2010. október 15.
Elbocsátások jönnek a közszférában
címmel a Népszava (3. oldal) beszámol a SZEF tegnap tartott sajtótájékoztatójáról, amelyen a konföderáció elnöke és alelnökei a közszférában jövőre tervezett leépítés ellen tiltakoztak. Az érdekvédők szerint már nem lehet újabb fogyókúrára kényszeríteni az évek óta sarcolt közszolgálatot, mivel az újabb leépítésekkel vagy forráskivonásokkal kiéheztetnék azt. Sok helyen már most is kizárólag az ott dolgozók felelősségtudatának köszönhető, hogy ezek a rendszerek ma még úgy-ahogy működnek. Varga László elnök hozzátette azt is, bár elsősorban tárgyalni akarnak, de ha a kormány nem egyeztet a szakszervezetekkel, akkor nem zárják ki demonstrációk vagy sztrájk lehetőségét sem.
Einstandot kiáltanak
Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára szerint kiverte a biztosítékot a kormány terve a magán-nyugdíjpénztári befizetések befagyasztásáról, mivel úgy látják: az intézkedés hosszú távon ellehetetleníti a magánnyugdíj-pénztári rendszert. A befagyasztással havonta átlagosan tízezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a kormányzat, több mint hárommillió magyar munkavállalótól, ettől a lépéssel idén 60 milliárd, jövőre pedig 360 milliárd forintot remél megtakarítani. (Népszabadság, 1., 9. oldal)
Havonta 10 ezer forint tűnik el a dolgozók megtakarításából
Egy Népszavának (5. oldal) nyilatkozó szakértő szerint a svéd-modell bevezetésének előkészítés zajlik a nyugdíjrendszerben, ezért államosítják a magánnyugdíj-pénztárakat. Emlékezetes: Varga Mihály, a Fidesz szakpolitikusa még tavaly decemberben beszélt arról, hogy létre kéne hozni egy egyéni számlás állami rendszert, vagyis hogy a megtakarított pénzek egyénenként nyilvántartva, átlátható módon kamatozzanak.
Itt a médiaalkotmány-light
A Népszabadság (4. oldal) információi szerint a parlament hétfőn véglegesíti, majd a rá következő héten fogadhatja el a médiaalkotmányt. Habár a tervezethez csupán L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke által jegyzett módosító indítványt fogadták el, azonban az eredetihez képest leszűkítették a törvény hatályát, így az internetes felhasználói tartalmakra immár nem vonatkozik. De emellett a sajtó információforrásainak védelmét szabályozó részbe bekerült egy szűkítés is, miszerint ez államtitoksértés esetén nem áll, vagyis ilyen esetben fel kell fedni az informátort.
2010. október 14.
Mi fenyegeti a közszolgálatban dolgozókat?
Fehér József, az MKKSZ főtitkára és a SZEF alelnöke írását közli a Népszava Vélemény rovata (7. oldal). Ebben az érdekvédő azt írja: tavasszal még nem számoltak azzal, hogy a kormányváltás után a közszféra minden komparatív előnyét, kedvezményét megkurtítják, megkérdőjelezik, elveszik, és célkeresztbe kerül a közszolgálat. A kormány jövőbeni terveire úgy reagál: megítélése szerint „nincs ma a közigazgatásnak egyetlen olyan területe, ága sem, ahonnan forrást lehet kivonni”, és „a tervezett adóváltozások 2011-es bevezetése a közszolgálat személyi állományának 80 százalékát valószínűleg hátrányosan érinti”. De vajon mi a lehetséges szakszervezeti magatartás ilyen körülmények között? – teszi fel a kérdést az alelnök úr. A helyzet nehéz, mivel kollégái „nemhogy demonstrálni, de még egy útkereső, a fenyegető veszélyeket elemző tanácskozáson is félnek megjelenni. (…) mert bárkit minden indoklás nélkül azonnal ki lehet rúgni az állásából”. Szakszervezeti vezetőként szinte naponta adott közre különböző hangulatú és tartalmú nyilatkozatokat, kezdeményezéseket, írt leveleket, amelyekben kérte az OKÉT összehívását, azonban választ legtöbbször nem kapott. Egyedül Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási miniszter reagált a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) és az ennek megfelelő önkormányzati érdekegyeztető testület, az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztetői Tanács (OÖKÉT) munkavállalói oldala nevében tett megkeresése, s már négy hivatalos egyeztetést tartottak. Azonban ezekre nem hagyott elég időt felkészülni a kormány, valamint volt olyan eset, hogy 120 oldalas, a szakszervezetek által nem teljesen ismert tartalmú törvénytervezetről kértek szóbeli véleményt. Fehér József szerint kérdés, hogy a kormány magatartása, az egyeztetés nélkül meghozott és a közszolgálatban dolgozókat hátrányosan érintő törvények már egy új mintát jelen, amelyet majd lehet tovább fejleszteni, vagy „pedig csak arról van szó, hogy 2000-3000 embert nagyon olcsón akartak lecserélni”.
Párbeszédet sürgető szakszervezetek
címmel ad hírt a Népszava (2. oldal) a SZEF tegnap kiadott közleményéről, amelyben a szociális párbeszéd intézményének fenntartására szólította fel a kormányt, valamint tiltakozott a közszférát érintő, 5-10 százalékosra tervezett létszámcsökkentés ellen.
Válságadó az új terv
Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi, a Millenárison elmondott beszédében körvonalazta következő gazdasági csomagjának főbb elemeit. Eszerint a távközlési, energiaipari és kereskedelmi cégektől, vagyis az „extraprofitot” termelő három szektortól a kormány már 2010-től három éven keresztül évi mintegy 160 milliárd forintnyi „válságadót” szedne be. A magánnyugdíj-pénztárak esetében a járulékok átirányítására lehet számítani: a magánkasszák rovására, az állami büdzsé javára. Mivel a kormányfő szerint a jelenlegi válságos időkben a kormány nem tud havi 30 milliárd forintot „átutalni” a kasszáknak, így ezt november 1-jétől 2011. december 31-ig felfüggesztik. Ezzel évi 360 milliárdot spórolna a kormány. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a járulékfizetőket annyiból nem érné hátrány, hogy az idén két hónapig, valamint 2011-ben befizetett járulékuk minden bizonnyal az állami nyugdíjjogosultságukat növelné, ám a kormányfő azt is kilátásba helyezte, hogy szélesre nyitják a visszalépés lehetőségét a tb-alapba az érintettek előtt. Orbán kilátásba helyezte az úgynevezett PPP-konstrukciók, vagyis a köz- és a magánszféra együttműködésében megvalósuló beruházások felülvizsgálatát is. (Világgazdaság, 1-2. oldal)
Pórul járhat a nyugdíjpénztári tag
A Népszabadság (10. oldal) által megkérdezett szakértők szerint szerzett jogról lévén szó, komoly alkotmányossági aggályokat lehet támasztani a magánnyugdíj-pénztári befizetések „államosításával” kapcsolatban, s a legjobb esetben is csak a járulékok visszatartásáról lehet szó, a pénztári tagok járulékrészének egyfajta kölcsönvételéről.
Százmilliárddal kevesebb jut egészségügyre
A Nemzetgazdasági Minisztérium körirata szerint mindössze egyszázalékos növekményre számíthat jövőre az oktatást, az egészségügyet, a szociális szférát, a sportot és a kultúrát irányító Nemzeti Erőforrás Minisztérium a közpénzekből, ezért a Népszabadság (11. oldal) szerint komoly megszorítások jöhetnek jövőre tárca által irányított területen. A lap szerint körülbelül nyolcvan embert kell elbocsátaniuk úgy, hogy nincs forrás annak költségeire, mint ahogyan egyelőre nincs pénz a miniszteri kitüntetésekre, az uniós elnökségből adódó többletfeladatokra, a külföldi utazásokra. A köriratban jelzik azt is, hogy a tárcánál és az irányítása alá tartozó intézményeknél 2011-ben nem emelhetők a bérek, és nem fizethetnek ki jutalmat sem. 2011-ben úgy tűnik, hogy a kulturális ágazat jár a legrosszabbul, a terület az idei évi költésének a 84 százalékával gazdálkodhat jövőre, a legnagyobb erősödésre a sport számíthat, büdzséje négy százalékkal lesz több. Oktatásra és az egészségügyi államtitkárság által irányított állami feladatokra közel négy százalékkal jut több, míg a szociális ágazat kereteit egy százaléknál kisebb mértékben bővítenék. Ennek ellenére az egészségügynek összességében így is az ideinél körülbelül százmilliárddal kevesebből kell működnie. Ez a lap szerint leginkább a gyógyító-megelőző ellátásokat – a kórházak, a szakrendelők, a háziorvosi szolgálatok működtetését – érinti.
Vízválasztó lesz a jövő év az egészségügyben
A Világgazdaság (3. oldal) megkérdezte Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt is a tervezett elvonásokról. Ő elmondta: az egészségügy forráshiányának enyhítése érdekében „padlássöprést” tartottak. Így sikerült rábukkanni arra a 27,5 milliárd forintra, amelyet a 2009-es zárszámadási törvény parlamenti vitája során – reményeik szerint – visszajuttatnak az ágazatnak. A jövő évi szakmai prioritások közül az Országos Mentőszolgálatot említette, ahol a gépkocsik harmadát le kellene cserélni, emellett forrást kell juttatni a rezidensképzésnek is.
2010. október 13.
Közszféra: mínusz 5-10 százalék
A Világgazdaság (2. oldal) által megkérdezett intézményvezetők megerősítették: több százmilliárd forintot tervez megtakarítani a kormány az államigazgatás működésén jövőre, ennek jegyében öt százalékkal csökkentik a központi költségvetéshez tartozó intézményekben dolgozók létszámát, de szűkítik a dologi kiadásokat és a jutalmakat is. A tevékenység egy részének kiszervezését a kormány azzal igyekszik meggátolni, hogy a háttérintézmények körében még ennél is nagyobb mértékű, 10 százalékos létszámlefaragást ír elő. A költségvetés tervezési köriratában szereplő létszámcsökkentési tervek mintegy 15-20 ezer munkavállaló elbocsátását vetítik előre, ez akár százmilliárd forintos megtakarítást is hozhat a büdzsé számára, azonban a felmondási időre járó bér és az elbocsátásokkal elmaradó jelentős szja- és tb-járulék bevételek mellett a végkielégítés is csökkenti a megtakarítás értékét (bár a költségvetés itt komoly bevételeket remélhet az e kifizetésekre bevezetett 98 százalékos „büntetőadótól”). A lap úgy tudja: sok helyen a napokban készülnek el az elbocsátások anyagi vonzatairól szóló jelentések a Nemzetgazdasági Minisztérium kérésére. A lapnak nyilatkozott Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, aki elmondta: a jelenlegi munkaterhelés mellett nem csökkenthető tovább a létszám.
Lépések a 3,8 százalék hiány tartásához
Hazánkba látogatott és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A magyar kormányfő megerősítette: tartani tudjuk az idei 3,8 százalékos hiányt (ennek érdekében a kormány a következő napokban még lépéseket tesz, hogy pontosan milyeneket, arról nem beszélt), és van esély arra, hogy a 2011-es gazdasági növekedésnek köszönhetően a költségvetési hiány három százalék alatt marad. (Népszabadság, 4. oldal)
Adórendszer: lesznek vesztesek
A Népszabadság (11. oldal) az egyre körvonalazódó jövő évi adóváltozásokat és azok várható hatásait próbálta összegyűjteni. Mint írják: az egykulcsos adó mellett továbbra is maradnak egyéb, a nominális kulcshoz képest a nettó pozíciót befolyásoló elemek, a szuperbruttó, valamint az adójóváírás is, viszont ez utóbbi határát és jogosulti körét szűkítik. De emellett várhatóan ismét átalakul a béren kívüli juttatások rendszere is.
Búcsú az étkezési utalványtól
2011 januárjától a cafeteria keretében nyújtható szolgáltatásokat (étkezési jegy, egészségpénztár, üdülési csekk, helyi közlekedési bérlet, stb.) egyetlen kártyával lehet igénybe venni. A MultiPay kártya a bankkártyákhoz hasonlóan fog működni, s a munkaadó tölti fel mindig annyival, amennyit adni szeretne a dolgozónak. Ezzel megszűnnek a jövőben a papíralapú változat esetében fennálló gyártási, beváltási és egyéb kezelési költségek – írja röviden a Népszava (4. oldal).
Itt a ‘kiszámítható’ médiatestület
Az ünnepélyes parlamenti eskütétellel tegnap hivatalosan is megalakult az ORTT jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa. Az új testület az Orbán Viktor kormányfő által kinevezett elnökkel: Szalai Annamária korábbi fideszes ORTT-taggal és a Fidesz által delegált négy taggal (Auer Jánossal, Koltay Andrással, Kollarik Tamással és Vass Ágnessel) kezdheti meg működését. A legsürgetőbb feladatnak Szalai Annamária a lejáró, illetve új rádiófrekvencia-pályázatokat nevezte, de a testületre vár a négy közmédium, az MTV, a Duna TV, az MR és az MTI vezérigazgatóinak jelölése is. (Népszabadság, 4. oldal)
Sztrájk bénította meg Franciaországot
A francia szakszervezetek adatai szerint mintegy hárommillió francia vonult az utcákra, hogy tiltakozzon a kormány nyugdíjreformja ellen. A sztrájkolók aránya elsősorban a vasutasok – 50-60 százalék –, a tanárok – 30-40 százalék – és az energiaipari dolgozók – 40 százalék – között volt jelentős. A jelenlegi helyzet újdonsága, hogy a radikálisabb szakszervezetek – köztük a legnagyobb szövetség, a CGT számos tagja – határozatlan idejű munkabeszüntetésre szólítottak fel, azonban a Népszabadság (7. oldal) tudósítója szerint az még kérdéses, hogy ez valóban megvalósul-e.
2010. október 12.
Fűnyíróelvű létszámcsökkentést tervez a közszférában a kormány. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szerint a költségek általános, 5 százalékos csökkentését, a foglalkoztatotti létszám kötelező 5 százalékos, a háttérszervezeteknél pedig 10 százalékos csökkentését írná elő kormány a költségvetési szervek számára a jövő évi költségvetés kapcsán. A szakszervezet felelőtlennek és megalapozatlannak tartja a több ezer álláshely megszüntetését eredményező, „fűnyíróelvű” létszámcsökkentési szándékot, még a tervezés szintjén is. (Világgazdaság, 3. oldal, Létszámcsökkentés készül a közszférában, Népszava, 2. oldal)
Nemcsak feladatot, pénzt is elvonna a kabinet
A Népszava (2. oldal) információi szerint a Fidesz-kormány államosítási terveit jelzi, hogy az utóbbi hetekben a szociális szektor különböző területeire (oktatás, egészségügy) vonatkozó nagyobb állami felelősségvállalásról beszélnek. A lap úgy tudja, hogy a konkrét tervekről még nem konzultáltak az önkormányzatok vezetőivel, s problémát jelenthet az is, hogy a Népszava által megkérdezett szakértők szerint nem lenne olcsóbb az oktatás és az egészségügy fenntartása csak attól, hogy központilag irányítják, de akkor sem, ha ez a feladat a megyei kormányhivatalok illetékességébe kerül. A szakmai szervezetek is úgy látják, hogy nem feltétlenül az önkormányzatok rossz gazdálkodása, hanem az elégtelen finanszírozás tehet az ellátórendszer eladósodásáról, ezért egyáltalán nem biztos, hogy az állami üzemeltetés olcsóbb lenne, mint önkormányzati.
Az egészségügy a politikai viták foglya
A GfK HealthCare egészségügyi kutatóközpont kutatásában 15 jól ismert vezető egészségpolitikust és 150 vezető beosztású szakembert kérdezett arról, hogyan lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. A név nélkül nyilatkozó politikusok szerint a mai orvosi elit sokszor gátja a változásoknak, nagy az ellenállásuk és saját érdekeik befolyásolják a véleményüket. A megkérdezettek abban egyetértettek, hogy be kellene zárni pár kórházat, mivel ennyit nem lehet fenntartani és a megfelelő színvonalon működtetni. A vizitdíj újbóli bevezetésével is nagyrészt egyetértettek, s azzal, hogy a finanszírozásban figyelembe kell venni a valós költségeket és az amortizációt is. (Magyar Nemzet, 5. oldal)
Teljes kormányhatalom a médiában
A Médiatanács tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság tegnapi döntése szerint – a pártok közötti megegyezés híján – négy fideszes és egyetlen ellenzéki delegált sem kerülhetett be a frekvenciákat kiosztó, a rádiók, televíziók, internetes portálok tartalmát befolyásoló testületbe. A parlament megválasztotta a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagjait is, de ebben már nem volt vita. Három-három tagot a kormányoldal és az ellenzék delegált, az elnököt és további egy tagot pedig a Médiatanács jelöli. (Népszava, 3. oldal)
Ma Pozsonyban tiltakoznak a szakszervezetek
Mára országos tiltakozást szerveznek Pozsonyban a szakszervezetek a kormány megszorító intézkedési csomagja ellen. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői ellenzik az Iveta Radicová vezette kabinet több intézkedését is – írja a Népszava (8. oldal).
Mozgásba hozzák az ifjúságot
A fiatalok körében tapasztalt munkanélküliség elleni küzdelmet tűzte zászlajára az Európai Unió a legújabb kampányában. A szeptember közepén útjára indított Mozgásban az ifjúság kezdeményezés az új Európa 2020 részeként 28 olyan intézkedést javasol, amellyel a fiatalokat a munkaerőpiacon való elhelyezkedésükhöz szükséges készségek és képesítések megszerzésében segítik. Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa a kampány megnyitóján elmondta: a gazdasági válság egyik legnagyobb vesztese a 25 év alatti munkavállalók csoportja, mivel az unióban jelenleg több mint ötmillió állástalan fiatal él, Magyarországon pedig a fiatalok közel 27,6 százaléka nem jut munkához. (Népszabadság, 13. oldal)
2010. október 11.
Kettes számú akcióterv
A Népszabadság (3. oldal) információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök még ezen a héten „fajsúlyos gazdasági bejelentéseket tesz”, egyfajta második gazdasági akciótervet jelent be. A lap úgy tudja: a programpontok között lesz az egykulcsos, családi szja bevezetése, a devizahitelesek megsegítését célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása, kórház-konszolidációs egészségügyi terv, s szociális fronton is lehetnek hangsúlyeltolódások. Azonban a pontoknak közös ismérvük lesz, hogy a 2011-es büdzsét és a háromszázalékos hiánycélt megalapozó döntések lesznek.
Jövőre átalakítják az egészségügyet
Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára az Egészségügyi Gazdasági Vezetők hétvégi konferenciáján úgy fogalmazott: jövőre mindenképpen hozzálátnak az egészségügyi ellátórendszer átalakításához. Egyebek mellett fellazítják a Molnár Lajos-féle kórház-törvény passzusait, törlik a jogszabály mellékleteit, megszűnik a súlyponti kórházak kiemelt státusza, a nagyon drága és bonyolult eljárásokat a jövőben csak bizonyos centrumokban végezhetik az orvosok, régiónként újraosztják majd a területen élők ellátásához szükséges feladatokat a meglévő intézmények között, megszüntetik az orvosi kezelések után a betegeknek kötelezően átadandó elszámolási nyilatkozatot, s enyhítenék az elszámolási visszaélések szankcióit. (Népszabadság, 3. oldal)
Pluszpénz a kórházaknak, sok kérdéssel
Egy parlament elé kerülő törvényjavaslat értelmében a kormány szabadon felhasználhatná az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) 2007-ben és 2008-ban keletkezett tartalékát, s ezzel összesen 27,5 milliárd forintot szánna még az idén a kórházak legalább 40 milliárdos adósságának rendezésére. Azonban ennek várhatóan szigorú szabályai lesznek. A Népszava (3. oldal) úgy tudja: a kórház-konszolidáció során a pénzhez jutó intézményeknek, pontosabban az azokat üzemeltető önkormányzatoknak kényszerűen bele kell majd menni a fenntartói jogok átadásába az állam részére.
2010. október 9.
Nyolcvanezerig kúszhat a minimálbér
A Magyar Nemzet (11. oldal) által megkérdezett adóügyi szakértők szerint a jelenlegi 73500 forintról 80 ezerre emelkedhet a minimálbér jövőre, s ez hatással lehet akár a bruttó 200 ezer forintos határig keresőkre is. Azonban a szakértők szerint az emeléssel óvatosan kell bánni, mivel – habár bizonyos mértékű fehéredést is előidéz a gazdaságban, – túl nagy mértékű emelése veszélybe sodorhat egyes gazdasági ágakat.
Csak Szalai Annamária posztja biztos
Mivel a Médiatanács tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság pénteki ülésén nem született egyhangú döntés, ezért hétfőn újabb kísérletet tesznek, hogy javaslatot tegyenek a Médiatanács tagjaira az Országgyűlésnek. A mai fordulóban azonban már elég lesz a kétharmados támogatás is. A négy helyre egyébként összesen nyolc jelölés – öt kormánypárti és három ellenzéki – érkezett. A testületben – elvileg – két hely jut a kormánypártoknak, kettő az ellenzéknek, amely azonban három pártból áll. Az ellenzéki pártok szkeptikusak, úgy vélik, hogy a jelölési procedúra végeredménye az lesz, hogy a Fidesz dönti el, ki kerül a Médiatanácsba. A tagokat ezután az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg kilenc évre. (Népszava, 1-2. oldal)
Több álláshely vár betöltésre
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint szeptemberben 543 ezerre csökkent a munkanélküliek száma. Ez augusztushoz képest 3100 fős mérséklődést jelent, míg 2009 szeptemberéhez képest 23300-zal dolgoznak többen hazánkban. Ez köszönhető annak is, hogy a munkáltatók az egy évvel korábbihoz képest 4,2 százalékkal több álláshelyet kínálnak. Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával, az adminisztráció csökkentésével, valamint a szakképzés átalakításával további javulásra, 2014-ig mintegy 150 ezer új munkavállalóra számít – írja a Magyar Hírlap (8. oldal).
2010. október 8.
A legkisebb fizetés is számít
Habár a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadóval egyértelműen a magasabb jövedelműek járnak jobban, Orbán Viktor miniszterelnök szerint a minimálbérből élők sem járhatnak majd rosszabbul az új rendszerben. Ehhez várhatóan emelni kell a minimálbért és a bérminimumot, már csak az a kérdés, hogy mennyivel. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Népszavának (1. 4. oldal) úgy nyilatkozott: nehéz úgy bármit is mondani, ha nem tudjuk mennyi lesz a minimálbér tényleges adótartalma, mi lesz az adójóváírással, és hogy mik a költségvetés sarokszámai. Azonban azt szükségesnek tartja, hogy a kötelező béremelés, bérajánlás olyan legyen, amelynek eredményeképpen a nettó keresetek reálértékének legalább a teljesítmények arányában kell emelkednie. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a fontosabb számok ismerete nélkül szintén nem akart számháborúba bocsátkozni, de szerinte az semmiképpen nem folytatható, ami az előző időszakban, hogy a reálkeresetek gyorsabban növekedtek, mint a nemzeti jövedelem. A szakszervezetek ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér érje el a Központi Statisztikai Hivatal által számított létminimumot. Jelenleg ugyanis nagyjából 11 ezer forinttal magasabb (74 ezer forint) a létminimum, mint a minimálbér. A vállalkozók azonban elfogadhatatlannak tartanak egy átgondolatlan, megalapozatlan nagymértékű minimálbéremelést – megfelelő adó és járulékcsökkentés nélkül.
Tizenegyes a médiának
Ma ülésezik először a Médiatanács tagjait jelölő parlamenti bizottság és az öt parlamenti frakció csak négy tagot választhat, konszenzussal – ellenkező esetben kétharmaddal dönthet a kormányoldal. Hiszen a végső döntést az Országgyűlés hozza hétfőn: kétharmados többséggel választják meg a tagokat, 9 évre. Így a Népszabadság (2. oldal) szerint előfordulhat, hogy a Médiatanács összes tagja a kormányoldal jelölje lesz. A parlament szintén jövő héten dönt a négy közszolgálati médiumot felügyelő, összevont kuratórium hat tagjáról, akik közül kettőt-kettőt a kormányoldal és az ellenzék jelöli, az elnököt, plusz egy tagot a Médiatanács delegálja. A kurátorokat szintén kilenc évre, kétharmaddal választják. A kuratórium nevezi majd ki a Duna TV, a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Televízió vezetőit. Csakhogy a Médiatanács tagjaihoz hasonlóan, a két ellenzéki kurátor személyéről is a három ellenzéki pártnak kellene megállapodnia.
Súlyos törvénysértésért felfüggesztés?
címmel készített a Magyar Nemzet (5. oldal) interjút Kerpen Gáborral, az Oktatási Hivatal új elnökével. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének éléről kinevezése előtt pár nappal leköszönt Kerpen nem tartja problémának, hogy a szakszervezeti oldalról egyből az oktatásirányítás legnagyobb háttérintézményének vezetője lett. Hivatala élén szemléletváltásra készül: a korábbi, szerinte büntető szemlélet helyett arra akar törekedni, hogy amennyiben hibát talál egy iskola működésében, azonnali pénzbírságok kiszabása helyett megpróbáljon segíteni a szabálytalanságok megszüntetésében.
2010. október 7.
Egy kulcsos lesz meg nem is
Jövőre mégis bevezeti a kormány a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, de a különféle adójóváírásokat, kedvezményeket és a szuperbruttót csak fokozatosan, három év alatt szüntetnék meg. Emellett bevezetnék a gyerekkedvezményt is: a gyermekes családok már egy gyermektől kapnának havi 8-10 ezer, három gyermek után pedig gyermekenként 15-20 ezer forintot. A Népszava (12. oldal) által megkérdezett adószakértők szerint az egykulcsos adó bevezetése javíthatja az ország megítélését, mivel a befektetők számára vonzó az egyszerűbb, átlátható, egykulcsos adórendszer.
Időt kér a kormány
Kormánypárti képviselők egy törvénymódosítással választási évben kitolnák a büdzsé és az adótörvények benyújtására vonatkozó határidőket. A Rogán Antal által jegyzett módosítandó szabály szerint pedig a választási évben, tehát idén is, a költségvetés főösszegeit nem november 30-ig, hanem december 10-ig kelljen rögzíteni, a fejezetek bevételeivel és kiadásaival együtt. Az ellenzék szerint csupán arról van szó, hogy a Fidesz-kormány máig nem készült el a költségvetés fő számaival, és a jövő évi adótörvény sem alakult még ki végleges formájában. (Népszava, 13. oldal)
Lelépési díj – Bölcsődei helyhiány
Mivel kevés a bölcsőde ezért több önkormányzat (például a fővárosi XI. kerületi) fizetne is akár az édesanyáknak azért, ha továbbra is otthon maradnak gyermekeikkel. Magyar ország jelentős lemaradásban van ezen a téren: a háromévesnél fiatalabb 300 ezer gyerekből csupán 34 ezernek jut férőhely, ami messze elmarad az unió által kért egyharmados aránytól. Ennyit is csak úgy lehet kiszorítani, hogy a bölcsődék jelenleg 130 százalékos telítettséggel működnek. A SZEF-hez tartozó Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete azt szeretné elérni, hogy a bölcsődei ellátás is legyen a közoktatás része, mivel jelenleg – mint azt Szabó Máté ombudsman is megállapította – az önkormányzatok nem látják el kötelező feladatukat, nem teszik lehetővé a gyerekek napközbeni ellátását. Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke a Heti Világgazdaságnak (20-21. oldal) elmondta: kisgyermekkortól a közoktatás befejezéséig egységes rendszerben kellene kezelni a nevelés-gondozást, s úgy véli, hogy a finanszírozási rendszer változásával az önkormányzatok is jobban kedvet kapnának a bölcsődeépítésekhez. A szakszervezet emellett kiáll a gondozók tarthatatlan bérhelyzetének mielőbbi rendezése mellett is, hiszen jelenleg egy pályakezdő gondozó bruttó 89 ezer forintos fizetése ötszáz forinttal kevesebb, mint a szakmunkás-minimálbér, s a 20-25 éve pályán lévők is csupán nettó 80-90 ezer forintot vihetnek haza havonta. Az illetékes minisztériumban a lapnak ennyit mondtak: uniós forrásból 2013-ig 6600 új férőhely létesül, de támogatják az óvoda-bölcsőde integrációt és a családi napköziket is.
Az óvodakerülést is jelenteni kell
Az iskolai hiányzásokat szankcionáló intézkedések után a kormány arra is nagyobb figyelmet akar fordítani a jövőben, hogy mik lehetnek a mulasztások okai, illetve a gyermekeket veszélyeztető körülmények – írja a Magyar Nemzet (4. oldal). Emellett az óvodaköteles gyerekek esetében is ki fogják vizsgálni az igazolatlan hiányzás okait, mivel egy adott nevelési évben csupán 7 napot (iskolásoknál 10 óra) hiányozhatna igazolatlanul az ötödik életévét betöltött csemete. Ezután a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, illetve az iskola bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben feltárják a hiányzás okait és meghatározzák azokat a feladatokat, amelyekkel megszüntethetők az okok.
Novemberben jön a nyugdíj-kiegészítés
A novemberi nyugdíjjal együtt, egy összegben kapják meg a nyugdíjasok az idei egész éves nyugdíj-kiegészítést, átlagosan 6 ezer forintot. Nagy Anna kormányszóvivő sajtótájékoztatón jelentette be: a nyugdíjkorrekciónál a 4,7 százalékos inflációt veszik alapul, ez 0,6 százalékos különbözetet jelent a januárban tervezetthez képest. Az intézkedés 2,730 millió főt érint. (Világgazdaság, 2. oldal)
2010. október 6.
Közös munkaügyi program szlovákokkal
Határon átnyúló munkaügyi információs rendszert épített ki egy uniós pályázat segítségével az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a Kassai Munkaügyi Szociális és Családügyi Hivatal. A projekt révén több magyarországi dolgozó jelenhet meg szlovákiai munkahelyeken és viszont. (Világgazdaság, 3. oldal)
Később dőlnek el a számok
Egy fideszes törvénymódosítás szerint a költségvetési fejezetek, társadalombiztosítási és egyéb állami alapok pontos adatait csak december 10-én rögzítené a kormány az idén az eredeti november 30-i határidő helyett. Az a rendelkezés azonban nem változna, hogy a számok „kőbe vésése” után a fejezeti többletek vagy hiányok mértékét az elfogadott módosító javaslatokkal sem lehetne átírni. A Világgazdaság (3. oldal) úgy tudja: a kormány október 27-én határoz a 2011-es büdzséről, s október 15-ig kell a 2011-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot a kabinet elé terjeszteni, október 30-án pedig már a Parlament elé terjesztik.
A feladathoz rendelné a pénzt a PDSZ
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a készülő új közoktatási törvényben pontosan meg kell majd határozni a tanárok feladatait, és ezekhez hozzá is kell rendelni a megfelelő forrásokat. A szakszervezet emellett minőségközpontú oktatást sürgetett a költséghatékonyságot előtérbe helyező döntések helyett – írja a Magyar Hírlap (4. oldal).
ÁSZ: stratégiai átalakítást szeretnének
Az Állami Számvevőszék szerint az államháztartásban évről évre visszatérő anomáliák miatt szükség lenne a vonatkozó jogszabályok módosítására oly módon, hogy csak biztosított finanszírozással lehessen feladatokat kiadni, ha pedig az állam önkormányzatokra delegálja a végrehajtást, ne lehessen eltérni a két fél hozzájárulásának rögzített arányától. (Világgazdaság, 3. oldal)
2010. október 5.
Államosítják a közmédiumokat
Egy, a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett törvénymódosítás értelmében állami tulajdonba kerülne a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda vagyonának jelentős része. A közmédiumoknak vagyonukat térítésmentesen át kellene adniuk az államnak, a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket pedig a jövőben a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolná. A Népszava (3. oldal) szerint ez a legérzékenyebben a Magyar Rádiót, a Duna Televíziót és a Magyar Távirati Irodát érintheti, mivel az épületeik rendkívül sokat érnek, míg az MTV-nek tulajdonképpen nincs ingósága és ingatlana, részvénye is alig, adóssága viszont jelentős.
Az Alkotmánybíróság előrevette a különadó törvényt
Az Alkotmánybíróság előrevette az október elsején életbe lépett 98 százalékos különadóról szóló szakszervezeti beadványt, így várhatóan még azelőtt sikerül hatályon kívül helyeztetni a jogszabályt, mielőtt bárkinek visszamenőleg be kellene fizetnie az adót. Sereg András, az AB sajtófőnöke megerősítette, hogy a testület napirendje szerint a hétfői és keddi ülésen tárgyalja az előterjesztést az Alkotmánybíróság, ugyanakkor hozzátette: nem valószínű, hogy határozatot hoznának az alkotmánybírák az ügyben, hiszen azt most tárgyalják első alkalommal. (Népszabadság, 9. oldal)
Vadászéknak mégsem kell fizetni
Mint azt a Magyar Nemzet (4. oldal) az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól (OFA) megtudta: a szervezetnek nincs pénzügyi követelése a Vadász János vezette Szenior Foglalkoztatási Szövetség felé. Tavaly decemberben az OFA még pert is kilátásba helyezett, mivel szerintük a volt szakszervezeti vezető által irányított szövetség nem támasztotta alá megfelelően dokumentumokkal a pályázatukban ígérteket. Azonban azóta kiderült, mégsem fizették ki a szövetségnek a teljes pályázati összeget.
2010. október 4.
A miniszterelnök kezébe kerülhet az államigazgatás a tervek szerint
A 2011 januárjától létrejövő kormányhivatalokban – amelyek átvennék és kibővítenék a közigazgatási hivatalok szerepét, és nagyobb hatáskört biztosítanának a kormánynak a megyék és a főváros ügyeiben – a Világgazdaság (3. oldal) szerint erősebb lehet a kormányzati szabályozás, mivel a hivatalok feladatai mellé szakigazgatási szervként épülnének be területi államigazgatási szervek is. Emellett az irányítás a miniszterelnök és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter kezében futna össze: a kormányhivatalok vezetőit ők neveznék ki, a munkáltatói jogokat pedig a miniszter gyakorolná.
A bértárgyalásokon senki nem járhat rosszul
Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában résztvevő szociális partnerek a jövő évi adóváltozások és a 2011-es költségvetés sarokszámainak ismeretében alakítják majd ki álláspontjukat a jövő évi bérekről szóló tárgyalásokra. A szakszervezetek szeretnék elérni, hogy a nettó keresetek jobban emelkedjenek, mint az infláció, s az adóváltozások nem szabad, hogy hátrányosan érintsék a minimálbéreseket. A munkaadók egyetértenek a minimálbér megadóztatásával, azonban nem szeretnének emiatt „túlfeszített emelést” a körükben – írja a Magyar Hírlap (8. oldal).
Erősebb államot szeretnénk
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen az állami szerepvállalás erősítéséről beszélt. Mint mondta: a gazdasági válság miatt több országban is állami beavatkozással járó gazdaságélénkítő programok indultak, s hazánkban is szükség van effajta piacvédő intézkedésekre. Ezért a kormány számára kiemelt jelentőségű lesz a jövőben a koncentrált állami vagyonkezelés a korábbi privatizációs gyakorlattal szemben. (Magyar Nemzet, 11. oldal)
Valamennyi napilap beszámol a vasárnapi önkormányzati választások eredményéről. A Világgazdaság a szociálpolitika, az infrastruktúra, a településfejlesztés és Budapest viszonylatában nézte meg, milyen változás várható október 3-a után (Kevés radikális változás várható, de lehetnek meglepetések, 3. oldal).
2010. október 2.
Nincs választás
címmel Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a Népszabadság hétvégi mellékletének hasábjain (2-3. oldal) áll ki az ingatlanadó mellett mondván: „a modern világban, ahol a tőke után a munkaerő is egyre inkább szabadon áramlik egyik országból a másikba, (…) az ingatlanok adóterhelése minden más adófajtánál jobban biztosítja a nemzeti adóalapok védelmét, annak kiszámítható alakulását”. Úgy véli, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó „világosan a magasabb jövedelműeknek kedvez még akkor is, ha mindenki számára elérhető valamekkora minimális adómentes jövedelem”. Írásában rögtön meg is adja a kívánatos ingatlanadó négy ismérvét.
A gazdagoknak kedveznek eddig a kormány intézkedései
A Népszava (4. oldal) szerint az Orbán-kormány a hatalomra kerülése óta szinte csak olyan törvény, illetve adómódosítás született, amelyek a jómódúaknak és a vagyonosaknak kedveztek, a kispénzűek helyzetén viszont még nem javítottak. A lap cikke szerint ilyen döntésnek számít egyebek között a kisadók eltörlése, a cselédtörvény bevezetése, az öröklés illeték- és adómentesé válása, a pártok költségvetési támogatásának csökkentése, a 98 százalékos különadó, a kétmilliós bérplafon vagy a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátása.
Nem demonstrálnak
Mégsem tartanak demonstrációt október 2-án a Roosevelt téren a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szakszervezetei, mivel tovább tárgyalnak a Belügyminisztériummal az egyes rendészeti tárgyú törvények tervezett módosításairól – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).
Megkerülték Kerpennél az alapító okiratot
A Népszava (3. oldal) értesülése szerint sem az Oktatási Hivatal hatályos alapító okiratának, sem szervezeti és működési szabályzatának nem felel meg az az eljárás, amellyel kinevezték Kerpen Gábort a költségvetési szerv élére. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének korábbi elnöke nem nyilvános pályázat után nyerte el a posztot. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta: olyan elnököt kerestek a hivatal élére, aki személyében reprezentálja azt a megváltozott értékrendet, amelyet az új oktatásirányítás magáénak vall.
