Az állam lehet jó gazda, az Osztrák Magyar Monarchia idején egyszer már megmutatták, hogy hatékonyan is működhet ez a rendszer. – mondta előadásában Kiszelly Zoltán politológus, akinek előadása a versengő államfelfogások, a globális változások és a hazai válaszkísérletek köré épült.
Fontosnak tartotta megvizsgálni, hogy a politika vagy a gazdaság szempontjai domináljanak, hogyan lehet a társadalom nagyobb részét nyertessé tenni, illetve hogy van e esély konszenzusos társadalomirányítási célok kitűzésére.
Három lehetőséget emelt ki:
- “Erőltetett modernizáció”, melynek célja a felzárkózás centrumhoz. A kormány egyszer / máshol már bevált mintával próbálkozik.
- Globális paradigmaváltás: jóléti társadalom helyett munkaalapú és patrióta gazdaság alakul ki.
- Piaci mechanizmusokba vetett hit megroppant, helyette a (nemzet)államtól várják a megoldást.
Versengő államfelfogások:
Magyarországon a szovjet megszállás, a kedvezőtlen privatizáció miatt nem volt tőkefelhalmozás, így az állami erőforrások felértékelődtek. Ezt követően a 3. köztársaságot a nyugati minták átvétele jellemezte, egy demokrácia általános jólét nélkül, 4 évente új időszámítás.
A magyar is erősen Individualista társadalom, az amerikaihoz hasonló, de míg ott mindenki magától várja a felemelkedést, az államtól csak az ehhez szükséges környezet megteremtését, addig Magyarországon ezt az államtól várják. Míg a baloldalra a konszenzus-kereső, win-win-re törekvő magatartás a jellemző, addig a többségi modell, ami a jobboldalra jellemző a zéró összegű játszma, átitatva a megkésettség érzésével.
Globális változások:
Ma a globális változások korát éljük, ugyanakkor nincs új a nap alatt. 1900-ban a gyarmatokat osztották fel, most a piacok újrafelosztása zajlik.
Az euró bevezetése egyfajta versenyképességi előnyt akart generálni, hiszen leértékelte a német márkát, valamint a franciáknak stabil pénzt adott. A periféria olcsó hitelhez jutott, amelyek a centrum országok cégeinek jelentett felvevőpiacot. A periféria országok eladósodtak, s míg jelenleg alapkamat-csökkentés jellemző Nyugat-Európában, (1 % alatti kamatok), addig a válságtól leginkább sújtottak kénytelenek magas kamaton állampapírokat kibocsátani. A nyugat-európai bankok a megtakarításokat az eladósodott országok (görög, olasz, stb.) állampapírjaiba fektetik 5-6-7 %-on, ún. carry-üzleteket hajtanak végre, amelyeknek kiszorító hatása van, ezáltal nem jut el a pénz a gazdaságba, s a válság csak tovább mélyül.
Hazai kísérletek:
Stratégiaváltásra van szükség. A Kádár-rendszerben 1963-80 között 3-4 jövedelemből lehetett új megélni, ahogy szerettek volna. Nyugat-Európában az volt az 1945 után amerikai felfogás, hogy az emberek a demokráciában éljenek jobban, mint a diktatúrában, ne legyen kedvük a forradalomhoz, legyen belső kereslet, azaz felvevőpiac és egy fizetésből is meg lehessen élni.
Jelenleg tektonikus változás zajlik, a kedvezőbb termelési helyekre telepítik az üzemeket, jellemzően egyre keletebbre, Kína felé, így Nyugat-Európában jellemző a szolgáltatási szektorban való munkavállalás. Mindeközben a költségcsökkentés iránti igény növekszik, csökkenek a fizetések, nő az atipikus foglalkoztatás, s megjelenik a working poor probléma (akik dolgoznak, mégis a létminimum alatt élnek), ismét két kereső kell a megélhetéshez.
A patrióta gazdaságpolitika az OMM 52 milliós piacán egyszer már működött, amikor is magyar cégeknek adott állami megrendelésekkel élénkítették a gazdaságot. Pl. a keleti pályaudvar, országház felépítése. Ehhez persze stabil politikai környezetre is szükség volt, illetve arra hogy külföldi tanulmányok segítették az itthoni oktatást, innovációt, találmányokat.
A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Kiszelly elmondta, míg eddig a miniszter volt az ágazat legfőbb lobbistája, most a kormányzati akarat végrehajtóját testesíti meg. Új csúcsminisztériumok jöttek létre, melyektől szinergiákat vártak, de ezek létrejötte még kérdéses. Látható, hogy a kormány csak az erőből ért, ahol megfelelő ellenzéket talál, ott enged. A Miniszterelnökség megerősítése is a protekcionista államfelfogást jelzi.
A Haza és haladás vagy Együtt 2014 láthatóan az ún. mainstream megoldások (USA, NYE) híve, illetve jellemző rá a brókerizmus, a közvetítés az érdekcsoportok között, valamint a racionalizmus, a szakértők alkalmazása.
Hol lehetnek a kitörési pontok?
– A hozzáadott érték nagyobb része itthon maradjon (51%, joint venture) – államosított különadók
– Munkából jobban lehessen megélni, mint segélyből
– A létrehozott struktúrák legyenek fenntarthatóak
– Társadalmi áldozatvállalásnak legyen értelme + eredménye
Az, hogy a paradigmaváltás visszafordul e, az a szavazókon múlik 2014-ben.
