Részleges megegyezés a korengedményes nyugdíj meghosszabbításáról

Összefoglaló az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2009. október 30-i üléséről

Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2009. október 30-i ülésén a felek „a 2009-2012 év közötti idõszakról szóló nemzeti munkavédelmi politikáról” szóló országgyûlési határozat elõterjesztésérõl, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról tárgyaltak, s a 2010. évi bértárgyalások folytatását tervezték.

Napirend előtt:

Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek képviseletében szóvá tette, hogy azt a tájékoztatást kapták, miszerint a két éve indított szakképzési projektre – amely azt a célt szolgálja, hogy a szakképzés közelebb kerüljön a piac igényeihez – jövõre nem jut pénz a költségvetésbõl. Arra kérte a kormány ülésen jelenlévõ képviselõit, hogy továbbra is biztosítsanak forrást erre, mivel egy hasznos és mûködõ projektrõl van szó. A felvetést a munkáltatók is támogatták.

Dr. Gulyás Kálmán, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a kérdést.

Dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke pedig a SZEF és az ÉSZT közös felvetéseként egy szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül elfogadott, a közszolgálati dolgozók etikai kódexével kapcsolatos határozati javaslattal kapcsolatban kérte a kormányt, hogy folytassa le a közszféra megfelelõ fórumain a szükséges egyeztetéseket.

Dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár válaszában jelezte, hogy úgy tudja, az OÉT elé még májusban bekerült korrupcióellenes stratégiáról szóló elõterjesztés része volt az említett javaslat, azonban a benyújtást követõen mindenképpen vissza fog kerülni az OÉT elé a tervezet, s emellett a közszolgálati érdekegyeztetõ fórumokon is napirendre fogják tűzni.

Napirend szerint:

Dr. Dudás Katalin, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség megbízott elnöke röviden ismertette az OÉT Munkajogi Bizottsága által megtárgyalt és elfogadott, a 2009-2012 év közötti idõszakról szóló nemzeti munkavédelmi politikát, amely megfelel az Európai Bizottság elvárásainak is. Valamint biztosította a feleket arról, hogy az állam aktív szerepet fog vállalni a megvalósításában.

A munkavállalói oldal nevében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke és a munkaadói oldal is támogatta az elõterjesztést.

A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításával kapcsolatban Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta: az elbocsátások miatt idén emelkedett a korengedményes nyugdíjba vonulók száma, ezért indokolt az intézmény meghosszabbítása.

A szakszervezeti oldal nevében Borsik János, az Autonómok elnöke három észrevétellel élt:
  • Vegyék ki azt a korlátozást a rendeletbõl, miszerint az csak az 1953. január 1-jét megelõzõen született munkavállalókra vonatkozna.
  • Határozatlan idõre tartsák fenn a jogintézményt, mivel a munkaerõ-piac csak késéssel reagál a javuló gazdasági helyzetre, illetve a kormányzati intézkedésekre, ezért indokolt a határozatlan idejû lehetõség a korengedményes nyugdíjba vonulásra.
  • Azt kérik a kormánytól, hogy dolgozzák ki a korengedményes nyugdíjjal kapcsolatos szabályozás végleges formáját, amely végül bennmaradna a rendszerben a jövõben is.

A munkaadók véleményét Bálint Adrienn, a MOSZ képviselõje foglalta össze: õk is érdekeltek a jogintézmény hosszú távú fennmaradásában, mivel a foglalkoztatási válság úgy tûnik, hosszabb lesz, mint a gazdasági.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint a kormány készen áll egy állandóság igényének megfelelõ tervezet kidolgozására, azonban azt nem fogadják el, hogy határozatlan idõre módosítsák a jelenlegi rendelettervezet hatályát, mivel az szerinte zavart okozna a nyugdíjrendszerben. A születési idõvel kapcsolatos korlát eltörlését pedig fontolóra veszik.

Borsik János kompromisszumként javasolta, hogy amennyiben a kormány vállalja, hogy rövid idõn belül rendezi a végleges helyzetet, akkor a munkavállalói oldal hajlandó eltekinteni jelen rendelet határozatlan idõtartamától.

Emellett felvetette a korkedvezményes nyugdíj ügyét is, amellyel kapcsolatban a bölcsõdei dolgozók korábban a minisztériumtól azt a választ kapták, hogy az OÉT októberi ülésén kerül majd sor a megtárgyalására, azonban ez nem valósult meg. Ezért a munkavállalói oldal kéri a kormányt, hogy nyilatkozzon a jogintézmény sorsáról és haladéktalanul kezdõdjenek meg a tárgyalások szakértõi szinten is.

Dr. Gulyás Kálmán szakállamtitkár emlékeztette az oldalt, hogy az OÉT második félévi ütemtervében valóban szerepel a kérdés rendezése, amelyre nemsokára sort is fognak keríteni.

Ezután a bértárgyalások folytatása helyett Csizmár Gábor az MSZOSZ Bajnai Gordon miniszterelnöknek írt nyílt levelében foglaltakról mondott véleményt. A levélben a konföderáció a kormányfõ közremûködését kérte a tárgyalásokon, mivel szerintük enélkül minimális az esély a megegyezésre. Csizmár példanélkülinek nevezte a levelet, mivel mint mondta: a bérekrõl való kompromisszum háromoldalú tárgyalás során alakul ki, amelyben nincs kitüntetett szerepe a kormánynak, ezért a megfogalmazott kritikák nagy részét méltánytalannak érzi.

Dávid Ferenc, a VOSZ fõtitkára az OÉT-en eddig elért eredmények összefoglalása után kijelentette: szerintük a levél kárt okozott az eddig kialakult partnerségnek és a mostani tárgyalásoknak is. Nem érti az MSZOSZ türelmetlenségét, hiszen az elmúlt években sem született soha megegyezés november közepe/vége elõtt.

Borsik János a szakszervezeti oldal szóvivõjeként leszögezte, hogy az MSZOSZ levele nem tükrözi az oldal véleményét. Mivel a kialakult vita túlzott mértékben terhelné a bértárgyalás folytatását, ezért javasolta, hogy azt halasszák el a következõ ülésre.

Pataky Péter MSZOSZ-elnök reagálásában megemlítette, hogy mivel a nettó kereseteket a kormány által elfogadott adóváltozások igen szétzilálták és erre a problémára mihamarabb választ várnak, ezért a munkavállalók joggal türelmetlenek a bértárgyalások ütemével kapcsolatban.

Napirend után:

Borsik János kifogásolta, hogy az OÉT Munkajogi Bizottságának nevében kiment egy meghívó az új Munka Törvénykönyvére felkészítõ konferenciával kapcsolatban. Ehhez azonban a munkavállalók nem adják a nevüket, mivel szerintük az MT-rõl folyó tárgyalások még nem állnak olyan szakaszban, hogy azzal kapcsolatban ilyen jellegû rendezvényt lehessen szervezni.

A munkáltatói oldal jelezte, hogy november 1-jétõl a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetsége (MOSZ) tölti be az oldal soros elnöki tisztét.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és