Megszületett a 2010-es bérmegállapodás az OÉT-on

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. december 1-i üléséről

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. december 1-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. december 1-i ülésén ismét megpróbáltak megállapodni a felek a 2010. évi bérekről.

A tárgyalás megnyitásakor Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azzal kezdte: a kormány ismét hajlandó időt és energiát nem sajnálva segíteni az oldalakat a megállapodás megszületésében.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, a munkáltatói oldal szóvivője ismertette a munkáltatói oldal javaslatát:

  • a minimálbér esetében 2010. január 1-jétől 73.500 forintot,

  • a garantált bérminimum esetében 89.000 forintot ajánlanak,

  • a bérajánlásnál konkrét számot nem fogalmaztak meg, hanem szövegszerű javaslatuk lenne, amely szerint a nettó keresetek reálértékének megőrzését ajánlják,

  • valamint záradékot fűznének a megállapodáshoz, amely azt tartalmazná, hogy a veszteséges vállalkozások esetében nem ajánlja az OÉT a keresetek növelését.

Csizmár Gábor, a kormány nevében elfogadhatónak nevezte mind a minimálbérre, mind a bérajánlásra tett javaslatot, ez utóbbihoz hozzáfűznének egy értelmező táblázatot, amely abban segítene eligazodni, hogy az egyes kereseti kategóriákban mennyi bruttó béremelés szükséges a nettó pozíció megőrzéséhez.

A garantált bérminimummal kapcsolatban kifogásolta, hogy a munkáltatói ajánlat nem őrzi meg a reálértéket, ezért mindenképpen olyan megoldást kellene találniuk az oldalaknak, amely megvalósítja ezt a kívánalmat (akár két lépcsőben történő emeléssel).

A záradék hozzácsatolásával nem ért egyet, mivel nem tartja célszerűnek egy kiragadott szempont (veszteséges vállalkozások) alapján negatív ajánlást tenni. Ezen kívül tartalmi problémái is vannak a záradékkal, hiszen körülíró módon meg kellene határozni, hogy pontosan mit értenek a felek „veszteséges vállalkozás” alatt.

A munkavállalói oldal témaszóvivőjeként Pataky Péter MSZOSZ-elnök hasonló véleményt fogalmazott meg. A minimálbérre és a bérajánlásra tett javaslattal, valamint utóbbihoz csatolt értelmező melléklettel egyet tudnak érteni, azonban a záradékos formát ők sem tartják szerencsésnek. A munkáltatók garantált bérminimumra tett javaslatát pedig elutasítják, mivel – a kormányzathoz hasonlóan – szintén a nettó érték megőrzésére törekednének. Bár jövőre még GDP-csökkenést jósolnak a gazdasági elemzők, ennek ellenére azzal mindenki egyetért, hogy az év második felében már stabilizálódik a magyar gazdasági helyzet és elindulhat egy lassú növekedés a garantált bérminimum által leginkább érintett ágazatokban is (vendéglátás, mezőgazdaság). Ezért nem a szakszervetek sem zárkóznak el a kétlépcsős emeléstől.

A munkaadók hangsúlyozták a záradék fontosságát, s mint mondták: enélkül nem írják alá a megállapodást. Az oldalról Antallfy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke hozzáfűzte: a garantált bérminimum és a minimálbér között a korábbi, hároméves bérmegállapodásban kialakított szorzó mértékével nem értenek egyet, mivel ez egyre aránytalanabb különbséget okoz a két bér között, amely gazdaságilag nem megalapozott.

Pataky Péter válaszában veszélyesnek nevezte utólag kritizálni a hároméves megállapodást, amely szerinte – ha nem is volt tökéletes, de – összességében jónak tekinthető. A legfőbb probléma az volt vele, hogy teljesen más gazdasági környezetre tervezték, mint ami utána bekövetkezett. A munkavállalók szóvivője határozottan kiállt a garantált bérminimum intézménye mellett, mivel annak fontos üzenete van a szakképzettséggel rendelkezők számára. Borsik János, az Autonómok elnöke és egyben az oldal soros elnöke hozzáfűzte: a versenyszférában sok helyen előfordul, hogy középfokú végzettséget igénylő pozíciókban diplomásokat foglalkoztatnak, s az ő védelmüket, képzettségük elismerését is szolgálja a garantált bérminimum.

Varga László, a SZEF elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon elképesztően nagy a különbség a társadalom felső és alsó decilisének jövedelme között, s ezt a szélsőséges jövedelmi különbséget igyekeztek szűkíteni a hároméves bérmegállapodásban is. Ezt a szándékot a munkaadók részéről elhibázottnak minősíteni elhamarkodott.

Ezután az ülést levezető elnök szünetet rendelt el, amely alatt a munkaadói és a munkavállalói oldal külön-külön és együtt is tárgyalásokat folytathatott.

Többórás tárgyalás után végül megszületett a 2010-es évre vonatkozó megállapodás a 2 minimálbérről, garantált bérminimumról és a keresetek alakulásáról. Eszerint:

  1. a minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73.500 forintra nő,

  2. a garantált bérminimum 2010. január 1-jétől havi 89.500 forintra emelkedik, s

  3. a Kormány vállalja, hogy az OÉT megállapodás alapján, valamennyi Magyarországi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjedő hatállyal, kormányrendeletben állapítja meg az országos minimálbér és a garantált bérminimum fenti összegét.

  4. a keresetek kapcsán – több dolog figyelembevétele mellett – az OÉT a szociális partnereknek a nettó keresetek reálértékének 2010-ben történő megőrzését ajánlja.

Az OÉT jelen ajánlása a Munka Törvénykönyve hatálya alatt álló valamennyi munkavállalóra és munkáltatóra érvényes.

A megállapodáshoz három záradékot fűztek e felek:

  1. A munkáltatói oldal – a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége kivételével – a veszteséges vállalatok esetében nem ajánlja a keresetek 2010. évi növelését.

  2. A munkavállalói oldal egységesen elutasítja a munkáltatói szervezetek 1. pont szerinti záradékát.

  3. Az Agrár Munkaadói Szövetség, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége a garantált bérminimum vonatkozásában nem ért egyet a megállapodással, de vétójogával nem élve annak létrejöttét nem akadályozta meg.

Valamint mellékletként a megállapodáshoz csatolták „A nettó és a reálkeresetek alakulása havi bruttó 160 ezer Ft-ig a reálkeresetek megőrzését biztosító bruttó keresetnövekedés afölött változatlan bruttó keresetek mellett 2010-ben” című táblázatot.

A munkavállalók nevében Borsik János, valamint a munkaadók nevében Rolek Ferenc soros elnökök írták alá a megállapodást, a Kormány nevében pedig Csizmár Gábor államtitkár látta el kézjegyével azt.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk