Szeptember 16-30.

2010. szeptember 23.

Egyre távolabb az egykulcsos adótól

Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: „az adófizetők 2013. január elsejétől az új szabályok szerint számíthatják ki keresetük közterhét”. Eszerint a kormány nem egy lépcsőben, hanem fokozatosan, három év alatt alakítaná át az adórendszert. Az elmúlt négy hónapban több ígéret is elhangzott Orbán Viktor miniszterelnöktől, miszerint 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót vezetnének be, s emellett úgy alakítanák át a rendszert, hogy 1 millió 300 ezer munkavállalót vonunk be az adórendszerbe, valamint megszüntetnék az adójóváírást és a szuperbruttót. Mindezeket úgy, hogy eközben „ne legyenek vesztesek”, vagyis senki ne járjon rosszabbul. Kármán András szerint az indokolja a késést, hogy az adóreform egyben nagyarányú adócsökkentést is jelent, ám ennek azonnali végrehajtása szétfeszítené a jövő évi költségvetés kereteit. Az adójóváírással kapcsolatban pedig már úgy pontosított: azt nem szüntetnék meg teljesen a jövőben sem, csupán szűkítenék úgy, hogy a lehetőség leginkább az alacsonyabb jövedelműek anyagi helyzetén javítson. A Népszabadság (9. oldal) számítása szerint az adójóváírás megszüntetése 277,3 milliárd forintot vonna el az adófizetőktől, míg szuperbruttó kivezetése, illetve a 16 százalékos egyetlen kulcs mintegy 300-400 milliárd forint kiesést jelentene a büdzsének. Felvetődött, hogy a kormány megadóztatná a minimálbért is, amellyel a Népszavának (Egyelőre nem tudni, mikor csökkennek a bérek járulékai, 5. oldal) nyilatkozó munkaadók is egyetértenek, azonban ennek mindenképpen együtt kell járnia az adórendszer reformjával. Erről és a minimálbér jövő évi emeléséről is el akarják kezdeni az egyeztetéseket a következő, október közepi OÉT-ülésen.

Nyugdíjkorhatár-emelés készül a rendőröknek?

A Népszava (5. oldal) információi szerint Négy új előterjesztéssel kívánja módosítani a nyugdíjrendszert a kormány 2011 januárjában. Többek között a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók szolgálati idejét 25 évről 30-ra, az öregségi korhatárt pedig 50-ről 55 évre emelnék. A korkedvezményes, illetve az általános öregségi nyugdíj ideje közötti időszakban a szolgálati nyugdíjasok nem kapnának ellátást. Ezen időszakban feltehetően saját jogon szerzett más jövedelmeikből élhetnének a rendőrök, katonák, és más rendvédelmi dolgozók.

Puszta formalitás – A kormány és az érdekegyeztetés

címmel a Heti Világgazdaság (60-61. oldal) ma megjelent száma is beszámol az Országos Érdekegyeztető Tanács hétfői üléséről. Mint a cikk szerzője írja: a szociális párbeszéd a jövőben is formális maradhat, illetve jelentősen átalakulhat, mivel az ülésen résztvevő Orbán Viktor miniszterelnök nem tekinti „kőbe vésettnek” az érdekegyeztetés mostani formáját. Felmerült, hogy az OÉT négyoldalúvá bővülne az egyes szakmai kamarákkal, de szakszervezeti oldalról is kapott ötletet a kormányfő (Gaskó István Liga-elnök szimpátiaszavazáson méretné meg a konföderációkat). A kabinet módosítaná a Munka Törvénykönyvét is, de szívesen korlátozná a közszolgáltató cégeknél a munkabeszüntetés jogát is – ez utóbbit a munkaadók is régóta szorgalmazzák. Eközben az ágazati érdekegyeztetés rendszerét is igyekszik megkerülni a kormány. Erre utal, hogy megszüntetnék a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumát, ami ellen a fegyveres és rendvédelmi dolgozók demonstrációval tiltakoznának.

Szakképzés német mintára?

A Világgazdaság (3. oldal) úgy tudja: akár már októberben megállapodhat a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a hazai szakképzés átalakításáról. Eszerint az idei módosítások (egyablakossá vált a vizsgaszervezés, megszűnt a pályázati rendszer, és tíz szakmában szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat vezettek be) után jövőre változna a képzés szakmai tartalma, gyakorlatcentrikusabb lenne az oktatás (a német modellhez hasonlóan a tanulók oktatása párhuzamosan két helyszínen, a szakmunkásképző iskolában és egy „üzemben” zajlana), sőt, szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezethetnek be.

2010. szeptember 22.

Az Alkotmánybíróság vizsgálja a 98 százalékos büntetőadót

Az októberi választás után távozó polgármesterek és önkormányzati vezetők sem kaphatják meg a nekik járó teljes végkielégítést, mivel október 1-jével lép életbe a közszférát sújtó 98 százalékos különadó. A kétmillió forint feletti végkielégítést és szabadságmegváltást érintő adó visszamenőleges hatályát a szakszervezetek már többször is támadták alkotmányellenességre hivatkozva. A 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is vonatkozó törvény szerint, aki szeptember végéig kapott végkielégítést, annak október 31-ig vissza kell fizetnie a kétmillió feletti jövedelem 98 százalékát, akit pedig október elsejétől bocsátanak el, annak a munkáltatója már automatikusan levonja a különadót. Az érdekvédők szerint a kormány ezzel több tízezer olyan közszolgálati munkavállalót is büntet, aki nem túl magas fizetésből él, de évtizedek óta a közszférában dolgozik, és elbocsátásuk esetén – 20 éves vagy annál is több, a közszolgálatban eltöltött év után – kilátástalan helyzetbe kerülnek. Az Alkotmánybíróság már foglalkozik a 98 százalékos adóval kapcsolatos beadványokkal. Sereg András, az AB szóvivője a Népszabadságnak (2. oldal) elmondta, ötvenkét beadvány érkezett a különadó ellen, s az egyik alkotmánybíró már dolgozik is az ügyön, azt azonban még nem lehet tudni, hogy a határozattervezet mikor kerül a testület teljes ülése elé, és abban mikor születik végleges döntés. Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint a kormány alkotmánymódosítása ellenére is több szempontból az alaptörvénybe ütközik a 98 százalékos különadó. A törvény visszamenőleges hatálya mindenképpen alkotmányellenes, mert a jogállam alapelve a jogbiztonság, amely nem engedi, hogy visszamenőlegesen lehessen alkalmazni az adókat. De a visszamenőleges hatály ellentétes az Európai Unió jogrendszerével is, ezen kívül a 98 százalékos különadó ütközik az alkotmány 13. paragrafusával is, amely kimondja, hogy a „Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot”.

Országos jogszabálytárat szerkesztenek

A jogalkotás nyíltabbá, átláthatóbbá tétele érdekében teljesen új típusú, formabontó törvénytervezet benyújtását helyezte kilátásba Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára, s a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló tervezet el is készült. Ebben az egyeztetés kötelezettségét alapelvként szögezik le, és ezért az egyes minisztériumoknak az interneten közzé kell tenniük saját jogalkotási tájékoztatójukat. A világhálón hozzák majd nyilvánosságra az elkészült törvény- és rendelettervezeteket, de a fontosabb ügyekben már a koncepciót is, és azokat a megadott határidőn belül – ami tizenöt napnál általában nem lehet rövidebb – bárki véleményezheti. A beérkezett észrevételekről, illetve az elutasított véleményekről összefoglalót kell készíteni, az egyes előterjesztésekhez fűzött észrevételek beérkezését vissza kell majd igazolni, a véleményeket pedig – amennyiben azok szerzője a hozzájárulását adja – nyilvánosságra is hozzák. Emellett a tárcák civil szervezetekkel, egyházakkal, érdekképviseletekkel, köztestületekkel, felsőoktatási intézményekkel és a gazdasági élet szereplőivel alakíthatnak ki kifejezetten a jogalkotásban való együttműködést célzó stratégiai partnerséget. Ők a Népszabadság (2. oldal) információja szerint előbb jutnak majd információhoz, és a szerződésben meghatározott körben akár személyesen is véleményt nyilváníthatnak majd az egyes tervezetekről. Az ilyen megbeszélésekről összefoglaló készül, ami közérdekű adatnak minősül, tehát bárki hozzáférhet.

Megzsarolta a választókat Kövér

Kövér László házelnök egy füzesabonyi választási fórumon a hallgatóságnak azt mondta: a jövőben nagyobb eséllyel vesznek részt a nemzeti együttműködés rendszerében azok a helyhatóságok, amelyek egy nyelvet beszélnek a kormánnyal. Az MSZP szerint a házelnök megzsarolta a választókat, hogy a kormánypártok jelöltjeire szavazzanak az október 3-i helyhatósági választáson – írja a Népszava (2. oldal).

Kerpen kezében a leendő szakfelügyelet

Kerpen Gábort, a Liga-tag Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnökét kérte fel Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az Oktatás Hivatal elnökének. Egyebek mellett feladatai között fog szerepelni az új országos szakmai ellenőrzési és értékelési rendszer kialakítása vagy éppen az őszi érettségik zökkenőmentes lebonyolítása. (Népszava, 2. oldal)

Kolozsvári sztrájk, rabszolgakórussal

Román közalkalmazottak (tanárok, rendőrök, egészségügyiek) és nyugdíjasok tüntettek Kolozsvárott a kormány által meghirdetett bércsökkentések és az új nyugdíjtörvény ellen, s holnapra újabb megmozdulást szerveznek a szakszervezetek Bukarestbe. Eközben Prágában is mintegy harmincezer cseh rendőr, tűzoltó és más állami alkalmazott demonstrált a kormány jövőre tervezett megszorító intézkedései, többek között a bérek tízszázalékos csökkentése és a tervezett tömeges elbocsátások ellen. (Népszabadság, 8. oldal)

2010. szeptember 21.

Valamennyi országos politikai napilap beszámol az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi üléséről, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor közigazgatási miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is részt vett. A munkáltatók üdvözölték az OÉT kormányalakítás óta előszöri összehívását, Zs. Szőke Zoltán soros elnök szerint sok intézkedést pozitívnak tartanak, példaként a kisadók eltörlését, és a vállalkozói nyereségadó 10 százalékra csökkentését említette. Bár a szakszervezetek kifogásolták, hogy a kormány számos, a munka világát érintő törvényt úgy fogadott el, hogy azokról nem kérték ki az OÉT véleményét, mégsem zárkóztak el attól, hogy vitát folytassanak az érdekegyeztetés jövőjéről. De jelezték, hogy – szeptember végéhez közeledve – ennél volnának fontosabb kérdések, például a bérek és az adók változása, a költségvetés helyzete. Orbán Viktor azonban elmondta: nem tekintik kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját és az előző kormánnyal megkötött megállapodásokat sem. Mint fogalmazott: a legfontosabb nemzetgazdasági kérdésekben a választópolgárok már döntöttek, úgyhogy legfeljebb a programjuk megvalósításának mikéntjéről lehet tárgyalni az érdekegyeztető fórumon. Azért nem hívták eddig össze az OÉT-et, mert nem lett volna értelme a korábbi tanácskozásnak, mivel olyan törvényeket hoztak, amire a választóktól felhatalmazást kaptak. Október 10–15. közötti időpontra hívják majd össze a következő OÉT-ülést, ahol már feltehetőleg érdemi egyeztetésre is sor kerülhet a jövő évi adóváltozásokról és a 2011-es költségvetés keretszámairól. (Orbán: A törvényt is megváltoztathatnánk…, Népszabadság, 1, 3. oldal, Orbán leépítené a párbeszédet, legfeljebb beszélgetni akar, Népszava, 1., 3. oldal, Orbán: Egymillió új munkahely a cél, Magyar Nemzet, 2. oldal, Új korszak alapjait építi a kormány, Magyar Hírlap, 9. oldal, Formálisan kezdett az OÉT, Világgazdaság, 3. oldal)

Demonstrálhatnak a fegyveresek

Figyelmeztető demonstrációt tartanak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók október 2-án a Belügyminisztérium előtt, ha a szakszervezeteknek nem sikerül megegyezniük a kormány képviselőivel. Az érdekvédők múlt szerdán hoztak létre demonstrációs bizottságot, mivel nem tudják elfogadni a többi között azt, hogy a BM megszüntetné a fegyveresek kormányszintű érdekegyeztető fórumát, a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumát, a kormány pedig módosítaná a hivatásosok szolgálati viszonyáról szóló törvényeket, és akár a nyugdíj- és illetményrendszert is megváltoztathatja. (Népszava, 3. oldal)

Mégsem állítanak csapdát a rendőröknek

A szakszervezetek heves tiltakozása után módosítaná a Belügyminisztérium a tervezett megbízhatósági vizsgálat szabályait, s a jövőben mégsem provokálhatják majd színlelt vesztegetési kísérlettel a belső bűnmegelőzési szolgálat emberei a rendőröket. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára (és egyben a SZEF alelnöke) szerint a javaslat bűnözőnek tekinti a rendőrt, és ezért sérti az állomány tisztességes tagjait. (Népszabadság, 5. oldal)

Akik majd véget vetnek a mutyizásnak

A budapesti Millenáris parkban tartották szombaton az első kormányzati karrierexpót, amelyen a Népszabadság (13. oldal) által megkérdezett közigazgatásba vágyó fiatalok elmondták: ők majd véget vetnek a mutyizásnak, ami szerintük a régi kormányzati rendszer rákfenéje volt. Sokaknak azért is szimpatikus a közigazgatási életpálya, mert a versenyszférához képest itt kevesebbet kell könyökölni az előrejutás érdekében.

Kevesebb fizetéssel is beérik az álláskeresők

A Workania internetes állásportál legutóbbi kutatásából az derül ki, hogy 2010 második negyedévében a munkavállalók átlagosan 156 800 forintot kértek az önéletrajzukban az álláskeresésük során. Ez nyolc százalékkal kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti 170 400 forint. A portál szakértője szerint az álláskeresők a magas munkanélküliség és a gazdasági válság okozta bizonytalanság miatt lejjebb vitték az igényeiket, és hajlandóak akár 30 százalékkal kevesebb bérért is elmenni dolgozni, mint amennyit valójában kereshetnének. A pályakezdő álláskeresők fizetési elvárása a legalacsonyabb, átlagosan bruttó 126 800 forint. A 25–34 év közöttiek esetében ez az adat 169 400, a 35–44 éveseknél pedig 176 700 forint. A legmagasabb bérigénye – tapasztalatuknál fogva – a legidősebb korosztálynak van. A 45–54 év közöttiek által átlagosan elvárt bér nagysága bruttó 182 300, az 55 év felettieké 190 700 forint. De a lakóhely szerint is vannak különbségek. (Népszabadság, 13. oldal).

2010. szeptember 20.

Tiltakoznak a rendvédelmiek

Ma dönt a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek által alakított demonstrációs bizottság, hogy tagjaik milyen formában fejezzék ki tiltakozásukat a Pintér Sándor belügyminiszter által bejelentett kormányzati tervek ellen, miszerint megszüntetnék a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumát, vagy hogy titkosszolgálati módszereket is felhasználó megbízhatósági vizsgálatnak vetnék alá a fegyvereseket. (Népszava, 2. oldal)

Rétvári nyíltabb jogalkotást ígér

Miközben a kormány nem hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel és a kormány megalakulása után hónapokkal hívja csak össze az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyíltabb, átláthatóbb jogalkotást ígér 2011 januárjától. Mint mondta: a jövőben a kormány által beterjesztett jogszabályokhoz hozzá lehet majd szólni a közigazgatási egyeztetés időtartama alatt az egyes szaktárcák honlapján. (Népszava, 2. oldal)

Ezrek a karrierexpón

A kormány sikeresnek ítéli a szombaton a Millenárison megrendezett első közigazgatási karrierexpót, amelyen a fiatalok megismerkedhettek az új kormányzati struktúrával, valamint pályaorientációs teszteken keresztül segítettek nekik megtalálni helyüket a közigazgatásban. A rendezvényen részt vevő Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a Magyar Nemzetnek (4. oldal) elmondta: a leendő köztisztviselőknek értékközpontú világnézettel kell rendelkezniük, amelyben a haza és a társadalom szeretete fontosabb az egyéni ambícióknál.

Kerpen helyett Mendrey

Mendrey Lászlót választották a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének új elnökévé a szervezet szombat délutáni kongresszusán. A leköszönt Kerpen Gábort várhatóan az Oktatási Hivatal vezetőjévé nevezik ki. (Népszabadság, 4. oldal)

A reálbér gyorsabban nő, mint a bruttó

A Központi Statisztikai Hivatal friss tájékoztatója szerint 2010 első hét hónapjában a bruttó keresetek 2,6 százalékkal nőttek, ami döntően a személyi jövedelemadó sávhatárának emelése miatt 8,8 százalékos nettó emelkedést jelent. Az 5,4 százalékos inflációt figyelembe véve júliusig 3,2 százalékos reálkereset-emelkedést mutatott ki a KSH, ez 2006 óta a legmagasabb érték. A magánszektorban nominálisan 4,2 százalékkal emelkedtek a bérek júliusig, míg a közszférában 0,9 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a tavalyi azonos időszakban. Ha csak a júliust vesszük, még nagyobb volt az eltérés: a versenyszférában 3 százalékos emelkedés, az államiban 5,8 százalékos csökkenés volt – írja a Világgazdaság (3. oldal).

2010. szeptember 18.

Kilátás a Kossuth téri irodákból

A kormány a Regeneráció elnevezésű, első Kormányzati Karrier Expó keretén belül próbál fiatalokat csábítani a közigazgatásba. A Népszabadságnak (2. oldal) Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára (egyben a SZEF alelnöke) elmondta: inkább támogatják az ötletet, mint ellenzik, de azt sajnálják, hogy az előkészítésbe nem vonták be az érdekképviseletet. Szerinte azonban a kormánynak arra is választ kellene adnia az expón, hogy miért szüntették meg a kötelező pályázati rendszert, illetve a versenyvizsgát. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a lap újságírójának azon kérdésére, hogy miszerint a párhuzamosságok megszüntetése miatt várhatóan minden minisztériumi háttérintézménynél csökken a kifizetett bértömeg, azt jelenti-e, hogy elbocsátások várhatók, azt felelte: „nyilvánvalóan”.

Nem áll le a narancsos tisztogató gépezet

A Népszava (2. oldal) értesülése szerint jegyzőket, önkormányzati hivatalnokokat, közszolgákat bocsáthat el tömegesen a Fidesz-KDNP az októberi választások után. A lap úgy tudja: a kormánytisztviselők esetében már „bevált” indoklás nélküli elbocsátást kiterjesztenék a helyi önkormányzatoknál és az autonóm államigazgatási szerveknél dolgozó köztisztviselőkre is.

Átalakítják az OÉT rendszerét

Miközben a kormány az Országos Érdekegyeztetési Tanács átalakításáról és az érdekegyeztetés jövőjéről egyeztetne a felekkel, a szakszervezetek és a munkaadók szerint sokkal fontosabb, hogy a jövő évi költségvetésről, az adórendszer átalakításáról és a jövő évi bérmegállapodásról kezdődjenek el végre a tárgyalások. A Magyar Nemzet (4. oldal) „horribilisnek” nevezte az OÉT működésére szánt támogatást, mivel szerinte több fontos kérdésben (pl. korkedvezményes nyugdíj) sem sikerült megállapodni az évek során.

2010. szeptember 17.

Takarékosabb állam uniós pénzből

címmel készített interjút a Magyar Nemzet (5. oldal) Rétvári Bencével, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával, aki szerint a közigazgatás megreformálása közben elkerülhetetlen, hogy egyeseket elbocsássanak a tárcákhoz tartozó háttérintézményektől. A reform során – amelynek egyik eleme a megyei kormányhivatalok 2011 januári, majd később a járások visszaállítása – a fő szempont, hogy a szolgáltató állam intézményei minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz, illetve hogy jelentősen egyszerűsödjön az ügyintézés. Mindenesetre azt ígérte: folyamatosan egyeztetni fognak az érintett szakszervezetek képviselőivel.

Jövőre áttekintik a teljes önkormányzati rendszert

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egy vidéki fórumon elmondta: 2011-ben átvizsgálják az egész önkormányzati rendszer jövőjét, feladatait, szerepét, méretét és működési struktúráját. Úgy látja, hogy egyes önkormányzatnak már az is nagy segítséget jelentene, ha bizonyos feladatokat az állam látna el. (Magyar Hírlap, 3. oldal)

Lyukak a kétmilliós bérplafonon

Mivel a kormány által bevezetett kétmillió forintos bérplafon csupán a költségvetési szférában dolgozókra és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozik, így az állami cégek vezetői és egyes politikusok továbbra is kaphatnak ennél többet havonta. Az MSZP ezért kezdeményezte, hogy terjesszék ki a kört rájuk is. (Népszabadság, 1-2. oldal)

Késhet az ápolói licenc

Habár az ápolóknak licencvizsgát kell letenniük, hogy bizonyos feladatokat (pl. infúzió bekötése) elláthassanak a jövőben, az érintettek a szükséges továbbképzésre csak akkor tudnak jelentkezni, ha a birtokukban van az érvényes működési engedélyük. Az erről szóló igazolást azonban csak késve adja ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. A szaktárcánál a Magyar Nemzetnek (4. oldal) azt ígérték, mielőbb megoldást találnak a problémára. Viszont jó hír, hogy már működik az a honlap (www.deregulacio.hu), amelyen keresztül az egészségügyi dolgozók jelezhetik az elavult, ostoba, értelmetlen jogszabályokat az illetékesek felé.

Kevesebbet érnek a bérek, mint öt éve

A Hay Group 2010-es jövedelmszint-felmérése szerint az öt évvel ezelőtti bérekhez viszonyítva az akkori kerestek mindössze 99 százalékát érik a mostaniak. A jövő évi emeléssel kapcsolatban is nagy a bizonytalanság, a legtöbb cégvezető kivárja a személyi adóval kapcsolatos kormányzati terveket, s csak annak ismeretében dönt arról, lesz-e, és ha igen, milyen mértékű béremelés – írja a Magyar Hírlap (9. oldal).

2010. szeptember 16.

Tizenöt szerv épül be a kormányhivatalokba

A Magyar Közlöny tegnapi számában megjelent határozat szerint tizenöt területi államigazgatási szerv integrálódik a 2011. január 1-jén létrejövő fővárosi és megyei kormányhivatalokba, ezeket a Világgazdaság (2. oldal) sorolja fel. A kormány a határozatban felkéri Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy szeptember 30-ig nyújtson be törvényjavaslatot a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, november 10-ig pedig kormány-előterjesztést a kormányhivatalokról szóló törvény felhatalmazása alapján, amely tartalmazza a kormányhivatalok szervezetére, működésére és jogutódlására vonatkozó részletes szabályokat.

Egy ablakban a közigazgatás?

2011 januárjától megyei kormányhivatalokat hoznak létre, amelyekbe beolvasztják 15 szervezet tevékenységét, 2013-tól pedig a tervek szerint az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit a kormányhivatalok járási hivatalaihoz telepítenék. A jelenlegi kormányzati elképzelések szerint az anyakönyvezéstől a gyámügyig, az építési engedélytől a személyi okmányok cseréjéig mindent egyetlen helyen intézhetünk majd. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára, aki a közigazgatás történelmi léptékű átalakításának nevezte a változásokat, a Népszabadságnak (2. oldal) elmondta: a kormányhivatalok várhatóan két egységből állnak majd. A kormánymegbízott által közvetlenül vezetett, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős és hatósági tevékenységet végző törzshivatalból, valamint a korábban az egyes tárcákhoz tartozó ágazati szakigazgatási szervekből. Ez utóbbiak szakmai önállósága továbbra is megmarad, vagyis a szakirányítás az ágazati minisztériumok feladata lesz. Emellett jelentősen bővíteni akarják az elektronikus, tehát interneten keresztül lebonyolítható ügyek körét is. A tervek között szerepel az is, hogy az ügyfélszolgálatokon két műszakban fogadják az embereket, ahol kétszer hatórás műszakban dolgozhatnak majd. Ezzel Szabó Erika szerint az átszervezés bizonyosan nem jár az érdemi ügyintézők számának csökkenésével.

Érdekek és ütközések

címmel a 168 Óra mai száma (13-15. oldal) az OÉT múltjával, jelenével és bizonytalannak tűnő jövőjével foglalkozik. Mint írják: az Antall József vesszőparipájának számító „szociális partnerség” jegyében kialakított szervezet, amely még 1987-ben, vagyis a pártállam időszakában alakult meg, s megélt már átalakítást, mellőzést, rendszeres működtetést, most ismét változás előtt áll. A felek szerint az elmúlt több mint 20 évben nem fordult elő, hogy a kormány megalakulása után hónapokkal ne tárgyaltak volna velük. Nagy Anna kormányszóvivő szerint azonban a kormány fontosnak tartja az érdekegyeztetést, ami még csak ágazati szinten folyik.

Néphatalom

címmel szintén a 168 Óra (10-12. oldal) interjút készített Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki az OÉT mellőzése kapcsán úgy fogalmazott: „tárgyalunk a szakszervezetekkel is. Amennyire a kormányzás sebessége lehetővé teszi, egyeztetünk.” Majd azt: „Különben egyáltalán nem biztos, hogy bizonytalan legitimitású struktúrákat kell legitimációval felruházni”.

Elkérik a “nyuggerek” adatait

Orbán Viktor kormányfő levélben kéri az idősek tanácsait, amelyekkel javítani tudna a kormány a helyzetükön, azonban a Népszava (1-2. oldal) szerint a Kubatov-lista után egy megbízhatóbb adatbázis összeállítása lehet a küldemény valódi célja. Mivel a lap állítása szerint nem tudni, ha a nyugdíjasok válaszolnak a miniszterelnöknek, válaszukat ki és miként fogadja és kezeli. Mihalovits Ervin, a SZEF Nyugdíjas Választmányának elnöke szerint, ha a kormány meg akarja ismerni a nyugdíjasok élethelyzetét, akkor kezdje meg szervezeteikkel az érdekegyeztetést, mivel ők „házhoz tudják vinni” a megfelelő felméréseket.

Az MSZP eltörölné a különadót

A szocialista párt három képviselője egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentnek, amellyel eltörölnél az állami végkielégítések 2 millió forint feletti részét sújtó 98 százalékos különadót – írja röviden a Népszava (3. oldal).

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk