Közeledő álláspontok az OÉT-en

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. november 20-i üléséről

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. november 20-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. november 20-i ülésén folytatódtak tovább a 2010. évi bértárgyalások.

Napirend előtt:

  1. Elsőként munkáltatói oldal nevében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke érdeklődött a kormány képviselőinél a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) sorsáról, hiszen 2009. november 30-án lejárnak a szakértőkkel kötött, jelenleg hatályos szerződések. A kérdés felvetésével a szakszervezeti oldal is egyetértett.

    A kormány képviseletében Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: valóban hiányzik 900 millió forint a jövő évi költségvetésből a programra, de megvizsgálják, hogy a többi fejezet terhére honnan tudnának átcsoportosítani forrásokat.

    Rolek Ferenc megerősítette: szeretnék, ha lehetőség lenne a program folytatására, mivel az csak most kezdett igazán beindulni, és jelentős segítséget nyújt a gazdaság számára megfelelő szakképzési rendszer kialakításában.

  2. A munkavállalói oldal szóvivője, Borsik János Autonómok-elnök a NYENYI és az APEH adatrendszerének összeolvasztása ellen emelte fel a szavát, amelyet az oldal veszélyes és felületes döntésnek tart a kormány részéről, hiszen nem készültek el a megfelelő háttérszámítások és elemzések előtte. A munkáltatói oldal is osztotta a szakszervezetek aggodalmát.

    Csizmár Gábor szerint azonban itt csupán a párhuzamos adatszolgáltatás megszüntetéséről van szó, s ez nem fogja hátrányosan érinteni az állampolgárokat.

  3. Második napirend előtti felvetésében a szakszervezeti oldal sérelmezte, hogy Baráth Etele szocialista országgyűlési képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be a Gazdasági és Szociális Tanáccsal kapcsolatban, amelyről nem konzultált a GSZT-ben helyet foglaló szervezetek képviselőivel. Szerinte ez veszélyes precedenst teremthet a jövőre nézve, ezért azt javasolta Baráth Etelének, hogy vonja vissza egyénileg benyújtott tervezetét. Ehhez a munkáltatói oldal is csatlakozott, valamint a kormány álláspontját firtatták.

    Csizmár Gábor elmondta: a kormány nem alakított ki hivatalos álláspontot a kérdésről, de azzal egyetért, hogy mindenképpen egyeztetni kellett volna a tervezetről a benyújtás előtt, valamint többpárti támogatást kellene szerezni a törvényjavaslathoz.

  4. Az oldal nevében Horváth Lajos (Liga) arról kérdezte a kormány képviselőit, támogatni fogják-e azt a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványt, amely szerint a hidegétkezési utalvány is átkerülne a kedvezményes adósávba a melegétkezési mellé.

    Csizmár Gábor nemleges választ adott, és emlékeztette az oldalt arra, hogy a kormány korábban megnövelte a melegétkeztetési utalvány még kedvezményes adózással adható értékhatárát a hidegétkezési korábbi adómentes értékével.

Napirend szerint:

A 2010. évi bértárgyalás folytatásakor Csizmár Gábor arról tájékoztatta az oldalakat, hogy a kormány módosította a makropálya egyes számait. Eszerint a GDP jövő évi csökkenése –0,9 százalék helyett csupán –0,6 százalék lesz, az infláció pedig az eredetileg tervezett 4,1 százalék helyett előreláthatólag csak 3,9 százalékon alakul. A költségvetési törvényt ez nem érinti, hiszen annak sarokszámait már elfogadta az Országgyűlés. Valamint elmondta, hogy a tárgyalások eddigi eredményeit figyelembe véve a kormány elkészített egy megállapodási szövegtervezetet (számok nélkül), amelyben megpróbálta összehangolni az oldalak által kérteket.

Pataky Péter MSZOSZ-elnök és a napirendi pont oldalszóvivője kijelentette: az oldal kis módosításokkal egyet tud érteni a szövegtervezettel. Egyrészt szeretnék elérni, hogy a szöveges részbe vegyék bele a munkáltatói pozíciók (mind pozitív, mind negatív) változását is, valamint a csatolt záradékban (amely szerint a bérajánlás irányadó lenne a közszolgálatból kiszervezett, jelenleg a Munka Törvénykönyve hatálya alatt álló munkavállalók esetében is) a szolidaritás kifejezéseképpen az egész munkavállalói oldal szerepeljen aláíróként.

Ezen túl bejelentette a szakszervezeti oldal új ajánlatát is:

  1. A minimálbér esetében 76.000 forintot javasolnak

  2. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében hajlandók elmozdulni a korábbi 1,22-szeres szorzóról (ezt a számot a minimálbér arányában, annak 122 százalékaként szabták volna meg a szakszervezetek az eredeti ajánlatukban)

  3. Valamint a bérajánlás szöveges részét elfogadva arra tesznek javaslatot, hogy szerepeljen benne egy numerikus megközelítés is, egy tól-ig kategória a bruttó keresetnövelésre, amelynek alsó száma semmiképpen ne lehessen nulla.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, a munkáltatói oldal szóvivője jelentős gesztusnak nevezte a szakszervezetek elmozdulását korábbi pozíciójukból, s mint fogalmazott: mindent meg fog tenni az oldal azért, hogy megfelelő válasz szülessen rá, s mindkét fél számára megfelelőnek ítélt megegyezés szülessen végül. Azonban a bérajánlás tól-ig kategóriájánál a kezdőszám meglátásuk szerint csak és kizárólag nulla lehet.

A záradékkal kapcsolatban nem tartotta elfogadhatónak, hogy az OÉT egyik oldala kompletten csatoljon hozzá záradékot a megállapodáshoz.

Csizmár Gábor kijelentette: a záradékot ebben a formában a kormány sem tudja elfogadni, viszont a megállapodás alapján születő jogszabályban külön felhívhatják a figyelmet a jogalkotók arra, hogy az minden MT hatálya alatt álló munkavállalóra érvényes – így a kiszervezett közszolgákra is. Azonban attól ódzkodnak, hogy nevesítsék benne a költségvetési szerveket.

A minimálbérrel kapcsolatban abbéli reményét fejezte ki, hogy már közel a megállapodás az oldalak között, a garantált bérminimummal kapcsolatban pedig kompromisszumos megoldásként javasolta, hogy akár két lépcsőben vagy elcsúsztatottan is történhetne a jövő évi emelése.

Varga László SZEF-elnök a záradék védelmében elmondta: ezzel arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a közszolgálat tágabb területén (az egészségügyben, a kulturális és a szociális szférában) vannak olyan részek, amelyeknél az OÉT-en született ajánlást kell figyelembe venni.

Napirenden kívül:

Csizmár Gábor röviden ismertette az oldalakkal a kormány korengedményes nyugdíjra vonatkozó javaslatát, amelyet eljuttatnak számukra is, valamint az OÉT Munkajogi Bizottsága jövő heti ülésén is napirendre veszik.

Borsik János indítványozta, hogy a tervezet a bizottsági forduló után kerüljön vissza az OÉT plenáris ülésére, ezzel egyetértve a munkáltatót még azt kérték, hogy az ügyben eddig is érintett Szociális Bizottságban folytassák a tárgyalásokat.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk

Brüsszelből üzenjük

Beszámoló az ETUC Végrehajtó Bizottságának 2022. június 22-23-i üléséről Hosszú idő után ismét személyes jelenlét mellett zajlott az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsági ülése Brüsszelben. A Bizottság sok minden