2009. november 28-án, szombaton tartotta a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a 20 éves jubileumi nagygyűlését…
2009. november 28-án, szombaton tartotta a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a 20 éves jubileumi nagygyűlését a budapesti METESZ Székházban. Az ülést Kiss Györgyi, a BDDSZ ügyvivője és egyben a SZEF budapesti koordinátora nyitotta meg, aki elmondta: a szakszervezet büszke lehet az elmúlt 20 évben elért teljesítményére, majd a „Ciróka-Maróka” Gondozónői Furulyaegyüttes előadásában hallgathatták meg a Himnuszt a jelenlévők.
Dr. Gulyás Kálmán, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára is meleg szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: a kormány az elkövetkező időszakban 21-22 milliárd forint uniós forrást fog bölcsődei férőhelyek kialakítására fordítani, s emellett fontos törekvése a szakma megbecsülésének erősítése is. Ezért jövőre a kormány azt tervezi, hogy április 21-ét a bölcsődék, a bölcsődei dolgozók napjává nyilvánítja. (1852. április 21-én hozták létre hazánkban az első bölcsődét.) Az elmúlt évek eredményeként említette, hogy már lehetősége van a szakmában dolgozóknak egyetemi vagy főiskolai képzéseken továbbfejleszteni szakmai kompetenciájukat.
Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika, a minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője pedig levélben köszöntötte a 20 éves BDDSZ-t.
A Nyitnyikék Gondozónői Kamarakórus daloscsokra után Dr. Koncz József, a szakszervezet tiszteletbeli elnöke idézte fel a BDDSZ létrehozásáig vezető kezdeti, olykor nem könnyű lépéseket. Az akkor még szolnoki főorvosként dolgozó elnök 1962-ben került közelebbi kapcsolatba a bölcsődésekkel és köteleződött el ügyük iránt. Több évtizedes harcot folytatott a körülmények javítása érdekében, majd 1989-ben az egyesülési törvény elfogadása után kezdeményezte az önálló bölcsődés szakszervezet megalakítását és kivette részét az akkori szervezőmunkából is.
Mester Jánosné, a BDDSZ első és 18 éven át regnáló elnöke – aki az elmúlt évek során a szervezet élén számos kormány- és ezzel szemléletváltást megélt, valamint összesen 17 szakminiszterrel dolgozott együtt – az elmúlt évek legfontosabb törekvései között említette a bölcsődék fennmaradásáért, valamint a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséért folytatott küzdelmet, amely vegyes eredményt hozott.
1997-ig a bölcsődei férőhelyek megőrzése és a normatíva emelése volt a központi eleme a BDDSZ követeléseinek, amelyért számos aláírásgyűjtést indított és demonstrációt szervezett. Azóta a bölcsődei férőhelyek növelésének fontossága már nem kérdés, „csupán” az anyagi fedezet megteremtése. Így jelenleg is a normatíva megőrzése, elszámolási módjának változásai jelentik a legfőbb ütközőpontot a kormánnyal. Az alacsony bérek emelése azonban sajnos folyamatosan napirenden szereplő téma maradt a hosszú évek során.
Az 1989-ben 11.600 taggal alakult, először MSZOSZ-tag szakszervezet 1998-ban csatlakozott a SZEF-hez, s mint Mester Jánosné fogalmazott: az azóta eltelt időszak igazolta döntésük helyességét. Mind a konföderációval, mind a társ-szakszervezetekkel korrekt viszonyt alakítottak ki az évek során, sok segítséget kaptak, de nyújtottak is a közös munka során.
A rendszerváltás óta eltelt időszak szakszervezeti tagsági lemorzsolódásai nem hagyták érintetlenül a jelenleg 4.500 aktív taggal rendelkező BDDSZ-t sem, azonban mindig megpróbáltak tagjaik számára olyan lehetőségeket kiharcolni, amelyekért megéri szakszervezeti tagnak lenni még a 21. században is.
Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke azzal kezdte a szakszervezet elmúlt másfél évének, „első felnőtt lépéseinek” tevékenységéről való összefoglalóját, hogy bizonyos szempontból könnyű dolga volt, hiszen egy „jól működő gépezetet” vett át a korábbi elnöktől. A jelenlévőknek is megerősítette, hogy elődjéhez hasonlóan ő is minden erejével a bölcsődei dolgozók helyzetének javításáért, a szakma elismertségének, valamint a benne dolgozók anyagi elismertségének növeléséért harcol. Konkrét eredményeket, sikeres demonstrációkat, aláírás-gyűjtéseket, különböző pályázatokban való részvételt említett, ám korrekt módon nem hagyta ki a – nem feltétlenül az érdekvédők hibájából eredő – kudarcokat sem.
Szűcs Viktória beszédének elmondása után a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat igazgatójával, Dr. Kovács Gézával közösen aláírta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást.
Takács Sándorné Tengerdy Zsuzsanna a BDDSZ 20. születésnapjára költött humoros, néhol keserédes verssel örvendeztette meg az ünneplőket, majd sor került a szakszervezet által alapított és most először kiosztásra kerülő díszoklevelek átadására.
Hornyák Józsefné, Kiss Györgyi, Kiss Lászlóné, Dr. Koncz József, Kovács Györgyné, Mester Jánosné, Palkovics Józsefné, Ungi Ferencné, Varga Endréné és Varga Istvánné lettek az első díszoklevelek boldog tulajdonosai, akik munkájukkal mindannyian hozzájárultak a BDDSZ fennmaradásához és elért sikereihez.
A jubileumi nagygyűlés végén a „Ciróka-Maróka” Gondozónői Furulyaegyüttes régi dalokból összeállított egyvelegével búcsúzott a résztvevőktől.
