Október 16-31.

2010. október 30.

Fiatalok a közigazgatásban

Mintegy 1500 fiatal jelentkezett a Kormányzati Karrier Expón bemutatott magyar közigazgatási ösztöndíjprogramra, amelynek keretén belül háromszáz diplomás, harmincöt év alatti fiatal kezdheti meg januárban tíz hónapos gyakornoki munkáját, amelynek felét hazai, másik felét pedig valamely más uniós tagország központi közigazgatási intézményeinél, minisztériumainál töltik a jelentkezők. A gyakornokok a munka során alaposan megismerkedhetnek az uniós tagállamok hivatalainak munkamódszereivel, ügykezelési technikáival, ezenkívül nemzetközi személyes kapcsolati hálót építhetnek ki. A program emellett segíti a közigazgatás iránt érdeklődő fiatalok későbbi elhelyezkedését is, sőt a kormány kifejezetten azzal a céllal indítja, hogy a kellő szakmai tapasztalattal rendelkező fiatal munkatársakat megtartsa a magyar közigazgatásban. A hazánkban első ízben induló kormányzati utánpótlásprogram jövő januártól novemberig tart, és a tervek szerint a következő években is folytatódik, megteremtve a köz- és kormánytisztviselők professzionálisan képzett, nemzetközi szinten is versenyképes új generációját – írja a Magyar Hírlap (4. oldal).

Ingyenes tankönyv az általánosban

A Magyar Nemzet (4. oldal) birtokába jutott új közoktatási törvény koncepciója szerint ingyenessé tennék a tankönyveket az általános iskolások számára, a kötetek azonban az iskolák tulajdonát fogják képezni. A taneszközök és felszerelések meglétéről a fenntartónak kell majd gondoskodnia. Emellett várhatóan változik majd a tankötelezettség időtartama is: már 7 éves kor után meg kellene kezdeni a tanulmányokat, azonban csak 17 éves korig lenne kötelező az iskolapadban ülni.

2010. október 29.

Visszaszólnak a bírák: a testület határozatai kötelezők

Az Alkotmánybíróság tegnap kiadott közleményében egyértelművé teszi: a testület határozatai – feltétel és időkorlátozás nélkül – mindenkire nézve kötelezők. Lázár János fideszes frakcióvezető hatáskörüket módosító javaslatára reagálva leszögezik azt is, hogy véleményük szerint „az AB ezen utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka”. Lázár János az ellenzéki pártok és a szakszervezetek ellenkezése miatt úgy tűnik, mégis változtatna a különadó szabályain, s – amellett, hogy a törvénymódosításokat ideiglenes megoldásnak tekinti – kész tárgyalni arról, hogy a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat, többek között a pedagógusokat ne érintse a különadó. (Népszabadság, 1-2. oldal)

Gazdaságélénkítés Orbán-módra

Habár a kormány deklarált célja, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjanak a gazdaságélénkítés, a befektetés-ösztönzés, a stabil, kiszámítható és átlátható szabályzási, gazdasági és üzleti környezet megteremtéséért, a gyakorlatban Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint a növekedést húzó beruházásokat hátráltatja a kiszámíthatatlan vállalkozói és jogi környezet, a nagyberuházók pénzügyi forrásainak megcsapolása. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is arra figyelmeztet: a kormányba vetett bizalom nem korlátlan és feltétlen. A különadókat nem örömmel, s az ideiglenességet hangsúlyozva, tudomásul veszik – írja a Népszava (4. oldal).

Nem csökkentés, csak átrendezés

A Népszava (5. oldal) Vámosi-Nagy Szabolccsal készített interjút, amelyben az Ernst&Young adószakértője elmondta: a kormányzati kommunikációval ellentétben nem beszélhetünk adócsökkentésről, csak adó átrendezésről, az szja-nál kieső bevételeket a külön- és válságadókkal akarja ideiglenesen pótolni a kormány. Ezek az adók ráadásul gyorsan megjelennek majd azt árakban, tehát végső soron tehát a lakosság fizeti majd meg. Ráadásul a 16 százalékos szja a szuperbruttósítás miatt valójában 20,3 százalékos elvonást jelent, a jelenlegi 17 százalék viszont 21,6 százalékos valós adóteher. Vagyis mindössze 1,3 százalékos adómérték-csökkenésre számíthatnak az adójóváírással nem érintett alacsony jövedelműek. Véleménye szerint az adócsomag mellől hiányzik még egy átlátható gazdasági program, valamint a nagy alrendszerek, oktatás, egészségügy, önkormányzati rendszer átalakítása, mivel ezek hosszabb távon jelentős megtakarítást hoznak.

Borsik: nincs kormányprogram

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a kormánynak gyakorlatilag nincs programja, s sokszor eseti, végig nem gondolt döntések születnek, az eddig bejelentett két kormányzati akcióterv pedig nem akar összeállni egy koherens kormányprogrammá. (Népszava, 4. oldal)

Többen akarnak dolgozni

A KSH legfrissebb felmérése szerint a válság során a 12 százalékot is megközelítő munkanélküliségi ráta az idei harmadik negyedévre 10,9 százalékra mérséklődött (év elején még 11,8 százalékos volt ez a szám), habár éves szinten még így is 0,6 százalékpontos a romlás. Jelenleg 3,823 millió a foglalkoztatottak száma, ez 2009-hez képest 39 ezer fős növekedést jelent, ebből nagyjából 15 ezer főnyi emelkedés a közmunkaprogramok bővítésének köszönhető. Eközben 466 ezren, tavalyhoz képest 6,8 százalékkal többen keresnek munkát. (Világgazdaság, 3. oldal)

2010. október 28.

Közös tiltakozást akar a SZEF

címmel a Népszava (2. oldal) beszámol a SZEF Szövetségi Tanácsa tegnap kiadott állásfoglalásában foglaltakról. Mint idézik: az egykulcsos szja-val a közszolgálatban dolgozók 80 százalékának csökkeni fog jövőre a bére. Ezért az egyoldalú kormányzati intézkedések ellen a SZEF közös tiltakozásra szólítja fel a szakszervezeteket.

MSZP-LMP: közös levél Schmitt Pálnak

Mesterházy Attila, az MSZP és Schiffer András, az LMP elnöke rendhagyó közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy közösen írtak levelet Schmitt Pál köztársasági elnöknek a Fidesz tervezett alkotmánymódosítása miatt, amellyel véleményük szerint a párt „támadást indított az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézményei ellen”. Az LMP azt is jelezte: november 3-án utcára vonulnak, hogy tiltakozzanak a törvénymódosítások ellen – írja a Népszabadság (2. oldal).

Különadó – a pedagógusok tüntetni is készek

Tüntetésre készül a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, ezt Mendrey László, a szakszervezet elnöke tegnap tartott sajtótájékoztatóján jelentette be. Pataky Péter MSZOSZ-elnök, az OÉT Munkavállalói Oldalának soros elnöke pedig úgy nyilatkozott a Népszabadságnak (4. oldal), hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács keretein belül mindenképpen tárgyalni kívánnak a különadóról.

Bírálják az indoklás nélküli elbocsátást

A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvény miatt, mivel a rendelkezés szerintük sérti a dolgozók munkához való jogát azzal, hogy a munkáltató önkényes döntésének teszi ki őket. A Bizottság úgy véli, hogy a szerzett jogok tiszteletben tartása is hozzátartozik a jogállamisághoz. (Népszava, 2. oldal)

Vesztes önkormányzatok

A kormány elé a tegnapi ülésen került a 2011.évi költségvetésről szóló előterjesztés. Erről a tervezési köriratból már annyin tudható, hogy a közszférában 5-10 százalékos lesz a létszámleépítés, s a minisztériumok a végkielégítésekhez nem kapnak pénzt, emellett pedig várhatóan az önkormányzatoknál is lesznek elbocsátások. A Népszava (4. oldal) úgy értesült: befagyasztják az oktatás jövő évi normatíváit is, ezért ezek reálértékben csökkenhetnek, ami megint az önkormányzatokon csattanhat, hiszen jó néhány iskola ellehetetlenülhet, s a bezárást elkerülendő azok állami kézbe kerülhetnek.

Elbocsátást hoz a minimálbér-emelés?

Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a feleknek azt ígérte: a kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol jövő évre, hogy az szja-szabályok változása után is nominális szinten maradhassanak a nettó. A szakszervezetek szerint azonban ez kevés, hiszen ha figyelembe vesszük az infláció jövő évre prognosztizált, 3,4 százalékos mértékét, és hozzáadjuk a kormány 4,5 százalékos ajánlását, akkor máris csaknem 8 százalékos minimálbér-emelésnél járunk. A munkáltatók elfogadhatónak tartják a 4,5 százalékos emelést, mivel ez még nem veszélyezteti a gazdaság versenyképességét, azonban ennél nagyobb mértékűt már nehezen tudnának elfogadni. A vállalkozások között végzett felmérések szerint még mindig 20 százalék körüli azoknak a cégeknek az aránya, amelyek jövőre további megszorító intézkedésekre kényszerülnek, például a munkatársak bérének befagyasztására, s a minimálbér-emelés hatására ezek a cégek további munkavállalóktól lesznek kénytelenek megválni. (Világgazdaság, 4. oldal)

2010. október 27.

Valamennyi országos politikai-gazdasági napilap terjedelmes írásokban, elemzésekben foglalkozik az Alkotmánybíróság tegnap nyilvánosságra hozott döntésével, amellyel alkotmányellenesnek mondta ki és megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. A fő kifogás a törvény visszamenőleges hatálya volt (az augusztus 13-án kihirdetett jogszabály idén január 1-jétől megszerzett jövedelmekre volt érvényes), valamint hogy nem csak a „jó erkölcsbe” ütköző végkielégítésekre is érvényes, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírások alapján, alanyi jogon járnak az érintetteknek. (A határozat itt olvasható: http://www.mkab.hu/index.php?id=1268_b_2010__ab_hatarozat)

Válaszul Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón bejelentette: változatlan formában fogják újra benyújtani a törvényt az Országgyűlésnek, s hogy az már ne legyen megtámadható, indítványozzák az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is. Eszerint az AB a jövőben nem hozhatna határozatokat azokban a kérdésekben, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani. Jelenleg ebbe a körbe tartoznak a költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdések, az adónemeket, illetékeket, vámokat érintő szabályok. A kormány az AB hatáskörén kívül eső kérdések közé sorolná a járulékokkal kapcsolatos szabályokat is, így – mint azt tegnap Lázár János is elmondta – a jövőben a magánnyugdíj-pénztárakat érintő módosításokkal kapcsolatosan sem lehetne alkotmánybírósági felülvizsgálatot kezdeményezni. Lázár a sajtótájékoztatón a bejelentett törvénymódosításokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „A választói akaratnak igyekszünk megfelelni, bízom benne, hogy sikerül az alkotmányos körülményeket megteremteni ehhez”.

A Népszavának nyilatkozó Pataky Péter, aki az OÉT Munkavállalói Oldalának soros elnöke, azt mondta: elképesztőnek tartja, hogy a parlamenti kétharmados többséget kihasználva csak azért csorbítsák egy független jogintézmény hatáskörét, mert az a dolgát végzi.
(A Fidesz kiiktatja az Alkotmánybíróságot, Népszabadság, 1-2. oldal, Kinyírnák az Alkotmánybíróságot is, Népszava, 3. oldal, Alkotmányellenes a különadó, Magyar Nemzet, 1., 3. oldal, Elvérzett a 98 százalékos különadó, Magyar Hírlap, 8. oldal, Különadó: alkotmánybírósági nem, Világgazdaság, 1-2. oldal)

Nyugdíjpénztári vakrepülés

A magánnyugdíj-pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordul azt kérve, hogy küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló, hétfőn elfogadott jogszabályokat. Amennyiben a törvényt mégis kihirdetik, a szövetség maga fordulna az Alkotmánybírósághoz. Úgy vélik: a törvénymódosítás révén sérülnek bizonyos, az eddigi befizetésekhez kapcsolódó szerzett jogok, így például a felhalmozott megtakarítások örökölhetősége. Azonban tervezett lépéseiknek a Fidesz alkotmány- és törvénymódosításai tükrében aligha lesz értelmük. (Népszabadság, 9. oldal)

Strasbourgba fordul a Stabilitás

A Népszavának (3. oldal) a Stabilitás Pénztárszövetségnél elmondták: Lázár János bejelentése után nyilvánvalóvá vált, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak elvonását a Fidesz is alkotmányellenesnek tartja, ezért módosítanak a törvényeken. Ha nem lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni a jövőben, akkor a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon és az Európa Tanácsnál keresnek jogorvoslatot.

Bátrabb lépéseket várnak az egészségügyben

Tegnap járt le a határideje annak, amíg a szakmai szervezetek javaslatot tehettek az illetékes minisztérium által összeállított egészségügyi törvénymódosítási csomag kiegészítésére. A szervezetek úgy vélik, a módosítások – habár sok hasznos változást elindítanak – érdemi változást nem fognak eredményezni az ellátórendszerben, ezért szerintük markánsabb változásokra, a struktúra átalakítására lenne szükség. (Magyar Nemzet, 4. oldal)

NET: az ápolók bére megalázó

Kovács Erzsébet, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke tegnap a Nemzeti Egészségügyi Tanács ülésén elmondta: az ápolók bére megalázóan kevés, mivel 2002 óta nem kaptak béremelést, valamint megszűntek azok a juttatások is, amelyek a pályán tartják a dolgozókat – írja rövidem a Magyar Nemzet (2. oldal).

Hová lesz a söralátét?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap a Parlamentben a jövő évi adótörvények ház elé terjesztésekor azt mondta: azoknak káros mellékhatása nincs, mert ösztönzik a beruházásokat és erősítik a gazdaság növekedési kedvét, és „semmi nem fogja megmenteni az országot, hogy Közép-Európa legversenyképesebb állama legyen”. Véleménye szerint a 16 százalékos adókulcs önmagában Magyarországnak két akut problémáját orvosolja egyszerre: nevezetesen azt, hogy egymillió munkahely és egymillió gyerek hiányzik az országból. (Népszava, 5. oldal)

Sztrájkkal Sarkozy ellen

A francia szenátus tegnap, a parlament két házának közös bizottsága pedig valószínűleg ma fogadja el a nyugdíj-díjkorhatár emelését, azonban a szakszervezetek tovább folytatják tiltakozásukat, habár Nicolas Sarkozy elnök már korábban egyértelművé tette, hogy a megmozdulások hatására nem hátrál meg, és végigviszi a nyugdíjreformot. Franciaországban most több elemző is felveti, hogy az immáron 20 éve válságban lévő szakszervezeti mozgalom 1995 óta országos szinten alig ért el kézzelfogható eredményt, s most is csak azért folytatják tovább a tiltakozásokat, hogy ne kelljen presztízsveszteséget elszenvedniük – írja a Világgazdaság (4. oldal).

2010. október 22.

Ötszázalékos emelést kérnek

Szekeres Imre, az MSZP gazdasági kabinetjének vezetője úgy nyilatkozott: ha a szakszervezetek által kért legalább ötszázalékos általános béremelést ki tudja termelni a versenyszféra, akkor a kormány növelje a béreket a közszférában is. A ma ülésező Országos Érdekegyeztető Tanácson ugyan napirend szerint nem fog szó esni a jövő évi béremelés mértékéről, de egyebek mellett a 2011-es adó- és járulékváltozásokról tárgyalni fognak a felek – írja röviden a Népszava (2. oldal).

Elszámolták magukat?

A Népszava (4. oldal) értesülése szerint az Alkotmánybíróság már döntött, és alkotmányellenesnek ítélte a végkielégítések kétmillió forint feletti részének visszamenőleges hatályú 98 százalékos megadóztatását, ám ennek nyilvánosságra hozatalát a nemzeti ünnep utánra halasztották. Azonban olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a testületet megosztja a kérdés, és ezért egyelőre nem döntöttek a jogszabályról (amellyel kapcsolatban összesen 90 beadvány érkezett), erre csak hétfőn, egy nappal a keddi nyilvános határozathozatal előtt kerül majd sor.

Lyukat üt a büdzsén az adócsomag

A Költségvetési Tanács jövő évi büdzséről készített hatástanulmányában azt írja: a 2011-re tervezett adóváltozások által a költségvetésen ütött lyukat csak a különadókból származó ideiglenes bevétellel tudja majd pótolni az állam. A könnyítések egyenlege 2011-ben még ugyan nullszaldós lesz, 2012-ben azonban már mintegy 200 milliárd forinttal romlik, 2013-ban és 2014-ben pedig 700 milliárd forint lesz az elmaradás az alappályához képest. Hogy ne adósodjon el az ország, további, jelentős intézkedések, mélyreható strukturális reformok szükségesek. (Népszabadság, 9. oldal)

Megugró adóbevételek, hiánycél felett a büdzsé

A tegnap közzétett részletes államháztartási adatok szerint már több mint negyedével haladja meg az egész éves költségvetési deficitcélt az első kilenc havi hiány, amely 1089,1 milliárd forintot tett ki az előző hónap végén. Ez azt is jelenti, hogy mintegy 220 milliárd forintot kell javítani a büdzsé pozícióján az utolsó negyedévben, ezt nagyrészt a válságadókkal pótolja majd a kormány – írja a Világgazdaság (3. oldal).

Szűken mér a svéd modell

A Népszabadság (9. oldal) szerint bár úgy tűnik, a kormány a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolása után áttérne az állami, de egyéni számlás, svédnek is nevezett modellre, azonban ezzel a lap által megkérdezett szakértők szerint jókora (akár 20 százalékos) nyugdíjszín-vonalesés következne be. Emellett a svédeknél bevezetett modell átvételéhez az informatikai és egyéb feladatok előkészítése éveket vehet igénybe, és azután is hiába lennének virtuális egyéni számlák az állami rendszerben, a kifizethető pénzt a mindenkori gazdasági, foglalkoztatási viszonyok határoznák meg.

2010. október 21.

Akár ötvenezren is repülhetnek a közszférából

A Népszava (2. oldal) értesülése szerint jövőre tömeges elbocsátásokra készül a kormány a közszférában, mivel egy közigazgatási konferencián, szűk körben a kormányzat illetékesei elismerték: hamarosan a parlament elé kerül az az indítvány, amellyel az önkormányzati és háttérintézményi közalkalmazottaknak is felmondhatnak indoklás nélkül. A már köröztetett költségvetési körirat szerint a központi költségvetéshez tartozó szerveknél 5, a háttérintézményeknél pedig 10 százalékos létszámcsökkentés lesz, így egyes számítások szerint a majd’ 700 ezer főt foglalkoztató közszférából akár 50 ezren is utcára kerülhetnek.

Minőségromlás előtt a közszféra

A Népszabadság (12. oldal) által megkérdezett foglakoztatási szakemberek szerint a korábbi hónapokhoz képest nőtt az államigazgatásból érkező aktív álláskeresők száma, és a folyamatnak nincs vége, az elbocsátások ugyanis még tartanak. Ez és egyéb korlátozások (maximálták a felmondási időt, extrán megadóztatják a végkielégítéseket, csökkentették a cafetériát, megnyirbálják a szociális csomagot) miatt úgy vélik: a közszolgálat egyre kevésbé vonzó a fiatal pályakezdőknek, akik inkább közül a tehetségesebbek manapság inkább a versenyszférában kamatoztatják tudásukat. A szakértők szerint a kormány intézkedései hosszabb távon minőségi romlást eredményeznek a közszférában, mivel a válság lecsengése után a jelenleg még ott is dolgozó jó munkaerő el fogja hagyni a közszférát, és oda megy, ahol megfizetik és megbecsülik.

Gémesi az iskolákat nem adná

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette: közeli napokban tárgyalásokat kezdeményeznek minden nagyobb önkormányzattal az általuk működtetett közszolgáltatások további sorsáról. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az egészségügyi ellátások kapcsán a Népszabadságnak (4. oldal) elmondta: azok biztosítása állami feladat, amely ma a helyhatóságok és állam közötti feladatmegosztáson alapuló több szintű intézményrendszer működését feltételezi. Az alapfokú oktatás viszont az önkormányzatoknál van a legjobb helyen, ezért azon nem célszerű változtatni, a középiskolák esetében azonban – mivel azok az intézmények általában térségi szerepet töltenek be – a jelenlegihez képest más konstrukciót, fokozottabb állami szerepvállalást is elképzelhetőnek tart. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is egyenként vizsgálná át az egyes önkormányzati feladatokat, hogy mely közszolgáltatásokat célszerű állami kézbe venni, s melyeket láthatnak el hatékonyan az egyes települések vagy azok önkéntes társulásai.

Foszt, oszt, jónapot – Újabb Orbán-csomag

címmel a Heti Világgazdaság ma megjelent számában (8-12. oldal) a második gazdasági akcióterv egyes elemeit veszi sorra, összeállítást közöl a jövő évi legfontosabb adó- és járulékváltozásokról, valamint a magánnyugdíj-pénztári állami befizetések befagyasztása okán azt vizsgálja, hogyan működik a rendszer más kelet-európai országokban.

2010. október 19.

Tizedelés jöhet a közszférában

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke szerint nem lehetséges a kormány terveiben szereplő 5-10 százalékos leépítés a közszférában, mivel a dolgozók sok ágazatban kevesen lesznek ahhoz, hogy ellássák törvényben előírt feladatukat, s felborulhat az ellátórendszerek működése. A költségcsökkentés miatt intézmények zárhatnak be, mert működésképtelenek lesznek. Azonban azt megjegyezte: eddig csupán a sajtóból tudtak tájékozódni, mert s kormány a szakszervezetekkel még nem egyeztetett. A pontos részletek ismertetése nélkül Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a parlamentben bejelentette: a napokban tárgyalásokat kezdeményez a kormány minden nagyobb önkormányzattal az általuk működtetett közszolgáltatások további sorsáról, emellett pedig az állami bürokrácia területén a költekezést legalább öt százalékkal csökkenteni fogják. (Népszava, 1., 3. oldal)

Orbán második csomagja

Valamennyi országos politikai napilap beszámol Orbán Viktor tegnapi parlamenti felszólalásáról, amelyben a miniszterelnök bejelentette második gazdasági csomagjának elemeit. Eszerint a már ismert lépéseken kívül (magánnyugdíj-pénztári állami befizetések befagyasztása, válságadók, PPP-konstrukciók felülvizsgálata, egykulcsos adó, gyerekek után járó adókedvezmény) egy közös holdingba tömörítenék a Volán- vállalatokat és a MÁV-ot, valamint átalakítanák a BKV-val való együttműködés rendszerét, az állami bürokrácia költségvetését 5 százalékkal csökkentenék, német típusú, duális szakképzési rendszert vezetnének be. A vállalkozásokat segítendő: kedvezőbbé teszik a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeit (ha valaki 8 óra helyett kétszer 4 órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak), eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, az önfoglalkoztató vállalkozások adózását egyszerűsítik, 20 százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal a pályázati mellékletek számát, 30 százalékkal pedig az adatlapok hosszát, valamint 2011 végére megteremtik a papírmentes pályázás lehetőségét. (Népszabadság, 1., 9. oldal, Központosít, és erős államról álmodik Orbán, Népszava, 1., 5. oldal, Döntés a válságadóról, Magyar Nemzet, 1., 3. oldal, Új korszak jön a megszorítás évei után, Magyar Hírlap, 1., 3. oldal, Itt az új gazdasági akcióterv, Világgazdaság, 1-2. oldal)

Öt százalék a minimálbérre

A kormány minimálbért is emelné öt százalékkal, ennek pontos részleteiről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszélt. A Népszabadság (10. oldal) megkérdezte a munkaadók és a munkavállalók képviselőit, hogy el tudják-e fogadni kiindulási alapnak a tervezett emelés mértékét. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára a lapnak elmondta: abban partnerek, hogy a jelenlegi nettó 60 236 forintos minimálbér ne sérüljön, ugyanakkor 10 százalékos vagy afeletti minimálbér-emelési követelését nem tartanának reálisnak a jelenlegi gazdasági helyzetben. Pataky Péter MSZOSZ-elnök, az OÉT Munkavállalói Oldalának soros elnöke szerint az ötszázalékos emelése csupán arra elég, hogy nominálisan ne járjon rosszabbul jövőre az, aki már most is gyalázatosan keres. Ha az 5 százalékos minimálbér-emelést végiggörgetjük a jövedelemtáblán (feltételezve, hogy ekkora emelést a magasabb tartományokban is megadnak egy jövedelemszintig a munkaadók a bértorlódások elkerülése érdekében), akkor azt tapasztaljuk, hogy a jövő évi adójogszabályokkal – ha csak pár száz forinttal is, de – több marad a dolgozók zsebében, mint idén. Az emelésre szükség is van, mivel Pataky Péter számításai szerint az új adójogszabályokkal a munkavállalók 85 százaléka szenved el reálbércsökkenést jövőre.

Az OÉT előtt a második akcióterv

Pénteken tartja ülését az Országos Érdekegyeztető Tanács, amelynek ülésén a kormány jövő évi adóterveiről mondhatnak véleményt a szociális partnerek, valamint megismerhetik a jövő évi költségvetés főszámait. A Magyar Nemzetnek (3. oldal) nyilatkozó Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke – aki tavaszi győzelme óta támogatásáról biztosította az új kormányt – üdvözölte a családi adózás bevezetését, a multicégek megadóztatását, és elfogadja az szja-módosításait, mivel az szerinte a gazdaság élénkítését fogja szolgálni a jövőben. A többi szakszervezeti konföderáció szerint azonban a többkulcsos, progresszív adózás megszüntetése igazságtalan az alacsony keresetűekre nézve.

Az NGM levetette a 2011-es költségvetést az OÉT pénteki napirendjéről

Friss Indexes hír, hogy az előzetes napirenddel ellentétben a Nemzetgazdasági Minisztérium kivette a tanács napirendjéből a 2011. évi államháztartási gazdálkodás tervezett főszámairól szóló kormányzati tájékoztatóra vonatkozó pontot. Így az október 22-i tanácskozás napirendjén jelenleg a jövő évi munkaszüneti napok körüli munkarend, a 2010-es költségvetésről szóló kormányzati tájékoztató, és „az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó reform” megvitatása szerepel.

Érdekegyeztetés: újratöltve

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára a Világgazdaságnak (3. oldal) nyilatkozott arról, hogy bár a kormány az OÉT pénteki ülésén akar tárgyalni a jövő évi adóváltozásokról, elegánsabb lett volna, ha nem az OÉT keretében, hanem csak a munkáltatókkal külön tárgyalna a különadó kérdéséről. A főtitkár szerint ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy ha nehezen is, de újra beindul az érdekegyeztetés fóruma. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ és egyben az OÉT munkáltatói oldalának soros elnöke úgy véli: bár nem szerepel a napirenden, de mindenképpen érdemes lenne tárgyalni a hideg-meleg utalványok rendszeréről is, meglátása szerint ugyanis nem külön, hanem egyben kellene kezelni ezt a juttatási formát. Pataky Péter MSZOSZ-elnök szívesen látná a napirendi pontok között a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjazás ügyét és elkezdené a jövő évi bértárgyalást is.

A családok igen jó helyzetbe kerülhetnek

A Magyar Nemzet (13. oldal) szerint a gyermeket nevelők érezhetően jobban fognak járni jövőre a módosuló adószabályoknak köszönhetően. Akiknek egy vagy két gyerekük van, azoknak jövőre havonta gyermekenként 10 ezer forinttal, a három vagy több gyerekeseknek pedig havonta 33 ezer forinttal több marad a pénztárcájukban. Így az egygyerekesek jövőre éves szinten összesen 120 ezer, míg a kétgyerekesek akár 240 ezer forint könnyebbséghez is juthatnak, ráadásul a szülők megoszthatják egymás között a kedvezményt.

2010. október 18.

Eddig mellőzték, most bővítenék a párbeszédet

A hét végén a kormány benyújtotta a parlamentnek azt a társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatot, amellyel szélesítenék azok körét, akik a jövőben véleményt mondhatnak egy-egy törvénytervezetről. A javaslat elfogadása után társadalmi egyeztetésre kell majd bocsátani a törvények, kormány- és miniszteri rendeletek tervezeteit, azok indoklásával együtt – írja a Népszava (2. oldal).

Véleményezhető alkotmány

Emellett hét témában (közpénzügyek, alkotmányos alapértékek, állampolgárok jogai és kötelezettségei, hatalomgyakorlás és államszervezet, alkotmányvédelem, igazságszolgáltatás, helyi önkormányzatok) már az állampolgárok is véleményt mondhatnak a készülő új alkotmányról az alkotmany.postr.hu internetes honlapon. (Magyar Nemzet, 3. oldal)

Javaslatdömping a hétvégén

A kormány jövő évi adótörvény-javaslatait a Világgazdaság (2. oldal) elemzi. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett csomag szerint 2011-ben bevezetik a 16 százalékos, egykulcsos adót, családi adózást, gyerekek utáni adókedvezményt alakítanak ki, 2013-ig kivezetik a rendszerből a szuperbruttót, s teljesen átalakul a természetbeni juttatások rendszere is.

Összevonják az APEH-et és a VPOP-t

Az APEH és a VPOP összevonásával Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven új szervezet jön létre a jövő év elején. A tervek szerint az új szervezethez fut be az állami bevételek 90 százaléka. Regionális szinten főigazgatóságokat hoznak létre, ugyanakkor valamennyi megyében egyetlen vám- és pénzügyőri igazgatóság alakul, kirendeltségekkel – írja a Világgazdaság (2. oldal).

Négyfokozatú életpályamodellt javasolnak

Egy hétvégi konferencián, ahol a bolognai rendszer természettudományos tanári képzésének tanulságait elemezték, többen is azt javasolták: kétszakos, ötéves tanárképzésre lenne szükség egyéves gyakorlati idővel. Emellett kiemelt ösztöndíjrendszerrel kellene vonzóbbá tenni a pályát a fiatalok számára. Abban mindenki egyetértett, hogy kétséges a bolognai rendszer működőképessége a pedagógusképzésben. (Magyar Hírlap, 3. oldal)

2010. október 16.

Brutális lépések az egészségügyben

A Népszava (3. oldal) információi szerint az Orbán-kormány minden korábbi ígérettel, illetve a választási és kormányprogramban lefektetett irányokkal ellentétben csökkenteni akarja jövőre az egészségügyre fordítható költségvetési keretet. A lap úgy tudja: az elvonás akár 70-100 milliárd forint is lehet; leginkább a gyógyító-megelőző keretet szűkítik, ez pedig együtt járhat a társadalombiztosítás által fedezett ellátások megnyirbálásával is. Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke egy konferencián nagy problémának nevezte azt, amit a kormánynak meg kell oldania a kötelező egészségbiztosításon belül, a kórházakkal, az alapellátó egységekkel. Ezzel a Népszava szerint gyakorlatilag elismerte: nem tudják, hogyan fogják ellátni jövőre a lakosságot az egészségügyben.

Munkahelyteremtés Európában

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős európai biztos a Népszabadság (15. oldal) hétvégi számának Vélemény rovatában közölt írásában arról ír, hogy a válság átrendezheti az európai munkaerő-piacot is. Habár jelenleg az európai munkavállalóknak mindössze 2,7 százaléka él más EU-tagállamban, a recesszió miatt egyre többen lennének hajlandóak más országba vagy régióba költözni munkája elvesztése esetén, s a munkaadók is örömmel várnák a mobil és szakképzett dolgozókat. E folyamat ösztönzésére, valamint a munkaadók és a munkavállalók közötti közvetítés előmozdítására Európa jól működő és rendkívül hatékony szolgáltatással, az EURES-sel (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) segíti egymásra találni az igényeket. 2010 szeptemberében és októberében az EURES több mint 500 állásbörzét és hasonló rendezvényt szervez Európa-szerte. De az interneten is jelen vannak: az elmúlt három évben az állásajánlatok száma az EURES portálján (http://ec.europa.eu/eures) 18 százalékkal, a munkavállalói önéletrajzok száma 12 százalékkal, és ami a legfontosabb, a munkáltatók száma 129 százalékkal nőtt. Havonta 700 000 ember látogat el az EURES-portálra, amely mostanra az egyik leggyakrabban látogatott EU-s honlap lett.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és