Hogyan tegyük hatékonyabbá a magyar társadalmi párbeszédet?

Összefoglaló a SZEF által szervezett szemináriumon elhangzottakról

Összefoglaló a SZEF által szervezett szemináriumon elhangzottakról

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke nyitóbeszédében köszöntötte a szemináriumra meghívott vendégelőadókat és a megjelenteket. Reméli, hogy a szeminárium segít hatékonyabbá tenni, fejleszteni a magyar szociális párbeszéd intézményrendszerét is.

Kiemelve az elmúlt napok egyik legfontosabb eseményét elmondta: a Csehország által is végül ratifikált Lisszaboni Szerződés és a szerződés nyomán megváltozó Európai Unió hatással lesz az egyes nemzeti szociális párbeszédekre is.

Mivel minden párbeszédfórumon a kormánynak megkülönböztetett szerepe van, például a jogalkotási folyamatban. Ezért tartották fontosnak Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára meghívását a szemináriumra, aki beszédével megnyitotta a rendezvényt.

Csizmár Gábor a magyar társadalmi párbeszéd intézményrendszeréről beszélve kifejtette, hogy próbáltak minden európai rendszerből próbálták átvenni a legjobb tapasztalatokat. Így több mint száz fórum áll rendelkezésre az egyeztetések lefolytatására, amely az elmúlt években képes volt biztosítani egy alapvető békét a munka világában, és jellemzően nem sztrájkokkal alakul a társadalom élete. Az érdekegyeztetés csúcsszervének a háromoldalú Országos Érdekegyeztető Tanácsot nevezte, de megemlítette a Gazdasági és Szociális Tanácsot, amelynek munkájában a civil társadalom és a tudomány képviselői is részt vesznek. A közszféra érdekegyeztető fóruma, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és az ehhez kapcsolódó szektoriális fórumok segítik a párbeszédet a kormány, az önkormányzatok és a szakszervezetek között. A versenyszférában pedig csaknem 40 ágazati érdekegyeztető fórum működik.

Hanna Wallinder, aki egy svéd konföderációtól (TCO) érkezett hazánkba, elsőként az Európai Unió érdekegyeztetési gyakorlatáról beszélt, majd a svéd társadalmi párbeszéd rendszeréről adott rövid összefoglalást az érdeklődőknek.

Szabó Imre a Liga képviseletében a magyar érdekegyeztetési rendszer sajátosságait és a magyar munkavállalók jelenlegi helyzetét próbálta megvilágítani svéd kollégájának. Felvetette, hogy a külföldi multinacionális cégek hazai leányvállalatainál sokszor nem úgy folyik az érdekegyeztetés menete, mint nyugat-európai anyavállalatuknál. A svéd meghívott ebben az esetben fontosnak nevezte az információk folyamatos cseréjét a különböző országok szakszervezetei, konföderációi között, amely segíthet a problémák orvoslásában.

Mayer Lajos (SZEF) szerint a közép-kelet-európai modellnél főként a közszolgálat területén a munkahelyek megtartása a fő szempont. Itt az élethosszig tartó tanulás folyamata továbbképzések révén valósulhat meg, amelyek célja a minél képzettebb köztisztviselői réteg kitermelése és megtartása.

A kávészünet után Hanna Wallinder a svéd párbeszéd-modellről beszélve elmondta, hogy három átfogó, fizikai, értelmiségi és tudományos munkavállalókat képviselő szakszervezeti konföderáció működik az országban, amelyek 70 százalékos szakszervezeti lefedettséget érnek el. Emellett vannak munkáltatói szövetségek és a kormány is részt vesz az egyeztetési folyamatban.

Varga László, SZEF-elnök szerint a párbeszéd bár kultúrafüggő (ezért létezhet kontinentális, skandináv, angolszász és kelet-közép-európai modell), amely történeti fejlődés eredmény.

A multikkal kapcsolatban a kelet-európai munkavállalók egy posztmodern gyarmatosítás áldozatainak érzik magukat, hiszen ugyanaz a multinacionális vállalat más-más magatartást képvisel egy nyugat- vagy egy kelet-európai országban. Ahhoz, hogy közös Európában gondolkozhassunk, szorosabb összefogásra van szükség európai szinten a szakszervezetek között.

A svéd meghívott fontosnak nevezte, hogy olyan standardokat állítsunk fel európai szinten, amelyet minden országban kötelező legyen betartani.

Marjolijn Bulk, a holland FNV (a legnagyobb ottani konföderáció) képviselője a különböző társadalmi alrendszerekben folyó sikeres vagy kevésbé sikeres privatizációról is szót ejtett, amivel kapcsolatban Varga László elmondta: Magyarországon a privatizáció, az állami feladatok magánkézbe adása során nem tisztázták előtte, hogy mik azok az alapvető szükségletek, amelyeket az államnak biztosítania vagy finanszíroznia kell. Így az állam legtöbbször megpróbál kibújni a jogalkotási és finanszírozási kötelezettsége alól a magánkézbe adott területeken.

A holland Polder-modell (a tengerből visszanyert, töltésekkel körbevett területet nevezik poldernek) egy széles körben elfogadott konzultatív rendszer, amelyben a társadalmi rétegek, csoportok együttesen vesznek részt a megoldások kidolgozásában. Az egyes szervezetek inkább együttműködnek egymással a polarizáció helyett, s mindig készek a tárgyalásra és a megegyezésre, ezért ritkák az országban a sztrájkok. Ez nem feltétlenül nyugat-európai modell, hanem inkább a skandináv érdekegyeztetési modellhez áll közelebb.

A gazdasági válsággal kapcsolatban egy szociális megállapodást hoztak létre a konföderációk a munkaadókkal együtt, amely szerint, ha a munkaadók és a szakszervezetek képesek megegyezni bizonyos kérdésekben, azt a kormánynak is el kell fogadnia.

Fontosnak nevezte, hogy válsághelyzetben a kormányoknak be kell ruházniuk a pályakezdő fiatalokba, az dolgozni tudó és akaró emberekbe. Ezért Hollandiában a fiatalok számára rugalmasabb munkavállalási szabályokat hoztak.

Az előadó ezután a hárompilléres holland nyugdíjrendszerbe nyújtott betekintést a szemináriumon résztvevőknek, amelynek átalakítása ellen többezres tömegtüntetésen tiltakoztak a szakszervezetek. Ennek hatására a kormányzat elállt a nyugdíjrendszer munkavállalókat hátrányosan érintő újraszabályozásától.

A gazdasági válság kezdetén a szakszervezetek megállapodtak a munkaadókkal az elbocsátások feltételeiről, amellyel jelentősen csökkenteni tudták a munkanélküliek előre becsült számát.

A holland szakszervezetis arról is beszélt, hogy hazájában számos közszolgálati ágazatot érintett a privatizáció, azonban az eredmények vegyes képet mutatnak. Ezért a szakszervezetek elkezdtek lobbizni a parlamenti pártoknál a törvények munkavállaló-barát megváltoztatása miatt, valamint számos tiltakozóakciót szerveztek a további privatizáció megakadályozására. A holland Gazdasági Minisztérium ennek hatására megrendelt egy vizsgálatot, amely azt hivatott megállapítani, hogy a privatizáció után javult vagy romlott adott ágazatokban a szolgáltatások minősége. A Parlament és más független gazdasági intézmény is megállapította, hogy a privatizáció nem mehet a minőség rovására és nem fordulhat elő, hogy a kevesebb profitot termelő területek az államnál maradnak, míg a nyereségesebbek magánkézbe kerülnek. A szakszervezetek is fontosnak tekintik a liberalizációt, azonban a köz érdekét kell elsősorban szem előtt tartani.

A magyar résztvevők elmondták a privatizáció hazai tapasztalatait, amelyek között szintén sok a negatív példa.

Végül kötetlen eszmecsere során vitathatták meg a résztvevők a bennük felmerült kérdéseket. A szeminárium végén Varga László SZEF-elnök köszönetet mondott a meghívott előadóknak, hogy megismertették a hazai szakszervezetek képviselőivel a külföldi modellek pozitív és negatív tapasztalatait, amelyekből talán tudunk tanulni itthon is és segíti egy közös gondolkodás elindulását a hazai szakszervezeti mozgalmon, de a társadalmi párbeszéd egész rendszerén belül is. Azonban nem csak a nemzeteken belül kell együttműködniük a szakszervezeteknek, hanem egyre több kérdésben az Európai Unió egy-egy tagállamcsoportjának vagy az Európai Unió valamennyi munkavállalói szerveződésnek – az ETUC-n keresztül – együtt kell lépéseket tennie a problémák megoldása érdekében.

(Az eseményt az Európai Unió Bizottsága támogatta.)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Október 1. Az idősek világnapja

Az ENSZ Közgyűlése 1991-ben határozott arról, hogy október elsejét az idősek világnapjává nyilvánítja. A cél az volt, hogy felhívják a világ figyelmét az idősekre annak érdekében, hogy méltányos életkörülmények között

ILO 100 – és egy holnapi határidő

Dr. Agg Géza Magyarország ILO tagságának centenáriumára Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után a szakszervezetek sürgetésére a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június

Beszámoló a NYOK nyári képzéséről

A Nyugdíjasok Országos Képviselete augusztus 30-án Zamárdiban nagyon tartalmas programmal értekezletet rendezett a szervezet tagjainak. Tekintettel arra, hogy a SZEF Nyugdíjas Választmánya is tagja a NYOK-nak ezért mi is résztvevők

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a