Részleges megegyezés a korengedményes nyugdíj meghosszabbításáról

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2009. október 30-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2009. október 30-i ülésén a felek „a 2009-2012 év közötti idõszakról szóló nemzeti munkavédelmi politikáról” szóló országgyûlési határozat elõterjesztésérõl, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról tárgyaltak, s a 2010. évi bértárgyalások folytatását tervezték.

Napirend előtt:

Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek képviseletében szóvá tette, hogy azt a tájékoztatást kapták, miszerint a két éve indított szakképzési projektre – amely azt a célt szolgálja, hogy a szakképzés közelebb kerüljön a piac igényeihez – jövõre nem jut pénz a költségvetésbõl. Arra kérte a kormány ülésen jelenlévõ képviselõit, hogy továbbra is biztosítsanak forrást erre, mivel egy hasznos és mûködõ projektrõl van szó. A felvetést a munkáltatók is támogatták.

Dr. Gulyás Kálmán, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a kérdést.

Dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke pedig a SZEF és az ÉSZT közös felvetéseként egy szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül elfogadott, a közszolgálati dolgozók etikai kódexével kapcsolatos határozati javaslattal kapcsolatban kérte a kormányt, hogy folytassa le a közszféra megfelelõ fórumain a szükséges egyeztetéseket.

Dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár válaszában jelezte, hogy úgy tudja, az OÉT elé még májusban bekerült korrupcióellenes stratégiáról szóló elõterjesztés része volt az említett javaslat, azonban a benyújtást követõen mindenképpen vissza fog kerülni az OÉT elé a tervezet, s emellett a közszolgálati érdekegyeztetõ fórumokon is napirendre fogják tűzni.

Napirend szerint:

Dr. Dudás Katalin, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség megbízott elnöke röviden ismertette az OÉT Munkajogi Bizottsága által megtárgyalt és elfogadott, a 2009-2012 év közötti idõszakról szóló nemzeti munkavédelmi politikát, amely megfelel az Európai Bizottság elvárásainak is. Valamint biztosította a feleket arról, hogy az állam aktív szerepet fog vállalni a megvalósításában.

A munkavállalói oldal nevében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke és a munkaadói oldal is támogatta az elõterjesztést.

A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításával kapcsolatban Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta: az elbocsátások miatt idén emelkedett a korengedményes nyugdíjba vonulók száma, ezért indokolt az intézmény meghosszabbítása.

A szakszervezeti oldal nevében Borsik János, az Autonómok elnöke három észrevétellel élt:
  • Vegyék ki azt a korlátozást a rendeletbõl, miszerint az csak az 1953. január 1-jét megelõzõen született munkavállalókra vonatkozna.
  • Határozatlan idõre tartsák fenn a jogintézményt, mivel a munkaerõ-piac csak késéssel reagál a javuló gazdasági helyzetre, illetve a kormányzati intézkedésekre, ezért indokolt a határozatlan idejû lehetõség a korengedményes nyugdíjba vonulásra.
  • Azt kérik a kormánytól, hogy dolgozzák ki a korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos szabályozás végleges formáját, amely végül bennmaradna a rendszerben a jövõben is.

A munkaadók véleményét Bálint Adrienn, a MOSZ képviselõje foglalta össze: õk is érdekeltek a jogintézmény hosszú távú fennmaradásában, mivel a foglalkoztatási válság úgy tûnik, hosszabb lesz, mint a gazdasági.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint a kormány készen áll egy állandóság igényének megfelelõ tervezet kidolgozására, azonban azt nem fogadják el, hogy határozatlan idõre módosítsák a jelenlegi rendelettervezet hatályát, mivel az szerinte zavart okozna a nyugdíjrendszerben. A születési idõvel kapcsolatos korlát eltörlését pedig fontolóra veszik.

Borsik János kompromisszumként javasolta, hogy amennyiben a kormány vállalja, hogy rövid idõn belül rendezi a végleges helyzetet, akkor a munkavállalói oldal hajlandó eltekinteni jelen rendelet határozatlan idõtartamától.

Emellett felvetette a korkedvezményes nyugdíj ügyét is, amellyel kapcsolatban a bölcsõdei dolgozók korábban a minisztériumtól azt a választ kapták, hogy az OÉT októberi ülésén kerül majd sor a megtárgyalására, azonban ez nem valósult meg. Ezért a munkavállalói oldal kéri a kormányt, hogy nyilatkozzon a jogintézmény sorsáról és haladéktalanul kezdõdjenek meg a tárgyalások szakértõi szinten is.

Dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár emlékeztette az oldalt, hogy az OÉT második félévi ütemtervében valóban szerepel a kérdés rendezése, amelyre nemsokára sort is fognak keríteni.

Ezután a bértárgyalások folytatása helyett Csizmár Gábor az MSZOSZ Bajnai Gordon miniszterelnöknek írt nyílt levelében foglaltakról mondott véleményt. A levélben a konföderáció a kormányfõ közremûködését kérte a tárgyalásokon, mivel szerintük enélkül minimális az esély a megegyezésre. Csizmár példanélkülinek nevezte a levelet, mivel mint mondta: a bérekrõl való kompromisszum háromoldalú tárgyalás során alakul ki, amelyben nincs kitüntetett szerepe a kormánynak, ezért a megfogalmazott kritikák nagy részét méltánytalannak érzi.

Dávid Ferenc, a VOSZ fõtitkára az OÉT-en eddig elért eredmények összefoglalása után kijelentette: szerintük a levél kárt okozott az eddig kialakult partnerségnek és a mostani tárgyalásoknak is. Nem érti az MSZOSZ türelmetlenségét, hiszen az elmúlt években sem született soha megegyezés november közepe/vége elõtt.

Borsik János a szakszervezeti oldal szóvivõjeként leszögezte, hogy az MSZOSZ levele nem tükrözi az oldal véleményét. Mivel a kialakult vita túlzott mértékben terhelné a bértárgyalás folytatását, ezért javasolta, hogy azt halasszák el a következõ ülésre.

Pataky Péter MSZOSZ-elnök reagálásában megemlítette, hogy mivel a nettó kereseteket a kormány által elfogadott adóváltozások igen szétzilálták és erre a problémára mihamarabb választ várnak, ezért a munkavállalók joggal türelmetlenek a bértárgyalások ütemével kapcsolatban.

Napirend után:

Borsik János kifogásolta, hogy az OÉT Munkajogi Bizottságának nevében kiment egy meghívó az új Munka Törvénykönyvére felkészítõ konferenciával kapcsolatban. Ehhez azonban a munkavállalók nem adják a nevüket, mivel szerintük az MT-rõl folyó tárgyalások még nem állnak olyan szakaszban, hogy azzal kapcsolatban ilyen jellegû rendezvényt lehessen szervezni.

A munkáltatói oldal jelezte, hogy november 1-jétõl a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége (MOSZ) tölti be az oldal soros elnöki tisztét.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk