Sztrájkot terveznek az európai intézmények alkalmazottai, miután a tagállamok kormányai a múlt héten úgy döntöttek, idén elmarad az uniós dolgozók szokásos fizetésemelése.
Sztrájkot terveznek az európai intézmények alkalmazottai, miután a tagállamok kormányai a múlt héten úgy döntöttek, idén elmarad az uniós dolgozók szokásos fizetésemelése.
Miután az uniós dolgozók bére nyolc nyugat-európai ország hazai dolgozóinak átlagfizetéséhez van kötve, az eurokraták idén 3,7 százalékos fizetésemelést kellene kapjanak.
Az legtöbb EU tagállam nagykövetei azonban azt mondják, országuk a költségvetési megszorítások miatt nem tudja biztosítani a fizetésemelést. Ráadásul például az ír kormány tegnap 15 százalékos csökkentést jelentett be a legmagasabb fizetési kategóriába tartozó közalkalmazottak körében. Magyarországon, a Bajnai-kormány első intézkedései között fagyasztották be a közalkalmazotti fizetéseket, illetve eltörölték a 13. havi fizetést is. De a litván kormány is jelentős csökkentést tervezett a közalkalmazotti fizetések terén év elején, ám a közalkalmazottak éhségsztrájkba kezdtek.
A fizetésemelés elmaradásának hírére a Miniszterek Tanácsában dolgozók munkabeszüntetést, a Bizottság és a Parlament dolgozói viszont szakszervezeti megmozdulást terveznek, melyekről a hét folyamán még egyeztetnek.
A Brüsszelben állomásozó diplomaták egészen szerda késő estig egyeztettek egy lehetséges megoldásról, amely jogilag helytálló, ugyanakkor megfelel a kormányok azon kívánságának, miszerint nem szabad úgy tűnnie, hogy az uniós alkalmazottak elkerülhetik azokat a megszorításokat, melyeket a hazai kollégáik nem. Diplomáciai források szerint lehetséges, hogy az uniós dolgozók továbbra is megkapják a 3,7 százalékos fizetésemelést, de egy párhuzamos intézkedéssel gyakorlatilag elvonják az összeget. Ezt az úgynevezett „válságadó” növelésével is el lehet érni, amely arra szolgál, hogy kivételes körülmények között az európai közalkalmazottakat is meg lehessen adóztatni.
Pierre-Philippe Bacri, az Európai Közalkalmazottak Szövetségének elnöke szerint a fizetésemelést nem lehet visszavonni, hiszen arra a tagállamok jogi kötelezettséget vállaltak. Bacri úgy véli, ha a tagállamok újabb adót vagy illetéket vezetnek be, azzal egyidejűleg vitát indítanak az európai alkalmazottak fizetési feltételeinek szabályozásáról, amelyet pedig – a jelenlegi uniós szabályok szerint – az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az uniós közalkalmazottakat már eddig sújtották megszorítások: a nyugdíjalap 0,5 százalékkal növekedett, a válságadó pedig 0,2 százalékkal, vagyis a fizetésemelés már így is elmarad majd az inflációtól.
Diplomaták szerint az uniós közalkalmazottak egy része nem a szokásos emelés elmaradása miatt aggódik, hanem, hogy az ügyet felfújja a média, és a széles közvélemény elé tárul, hogy valójában milyen nagylelkű fizetéseket visznek haza.
A javasolt emelést nyolc nyugat-európai tagállam, 12 hónapra eső közalkalmazotti fizetésének átlaga alapján számolják ki. Mivel azonban ezt a 2008. július és 2009. július között számítják, az elmúlt hónapok nagy csökkentései még nem érvényesülnek benne. Az uniós alkalmazottak ezt csak jövőre éreznék meg.
Ha azonban a fizetésemelést a válságadó emelésével semlegesítik, akkor az az új Európai Bizottság tagjainak és alkalmazottainak fizetését is érintheti. De jelentheti azt is, hogy az EU végrehajtó testülete heves szakszervezeti tevékenység közepette kell megkezdje munkáját, amely hivatalosan 2010 januárjában indul.
Forrás: EurAktiv.hu
