2010. november 30.
Tüntetés-sorozat a kormány intézkedései ellen
Székely Tamás, a vegyipari érdekképviselet vezetője bejelentette: az Állandó Ágazati Szakszervezeti Fórumot alkotó 16 tagszervezet úgy döntött, csatlakozik a budapesti Roosevelt térre meghirdetett demonstrációhoz. A szombati tüntetésen túl is terveznek lépéseket az érdekvédők, ugyanis ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, a decemberi jogalkotási menetrendhez igazodva az ország több pontjára készítenek elő tiltakozó akciókat – írja a Népszava (1-2. oldal).
Többkörös nyugdíjcsata
A Népszabadság (2. oldal) a Parlament tegnapi ülésén folyó nyugdíjvitáról számol be. Orbán Viktor miniszterelnök szerint több mint százezer forintot vesztettek azok, akiket korábban a nyugdíjpénztárakba bekényszerítettek, s ez a szerinte „szocialista trükk” ráadásul több mint ezermilliárd forint veszteséget okozott a költségvetésnek, azaz mintegy százezer forintot vett el minden ma élő magyar állampolgártól. A kormány nyugdíjmentő intézkedéseinek köszönhetően azonban rövid és hosszú távon is biztonságba helyezték mindenki nyugdíját, s a jövőben a nyugdíjbefizetéseket csak nyugdíjra lehet fordítani, az új, „védett nyugdíjrendszer” pedig garantálja a nyugdíjak értékállóságát. Mesterházy Attila MSZP-pártelnök válaszul megerősítette: amennyiben pártja kormányra kerül, kártalanítani fogja a magánnyugdíj-pénztári tagokat, és elszámoltatják a mostani lépések előkészítőit és végrehajtóit. Egyúttal azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy ne tartson téli szünetet és foglaljon mielőbb állást a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos beadványokról.
Büntetnék a reform visszafordítását
Az Európai Bizottság őszi előrejelzésének hazánkat érintő részében jövőre az Orbán-kormány által bevállalt 2,9 százalékos költségvetési hiány helyett 4,7, majd 2012-ben 6,2 százalékos deficitet prognosztizál. Ráadásul ez a jelentés még nem tartalmazhatja a második nyugdíjpillér megszűnésének hatását, csupán annak felfüggesztésével kalkuláltak. Az előrejelzést bemutató tájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi biztos azt hangoztatta: fontos lenne, hogy a tagországok ne fordítsák vissza a nyugdíjreform folyamatát. A második pillér létrehozása ugyanis javította a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, s az Unió ezt a reformot egyértelműen támogatja, 2005 után átmeneti ideig el is ismerte az átállás költségeit. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint „hiteltelen és professzionálisan megalapozatlan” az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése, mivel „az EB két nagyarányú csalásban volt részes”. 2005–2006-ban a 4,7 százalékos államháztartási hiánnyal tervezett költségvetést elfogadta, miközben a deficitet 9 százalék lett 2006 végén; 2009-ben pedig a bizottság elfogadta a 3,8 százalékos deficitet mint reális, korrekt hiányszámot, úgy, hogy abban véleménye szerint egy súlyos „trükközés” szerepelt. (Népszabadság, 9. oldal)
Nyilatkozat
A Népszabadság (15. oldal) Olvasói levelek rovatában több neves közgazdász (Bauer Tamás, Békesi László, Bokros Lajos, Csillag István, Mihályi Péter, Petschnig Mária Zita, Simonovits András, Soós Károly Attila) arra bátorítja a magánnyugdíj-pénztárak tagjait, hogy tartsanak ki a magánpénztárak mellett, s ragaszkodjanak a sok-sok év alatt képzett megtakarításukhoz. Az aláírók támogatnak minden, hazai és európai jogorvoslati lépést a nyugdíjpénztári tagok és a különadókkal sújtott személyek és vállalkozások érdekeinek védelmében, valamint felhívják az európai politikai és gazdasági közvéleményt, az Európai Unió felelős tisztségviselőit, hogy vessék latba befolyásukat a jelenlegi magyar kormány kalandor lépéseivel szemben.
Egy lépéssel közelebb a célhoz a nők nyugdíjmódosítója
Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak találta az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez az az indítvány, amely tartalmazza a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét. Ebben található az is, hogy a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indoklás nélkül megszüntetheti – írja a Világgazdaság (2. oldal).
Bírsággal tehetik tönkre a napilapokat
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatban szerepel az a kitétel is, hogy a Szalai Annamária irányításával működő, kizárólag fideszes tagokból álló médiahatóság akár 25 millió forintos bírságot is kiszabhat a nekik nem tetsző tartalomért. A Népszava (13. oldal) szerint a bírság ellen az újságok a közigazgatási bíróságoknál fellebbezhetnek, ám a pereskedésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Adatbázisba kerülnek a kormánytisztviselők
December 15-től próbaüzemben, januártól pedig már élesben működik a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer, amely a hatezer kormánytisztviselő valamennyi munkaügyi adatát egy központi nyilvántartásba rendezi. Az adatbázist teljes egészében európai uniós forrásból, összesen 892 millió forintból valósítják meg. (Népszava, 3. oldal)
Jövő nyártól tűnik el az üdülési csekk
Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára bejelentette: már a 2011-es főszezonra be akarja vezetni a kormány az üdülési csekket kiváltó Széchenyi-pihenőkártyát. A várhatóan plasztik formájú pihenőkártya elektronikus lesz és a feltöltőkártyákhoz hasonló elven működhet, s évi 300 ezer forintos keretig mindössze 16 százalékos adó fogja terhelni, szemben az üdülési csekkre rakodó 25 százalék az adó- és járulékteherrel. (Népszabadság, 12. oldal)
2010. november 29.
Szabad választás, súlyos következményekkel
Ma kezdődik a nyugdíjpénztár-választásról szóló törvénymódosítások tárgyalása az Országgyűlésben, amely egyebek mellett tartalmazza azt is, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január 31-ig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek. Ennek legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete lesz, elnökét és egy tagját Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter delegálhatja, további egy-egy tagot jelölhet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi, valamint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. A testület tagja még a nyugdíjbiztosítási alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője, aki jelenleg Mészáros József. A testületet illeti majd meg az alap vagyona feletti rendelkezés joga: rajta múlik, mit, mikor, mekkora mennyiségben értékesítenek, s az is, hogy a befolyó pénzből mennyi jusson nyugdíjkiadásokra, mennyi egyéb költségvetési célokra, illetve az államadósság csökkentésére. A Népszabadság (9-10. oldal) a választás szabadságáról beszélgetett Matolcsy Györggyel, aki elismerte: aki racionálisan mérlegel, nem juthat olyan döntésre, hogy a magánpénztárban marad, azonban a kormány „biztosítja a szabad választás lehetőségét, aminek viszont vannak következményei”.
Magánnyugdíj-kasszák végnapjai
Az ígéretek ellenére a benyújtott törvényjavaslatba mégsem került bele, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépők nyugdíja örökölhető legyen. Egyéni számlák lesznek ugyan, de ennek részletét nem tartalmazza a tervezet. Aki viszont nem lép át az állami nyugdíjrendszerbe, továbbra is fizeti a 24 százalékos nyugdíjjárulékot, de elveszíti a jogosultságot arra, hogy az államtól ellátást kapjon, az időskorúak járadékára azonban igényt tarthat. (Népszava, 5. oldal)
Bírálatok a kormánynak
A Gáspár Pál-emlékkonferencián neves közgazdászok több ponton bírálták a kormány gazdaságpolitikáját. Oblath Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója szerint nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy gyorsan csatlakozzunk az eurózónához, hanem a csatlakozási árfolyam helyes megválasztása is nagyon fontos. Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója bírálta a kormány eddigi lépéseit, főként azt, hogy az adócsökkentéstől hosszabb távon többletbevételt várnak, mivel szerinte ezt nemzetközi példák cáfolják. A mostani adócsökkentés haszna a legfelső jövedelmi tizedben koncentrálódik, ez pedig vagy a megtakarításokat, vagy az importot fogja növelni. A válságadók kivezetése után így nem világos hogy, milyen forrásból lehet finanszírozni a kiadásokat. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos átalakításokkal kapcsolatban úgy vélte: agy ügyes reformmal el lehetett volna érni, hogy maguktól visszalépjenek az emberek, a magánnyugdíj-pénztárak így kénytelenek lettek volna versenyképesebb hozamot produkálni. Mellár szerint ez esetben a cél nem szentesíti az eszközt, sőt, a rossz eszközök megronthatják a célokat is. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint az MNB inkonzisztens monetáris politikája, illetve a kormánnyal való konfliktus nyomán akár órák alatt összeomolhat a forint. (Világgazdaság, 3. oldal)
Még nincs bérmegállapodás
Az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén – habár az álláspontok közeledtek – nem született megállapodás a bérekről a felek között. A kormány 5 százalékos minimálbér-emelést, a garantált bérminimum esetében pedig 3,5 százalékos fejlesztést javasolt. A munkavállalói oldal javaslata 79 500 forintos minimálbér és 96 500 forintos garantált bérminimum volt, míg a munkáltatói oldal 77 700-as minimálbért és 93 600-as garantált bérminimumot tartott vállalhatónak. Ezt a munkavállalói oldal nem fogadta el, és december 3-ra újabb ülést javasolt, ahova a megegyezés szándékával érkeznek majd. A második napirendi pontnál mind a szakszervezetek, mind a munkaadók kifogásolták a kormány „nyugdíjmentő” terveit. A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban mindkét oldal nehezményezte, hogy a kabinet egyeztetés nélkül tervezi alapjaiban megváltoztatni a nyugdíjrendszert – írja a Világgazdaság (3. oldal).
Béremelés helyett cafetéria
2011-től kormány összevonja a hideg- és a meleg- étkezési utalvány, emiatt a vendéglátósok a forgalom csökkenésétől tartanak, és azt sem zárják ki, hogy emiatt munkahelyek is megszűnhetnek. Emellett az adómentes internetes utalványok is az adózás körébe kerültek. A cafetéria juttatások általában a minimálbérhez kötöttek, így üdülési csekket például, kedvezményes adózással a minimálbér összegéig adhat a munkáltató. Az egyéb technikai változásokat a Népszava (4. oldal) szedte össze.
Átszervezés, elbocsátás
Somogy Megye Közgyűlése önkormányzati intézményeinek átszervezéséről döntött, amely miatt jövő évtől több mint 300 dolgozót fognak elbocsátani – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).
Apadt a munkanélküliség
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint lassan bővülő foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség és kismértékű reálbér-emelkedés jellemezte a magyar gazdaság egészét az év első kilenc hónapjában. Szeptemberben a 15–64 éves korosztályban 10,9 százalékos munkanélküliségi ráta volt Magyarországon, ez 0,9 százalékkal alacsonyabb, mint az év elején mért értékek. Az év első kilenc hónapjában 465 ezer volt a regisztrált állástalanok száma, a foglalkoztatottaké pedig 3,791 millió főt tett ki, ez 38 ezerrel, 1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. (Világgazdaság, 3. oldal)
2010. november 27.
Aktív mozgolódás a kormány ellen
A Pedagógusok Szakszervezete és a Vegyipari Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete is csatlakoztak tegnap a Szakszervezetek Demonstrációs Bizottsága december 4-ére szóló tüntetési kezdeményezéséhez, amelyben a kormány nyugdíj- és adópolitikája, illetve a munkavállalókat hátrányosan érintő kormányzati döntések ellen tiltakoznának a fővárosban a Roosevelt téren délelőtt 11 órától. A bizottság három konföderáció (SZEF, MSZOSZ, Autonómok) és azok egyes tagszervezeteit tudhatja sorai között. Emellett a Fidesz magánnyugdíj-pénztárakat érintő intézkedése a civil társadalomból is heves tiltakozást váltott ki. Elsőként a Facebook közösségi oldalon hívtak össze tiltakozókat a Parlament elé, ahol csütörtök este mintegy ötszázan gyűltek össze „a tulajdon szentségéért, a magánnyugdíj-pénztári vagyonunkért, a jogállamért”. Elégedetlenségüknek az egyetemisták is hangot adnak, ők elsősorban az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása ellen emelik fel hangjukat. December 2-án, este hat órára szerveztek tüntetést az Eötvös Lóránd Tudományegyetem diákjai, akik a Petőfi-híd budai hídfőjétől három egyetem vonalán, az ELTE Egyetem téri jogtudományi karáig vonulnának – írja a Népszava (5. oldal).
Nincs megállapodás a bérekről
Közeledtek ugyan az álláspontok, de tegnap sem született megállapodás a 2011-es bérekről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A kormány minimum ötszázalékos minimálbér-emelést és 3,4 százalékos garantált bérminimum-növelést javasol 2011-re, míg a szakszervezetek a jelenlegi 73 500 forintos minimálbért 79 500 forintra, garantált bérminimumot pedig 96 500 forintra kívánják emelni, az országos bérajánlást 4,5–6,5 százalékban határoznák meg. A munkaadói oldal 77 400 forintos minimálbért (5,3 százalékos emelés) és 93 200 forintos garantált bérminimumot (plusz 4,1 százalék), valamint 3-4 százalékos béremelést ajánlott. Ezután megvitatták a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását biztosító törvényjavaslatot is, amelyet a munkaadói oldal két szempontból is bírált: az egyik, hogy diszkriminatív a férfiak számára, hiszen ők nem kapják meg a lehetőséget, valamint, hogy a képzési időt nem számítják be a jogosultságba – írja a Népszabadság (10. oldal).
Közjogi patthelyzet alakult ki?
Egyes alkotmányjogászok szerint a büntetőadó miatti alkotmánymódosítás (a visszamenőleges adóztatás lehetővé tétele) ellentétben állhat az alaptörvény más tételeivel (jogállamiság elve) is. Azonban több alkotmánybíró szerint azonban „ha valamely rendelkezés az alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani”, vagyis nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányos-e az alkotmánymódosítás. A végkielégítéseket terhelő 98 százalékos különadó visszamenőleges hatályú bevezetéséről rendelkező újabb törvény miatt is kerül még beadvány a taláros testület szerint, azonban az kérdéses, hogy sértheti-e az emberi méltósághoz való jogot, ugyanis az AB jogkörének szűkítése után már csak ilyen szempontból vizsgálhatja a jogszabályt. Stumpf István alkotmánybíró szerint sérti a megkülönböztetés tilalmát, hogy a közszférán belül eltérő, a végkielégítések mértékétől függő adózási szabályokat állapítsanak meg. (Népszabadság, 2. oldal)
„Fél nyolc, kapcsoljuk az MTI-t”
Továbbra is bizonytalanság övezi a közszolgálati médiumok jövőjét, annyi azonban már tudható, hogy nemsokára már közös hírcentrum gyártja majd a Duna TV és az MTV Híradóját, illetve a Magyar Rádió Krónikáját. A Népszabadság (4. oldal) szerint az is biztos, hogy a négy közszolgálati intézmény egyes szerkesztőséget összeköltöztetik, a hírgyártást pedig az MTI-hez telepítik. Ez az átalakítás komoly költségekkel járhat, miközben a várható leépítések megtakarítást is hozhatnak. Emellett a jövő évi költségvetés tervezete szerint a négy intézmény változatlan támogatással (összesen 20 milliárd forinttal) számolhat, miközben csak az MTV tartozásai több milliárd forintra rúgnak.
Közszolgálati egyetem alakulhat
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint már készülnek a tervek egy közszolgálati egyetem létrehozására, amelyen állam- és közigazgatási, rendőrtiszti és diplomataképzés folyna – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).
Ötszáz millió forintért lehet BKV-sztrájk
A Népszava (2. oldal) információi szerint nincs döntés arról, sztrájkba lépnek-e a BKV dolgozói, jelenleg a szakszervezetek „szondázzák” az alkalmazottakat, készek-e erre. Az érdekvédők azért nyúlnának a nyomásgyakorlás ezen eszközéhez, mivel a bérmegállapodás alapján szét kellene osztani 500 millió forintot a 12 ezer alkalmazott között, azonban de a BKV-nak jelenleg nincs pénze, mert még mindig nem kapta meg a kormánytól a régóta ígért 12,5 milliárdos pénzügyi mentőcsomagot. Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke szerint csak azt kérik, amit a BKV megígért az embereknek, így az jár nekik.
2010. november 26.
Utcára ért a tiltakozás
A Népszava (2. oldal) beszámol a Szakszervezeti Demonstrációs Bizottság tegnapi ülésén elfogadott kiáltványról, amelyben a szakszervezetek a munkavállalói érdekek védelme érdekében december 4-én délelőtt 11 órára a budapesti Roosevelt térre várja mindazokat, akik nem akarják tovább tűrni, hogy a kormány rájuk nézve hátrányos döntéseket fogadjon el mindenféle egyeztetés nélkül. Fehér József, a SZEF-alelnöke a bizottság tegnapi ülése után úgy fogalmazott a lapnak: kizárólag a kormányon múlik, megtartjuk-e a demonstrációt december 4-én. Ha a szakszervezetek olyan ajánlatot kapnak, amely biztosítja, hogy elkerülhető jövőre a munkavállalók életszínvonalának romlása (vagyis legalább az inflációt követő béremelést), akkor leállhat a készülődés. A demonstrációhoz azonnal csatlakoztak a versenyszférában szerveződő szakszervezetek is, mivel meggyőződésük például az, hogy ha az indoklás nélküli elbocsátást a közszféra esetében megvalósítják, akkor ezt később a versenyszférára is kiterjeszthetik. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége közleményben fejezte ki szolidaritását a demonstrációs bizottsággal, s jelezte: képviseltetik magukat a tüntetésen.
Keveslik Matolcsy György ajánlatát, demonstrálnának
A szakszervezetek keveslik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnapi azon ajánlatát, miszerint azon közszférában dolgozóknak, akiknek jövőre csökkenne a nettó bére, annyi pluszjuttatást, „extra fizetésemelést” ad, amellyel az idei szinten tartja a keresetüket. Fehér József, a SZEF elnöke a Magyar Nemzetnek (3. oldal) úgy reagált a bejelentésre: üdvözlik a miniszter szavait, de ha a kereseteket pótolják is a 2010-es nominális szintig, a 3,5 százalékos infláció még akkor is sújtja a közszolgálatban dolgozókat. Ezért véleménye szerint csak az illetménytábla arányos emelésén keresztül lehetne garantáltan megoldani, hogy a munkavállalók ne szenvedjenek jövőre reálkereset-csökkenést. Habár tovább akarnak tárgyalni a kormánnyal, de nyomásgyakorlás gyanánt december 4-ére demonstrációt szerveznek.
Fizetni kell a renitenseknek, de egy fillért sem kaphatnak
A kormány döntése értelmében nemsokára megszavazzák azt a nyugdíjtörvény-módosítást, amely szerint ha valaki a magánnyugdíjpénztárt választja, akkor nem kap az államtól nyugdíjat, annak ellenére, hogy munkaadója továbbra is fizeti bére után a 24 százalékos nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulékot pedig a jövőben nyugdíjadóra keresztelik, így a kormány szabadon gazdálkodhat a pénzzel. Ezzel a lépéssel elejét venné egy sor, már felmerült alkotmányossági problémának is, ugyanis szakértők azonnal felvetették: az állampolgároknak járulékfizetés fejében kötelező ellenszolgáltatást nyújtani, az adóbevételt viszont arra költi a kormány, amire akarja. A Népszava (1., 4. oldal) összegyűjtött pár kérdést, ami továbbra is nyitott marad.
Kockáztat, aki az AB-re vár
Habár számos indítvány érkezett és fog még érkezni az Alkotmánybírósághoz a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt, a taláros testületnek mindössze másfél hónap alatt döntenie kell, hogy még a kormány által szabott január 31-i határidőig tisztázni tudja az helyzetet. A közelmúltban ugyan két példa is volt rá, hogy az AB erre a szempontra is figyelemmel járt el: a vagyonadóról szóló, tavaly született törvényt, illetve a 98 százalékos különadóról rendelkező jogszabályt ugyanis kevéssel a hatálybalépése előtt semmisítette meg. A Népszabadság (10. oldal) szerint elvileg ugyan nem kizárt, hogy ez elég lesz, bár ennyire rövid idő alatt talán még egyetlen határozat sem készült el. Ha viszont az AB csak a jövő januárt követően hirdetné ki a döntést, azok, akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérést a testület álláspontjától teszik függővé, azt kockáztatnák, hogy – amennyiben az AB nem semmisítené meg a jogszabályt – néhány havi állami nyugdíjat elveszthetnek.
Szakszervezeti nem a mentőakcióra
Az MSZOSZ elnöke ámokfutásnak nevezte a kormány „nyugdíjreformját”, és a Liga – amely pedig 1998 óta következetesen nem támogatta a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetését – sem támogatja ebben a formában a kormány terveit, és arra kéri a minisztert, hogy javaslatait érdemben tárgyalja meg az érdekképviseletekkel, s hagyjon kellő időt az egyeztetésekre és tájékoztatásra. A VDSZ vegyipari szakszervezet pedig rendkívüli egyeztetésre hívja a szakszervezeteket, hogy közös akciótervet dolgozzanak ki a kormány magán-nyugdíjpénztárak elleni intézkedéseinek lefékezésére – írja a Népszabadság (10. oldal).
Nemzetközi segítségben bíznak a pénztárak
A Stabilitás Pénztárszövetség vezetői bejelentették: az intézkedések sértik az alkotmányos alapelveket és a magántulajdonhoz való jogot, ezért minden jogorvoslati lehetőséget ki fognak használni. Elsőként petícióban kérték az Európai Parlamentet, hogy hárommillió magyar pénztártag alkotmányos jogainak megsértése miatt jelöljenek ki uniós ombudsmant a magyar kormány nyugdíjintézkedéseinek kivizsgálására, de hajlandóak elmenni a strasbourgi Emberi Jogi Bírósáig is. (Világgazdaság, 2. oldal)
Brüsszel besokallt az Orbán-kormánytól a nyugdíjpénztári döntés után
Az Európai Bizottság sajtótájékoztatón reagált a magyar kormány magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos intézkedéseire. Az EB úgy látja: a nyugdíjrendszer alakítása ugyan nemzeti hatáskörbe tartozik, de a magán-nyugdíjpénztárak teljes felszámolására irányuló magyar szándék számos aggályt ébreszt. Uniós szempontból az első és legfontosabb, hogy a pénztári vagyon felhasználása a folyó kiadások finanszírozására nem járul hozzá a fenntartható költségvetéshez. A másik, de nem másodlagos aggodalom, hogy az átlépés a második pillérből az elsőbe nem szabad választás kérdése. Végül, a bizottság aggódik, hogy a „független intézmények” nem tudják feladatukat ellátni. Ez a megfogalmazás a Népszabadság (9. oldal) szerint egyértelműen az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozására és a Költségvetési Tanács befolyásának tervezett csökkentésére vonatkozik.
Igazságszolgáltatási ‘holdingot’ akar a Fidesz?
A Népszabadság (2. oldal) a Fidesz alkotmányozási terveit illetően úgy értesült: biztosnak tűnik, hogy lesz önálló közigazgatási bíróság, amely a közigazgatási viszonyokból eredő jogviták eldöntésére, a közigazgatási hatóságok intézkedései s határozatai által okozott sérelmek orvoslására rendelt testület lesz. 1896-tól 1949-ig már működött ilyen rendszer Magyarországon, s ez szakmailag akár még megalapozott döntés is lehet. Ma ugyanis a megyék többségében nincs önálló közigazgatási kollégium, hanem a polgári ügyszakos bírák végzik el a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, ami a hatóságok törvényes működésének egyik legfontosabb biztosítéka. Az is igen valószínű, hogy az Alkotmánybíróságot nem rendelik a Legfelsőbb Bíróság alá, vagyis nem lesz annak egyik kollégiuma. Ugyanakkor a lap szerint szinte az is biztosra vehető, hogy nem fogják visszaállítani az AB teljes hatáskörét azt követően sem, ha véget ér a „gazdasági szükséghelyzet”.
Szócska: az ördögi kört kell megtörni
A Népszava (13. oldal) interjút készített az egészségügyi államtitkárral, aki a jelenlegi egészségügyi helyzet jellemezése után elmondta: csak akkor áll majd a beteggel szemben egy önbizalommal telt, segítő szándékú orvosi és ápolói apparátus, ha megkapja a megbecsülést, és középtávon a fizetési helyzete is rendeződik. A jövő évi költségvetés egészségügyre jutó része ugyan még nem állítja növekedési pályára a területet, de lehetővé teszi egy fenntartható átrendeződés kereteit. Az államtitkár szerint a jövőben azon kórházaknál lehet számítani állami beavatkozásra, ahol „önmaguktól nem képesek keresni az együttműködés, a munkamegosztás megoldását”.
Megint három évig jár a gyes
A kormány döntése nyomán újra három évre hosszabbítják meg a gyes folyósításának időtartamát. A szabályozás visszamenőlegesen érvényes lesz azokra a 2010. április 30-a után született gyerekekre is, akik esetében a Bajnai-kormány két évre csökkentette a járandóságot. (Magyar Nemzet, 1. 3. oldal)
BKV-sztrájk lehet karácsonykor
Mivel a kormány ígérete szerinti 12,5 milliárd forintos állami támogatás még mindig nem érkezett meg a BKV számlájára, az ötmilliárd forint értékű állami bankgarancia híján a bankhitelt sem tudja lehívni a közlekedési vállalat. Az állami segélycsomag részeként várt 7,5 milliárd forint készpénz hiányában pedig lassan a dolgozóknak sem tud fizetni a cég. Decemberben még csak a bértömeg-maradvánnyal marad adós, januárban viszont a bérekre sem futja. Ezért a szakszervezetek sztrájkot fontolgatnak, mivel úgy látják: „az eddigiekből is jól látszik, hogy ez a kormány csak a nyomásgyakorlásból ért”. (Népszabadság, 3. oldal)
2010. november 25.
Nyugdíj: csak a visszatérők nyernek
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: a kormány döntése értelmében a jövőben nem számíthat járandóságra az állami nyugdíjalapból, aki jövő január után is megtartja tagságát valamelyik magánnyugdíjpénztárban – írja a Népszabadság (1., 9. oldal). Erre azért van szükség, mivel megengedhetetlen, hogy „900 milliárdos lyuk tátong” az állami nyugdíjkasszában, mert az állam által folyósított évi közel háromezermilliárd forint nyugdíj 30 százalékára nincs fedezet a nyugdíjkasszában. Matolcsy elmondta: a nyugdíjtörvények parlamenti vitája reményeik szerint december 15-én lezárul, ezt követően 45 nap áll a közel hárommillió, „immár nem kötelező” magán-nyugdíjpénztári tag rendelkezésére, hogy legkésőbb 2011. január 31-ig eldöntse, marad-e a magán-nyugdíjpénztárak valamelyikénél, vagy visszalép az állami rendszerbe. Aki visszatér, annak esetében az állam által létrehozott egyéni számlára kerül a magán-nyugdíjpénztáraknál felhalmozott vagyon, amelyet a házastárs is megörökölhet. Annak viszont, ha valaki nem lép vissza, „súlyos” következményei lesznek. Aki az immár nem kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, a jövőben már nem számolhat a munkaadó által a bér után befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulékkal, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjjogosultsággal. Csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján, amit figyelembe vesznek majd a nyugdíj megállapításakor.
Aki nem lép, sokat veszít a nyugdíjából
A Népszavának (5. oldal) Kolláth György alkotmányjogász elmondta: ezzel a lépéssel a kormány alanyi jogtól (a nyugdíjellátáshoz való jogtól) fosztaná meg a munkavállalókat, de Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint is alkotmányos alapjogokat, sőt emberi méltóságot sért a döntés. Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke úgy nyilatkozott: példa nélküli, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség. a kormány tervezett intézkedései nemcsak a jelenleg hatályban lévő Alkotmány szinte összes passzusát sértik, de alapvetően ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Tegnap beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz.
A bizonytalanság büdzséje
címmel a 168 Óra (20-21. oldal) interjút készített Palócz Évával, a Kopint-Tárki Kutatóintézet vezérigazgatójával, aki szerint a különadókkal és a magán-nyugdíjpénztári befizetések befagyasztásával a jelenlegi kormány ugyanúgy „lássuk meg, mi lesz” alapon kísérletezik a gazdasági növekedés beindításával, mint 2002-ben az akkori kabinet a közszféra béreinek megemelésével. Palócz Éva szerint „az akkori politikai vezetés sokat hibázott, racionalizálás helyett felduzzasztotta a közszférát”. A jövő évi költségvetésben a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a kormány gazdaságpolitikájában nem lehet felfedezni egy legalább középtávú, átfogó stratégiát. A felsőoktatási törvény és a duális szakképzés tervével azonban véleménye szerint a Fidesz „fű alatt” belefogott néhány reformértékű változtatásba.
Közjövedelmek, már kétmillió forint felett
A Népszabadság (3. oldal) értesülései szerint egyre többen kapnak „felmentést” az Orbán Viktor által a közszférában még nyáron meghirdetett kétmilliós bérplafon alól, amely alapból a költségvetési szférában dolgozókra és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozik. Az utóbbi három hónapban azonban a kormány, illetve a kormánypártok három jelentős lyukat ütöttek a kétmilliós állami bérplafonon. Elsőként azzal, hogy a kétmilliós bérplafon nem vonatkozik az állami cégek vezetőire. Így Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, helyettese és ügyvezető igazgatóinak jövedelme is meghaladhatja a kétmilliót, de hasonló a helyzet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél és a Magyar Villamos Műveknél is. A fővárosi közműcégek vezetőinek, illetve a BKV vezérigazgatójának fizetését szintén úgy állapították meg, hogy egyes cégvezetők az adható prémiummal átléphessék a kétmilliós határt. Legutóbb pedig a múlt héten megválasztott négy közszolgálati médium új vezérigazgatójával kötöttek olyan határozatlan időre szóló szerződést, amelynek alapján a havi bruttó 1,7 millió forintos fizetésük mellé 25 százalékos prémiumot kaphatnak, így kétmillió-százhuszonötezer forintot kereshetnek. De a lap szerint a politikusokra sem vonatkozik a kétmilliós bérplafon. Az Országgyűlés internetes lapjának adatai szerint Kövér László házelnök októberi fizetése három tételből állt: 1 739 250 forintos bruttó tiszteletdíja mellé 313 065 forint választókerületi pótlékot és 115 950 forint lakhatási támogatást kapott, így havi jövedelme elérte a kétmillió-százhatvanezer forintot.
2010. november 24.
Nincs utasítás az érdekvédőknek
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöksége tegnapi ülésén úgy döntött: tagszervezeteire bízza bekapcsolódnak-e a SZEF által alakított demonstrációs bizottság munkájába. A Népszava (2. oldal) szerint ellenérvként a vitában elhangzott: több ágazatban is elkezdődtek a tárgyalások a kormánnyal a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, és egyes szakszervezetek attól tartanak, hátráltatná a megegyezést a demonstráció.
Ne legyen bűnbak az alkotmány!
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogtudományi kara és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége által szervezett Alkotmány – alkotmányosság című konferencián Sólyom László volt köztársasági elnök kifogásolta, hogy a parlamenti többség szembeállítja a mostani és a leendő alkotmányt azzal, hogy a jelenlegi akadályozza az igazságos társadalmi rendszer kialakulását és felelős az elmúlt húsz év bajaiért, mivel ha bűnbakként odadobják az alkotmányt, az alkotmányosságba vetett hitet erodálják az emberek. A volt elnök szerint teljes körű normakontroll és megsemmisítési jog nélkül nincs Alkotmánybíróság, valamint aggodalmát fejezte ki amiatt az elképzelés miatt is, amely szerint az előkészítő bizottság csak egy rövid, úgynevezett magalkotmányt hozna létre, és a részletek kifejtését kétharmados törvényekre bízná – írja a Népszabadság (1-2. oldal). Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke szerint súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének rombolása, mert azt sugallja, hogy az alaptörvény úgy rossz, ahogy van. Ráadásul így az új alkotmányt is nevezhetik majd illegitimnek, értéktelennek. Véleménye szerint habár gyakran hangoztatják mostanában, rövidebb alkotmányra van szükség, és akkor a mostaninál jóval kevesebb szabályt kell értelmeznie az AB-nek, csakhogy a valóságban minél általánosabb, minél rövidebb egy alkotmány, annál nagyobb szerepet kap a bírói értelmezés. (Jogállam jogállam ellenében?, Népszabadság, 2. oldal) A szintén felszólaló Salamon László, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke szerint az alkotmány szélesebb elfogadhatóságának az is megoldása lehetne, ha minősített többség kellene a módosításokhoz, vagy ha a módosításhoz két egymást követő parlament egyetértése kellene.
Domokosért törvényt kell módosítani
A Népszabadság (9. oldal) úgy tudja, törvényt kell módosítani ahhoz, hogy Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is tagja lehessen a Költségvetési Tanácsnak. A Fidesz elképzelése szerint ugyanis büdzséje megkurtításán túlmenően teljesen átalakítanák a testületet: a jövőben abba a Magyar Nemzeti Bank, illetve az ÁSZ elnöke, valamint egy harmadik személy kerülhetne be, akit a köztársasági elnök jelöl. Azonban a jelenleg hatályos szabályozás szerint csak olyan személy vehet részt a tanács munkájában, aki büntetlen előélettel és választójoggal rendelkezik, valamint aki a jelölést megelőző négy évben nem volt országgyűlési képviselő. Márpedig Domokos László 1998-tól 2010. július 4-ig országgyűlési képviselő volt. Navracsics Tibor és Varga Mihály is arról beszélt, hogy a tanács költségvetését azért csökkentették le a jövőre előirányzott 835 millióról 10 millió forintra, mivel az új testületnek nem lenne hivatala és tagjai nem vennének fel tiszteletdíjat sem (Tiszteletdíj nincs!, Népszabadság, 9. oldal).
Egy kézből irányított közmédiumok
A Népszava (12. oldal) szerint kérdéses, hogy az új médiatörvény hogyan oldja majd meg a közmédia-finanszírozás eddigi válságát, mivel ez nem derül ki a parlament honlapján olvasható, 174 oldalas, 228 paragrafusból álló tervezetből. A jövőben ugyanis a héttagú Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt évente arról, hogy a közszolgálati médiumok milyen mértékben részesülnek az üzembentartási díjat felváltó közszolgálati hozzájárulásból. Ez a megoldás – azon túl, hogy tovább növeli az intézmények kiszolgáltatottságát – már a középtávú tervezést is lehetetlenné teszi, hiszen egy-másfél évnél messzebbre nem látható előre a finanszírozás. Emellett térítésmentesen, a közös vagyonkezelő alapba kerül a négy közmédium vagyonának jelentős része; így milliárdos ingatlanjaik és archívumaik tulajdoni joga.
Szócska a Fidesszel ütközik
A Népszabadság (3. oldal) szerint, ha ragaszkodik az átszervezési terveihez, befolyásos fideszes politikusokkal kerülhet konfliktusba Szócska Miklós. Az egészségügyi államtitkár azon terve, miszerint az országot kilenc egészségügyi nagytérségre bontaná, és a cél érdekében a kórházak államosítása elől sem zárkózik el, megosztja a Fidesz vezette megyéket. Többek között Pesti Imre, az egészségügyért felelős budapesti főpolgármester-helyettese és Kósa Lajos debreceni polgármester sem ért egyet a vitairatban foglaltakkal.
Reformok februárra
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság tegnapi konferenciáján kijelentette: jövő februárban összesen 600-800 milliárd forint megtakarítását lehetővé tevő szerkezeti reformokat mutat be a kormány. A Világgazdaság (3. oldal) értesülése szerint a részletek még nem ismeretesek, a tárcavezető azonban egy száz lépésből álló csomagról beszélt, amely javítani fogja Magyarország működését, és amely érinti a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszereket, valamint a járulékfizetési szabályokat is. Utóbbi kapcsán egyelőre annyit tudni, hogy mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat terhelő járulékokkal kapcsolatos szabályozás átalakul. A magán-nyugdíjpénztárakat érintő módosításokkal kapcsolatban világossá tette, hogy a kormány még 2012-ben is a visszalépőkkel jövő vagyon 250 milliárd forintnyi részét a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának lefaragására, vagyis folyó kiadásokra fordítja, ugyanakkor a büdzsébe betervezett – jövőre 530 milliárd forintot kitevő – folyó finanszírozásra fordított rész feletti összegek az államadósságot csökkentik. A Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatása szerint a kérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy 2011-től szabadon eldönthető, szeretne-e valaki magánnyugdíjpénztár tagja lenni, vagy visszalép az állami pillérbe. A válaszadók 51 százaléka kész megfontolni az átlépés lehetőségét, 32 százalékuk elzárkózott ettől a lehetőségtől, 17 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Teljes foglalkoztatás a cél
Andor László foglalkoztatási és szociális ügyi biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén felszólalva azt mondta: a tíz százalék körüli átlagos európai munkanélküliségi arány elfogadhatatlan, ezért reformra szorulnak a munkaerőpiacok, a képzést a kereslethez kell igazítani és javítani muszáj a munkakörülményeken. Az unió 2020-ig szóló gazdasági programjának foglalkoztatással foglalkozó, összesen tizenhárom javaslatot tartalmazó csomagja sürgeti például a képzési szintet áttekinthetően bemutató „útlevél” bevezetését, amelyet minden tagállam elfogadna. Emellett az EU-ban a 20–64 éves korosztály körében a foglalkoztatottak aránya 2020-ig el kell hogy érje a 75 százalékot, de az uniós ajánlások kiterjednek a meghatározatlan időre szóló munkaszerződések körének bővítésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzőinek kidolgozására, a munkaadók, a munkavállalók szervezeteinek, valamint a tagállami szaktárcák és szakértők bevonására, a szükséges információs hálózat kialakítására és az uniós direktívák áttekintésére is. (Népszabadság, 11. oldal)
2010. november 23.
Titkolják az „MSZP-s” érdekvédő nevét
A Magyar Nemzet (2. oldal) szerint egyelőre még titok, hogy ki lesz az a szakszervezeti vezető, aki részt vesz és felszólal az MSZP november 27-ére tervezett Orbán-kormány-ellenes nagygyűlésén. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke határozottan cáfolta, hogy róla lenne szó, mivel mint mondta: konföderációja szervezetileg nem vesz részt ezen az akción.
Változtatott a nyugdíjmódosítón a kormány
A nyugdíj-tervezet parlamenti honlapra feltett és várhatóan ebben a formában a képviselők elé kerülő szövegben már nincs benne a 40 éves szolgálati idő és a gyermekszám összekapcsolása, valamint és az örökbe fogadó szülőket diszkrimináló bekezdések. Tegnap a Népszabadság (3. oldal) írt arról, hogy a kormány javaslata alapján csupán pár ezren vehetnék igénybe a kedvezményes nyugdíjat, de a lap szerint még az új tervezet is tartalmaz az érintettek körét szűkítő előírásokat. A kormány ugyanis felhatalmazást kapna arra, hogy „a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyokat” egy rendeletben ő maga határozhassa meg, azaz csak később, egy kormányrendeletből derül majd ki, hogy pontosan mi számít jogszerző időnek a szóban forgó 40 év összeszámlálásánál.
Csak diploma nélkül van korai nyugdíj
Ertsey Katalin LMP-s képviselő a nyugdíj-tervezet parlamenti vitájában elmondta: a jövőben fennáll majd a veszélye annak, hogy a munkáltatók a nyugdíj közelében lévő nőket akkor is elküldhetik, ha anyagi okokból nem szeretnének előbb visszavonulni. Emellett a tervezet azt üzeni, hogy nem érdemes tanulni, hiszen sem a 40 év munkaviszonyba, sem a 32 év munka+8 év gyereknevelés konstrukcióba sem tartozik bele a tanulmányi idő, még a szakmunkás képzés sem. A képviselőnő szerint ráadásul a kormány a nőket nem önzetlenül küldené pihenni, hanem arra akarja rábírni, hogy az unokákra vigyázzanak, ahelyett, hogy a bölcsődei és az óvodai férőhelyeket bővítenék. (Népszava, 13. oldal)
Bővülés kell az egyensúlyhoz
A Világgazdaság (2. oldal) szerint a kormány által elfogadott módosító indítványokkal pár lépéssel közelebb kerül a nyugdíj-biztosítási kassza az egyéni számlás rendszer megteremtéséhez. A kormány a jövő évi költségvetés tervezésekor a következő hónapokban lehetőleg minél több járulékfizető állami rendszerbe való visszalépésével számol a magánnyugdíj-pénztárakból – nem is teljesen alaptalanul. A Századvég egyik friss kutatása szerint ugyanis az emberek 43 százaléka ugyanis úgy véli, az állami kassza nagyobb biztonságot kínál, mint a magánpénztárak, azonban utóbbiban maradna a megkérdezettek 36 százaléka. Ráadásul a kormány számításai szerint csak úgy csökkenhet nullára a nyugdíjkassza jelenlegi, a GDP 1,9 százalékára rugó hiánya, hogy az elkövetkező években radikális bővül a foglalkoztatás (egymillió új munkahellyel), valamint nem csökken sem a munkáltató által fizetett 24, sem a munkavállaló által fizetett 10 százalékos járulék sem (amelyet teljes egészében az államkasszába utalnak mindketten).
Médiacsomag a fa alatt
Hétfőn benyújtották a Parlamentnek és a tervek szerint még karácsony előtt el is fogadhatják a 140 oldalas új médiatörvényt. A véglegesnek tűnő szabályok néhány helyen kevésbé szigorúak, mint a korábban kiszivárgott tervezet. Például a médiatörvény csak azt írja majd elő, hogy a tévés vagy rádiós piacon 35 százalékos éves közönségarányt vagy a két piacon együttesen 40-et elérő szolgáltató nem indíthat új szolgáltatást, nem terjeszkedhet, sőt csökkentenie kell a közönségarányát, de ez sem automatikusan zajlik majd, hanem a médiahatóság „segítségével”. Változás, hogy a törvény a tévék, rádiók mellett a jövőben a nyomtatott és az internetes sajtóra is vonatkozik, így a hatósági nyilvántartás felülvizsgálata, valamint a jogsértő szolgáltatók engedélyének megvonása is. A tévéknek és az online videótáraknak a tervezet a kiskorúak védelmében új korhatár-besorolásokat ír elő (jön a „6 éves karika”, valamint a pornó/horror kategória). A törvénytervezet a közmédiára is számos új szabályt tartalmaz: közös felügyelőbizottsága lesz a négy közmédiának, a közmédia hírgyártását pedig a Magyar Távirati Irodánál egyesítik, tehát a négy hírszerkesztőségből egy maradhat. Így az MTI gyártja majd az MTV, a Duna TV és a Magyar Rádió hírműsorait, ők működtetik a másik három honlapjait, online video- és hangtárait. (Népszabadság, 2. oldal)
Egyetlen közszolgálati hírgyár lesz
A Népszava (13. oldal) úgy tudja, hogy a javaslat lefekteti a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveit is, ami szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők szakmai autonómiát élveznek. Ezen túl a jövőben a médiatanács közszolgálati kódexet fogad el, amely iránymutatást ad a közszolgálati médiumoknak a médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan.
Visszamenőlegesség – a Fidesz szerint nincs ellentmondás
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint nincs ellentmondás abban, hogy a jogalkotásról szóló törvényben szerepel az a kitétel miszerint: a jövőben jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, miközben a 98 százalékos különadóról szóló törvény 5 évre visszamenőlegesen érvényes – írja a Népszabadság (3. oldal). A lap szintén furcsállja azt a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítást is, amely szerint az abban meghatározott életkori korlát alól a miniszterelnök felmentést adhat, ha a kinevezés a külszolgálathoz kapcsolódó képviselet-vezetői megbízásához szükséges. A Népszabadság szerint csupán azt szolgálja, hogy a jelenleg 72 éves Szapáry György, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója washingtoni nagykövet lehessen a 70 éves korhatár ellenére (2. oldal).
Egy hónapja maradt Kopits Györgyéknek?
Jelentősen megnyirbálná a Fidesz jövőre a Költségvetési Tanács költségvetését: a jelenlegi 835 millió helyett csupán 10 millió forintból gazdálkodhatna a testület. A módosító javaslatot jegyző Varga József fideszes képviselő egyebek mellett azzal indokolta a KT lenullázását, hogy szinte azonos feladatokat végez, mint az MNB vagy az Állami Számvevőszék. Habár a tanács hatásköre korlátozott: véleményének publikálásán túl más eszköze nincs a költségvetési törvényjavaslatban foglaltak megváltoztatására, azonban Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint ereje éppen a nyilvánosságban rejlik. (Népszabadság, 11. oldal)
A főváros átvilágítja oktatási intézményeit
címmel készített a Népszabadság (5. oldal) rövid interjút Csomós Miklós főpolgármester-helyettessel, aki egyebek mellett az oktatási és kulturális ügyekért fog felelni Budapesten. Elmondása szerint a közeljövőben felülvizsgálják az iskolákban folyó szakmai munka minőségét – különös tekintettel a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokra és a 0. évfolyamos nyelvi képzést folytató középiskolákra –, s minden intézménynek el kell érni egy bizonyos szintet ahhoz, hogy a főváros finanszírozza a működését. Ezen túl további hat- és nyolcosztályos gimnáziumok alapításához a főváros nem fog hozzájárulni. Emellett a főváros a pedagógiai programok felülvizsgálatán keresztül is befolyásolni tudja az iskolavezetést, megjelölve, hogy mit vár el, illetve mit nem enged meg. Mint Csomós fogalmazott: bár az előző városvezetés nem kívánt élni ezzel a jogával, „mi viszont az egységesítésre törekszünk az oktatásban”.
Csökkenő óraszám, kisebb osztályok
Az új közoktatási törvény Magyar Nemzet (4. oldal) birtokába került koncepciója szerint a pályakezdők és a legkiválóbb tanárok heti kötelező óraszámát 15, a többiekét pedig 5 százalékkal csökkentené az oktatási kormányzat. Legutóbb a Gyurcsány-kormány emelte a korábbi 20-ról 22-re a heti kötelező óraszámot, ami után a lap szerint több mint 15 ezer pedagógust bocsátottak el. Emellett heti ötre emelnék a testnevelésórák számát, s csökkentenék az osztálylétszámokat is, hogy a kisebb intézmények is életképesek maradhassanak.
Jövőre többet ér a cafeteria
Bár vannak még bizonytalan pontok a béren kívüli juttatások jövő évi szabályozásával kapcsolatban, az már látszik, hogy a cafeteria még kedvezőbb lesz a vállalatok számára. Ha például egy vállalat 100 ezer forintos cafeteriát kíván adni a munkavállalóinak, az – kedvezményes elem esetén – az idén a cég számára 125 000 forintos ráfordítást jelentett, jövőre viszont csupán 119 040 forintosat – írja röviden a Világgazdaság (2. oldal).
