsolatos konkrét kérdést a PM képviselője megválaszolta. Az oldal a rendelet-tervezettel egyetértett, ahhoz észrevételt nem tett.

A kormányzati oldal elmondta, az előterjesztő tárcák a december 16-i kormányülésen tájékoztatni fogják a Kormányt arról, hogy a kereset-kiegészítésről szóló kormányrendelettel a szakszervezeti és az önkormányzati oldal egyetértett. Az oldal megjegyezte, hogy az illetékes szakszervezetek az ágazatban kezdeményezzék az ágazati érdekegyeztető fórum összehívását, ne az OKÉT közreműködését kérjék ehhez. A szakszervezetek szerint a 43/1999. sz. rendelet módosítását automatikusan ágazati érdekegyeztetésre kellene bocsátani.

***

A szakszervezeti oldal kérése alapján a kormányzati oldal a következő tájékoztatást adja a 2010. évi kereset-kiegészítésről:

1. A kereset-kiegészítés összesen 98.000 Ft (két részletben kifizetve 49.000 – 49.000 Ft) összege a hagyományos értelemben vett bruttó összeget jelenti, tehát nem tartalmazza a 27%-os munkáltatói járulékot.
2. A bruttó összegből a munkavállalót a következő levonások terhelik:
   – járulékok, amelyek a bruttó összegre (esetenként a 49.000 Ft-ra) vetülnek: 9,5% nyugdíjjárulék, 6% egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkavállalói járulék, összesen 17%, azaz 8.330 Ft,

   – személyi jövedelemadó, amelynek a 2010-ben életbe lépő új szabályok szerint az adóalapja a „szuperbruttó”-nak nevezett, számított kereset, azaz a bruttó bérnek, keresetnek a 27% munkáltatói járulékkal megnövelt összege. Vagyis az adóalapba esetenként nem a 49.000 Ft, hanem a 49.000*1,27=62.230 Ft fog bekerülni. A kereset-kiegészítés összegéből az szja előleg a januári, illetve a márciusi rendszeres keresettel együtt számítva, a nem rendszeres kifizetés szabályai szerint kerül levonásra. Így gyakorlatilag a 49.000 Ft az adóelőleg szempontjából 3 sávba eshet:

   • Kerekítve legfeljebb 320.000 Ft havi bruttó rendszeres kereset (döntően bruttó illetmény) esetén a 49.000 Ft (62.230 Ft) adóelőlege 17%, azaz 10.579 Ft;
   • Kerekítve 320.000–330.000 Ft havi bruttó rendszeres kereset (döntően bruttó illetmény) esetén a 49.000 Ft (62.230 Ft) fokozatosan átkerül a 32%-os adósávba, adóelőlege 10.579 Ft és 19.914 Ft között fokozatosan nő;
   • Kerekítve 330.000 Ft havi rendszeres kereset (döntően bruttó illetmény) felett – lényegében 340.000 forint bruttó illetményig – a 49.000 Ft (62.230 Ft) adóelőlege 32%, azaz 19.914 Ft.
3. A 49.000 Ft – a fentiek alapján – a következő nettó, azaz kézhez kapott összeget jelenti az egyes kereseti kategóriákban:
   • Kerekítve legfeljebb 320.000 Ft havi bruttó rendszeres kereset esetén nettó 30.091 Ft;
   • Kerekítve 320.000–330.000 Ft havi bruttó rendszeres kereset esetén nettó 30.091-20.756 Ft közötti, csökkenő összeg;
   • Kerekítve 330.000 Ft havi rendszeres kereset felett nettó 20.756 Ft.

   A kereset-kiegészítés számfejtésére a január, illetve március hónapra járó illetmények számfejtésével együtt (egy bérlistán) kerül sor, ezért a kereset-kiegészítés fent kalkulált nettó összege külön tételként nem jelenik meg.

4. Jelezni szükséges továbbá, hogy
   • a kereset-kiegészítésre fent számított havi adóelőleg mértékét nem befolyásolja ugyan az adójóváírás, de az adójóváírás érvényesíthetősége az adóelőleg számításánál év közben, a későbbi hónapokban a kereset-kiegészítés fizetése miatt előbb szűnik meg, ha az év elejétől halmozott („szuperbruttó”) adóalap eléri a 3.188 ezer Ft-ot,
   • ha az éves adóalap 3.188 és 4.698 ezer Ft közé esik (kb. 210.000-310.000 Ft havi bruttó keresetnél), akkor az adójóváírás kivezetése miatt az éves adóelszámolásnál a marginális (a többletjövedelmet, így a kereset-kiegészítést terhelő) adókulcs valójában meghaladja a 17%-ot, de természetesen a teljes keresetre számolva az átlagos éves adókulcs továbbra is legfeljebb 17% lesz.

Budapest, 2009. december 16.
Készítette: Horváthné Batár Emese