Még mindig nincs megegyezés a bérajánlásról

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. november 27-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. november 27-i ülésén a megkezdett, 2010. évi bértárgyalást folytatták tovább az oldalak

Napirend előtt:

A munkáltatói oldal nevében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke felvetette, hogy az OÉT-részvételt megállapító szabályokhoz szükséges dokumentumok nagy részét az oldal szervezetei beszerezték, azonban még mindig nem nyílt meg az az internetes portál, amelyben rögzíteni lehetne azokat. Viszont az iratok többsége 90 nap után elévül, s az újbóli kikérésük többletköltségeket róna a szervezetekre.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy az oldal jelenleg tesztállapotban van, de talán december 2-ára üzemelni fog. Addig is a szociális tárca megvizsgálja, hogyan lehetne beadni a meglévõ iratokat, majd azokat késõbb informatikailag feldolgozni.

Napirend szerint:

A 2010. évi bértárgyalás folytatásának megnyitásakor Csizmár Gábor elmondta: az ülés elõtt átadtak az oldalaknak egy megállapodás-tervezetet, amely – mint azt az államtitkár úr külön kihangsúlyozta – pusztán egy tárgyalásokat segítõ, összegzõ szövegváltozat. Ebben a bérajánlás részénél a szöveg négy helyen utal a nulla indulószintre – anélkül, hogy ezt konkrétan számmal is leírnák.

1. Jelzik a szövegben, hogy az adórendszer átalakítása miatt a bruttó 160 ezer forint felett keresõk esetében a reálpozíció javul jövõre, azaz meghaladja a nettó keresetnövekedés az inflációt.

2. Ahol a vállalkozások piaci helyzete megengedi, csak ott emelkedjenek a bérek.

3. A bruttó 160 ezer forint alatti keresetek 2010-ben átlagban emelkedjenek egy megállapodás során kialakított százalékkal.

4. A kormány javaslata szerint a bruttó 160 ezer forint feletti keresetek növelésére ne tegyen ajánlást az OÉT.

A szövegtervezetbe az is belekerült, hogy az OÉT az ajánlást alapvetõen azért teszi, hogy a keresetek reálértéke megõrizhetõ legyen.

A korábbi, a SZEF és az ÉSZT által megfogalmazott közös felvetésre válaszul belekerülne a szövegbe (tehát nem záradékos formában) az a mondat is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum valamennyi munkavállalóra érvényes (így a költségvetési szférára is), valamint a bérajánlás a Munka Törvénykönyvének hatálya alatt álló valamennyi munkavállalóra és munkáltatóra érvényes (tehát a nonprofit szektorban is, nem csak a versenyszférában).

Pataky Péter MSZOSZ-elnök és a napirendi pont oldalszóvivõje szerint egyszerûsíteni lehetne a szövegen: kevesebbszer forduljon elõ benne az adórendszerben bekövetkezett változásokra való utalás, helyette inkább egyszer és hangsúlyosabban az elején jelenjen meg. Ezen kívül nyilvánvaló tényeket az oldal szerint nem kellene beleírni a szövegbe. Úgy, mint: veszteséges cégeknél nem lehet béremelés, hiszen ez természetes a munkavállalói oldal számára. Nem tartják szerencsés megoldásnak a bruttó 160 ezer forint alatt és felett keresõk elválasztását sem olyan formában, hogy utóbbiak részére nem fogalmazna meg ajánlást az OÉT, hiszen a problémát már a szöveges részben jelzik. A garantált bérminimum kétlépcsõs emelését technikailag elképzelhetõnek tarják a szakszervezetek, azonban a mértékekrõl még szükséges egyeztetni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szintén az oldal nevében hozzátette azt az oldalülésen felvetõdött kérést, hogy a bevezetõ szöveg utaljon a magyar munkavállalók jelenlegi helyzetére is.

Ezután Dávid Ferenc, a VOSZ fõtitkára, a munkáltatói oldal szóvivõje szünetet kért, hogy kétoldalú egyeztetést folytathasson a munkavállalók képviselõivel. A többórás, hol együtt, hol külön folyó egyeztetések során bár mindhárom intézmény esetében közeledtek az álláspontok, azonban megegyezés nem született az oldalak között, amelyek ezért munkáltatók és munkavállalók egységesen a tárgyalás elhalasztását javasolták.

A Kormány a kérésnek eleget téve december 1-jét (kedd) jelölte meg a tárgyalások folytatásának idõpontjaként.