Szeptember 1-15.

2010. szeptember 15.

Államosíthatják a közmédiumok vagyonát

A Népszava (2. oldal) szerint a közmédiumok közalapítványainak összevonásával akár a teljes ingó-és ingatlan vagyona az állam kezébe kerülhet. A Közszolgálati Közalapítvány létrejöttével megszűnik a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete, ezek feladatát az új szervezet veszi át, amely a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával jön létre. A testület létrehozásáról még csak határozat született, majd az alapító okiratból derülhet ki, hogy az új testülethez milyen vagyontárgyakat vonnak el a közmédiumoktól. Ha államosítják a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda vagyonát, akkor veszélybe kerülhet a jelenlegi, közcélra létrejött közalapítványok részvényekből és milliárdokat érő ingatlanokból álló vagyona. Ebből csak az MTV járhat jól, a köztévének ugyanis kizárólag adóssága van.

Mára Fideszes zsákmánnyá vált szinte az összes független intézmény

A Népszava (13. oldal) összegyűjtötte, hogy milyen alkotmányos vagy állami intézmény vezető posztjára került a Fideszhez köthető ember.

Kérdéses nyugdíjelszámolás

Mivel ismét megerősítette a kormány, hogy ragaszkodik 2011-re a 3 százalék alatti hiányhoz, és az Európai Unió nem engedi, hogy a magánnyugdíj-befizetésekkel lehessen korrigálni az államháztartási hiányt, így ismét felmerült, hogy a kormány a nyugdíjpénztárakat valamilyen formában államosítaná, ahogyan arra korábban állítólag már voltak terveik. A Világgazdaság (3. oldal) által megkérdezett elemzők azonban rossz üzenetnek tartanák a lépést, miközben azzal egyetértenek, hogy a nyugdíjrendszer nyilvánvalóan átalakításra szorul, hiszen a jelenlegi formában a 30–40 milliárd forint közötti éves működési költség túl magas.

Nem kell megszorítás a hiányszint tartásához

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a jövőre tervezett 3 százaléknál kisebb GDP-arányos államháztartási hiányt a magyar kormány megszorítások nélkül is el tudja érni, idén pedig tartja magát a 3,8 százalékos célhoz. A jövő évi hiánycél teljesítését segítik jövőre a pénzügyi szektort terhelő adók (pl. bankadó), a 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés, valamint az olcsóbb állam és közigazgatás megteremtése és az állami vállalatok rendbetétele. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azonban az InfoRádió Aréna című műsorának elmondta: ezermilliárdos nagyságrendű átcsoportosításra van szükség a jövő évi büdzsében annak érdekében, hogy a gazdaság stabil pályája fenntartható maradjon – írja a Népszabadság (9. oldal).

Lengyelországban is készül a bankadó

Lengyelország jövő januárban tervezi bevezetni a bankadót. Jacek Rostowski pénzügyminiszter közölte: a szakértők most azon dolgoznak, hogy a pénzügyi szervezetekre kivetendő külön adó mindenben megfeleljen az unió előírásainak. (Népszabadság, 9. oldal)

JPMorgan: 2016-ra lehet eurónk

Az elemzőház szerint az európai adósságválság hatására az egész közép-európai régióban késhet az euró bevezetése, csupán 2016-ra valószínűsítik a közös valuta magyarországi bevezetését. Csehország és Lengyelország pedig csak egy évvel később, 2017-ben vezethetik be a közös pénzt. (Világgazdaság, 3. oldal)

Cáfolja a valóság Orbán dicsekvését

A második Orbán-kormány első 100 napjának eredményeit szedte össze a Népszava (5. oldal) rávilágítva a kormányzati sikerpropaganda kétes pontjaira.

2010. szeptember 14.

Matolcsy összehívta az OÉT-et

A nemzetgazdasági miniszter jövő hétfőre összehívta az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülését – az elsőt a kormány megalakulása óta. A szakszervezeteket azonban hivatalosan még nem értesítették. (Magyar Nemzet, 4. oldal)

Euró: 2015-re teljesülő feltételek

Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára szerint hazánk 2014–15-re teljesítheti az euró bevezetésének feltételeit. A jövőre bevezetendő bankadóval kapcsolatban a köztévé reggeli műsorának adott interjújában elmondta: enélkül az ország nem tudná teljesíteni az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal kötött szerződést, azonban úgy látja, hogy kettő plusz egy év után ki lehet majd vezetni a rendszerből a bankadót. A harmadik évre pedig a kormány azt vállalta, ha addig az EU-ban kialakul egy egységes bankadó, azt alkalmazzák majd – írja a Világgazdaság (2. oldal).

Még ebben a tanévben új oktatási törvény lesz

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a Magyar Rádiónak úgy nyilatkozott: még a 2010/2011-es tanévben elfogadja a Parlament az új közoktatási és felsőoktatási törvényt. Ennek érdekében hetente fog egyeztetni Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral. Emellett kiállt a pedagógusok bérének emeléséért is, amelynek el kell érnie a ciklus végéig a diplomás átlagkeresetet. (Magyar Hírlap, 3. oldal)

Elfolyó százmilliárdok

Habár 2010 augusztusáig 272,3 milliárd forintot költöttünk el családtámogatásra a költségvetésből, a rendszer mégsem működik hatékonyan, hiszen évek óta egyre kevesebb gyerek születik. Az Európai Bizottság kimutatása szerint a 27 tagállam közül Magyarországon költik a negyedik legtöbbet a családok és a gyermekvállalás támogatására (hazánkat csak Dánia, Finnország és Svédország előzi meg), a GDP 2,8 százalékát. De a térségben is „vezetünk”: az Ecostat kutatása szerint az összes szociális transzferen belül Magyarországon 10,2 százalék a családi támogatások aránya, míg Csehországban és Szlovákiában 7-8 százalék, Lengyelországban pedig csupán 3,3 százalék. Ráadásul Szlovákiában és Magyarországon a támogatások túlnyomó részéhez automatikusan, alanyi jogon jutnak hozzá az érintettek, ezzel szemben a lengyeleknél a pénzek 70 százalékát kizárólag a rászorultak kapják. A visegrádi országokban Csehország kivételével a támogatások mellett az adószisztéma is tekintetbe veszi a gyermekek számát. Szlovákiában és Lengyelországban már az első gyermek után jár könnyítés, Magyarországon jelenleg az adókedvezményhez legalább három gyermekre van szükség. (Világgazdaság, 2. oldal)

Október 3-a után az egészségügyben is eljön az igazság pillanata

Kökény Mihály, az MSZP egészségpolitikusa, egykori szakminiszter szerint az ágazatban a kormány első 100 napjában valóságos cselekvést helyettesítő, egyes csoportok érdekeit szolgáló gesztusintézkedések történtek, amelyekkel leginkább elhatárolódni próbáltak az előző kormányzattól. A Népszavának (13. oldal) adott interjújában úgy vélte, hogy a költségvetés benyújtásakor eljön az igazság pillanata, kiderül mennyi pénzt szán a kormány az egészségügy rendbetételére.

Most jön a java – mondta a kormányfő

Orbán Viktor beszédével vette kezdetét az őszi parlament szezon, amelyben a kormányfő a jövő évi költségvetési hiánnyal kapcsolatban elmondta: „idén csak 3,8 százalékkal nyújtózkodhatunk tovább, mint a takarónk ér, és jövőre sem javasol háromszázalékosnál nagyobb nyújtózkodást”. Ezzel a külföldi befektetőket igyekezett megnyugtatni, mivel felröppentek olyan hírek, hogy egyes elemzőházak rontanának hazánk besorolásán. (Népszabadság, 2. oldal)

Médiacsomag: létrejött a ‘mindent egybe’ közalapítvány

Az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján fogadták el a Fidesz médiacsomagjának két újabb „adagját”: felállították az ORTT testületi utódjaként létrejövő médiatanács tagjait jelölő bizottságot, illetve létrehozták a Közszolgálati Közalapítványt. A médiatanács, valamint a közalapítvány – amely a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének közös utódja lesz – kuratóriumi tagjait kilenc évre választják, ők pedig a közszolgálati televízió, rádió, valamint az MTI új vezetőjét választják majd meg, valószínűleg még ősszel. A médiatanács létrejöttével pedig megindíthatják többtucatnyi rádiófrekvencia pályáztatását is – írja a Népszabadság (3. oldal).

Malév: alakul a munkabéke

Tegnap négy óra után nem sokkal úgy állt fel a tárgyalóasztaltól a Malév menedzsmentje és a Hunalpa Magyar Közforgalmú Pilóták Egyesülete pilótaszakszervezet, hogy létrejött köztük a megegyezés, így elmarad a szerdától meghirdetett munkabeszüntetés. Kollektív szerződés azonban továbbra sincs, mivel azt az összes érintett szakszervezettel kell megkötni. A pilóták azonban most ksz-értékű megállapodást írnak alá a vezetéssel, amely február 28-ig érvényes, így addig biztos nem lesz sztrájk. (Népszabadság, 10. oldal)

2010. szeptember 13.

Ragaszkodnak az igazi tárgyaláshoz

Rövid választ adott az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala is a kormány azon levelére, amelyben az OÉT jövőjéről szóló ötleteket kértek a szervezetektől. A szakszervezetek mindössze egyetlen mondatot írtak vissza, amelyben arra kérik a kormányt, hogy az oldal „rendkívül fontosnak tartja, hogy a kormány az érdekegyeztető fórumokat, köztük az Országos Érdekegyeztető Tanácsot a hatályos törvényeknek megfelelően működtesse”. A munkáltatók szerint lehet tárgyalni arról, mit lehetne jobban csinálni, de a kormány addig is tartsa magát a 2009-ben 93 százalékos többséggel elfogadott OÉT-ről szóló törvényhez. (Világgazdaság, 2. oldal)

Kiterjesztenék a bérplafont

Az MSZP kiterjesztené a kétmillió forintos bérplafont és a végkielégítések 98 százalékos különadóját az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál dolgozókra és a megbízási jogviszony alapján feladatot ellátó vezető tisztségviselőkre is – írja röviden a Népszabadság (2. oldal).

Újra dübörög a parlamenti úthenger

A ma nyíló őszi parlamenti ülésszakon két nap munka, majd két hét szünet következik, azonban a jelentősebb törvényjavaslatokról (pl. költségvetés) várhatóan csak az önkormányzati választások után fognak tárgyalni. Ma döntenek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, a Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról, valamint részletes vitát folytatnak az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről. Kedden pedig megkezdődik a zárszámadás vitája – írja a Népszava (2. oldal)

Hétfőn sztrájkolnak a Malév pilótái

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a cég pilótái, mivel a vezérigazgató szeptember 1-jétől egyoldalúan 20 százalékkal csökkentette a fizetésüket. Ha nem sikerül megegyezni a cég vezetésével, akkor szeptember 15-től határozatlan idejű sztrájkba kezdenek. (Népszava, 4. oldal)

2010. szeptember 11.

Alkotmánybíróság előtt a Liga-kérvény

A taláros testülethez fordult a Liga Szakszervezetek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány „államosítása” miatt. Emlékezetes: a kormány egy jogszabály-változtatással nonprofit gazdasági társasággá alakítja át az MNÜA-t. A szakszervezet kezdeményezi az alapítói értekezlet összehívását, hogy tisztázhassák a vitás pontokat – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).

Borsik János: ahogy telik az idő, úgy fogy a türelem

Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke interjút adott a Népszavának (12. oldal), amelyben elmondta: meglepetés a szakszervezetek számára, hogy a kormány megalakulása óta nem hajlandó részt venni a 20 éve működő Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában. A tárgyalásokat azonban mielőbb el kellene kezdeni, hiszen tavaly ilyenkor már javában folytak a minimálbérről és a szakmunkás-bérminimumról folyó tárgyalások. A 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését igazságtalannak tartja, mivel ez azoknak lesz jó, akik nagyon jól keresnek, s ezzel még nagyobb aránytalanság alakulhat ki a keresetek között.

Elhalasztott egykulcsos szja

Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi államtitkára szerint csak 2013-tól vezetik be a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót. A Népszava (4. oldal) információi szerint az adórendszert a jövőben úgy hangolják össze a gyereknevelési támogatással, hogy meghatároznak egy, a gyermek neveléséhez szükséges összeget, amely adórendszeren kívüli jövedelemnek minősül. Így az még a leszállított adókulcs hatálya alá sem esik majd, s együtt nő a gyermekek számával, azonban az összegekről, határokról még nincs kormányzati döntés. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a munkáltatók egyetértenek a minimálbér tervezett megadóztatásával, azonban azt csak fokozatosan tudják elképzelni, mivel nem terhelhetők meg az alacsony jövedelmek egyik napról a másikra egy viszonylag magas jövedelemkulccsal, mert akkor a legelesettebbek, a legszegényebbek nehéz helyzetbe kerülhetnének.

Újrakezdik Vadász büntetőperét

A Fővárosi Bíróság döntése szerint – mivel nem lehet pontosan megállapítani, mi történt három évvel ezelőtt – elölről kell kezdeni Vadász János volt KKDSZ-elnök perét. Ezzel hatályon kívül helyezte azt az elsőfokú ítéletet, amely lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt egy év börtönre (amit két év próbaidőre felfüggesztettek volna) ítélte a volt szakszervezeti vezetőt. (Magyar Nemzet, 2. oldal)

2010. szeptember 10.

Szabályos provokáció, színlelt vesztegetés

címmel számol be a Népszabadság (1-2. oldal) arról a rendészeti tárgyú törvénycsomagról, amely szerint a jövőben minden eddiginél szigorúbb megbízhatósági vizsgálat várhat a hivatásos állományúakra, de akár a kormány- és köztisztviselőkre is. Az ellenőrzést az egész közszférára kiterjedően a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szervezetének tagjai végzik majd, akik akár azt is vizsgálhatják majd, hogy az érintett személy „eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének”. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára (és a SZEF alelnöke) a lapnak nyilatkozva határozottan elutasította a javaslatot, mert az bűnözőnek tekinti a rendőrt, és ezért sérti az állomány tisztességes tagjait, ugyanakkor önkényes eljárásokra adhat lehetőséget. Véleménye szerint, ha a kormány nem bízik saját embereiben, akkor a közszféra egészére megkülönböztetés nélkül terjesszék ki a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot, ami ma a legszigorúbb kontrollt jelenti. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára (aki a SZEF alelnöke is) szerint még a korrupció elleni fellépés sem indokolhatja egy okmányirodai ügyintézőt vagy gyámügyi előadó ilyen vizsgálattal való fenyegetését.

Egymondatos válasz az érdekvédőktől

A hat szakszervezeti konföderáció mindössze egyetlen mondatban válaszolt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azon levelére, amelyben írásos javaslatokat vár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő szövetségektől a fórum jövőjével, átalakításával kapcsolatban. Azt írják: az oldal számára rendkívül fontos, hogy a kormány az érdekegyeztető fórumokat, köztük az OÉT-et is a hatályos törvényeknek megfelelően működtesse. (Népszava, 2. oldal)
A Czomba-levél és a konföderációk válaszlevele megtekinthető a SZEF honlapján: http://www.szef.hu/hirek/oet-oldal-valaszlevele

Közszolgasors

Kiss Dániel Bálint ügyvéd a Népszava (6. oldal) Vélemény rovatának hasábjain ad tanácsot az új törvény alapján elbocsátott kormánytisztviselőknek. Mint írja: az Európai Unió Lisszaboni Szerződéséhez csatolt Alapjogi Charta (amely hosszan sorolja az uniós polgárok alapvető jogait) 30. cikke szerint “az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez”. Ez azonban ellentétes a kormánytisztviselőkről szóló törvény indoklásmentes elbocsátást lehetővé tevő rendelkezésével. Így azt tanácsolja a munkaügyi bírósághoz forduló elbocsátott közszolgáknak, hogy a keresetükben utaljanak a törvényi rendelkezés és az Alapjogi Charta ellentétére, és indítványozzák az Európai Bíróság megkeresését előzetes döntéshozatal, és az Alkotmánybíróság megkeresését a törvényi szabály megsemmisítése iránt.

NER: se együttműködés, se rendszer?

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Népszabadságnak (2. oldal) elmondta: úgy látja, a nemzeti együttműködés rendszerében egyelőre sem az együttműködés, sem a rendszer nem ismerhető fel. Száz nap alatt több mint ötven törvény született, úgy, hogy arról az érdekvédőkkel nem egyeztettek, csupán egyes kiválasztott emberekkel. Az elfogadott jogszabályok nagy része is ellentmondásos, mivel míg Orbán Viktor kormányfő a középosztálynak konkrét előnyöket, jövedelememelkedést ígér, addig a kevésbé tehetőseknek be kell érniük szimbolikus gesztusokkal.

Látványcsontvázak…

címmel a Népszava (4-5. oldal) duplaoldalas cikkben összeszedte a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság által talált „költségvetési csontvázakat” és azok cáfolatát.

A devizahitelesek szeptembertől segítséget kapnak

A Fidesz-KDNP tapolcai, kihelyezett frakcióülése után Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be: nyolcpontos intézkedési csomaggal próbálnak könnyíteni a szorult helyzetbe került devizahitelesek helyzetén – írja a Világgazdaság (3. oldal). Egyebek között megtiltanák az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírnák a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét, kérelem esetén öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a lakáshitel futamideje, valamint a bankok az adóssal szemben nem követelhetnének többet a jelzáloggal terhelt ingatlan piaci értékénél. Tartós fizetésképtelenség esetén pedig megtiltanák minden büntetőkamat vagy egyéb extra költség kivetését.

Egyenhíradó készülhet a jövőben a köztévéknél

A Népszava (3. oldal) úgy tudja: a közeljövőben megszűnik a Magyar Televízió és a Duna Tv megszokott híradója, és helyette egy közös stúdióban központosított egyenhíradó fog készülni, amit átvesz valamennyi közszolgálati csatorna. A jelenlegi stábtagoknak és műsorvezetőknek pedig valószínűleg búcsút intenének.

Médiakesergő

címmel Domokos Lajos, a Nemzeti Média Kerekasztal ügyvivője az új médiaszabályok visszásságaira próbálja felhívni a figyelmet a Népszabadság Vélemény rovatában (15. oldal).

Tétlenkedés az egészségügyben

Egy egészségügyi szakmai konferencián éles kritikával illeték a jelenlévő szakmabeliek az egészségügyi kormányzat eddigi tevékenységét. Habár a Fidesz programjának öt kiemelt területe között szerepel az egészségügy, mégis a mai napig nem tudni, hogy a kormány ad-e pluszforrást, és ha igen, mennyit és mikor az ágazat számára. Ugyan történtek gesztusértékű, hangulatjavító lépések, azonban ezek már nem elegendőek. Cserháti Péter helyettes államtitkár elismerte: jogosak a szakma elvárásai, de csak most jutottak el addig, hogy érdemi, az ágazatot előrevivő munkával tudnak foglalkozni – írja a Magyar Nemzet (2. oldal).

2010. szeptember 9.

OÉT-ülést akarnak a szakszervezetek

Az érdekegyeztető fórumon résztvevő hat szakszervezeti szövetség ma válaszol Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azon levelére, amelyben azt kérte az érdekvédőktől, hogy írásban adjanak tájékoztatást, miként kívánják átalakítani a szociális partnerek közötti párbeszéd jelenlegi rendszerét. A szakszervezetek azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány – törvényi kötelezettségét megszegve – a mai napig nem hívta még össze az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését, ezért mielőbbi találkozót sürgetnek. (Népszabadság, 3. oldal)

Csak levélre futja a Fidesztől – Ötletbörzére hívják az időseket

A kormány a szociális partnerek után a nyugdíjasokat is levélben szólítja meg, s Orbán Viktor miniszterelnök arra kéri őket: osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében. A visszaküldött válaszokat értékelik, és ezek alapján alakítják a szociális biztonságot és a nyugdíjasok életkörülményeit befolyásoló intézkedéseket. Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke a Népszavának (2. oldal) elmondta: az 1,7 millió nyugdíjas háztartásba elküldött levél egyértelmű jele annak, hogy a miniszterelnök ki akarja kerülni az érdemi tárgyalásokat, s nem akarja összehívni az Idősügyi Tanácsot. Véleménye szerint kétséges, hogy a nyugdíjasok helyzetének változtatásához ez lenne a jó módszer, ezért a tanács összehívását sürgetik.

Büdzséhiány: megint kőbe véstük

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap bejelentette: 2011-re a 3 százalék alatti hiánycél vállalása azért fontos a kormány számára, mivel 2004 óta nem volt olyan költségvetés, amely megfelelt volna az uniós stabilitási és növekedési egyezménynek. Ahhoz, hogy tarnai tudjuk a Bajnai-kormány által vállalt jövő évi deficitcélt, öt feltételt kell teljesítenie az Orbán-kormánynak. Tartani kell a 3,8 százalékos 2010-es költségvetési hiánycélt, jövőre is fenn kell tartani az idén bevezetett 200 milliárd forintot hozó bankadót, 2011-ben 2,5-3 százalékos gazdasági növekedést kell elérni, a kiadási oldalon következetesen végre kell hajtani az olcsóbb állam, olcsóbb közigazgatás irányába mutató államreformot, valamint rendbe kell tenni az állami vállalatokat, amellyel szintén csökkenthetőek a kiadások. (Világgazdaság, 2. oldal)

Tényfeltárás: 63 csontváz került elő

Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár tegnap nyilvánosságra hozta az általa vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság jelentését, amely szerint bár tartható az idénre tervezett 3,8 százalékos hiánycél, azonban a tényfeltárás során 63 olyan „csontvázat” találtak, amelyekről szerinte nem beszélt az előző kormány. Ezek között említette az adóbevételek túltervezését, a közlekedési vállalatok (a MÁV, a BKV és a Malév) többletfinanszírozását, a Vértesi Erőmű ügyét (ahol nagyjából 25–35 milliárd forint között lehet a végső követelésállomány nagysága), vagy a postaszékház és a MÁV-székház eladásakor keletkező veszteséget. A Népszabadság (10. oldal) szerint kevés újdonságot tartalmazó listáról Varga a jelentés ismertetésekor elmondta: azok a tételek, amelyek az átadás-átvétel során nem voltak ismertek, a hiány mértékét a GDP 1,6 százalékával (közel 400 milliárd forinttal) emelhetik meg.

Megőrizve változtatni, a józan ész mérlegére hagyatkozni

címmel a Magyar Nemzet Vélemény rovatába (6.oldal) írt írásában Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kiállt a tantervi minimumkövetelmények meghatározása, a mindennapos testmozgás, az etikaoktatás mellett, s fontosnak nevezte, hogy a pedagógusok olyan körülmények között dolgozhassanak, amelyek lehetővé teszik, hogy elsősorban a nevelési-oktatási feladataira koncentrálhasson. Ennek érdekében minden eddigi vívmányt „a józan ész mérlegére kell tenni”, s eldönteni, hogy helye van-e az új közoktatási törvényben. Habár elismerte, hogy az oktatás minőségének javításához pénzre is szükség van, véleménye szerint a jó oktatási rendszer nemcsak pénzügyi kérdés, hanem egy jól átgondolt stratégia következetes végigvitele is fontos szempont.

2010. szeptember 8.

Reformok és filléres gondokkal küszködő tanárok

A Népszabadság (4. oldal) interjút készített Galló Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével (aki egyben a SZEF alelnöke), aki elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a magyar pedagógusok átlagkeresete a kormányzati ciklus végére megközelítse az európai uniós átlag 60 százalékát, azaz a 330 ezer forintos szintet (jelenleg az EU-ban a tanári átlagkereset kétezer euró, nagyjából 560 ezer forint). Ez számításaik szerint évenkénti, inflációt meghaladó tízszázalékos béremeléssel és a pótlékok növelésével érhető el. Habár ez nagy összeg, azonban az elnökasszony úgy látja: bármilyen sanyarú is a gazdasági helyzet, erre kell költeni, mert ez hosszú távon megtérül. A központi bérfinanszírozás kapcsán félőnek tartja, hogy az nagy valószínűséggel központi létszámgazdálkodást is jelentene – azaz a központban határoznák meg, hogy egy adott iskolában hány embert kell foglalkoztatni –, ez pedig csökkenő tanulólétszám esetén azonnali tanári státuscsökkentést is eredményezhet, így ez akár pedagógus-elbocsátáshoz is vezethet.

Közoktatás, „nulladik változat”

A Figyelőnet internetes hírportálon megjelent információk szerint elkészült az új közoktatási és az új felsőoktatási törvény első, vázlatos koncepciója. A meg nem nevezett szakértők által készített tanulmányban többek között a felvételihez alapkövetelményként írnák elő az emelt szintű érettségit és hosszabb távon a nyelvvizsgát is, ám a felvételi eljárás során megszüntetnék a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok pozitív megkülönböztetését. A pedagógusbérekkel kapcsolatban szerepel az anyagban, hogy a 4-10 éve tanító tanárok esetében el akarják érni a diplomás átlagbért. (Népszabadság, 4. oldal)

Száz napot értékelt Orbán

A miniszterelnök a Professzorok Batthyány Körének meghívására értékelte kormánya első száz napját. Előrevetítette, hogy a nagymértékű eladósodottság miatt Magyarországnak nem lesz könnyű dolga a következő években, így jelentős lazítás a költségvetésen nem várható. A Nézőpont Intézet felmérése szerint az állampolgárok többsége (57 százalék) elégedett a kormány eddigi munkájával, az eddigi döntések közül legtöbbjük (61 százalékuk) a bankadó bevezetésével és az új Széchenyi-terv meghirdetésével ért egyet, de a szimbolikus törvények (kettős állampolgárság, trianoni emléknap) vagy a korrupciógyanús ügyek vizsgálata is bírja a többség támogatását. (Világgazdaság, 2. oldal)

Megduplázott pénz munkahelyteremtésre

Több mint egymilliárd forint értékben nyújtottak be támogatási kérelmeket az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kezelt, a kisvállalkozások versenyképességének fejlesztésére, foglalkoztatási kapacitásuk bővítésére létrehozott pályázatra. A Nemzetgazdasági Minisztérium a megnövekedett igényre tekintettel az eredetileg tervezett összeg duplájára, 400 millió forintra emelte a támogatási keretet. Az elbírálás során a 153-ból 55 projekt kapott támogatást, így a nyertes vállalkozások 168 főnek hoznak létre új munkahelyet – írja a Világgazdaság (2. oldal).

Könnyebb a diplomásoknak

Az OECD éves oktatásügyi jelentése szerint tagországai többségében még mindig könnyebb diplomásként elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Ezt támasztja alá Magyarország példája is, mivel hazánkban ötször annyival nőtt a diploma nélküliek munkanélküliségi rátája a gazdasági válság alatt, mint a diplomásoké. Habár a jelentés megállapítja azt is, hogy a magyar állam kevesebbet költ oktatásra, mint az OECD és az EU legtöbb tagállama és rossz a felsőoktatás hallgatóinak mobilitási mutatója is. (Világgazdaság, 4. oldal)

2010. szeptember 7.

Nincs OÉT – a jövő már elkezdődött?

Válaszolt a munkáltatói oldal a kormány azon levelére, amelyben szeptember 25-ig várnák az Országos Érdekegyeztető Tanácson résztvevő szociális partnerek véleményét a fórum átalakításával, jövőbeli szerepével kapcsolatban. Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal soros elnöke a Népszavának (3. oldal) elmondta: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány minél előbb hívja össze az OÉT-et, amelyen elsősorban az adókról, a járulékokról, a bérváltozásról és a költségvetésről szeretnének egyeztetni. A szakszervezetek csütörtökön egyeztetnek a válaszlevélről, azonban ők is a személyes konzultációt részesítenék előnyben a „levelező tagozat” helyett. Habár nyitottak arra is, hogy konzultáljanak az érdekegyeztetés rendszerének módosításáról, de ez szerintük nem helyettesítheti az aktuális kérdések áttekintését. Ha továbbra sem kezdődnek meg a tárgyalások, akkor a munkáltatókkal együtt döntik el, mi legyen a következő, immáron közös lépés. Felmerült, hogy a két oldal közösen hívná össze az érdekegyeztető fórumot, amelyen szívesen látnák a kormány képviselőit is.

Csontváz helyett blöffökre leltek

Hét végére ígéri Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, hogy bemutatja az általa vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság jelentését, amelyben állítása szerint még 60 „csontvázról” rántják le a leplet. A Népszava (4. oldal) ezek között említi, hogy a kormány- 10 százalékkal felültervezte az adóbevételeket, nem volt a büdzsében a MÁV és a BKV támogatása, nem fizették ki az ENSZ, a NATO, és az OECD tagsági díjat, 22 milliárdos fedezetlen tételt találtak az egészségbiztosítási kasszában, rendezetlenül hagyták kórházadósságokat vagy nem oldották meg az egyházi iskolák finanszírozását. A jelentés alapján egy olyan tízpontos javaslatcsomagot is kidolgoznak, amely nyomán a kormány azonnali lépéseket tehet majd a költségvetés stabilitásának megőrzése érdekében.

Most már hűtik a csodavárást, mert a helyi választások után feketeleves jön

A Népszavának (5. oldal) nyilatkozó gazdasági szakértők szerint a kormány egy tagjainak kijelentései már az október 3-i önkormányzati választások utáni megszorításoknak próbálnak megágyazni. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszternek a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége előtt elmondott beszédében 10-15 strukturális reformot tartott szükségesnek az elkövetkező időszakban, és meglátása szerint a válság akár 2012-ig elhúzódhat és a fellendülésre 2013-ig várni kell. De Orbán Viktor miniszterelnök kötcsei kijelentése szerint mintegy ezermilliárd forintot vonnának ki a gazdaságból. Juhász Attila, a Political Capital igazgató-helyettese szerint előfordulhat az is, hogy ezekkel a nyilatkozatokkal azoknak a fideszes érdekcsoportoknak akartak üzenni, amelyek kimaradnak az osztogatásból.

2010. szeptember 6.

Ezermilliárdos forráskivonások

A kötcsei polgári pikniken Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: nem lesz könnyű a 2011-es költségvetés megalkotása, várhatóan „nagy csata lesz, nagy harcok lehetnek” még a Fidesz-frakción belül is, mivel az ország fizetőképességének és finanszírozhatóságának fenntartása érdekében a következő két-három évben „ezerszám, ezermilliárdszám kell forrásokat kivonni a magyar gazdaságból”. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénybe azért került be a hazaszeretet fogalma, mert a kormány meggyőződése szerint a köz szolgálatában állóknak jogszabályi kötelességük a magyar emberek, az ország boldogulásának elősegítés, „a közszférának értékelkötelezettnek kell lennie, de ez nem jelenthet pártpolitikai értékelkötelezettséget”. Navracsics a pikniken elmondott előadásában fontos lépésnek nevezte a megyei kormányhivatalok felállítását, és bejelentette: várhatóan 2012-től visszaállítanák a járásokat. (Népszabadság, 1-2. oldal)

Hiába sürgetik az érdekvédők, nem működik az egyeztető fórum

Pataky Péter MSZOSZ-elnök szerint a kormány a törvény előírásait szegi meg akkor, amikor – a társadalmi partnerek sorozatos kérésére – sem hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, s elfogadhatatlannak nevezte, hogy a munka világát érintő – a gazdaságot, a jövedelmek alakulását, a foglalkoztatást befolyásoló – kérdésekben az elmúlt hónapokban az Országos Érdekegyeztető Tanács megkerülésével változtatta meg a kormány az alapvető jogszabályokat. A szakszervezeti vezető tényleges párbeszédet szeretne folytatni a kormánnyal az ország előtt álló döntésekről, legyen szó akár megszorításokról is. (Népszava, 2. oldal)

Matolcsy: Reformok jönnek

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének ülésén résztvevő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter strukturális reformokat ígért az elkövetkező évekre, s kifejezte abbéli reményét, hogy hazánk 2030-ra meghaladhatja az Európai Unió átlagszintjének fejlettségét és életszínvonalát. (Világgazdaság, 4. oldal)

Ősztől változások az egészségügyben

A Világgazdaság (2. oldal) információi szerint ősszel kerülhet a parlament elé a gyakorló orvosok és gyógyszerészek kötelező kamarai tagságáról szóló törvényjavaslat, a patikaliberalizációs törvény módosításának részletes szabályozása és a megszüntetésre ítélt Egészségbiztosítási Felügyelet betegjogi feladatai új képviseleti rendszerének terve, valamint az illetékes minisztériumban elkezdik kidolgozni az egészségügyi életpálya-modellt is.

2010. szeptember 4.

Megahivatalok: mégis van kormánydöntés

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter pénteki lapértesüléseket cáfolva elmondta: a szerdai kormányülésen mégis megszületett a kormánydöntés arról, hogy a megyei kormányhivatalokhoz milyen állami szervezeteket integrálnak, már csak finomhangolás folyik. A Kossuth Rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott: csupán szervezeti integráció történik az érintett dekoncentrált szervek esetében, amelyek így egységes szakmai irányítást kapnak, a minisztériumok ugyanakkor megtarthatják irányítási jogosultságaikat. (Népszabadság, 4. oldal)

Otromba kijelentés az államtitkártól

Habár korábban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ígéretet tett arra, hogy érezhetően emelni fogják a pedagógusok bérét, pedagóguskörökben is megütközést keltett az oktatási államtitkár egy rádióműsorban tett kijelentése, miszerint „aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba, vagy bohóc, mert egyszerűen nincs honnan”. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke (és egyben a SZEF alelnöke) a Népszavának (3. oldal) elmondta: a szakszervezet egyetértett az államtitkár asszony korábbi, béremelésről szóló kijelentésével, s egy pillanatig sem gondolták volna, hogy ostobaságot mondott vagy bohóckodott volna.

Levelezés helyett tárgyalást akarnak

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala egységesen elutasítja a kormány „levelező tagozatos” ötletét, s ehelyett személyes találkozón vitatnák meg az illetékes miniszterrel az OÉT jövőjét érintő elképzeléseket. Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár írásbeli konzultációt kezdeményezett az OÉT további működésének koncepciójáról, s a javaslatokat szeptember 25-ig várják az oldalaktól. (Magyar Nemzet, 4. oldal)

Drága az érdekegyeztetés

A Nemzetgazdasági Minisztérium felmérése szerint jelen állapotában drága és lassú az érdekegyeztető tanács munkája. A tárca kimutatása szerint OÉT tizenöt tagszervezete 2005-től több mint 8,9 milliárd forint állami támogatást kapott. Ezért a kormány a jövőben a jelenleginél hatékonyabb, gyorsabb és költséghatékonyabb rendszert szeretne kialakítani – írja a Magyar Hírlap (9. oldal).

Végtelenül szabad a médiavilág

A Magyar Hírlap (5. oldal) egészoldalas interjút közöl Szalai Annamáriával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével, aki az új médiaszabályok elleni nemzetközi tiltakozással kapcsolatban szervezett akciókról beszél, s olyan szervezetekről, amelyek „csak akkor szoktak megnyilvánulni, amikor mozgósítják őket”.

2010. szeptember 3.

Száz nap – vegyes fogadtatás

címmel a Világgazdaság (2-3. oldal) értékeli a második Orbán-kormány első száz napját. A lap szerint a gazdaságpolitika szempontjából a legfőbb kérdés a kormány Nemzetközi Valutaalaphoz való viszonya, valamint a költségvetési hiány mértéke volt. Mivel minden kormányzati kommunikációra érzékenyen reagáltak a nemzetközi piacok, így a forint és vele együtt a többi deviza árfolyama folyamatosan ingadozott jelentősen megnehezítve a devizahitelesek életét. A 29 pontos akcióterv gazdaságélénkítő elemei kedvező visszhangra találtak az üzleti szektorban, azonban nemzetközi elemző intézetek hiányolják a további megszorító, költségcsökkentő (vagy bevételnövelő, mint például a bankadó) lépéseket, amelyeket várhatóan az önkormányzati választások után jelent csak be a kormány. Az elmúlt 100 napban a kormány több törvényt is a szakmai, érdekvédő szervezetekkel való konzultáció nélkül, néha azok kifejezett tiltakozása mellett fogadott el. A lap a cikk végén felidézi a rendszerváltás óta regnáló kormányok első száz napjának eredményeit.

Egyelőre mégsem lesznek megahivatalok

A szerdai kormányülésen mégsem született döntés a 16 államigazgatási szervezet összevonásáról. A Népszabadság (3. oldal) úgy értesült: a megahivatalok létrehozását csak Navracsics Tibor közigazgatási, Pintér Sándor belügy- és Martonyi János külügyminiszter támogatta, az öt másik miniszter viszont hevesen ellenezte, hogy a felügyeletük alá tartozó államigazgatási szervezeteket egyetlen tollvonással összevonják, így Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre levette a kérdést a napirendről. A következő kormányülésig tisztázni kell, melyek azok a hivatalok, illetve közigazgatási feladatok, amelyek valóban minden zavar nélkül összevonhatók, másrészt pedig, hogy milyen közszolgáltatások végezhetők közös ügyfélszolgálaton keresztül.

Pluszpénzt kérnek a pedagógusok

A Pedagógusok Szakszervezete infláció felett tízszázalékos béremelést tart szükségesnek minden évben, egészen a kormányzati ciklus végéig, hogy a tanárok bére megközelíthesse az Európai Unióban hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetének 60 százalékát. Ezzel a jelenlegi 160-170 ezer forintos bruttó keresetről 300-330 ezer forintra lehetne növelni a pedagógusbéreket 2014-ig. (Népszava, 2. oldal)

Vita a pedagógusbérekről

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Magyar Rádióban a pedagógus-érdekképviseletek radikális bérköveteléseire reagálva úgy fogalmazott: „Soha nem ígértem fizetésemelést. Aki ebben a gazdasági helyzetben több pénzt követel magának, az ostoba vagy bohóc”. Szerinte mindössze annyi várható el a kormánytól, hogy a ciklus végéig sikerül a diplomásátlagbér szintjére felhozni a pedagógusok átlagbérét. Az MSZP szerint azonban kijelentésével „az Orbán-kormány oktatási államtitkára elég otromba módon gyalázta azokat a tanárokat, akiknek az országgyűlési választásokon több bért és jobb körülményeket ígértek” – írja röviden a Népszabadság (2. oldal).

Negyven rendőri vezető távozhat októberben

A Népszava (13. oldal) információi szerint az országos rendőrfőkapitány októberben több megyei főkapitányt, hét budapesti kerületi kapitányt és harmincnál több városi kapitányságvezetőt kíván leváltani. Emellett a Független Rendőr Szakszervezet szerint komoly problémát jelenthet az állományban, hogy a hivatásosok 2011. januári nyugdíjkorhatár-emelése miatt idén többen is kérhetik majd nyugdíjazásukat még a régi, kedvezőbb rendszer szerint. Az érdekvédők azt kifogásolják, hogy nyugaton is emelik a nyugdíjkorhatárt, ám ott a rendőröknek meghagyják a kedvezményes nyugdíj lehetőségét.

2010. szeptember 2.

Hátraarc az oktatáspolitikában: kötelező porosz?

címmel a Heti Világgazdaság (6-9. oldal) az új kormány oktatáspolitikai fordulatát veszi górcső alá, amelynek egyikfő célkitűzése a lexikális alapú tudás becsületének visszaállítása, valamint az oktatásügy centralizálása. Várhatóan jövő év tavaszára készül el a közoktatási törvény módosítása és az új Nemzeti Alaptanterv, illetve ismét előtérbe került a kiszámítható pedagógus életpálya-modell és a pedagógusbérek ügye. A lap emellett összeszedi, mi változik már idén szeptember elsejétől (újra szabad buktatni alsó tagozatban, tanárverés szigorúbb büntetése, iskolakerülés esetén megvonható családi pótlék, stb.).

Beférkőzik a Nenyi az iskolákba

A július eleji kormányrendelet értelmében a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának szövegét az államigazgatás és a honvédség épületeiben kötelezően ki kell helyezni, más közintézményekben pedig „javallott”. A kormány felkérte a helyi önkormányzatok mint a leggyakoribb iskolafenntartók vezetőit is, hogy gondoskodjanak az irat kihelyezéséről. Egyes polgármesterek – mint például Budapest 18. kerületének vezetője – az iskolavezetők szabad belátására bízza a kifüggesztést, egy ottani iskolában már ki is került a falra a Nenyi. Az intézmény igazgatója a Népszavának (3. oldal) ezt azzal indokolta, hogy a nyáron az interneten több ajánlás érkezett ezzel kapcsolatban, és a nyilatkozat kifüggesztését egy lehetőségnek tartja a szabad véleménynyilvánításra.

Újraosztják az uniós egészségügyi forrásokat

Pesti Imre, a Fidesz egészségügyi politikusa szerint újra kell tervezni az egészségügyi fejlesztésekre szétosztott uniós források felhasználását, mert a beruházások jó része átgondolatlan. A kormány ezért átnézi a 2007–2013 között, a hazai egészségügyben felhasználható összeg elköltését, és ahol lehetőség van rá – mert például még nem kötötték meg az intézményekkel a támogatási szerződéseket –, ott újraosztanák a forrásokat. A döntés megszületése után azok a pályázók, amelyek fejlesztését csökkentett költségvetéssel tartotta támogathatónak a hatóság, arra hivatkoztak, hogy a bírálóbizottságok szakmailag és pénzügyileg nem megalapozottan vágták meg az elszámolható költségelemeket. Ezután Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter aláírásával tizenhárom olyan válaszlevél készült, amelyekben kivétel nélkül helyt adnak a panaszoknak. A Népszabadság (9-10. oldal) szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy végül valamennyi pályázat nyer, illetve biztosan az eredeti beruházási költséggel fogadják majd el, csupán arról van szó, hogy ismét visszakerülnek a rendszerbe, és megkezdődik vagy megismétlődik a tartalmi értékelésük.

2010. szeptember 1.

OÉT: átalakítják, aztán összehívják

A Nemzetgazdasági Minisztérium írásbeli konzultációt kezdeményez a munkavállalói és a munkáltatói szervezetekkel az Országos Érdekegyeztető Tanács további működési koncepciójával kapcsolatban, mivel a kormány az eddiginél hatékonyabb, gyorsabb és olcsóbb érdekegyeztetési rendszert képzel el. A minisztériumban szeptember 25-ig várják az oldalak javaslatait, s csak ezután hívnák össze az országos szociális párbeszéd egyik legfontosabb fórumát. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek (4. oldal) elmondta: a szakszervezetek mielőbb össze szeretnék hívni az OÉT ülését, mivel a jövő évi költségvetés tervezetéről, valamint az október 31-ig benyújtandó jövő évi bruttó keresetnövekedési ajánlásról mindenképpen konzultálnia kell a kormánynak a társadalmi partnerekkel. A munkaadók pedig az adótörvények változásáról egyeztetnének, s arra emlékeztetnek: az OÉT összehívása nem „kegy gyakorlása”, hanem a kormány törvényi kötelessége.

Politikamentes államigazgatás

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a Külügyminisztérium képviseletvezetői értekezletén arról beszélt: újra meg kell teremteni a jó államot és a demokratikus közjót szolgáló közigazgatást. Az államigazgatásban a jövőben csak a minőség lehet a fő kritérium, s a napi politikának nincs helye a szférában. (Magyar Nemzet, 2. oldal)

Már kétmillió a bérplafon

Mától érvényes az a júliusban elfogadott szabály, amely szerint havi bruttó kétmillió forintos bérplafont vezetnek be a közszférában. Ez leginkább a nagy intézmények felsővezetőit érinti: néhány egyetemi, főiskolai rektort, vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökét, monetáris tanácsának tagjait. (Népszava, 4. oldal)

Alkotmánybíróságra megy az MSZP

A szocialista párt az Alkotmánybírósághoz fordul a közszolgálati médiumokról szóló törvénnyel kapcsolatban, mivel az szerintük veszélyezteti a közszolgálati média függetlenségét – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).

Korlátozott sajtószabadság?

L. Simon László fideszes képviselő, a parlament kulturális bizottságának elnöke több módosító javaslatot nyújt be a készülő médiaalkotmányhoz, amely szerint a sajtószabadság gyakorlása a jövőben nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. Emellett megváltoztatná a jogszabály tárgyi hatályát, megfogalmazása szerint egyértelműsítve, hogy nemcsak a klasszikus médiaszolgáltatások (rádió, televízió) tartoznak a törvény hatálya alá, hanem a nyomtatott sajtó, az internetes újságok és a lekérhető audiovizuális tartalmakat nyújtó szolgáltatások is. A külföldi tulajdonú médiumok szabályozásán szorítani igyekszik, amikor hazánkban letelepedett tartalomszolgáltatónak minősíti azokat a vállalkozásokat is, amelyeket külföldről irányítják, de a szerkesztői döntéseket Magyarországon hozzák, illetve ha az adott vállalkozás munkatársainak többsége hazánkban dolgozik; vagy ha a szolgáltató „folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal”. (Népszabadság, 3. oldal)

Rendszert vált a Fidesz az egészségügyben?

Szerdán kerül kormány elé az a javaslat, amely a megyei kormányhivatalokba vonná a különböző államigazgatási szervezeteket. Ha a kormány jóváhagyja a javaslatot, megszűnhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az ÁNTSZ országos hivatala, miután a megyei kormányhivatalok közvetlenül kormányzati irányításúak lesznek, a Népszabadság (4. oldal) szerint okafogyottá válhat még egy központi szervezet fenntartása.

Tüntetésre készülnek a cseh közalkalmazottak

Demonstrálni akarnak a csehországi közalkalmazottak a kormány által a jövő évre tervezett tízszázalékos bércsökkentés ellen. Szerintük a tervezett bérezési rendszer teljesen elfogadhatatlan, nincs szükség nagyobb változásokra. Petr Necas miniszterelnök emellett kijelentette: a takarékossági intézkedések következtében meneszteni kell jövőre az állami alkalmazottak 5-8 százalékát. (Népszabadság, 9. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk