2010. november 15.
Törvény mondaná ki, hogy hazudik a rendőr
A Népszabadság (2. oldal) szerint már a héten a parlament elé kerülhet egy, a 2006-os zavargások ügyében hozott ítéletek semmisségét kimondó törvénymódosítás. Balsai István, az akkori rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott szerint a jogszabályra azért van szükség, mivel a televízió székházának ostroma, majd az azt követő tüntetéssorozat résztvevőit legalább részben olyan rendőri jelentések alapján ítélték el, amelyek hamis közokiratnak minősülnek. A lap által megkérdezett Hack Péter büntetőjogász szerint nem lehet kimondani, hogy minden rendőr hamis vallomást tett, az ügyészek pedig kivétel nélkül hamis vádat képviseltek, s ezért a törvényalkotónak kell átvennie a bíróság szerepét, mivel ennek kiszámíthatatlan következményei lehetnek, mert eljuthatunk oda, hogy a rendőri feljelentés valóságtartalmát eleve kétségbe vonják.
Kiemelt figyelem a fizikai munkásoknak
A DSG Global Bérfejlesztés 2011 című, több mint 500, a legkisebbektől a nagyokig összesen 342 ezer főállású munkavállalót foglalkoztató munkáltató jövő évi, bérekkel és béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos kutatása szerint a cégek majdnem fele túl van a gazdasági válság mélypontján, és lehetőségeik már megengedik a munkavállalóik bérének emelését. 45 százalékuk tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést 2011-ben, 11 százalékuk befagyasztja a béreket, másik 20 százalék pedig úgy teszi mindezt, hogy már 2010-ben sem emelt fizetést. A vizsgált munkaköri besorolási kategóriák közül a nyertesek a fizikai munkások, ők átlagosan 4,66 százalékos béremelésre számíthatnak a kutatásban részt vevő munkáltatók 51 százalékánál. (Népszabadság, 12. oldal)
Kiderül, ki mennyit adózik majd
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (a Magyar Nemzet szerint Orbán Viktor miniszterelnök) expozéjával ma megkezdődik a 2011. évi költségvetés általános vitája. A Népszava (4. oldal) szerint kiderülhet az is, hogy valójában mit akar a kormány az adórendszerrel, a válságadókkal és a magánnyugdíj-pénztári rendszerrel. A tárcavezető mellett elmondja véleményét a büdzséről az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke is.
Ezerrel többen az államigazgatásban
Mintegy ezer fővel bővül novemberben az államigazgatási apparátus. A nyertesek a Népszava (2. oldal) szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium lesznek.
2010. november 13.
Jönnek a közmédia új vezetői
Nem sikerült első nekifutásra megválasztania a közszolgálati médiumok vezérigazgatóit az erre jogosult kuratóriumnak. A négy közmédiumot: a Duna TV-t, az MTV-t, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát felügyelő, összevont médiakuratóriumban ugyanis a Fidesznek „csak” egyszerű feles többsége van, és miután a jelölteket egy ellenzéki kurátor sem támogatta, újabb fordulót kell tartani. A második körben viszont már a kuratórium sem jelenthet akadályt, hiszen akkor már egyszerű többséggel is megválaszthatják a négy vezérigazgatót – írja a Népszabadság (2. oldal) találgatva az esetleges jelöltek személyéről is.
Tovább tizedeli a kormány a közszférát
A Népszava (3. oldal) úgy tudja: tovább folytatódik a létszámleépítés a legnagyobb apparátust foglalkoztató Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál. A tárca új szervezeti és működési szabályzata 906 fősre tervezi a minisztériumi apparátus végleges létszámát, ez pedig a jelenlegihez képest mintegy tíz százalékos leépítést jelent.
Parázs vita az étkezési jegyről
A vendéglátók attól félnek, hogy akár forgalmuk 10 százalékkal is csökkenhet, ha a parlament elfogadja a kormány étkezési jegyekkel kapcsolatos javaslatát, amely alapján egységesen 16 százalékkal adózik a meleg- és hidegétkezési utalvány. A Magyar Nemzet (13. oldal) által megkérdezett vendéglátósok szerint azzal, hogy újra lehet kedvezményesen adni a munkavállalóknak hidegétkeztetési utalványt is, így a forgalom döntő része ismét a nagy multinacionális kereskedelmi láncokhoz fog vándorolni.
2010. november 12.
Nyugdíj negyven év munkaviszony után
A kormányszóvivő bejelentése szerint a kormány döntése alapján jövőre 18–24 ezer 40 év munkaviszonnyal rendelkező nő vonulhat kedvezményes nyugdíjba. A munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis a gyermekgondozással kapcsolatos ellátások ideje. Ennek maximuma több gyermek esetén nyolc év. Azonban a képzési idő – sem szakiskolai, sem felsőfokú – nem számít bele – írja röviden a Népszabadság (4. oldal).
Rossz struktúrát konzervál a kormány
A Magyar Nemzeti Bank szerint több probléma van a jövő évi költségvetéssel, mivel abban a növekedés- és fogyasztásösztönző adókedvezmények nem párosulnak a hosszú távú fenntarthatóságot garantáló, hatékonyságnövelő szerkezeti reformokkal. Ráadásul véleményük szerint a kormány által előrejelzettnél magasabb infláció és alacsonyabb növekedés várható. A jegybank szakértői szerint a személyi jövedelemadózásban és a társasági adózásban adott kedvezmények ellentételezését a válságadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése és a visszalépő tagok vagyonának elköltése adja, ez pedig megkérdőjelezi a fenntarthatóságot is. (Népszabadság, 9. oldal)
Orbán új közteherviselést hozna létre
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Parlamentben Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével aláírta a szakképzési feladatokról szóló megállapodást. A miniszterelnök elismerte, hogy a 2010-re kialakult helyzetet gyorsan és rövid távon csak különböző válságadókkal lehetett megoldani, de hosszabb távon nem ez a normális működése egy gazdaságnak, hanem egy új közteherviselési modellt kell kialakítani – írja a Népszabadság (11. oldal).
Családi napközik válthatják ki a bölcsődét
A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a családi napközik elterjesztésével segíteni a bölcsődei férőhely-hiányon. Ez azonban azon túl, hogy az államnak könnyebbséget jelentene, hiszen nem neki kellene gondoskodni a gyerekek napközbeni ellátásáról, a szülőknek valószínűleg többe fog kerülni. Az állami bölcsődék ugyanis gyerekenként 494100 forintot kapnak, a családi napközik pedig mindössze 268 ezret, s így az ellátás pluszköltségét a szülőknek kellene fedezniük, ami havonta 40, de akár 80 ezer forintba is kerülhet. Ráadásul erre az ellátási formára lazább előírások, szakmai követelmények vonatkoznak, mint az állami intézményekre. (Magyar Nemzet, 4. oldal)
2010. november 11.
Állandósulnak a válságadók
A jövő évi büdzsé tervezete szerint a válságadók tartósan beépülnek a magyar költségvetési hiány finanszírozásába, mivel a kormány a 2011-es költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásai közé betett egy 2014-ig szóló kitekintést, amely a középtávú terveit számszerűsíti nagy vonalakban. Az apró betűkkel szedett mérleg bevételi oldalán szerepelnek a különadó 2012 végére ígért kivezetését cáfoló számok, amelyek egyértelműsítik, hogy az energia-, a távközlési és a kiskereskedelmi szektor éves összesítésű, 161 milliárd forintos különadója 2013-ban is tovább él, és 85 milliárdos éves bevételt hoz a büdzsének. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban is érdekes számokat mutat a tervezet. A befizetések 2011 végéig szóló átcsatornázását az állami nyugdíjkasszába és a tagok önkéntes visszaléptetését kész ténynek veszi a kormány, ugyanis a befizetések eltérítésével, illetve a visszalépők számláján lévő értékpapírok megszerzésével és értékesítésével annyi forrásra biztosan szert tesz, amennyi a nyugdíjkassza egyenesbe hozására, a hiány lenullázására elegendő. Ehhez a tagok vagyonából 2014 végéig évi 530 milliárd forintra lesz szükség, tehát a kormány nemcsak jövőre, hanem a rá következő három évben is ennyi elvonással számol – ilyen tempó mellett a Népszabadság (1., 9. oldal) szerint négy év alatt lényegében fel is élné a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat.
Döntés a nyugdíjpénztárakról
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Tv2 reggeli műsorában bejelentette: a kormány hamarosan dönt a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe való átlépés pontos szabályairól, s mindenkinek jóváírják majd azokat az összegeket, amiket befizettek. A kormány arra számít, hogy az emberek nagy többsége visszatér az állami rendszerbe. (Magyar Hírlap, 3. oldal)
A „kétharmadnak” nem volt kétharmada
Tegnap a Parlament elfogadta a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelynek értelmében 5 évre visszamenőleg a nem vezető beosztású állami dolgozók 3,5 millió forintos, a vezető beosztásúak 2 millió forintos határt meghaladó végkielégítéseit adóztatnák meg. Az adó a nyugdíjba vonulókat nem érintené. Lázár János alkotmánymódosító javaslatához előterjesztett módosítását, amely az Alkotmánybíróság hatáskör-szűkítésének finomításáról szól, kisebb incidenssel fogadta el a T. Ház, mivel az első szavazáskor egy szavazat híján nem lett meg a kétharmados támogatás, azonban több fideszes képviselő is jelezte, hogy nem működött a szavazógépe. Így az ő szóbeli szavazatukat is hozzászámolták a végeredményhez. (Népszabadság, 2. oldal)
Jövőre sem kap több pénzt az egészségügy
A Népszava (2. oldal) információi szerint annak ellenére csökkenhetnek jövőre az állam egészségügyi ráfordításai GDP-arányosan, hogy a Fidesz azt ígérte: a visegrádi négyek 6 százalékos átlagához zárkóztatják fel a kiadásokat a ciklus végéig. Az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetésről adott véleményében arra figyelmeztet, hogy 2011-ben már a gyógyító ellátások felét sem lehet fedezni az erre befizetett járulékokból, így azt az állam az adókból kénytelen pótolni. Ugyanis a 2009. évi tényleges ráfordítás a GDP 4,55 százaléka volt, az idei előirányzat pedig 4,57 százalékkal számolt, jövőre viszont 4,41-re esik vissza az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke. Az ÁSZ egyébként azt is szóvá teszi a jelentésben, hogy a kormány elspórolta a középtávú kitekintést, beleértve a következő három év költségvetési előirányzatait, holott ez kötelező kelléke lenne a büdzsének. De hiányoznak a különadókról készítendő háttérszámítások is. (Egy sima, egy fordított, Heti Világgazdaság, 60. oldal)
Az önkormányzatokat is átverte a kabinet
A jövő évi büdzsé önkormányzatokat érintő részéből az derül ki, hogy költségcsökkentő intézkedéseknek álcázva tömeges elbocsátást készít elő a kormány. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint rengeteg önkormányzat működőképessége veszélyeztetett a költségvetési tervezet miatt, ráadásul a kabinet még nem is egyeztetett a településekkel. Ezért a TÖOSZ megkeresi az önkormányzatokat képviselő többi szervezetet, szövetséget, hogy közösen szólítsák fel a kormányt; tárgyaljanak velük, mert kihagyásukkal azt sem látják biztosítottnak, hogy a nehéz gazdasági körülmények közötti szűkös forrásokat megfelelően osztják fel. (Népszava, 2. oldal)
2010. november 10.
Enged is meg nem is a Fidesz
A szakszervezetekkel folytatott egyeztetés után Lázár János Fidesz-frakcióvezető bejelentette: a kétmillió feletti végkielégítést, beleértve a felmentés évében adott szabadságmegváltást is, csak akkor sújtanák 98 százalékos különadóval, ha azt állami vezetők, polgármesterek, jegyzők, illetve köztulajdonban levő gazdasági társaságok vezetői vették fel. Minden más esetben három és fél millió lenne a felső határ, s a nyugdíjba vonulókat sem terhelné a különadó. Viszont 2005-ig visszamenőleg vizsgálnák a végkielégítéseket. Jogászok szerint azonban ez veszélyes precedenst teremtene, a Népszavának nyilatkozó Hack Péter szerint ennek nemzetközi visszhangja lesz. Ő arra számít, hogy ha Magyarországot valamelyik nemzetközi bíróság elmarasztalja, az államnak kártérítést kell fizetnie (Káosz kísérheti a különadó beszedését, 1-2. oldal).
Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban ugyan nem kötnék össze a testület hatáskörét és a népszavazás intézményét, de az Ab csak akkor semmisíthetnék meg költségvetésről, az adókról, a járulékokról és az illetékekről szóló törvényeket, ha azok az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez vagy a lelkiismereti szabadsághoz való jogot sértenék. De nem vizsgálhatná, ha például a diszkrimináció tilalmába, vagy éppen a magántulajdonhoz fűződő jogba ütközne egy fenti csoportba tartozó törvény – írja a Népszabadság (2. oldal). A Világgazdaság által megkérdezett Kolláth György alkotmányjogász szerint azonban az Alkotmánybíróságnak elidegeníthetetlen jogköre az, hogy az alaptörvény szellemébe ütköző jogszabályokat megsemmisítse, így maga a jogkörszűkítő alkotmánymódosítás is erre a sorsra juthat (Bukásra ítélt a különadó?, 3. oldal).
Szakad a cérna a településeknél
A Világgazdaság (2. oldal) által megkérdezett önkormányzati vezetők szerint a kormány tervezett költségcsökkentő intézkedései miatt jövőre még nehezebb év vár rájuk, mint az idei. Habár a kormány közvetlenül nem rendelkezhet az önkormányzatok személyi kérdéseiben, azonban két téren közvetett módon rábírhatja őket az általuk alkalmazott 450 ezer dolgozó egy részének leépítésére. A költségvetésben elvonhatnak annyit, hogy a városok kénytelenek legyenek személyi döntéseken spórolni, valamint a január 1-jétől felállítandó megyei kormányhivataloknak is delegálhatnak olyan feladatokat, amelyek az intézményi racionalizálást szolgálják. Pedig Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Papp Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének titkára szerint a dolgozók számának további csökkentése gyakorlatilag működésképtelenné tenné az önkormányzatokat. Ésszerű feladatátcsoportosításon lehet gondolkozni, de sok önkormányzati alkalmazott már most napi 8-10 órában, jelentős ügyhátralékkal dolgozik. A lap által megkérdezett városvezetők még nem gondolkodnak elbocsátásokon, de minden a jövő évi költségvetés végleges változatának ismeretében dől el.
Soványabb lesz a boríték: Mennyit visz Ön haza jövőre?
Hiába csökken jövőre a jövedelemadó, a Népszabadság (1., 9. oldal) számításai szerint a bruttó 290 ezer forintnál kevesebbet keresők kevesebbet vihetnek haza 2011-ben. Ha pedig hozzávesszük a 3,5 százalékosra tervezett inflációt, akkor a legalább bruttó 350 ezer forint felett keresők járnak csak jobban jövőre. A gyereket nevelők azonban érezhetően jobban járnak.
Médiacsomag: itt a harmadik csapás
A Népszabadság (4. oldal) az Index hírportál által megszellőztetett új médiatörvény rendelkezéseiből szemezget. Eszerint a tévécsatornák üzemeltetőinek megtiltanák, hogy újabb adókat indíthassanak, korlátoznák a 35 százaléknál nagyobb nézettséget elérő csatornákat, illetve az egy kézben lévő csatornacsaládokat is, amelyeket fél éven belül köteleznének arra, hogy csatornáik eladásával 35 százalék alá csökkentsék adóik együttes nézettségét, vagy műsorstruktúrájuk átalakításával mérsékeljék a nézettségüket. A százezernél több előfizetővel rendelkező szolgáltatókat (köztük a UPC és a T-Home) 6 közszolgálati és 6 közösségi adó műsorának terjesztésére köteleznék, ingyenesen – holott sem a Duna TV-nek, sem az MTV-nek nincs 3 adója, ahogy 6 helyi közösségi adó sincs egy területen. Megváltoztatnák a reklámszabályokat is: betiltanák a túl hangos reklámokat, de emellett lazítanának a reklám/műsor arányokon.
Pálinkás József: Áprilisra lehet új alkotmányunk
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke mint az új alaptörvény koncepciójának kidolgozására Orbán Viktor miniszterelnök által felkért társadalmi bizottság tagja szerint jövő áprilisban fogadhatja el a Parlament az új alkotmányt. Véleménye szerint annak mindenképpen tartalmaznia kell a hatalommegosztás rendszerét, a hatalmi ágak elválasztását, az alapvető jogokat, valamint az állam felépítését és működését. (Magyar Hírlap, 3. oldal).
2010. november 9.
Szerdán folytatódik a különadóvita
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tegnap reggeli ülésén Lázár János Fidesz-frakcióvezető bejelentette: felemelik a 98 százalékos végkielégítési adó 2 milliós határát 3,5 millióra a közalkalmazottak, köztisztviselők esetén, és a szabadságmegváltás nem tartozna bele. De változatlanul a kétmilliós határral érintettek közé tartoznak az állami-önkormányzati vezetők, azaz a polgármesterek, a jegyzők, a főjegyzők, gazdasági társaságokat vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok. Azokra a pedagógusokra, egészségügyi dolgozókra, és más közalkalmazottakra, akik nyugdíjba vonulnak, szintén nem terjedne ki a 98 százalékos különadó, viszont a módosítási javaslat nem csak 2010-re, hanem a 2005-től számított valamennyi adóévre vonatkozna (ez utóbbi egyébként a Jobbik javaslata volt). Az OKÉT munkavállalói oldala nevében Fehér József, a SZEF alelnöke nyilatkozott a Népszabadságnak (2. oldal), s elmondta: a szabadságmegváltás mellett a felmentési időre járó juttatásoknak is ki kellene kerülniük a 98 százalékos különadó hatálya alól. Varga László, a SZEF elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a bejelentett változások nem oldják meg az alkotmányossági problémát, az összeghatárt pedig – végszámtól függetlenül – alkotmányellenesnek, megbélyegzőnek, diszkriminatívnak tartják. Végül azonban mégsem szavaztak a képviselők a Parlamentben a törvényről és annak módosításáról, mivel a Fidesz a jövő hétre halasztotta Lázár indítványainak elfogadását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően elégedett a módosításokkal, mivel a különadó így nem érinti a több évtizedes munkaviszony után távozó pedagógusokat, azonban alkotmányos szempontból a szakszervezet is aggályosnak tartja az adónem 5 éves visszamenőleges hatályát. (Öt évre visszamenőleg adóztatna a kormány, Népszava, 1., 3. oldal, Emelnék az összeghatárt, Magyar Nemzet, 3. oldal, Lázár módosított eredeti javaslatain, Magyar Hírlap, 2. oldal, Lázár enyhítve szigorít, Világgazdaság, 4. oldal)
Szabó módosítana a sztrájktörvényen
Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa szerint sürgős felülvizsgálatra szorulnak a sztrájktörvény egyes elemei, mivel azok nincsenek összhangban a gyakorlattal. Például egyes ágazatokban hiányosak a sztrájk gyakorlásának szabályai, illetve nincs iránymutatás arra vonatkozóan sem, hogy sztrájk esetén a rendőrség mit tehet és mit nem – írja röviden a Népszava (2. oldal).
Sztrájkra is készek a pedagógusok
Tüntetni, de akár sztrájkolni is kész a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amennyiben a kormány nem emeli 4-5 százalékkal jövőre a pedagógusok bérét. A jövő évi költségvetés tervezetében ugyanis a jövő évi közalkalmazotti bértáblákat nem tervezik emelni, de a szakszervezet bízik abban, hogy sikerül megegyezésre jutniuk az illetékesekkel. Emellett az érdekvédők követelik azt is, hogy hozzák mielőbb nyilvánosságra a közoktatási törvény tervezetét, hogy mielőbb megkezdhessék róla az egyeztetést. (Magyar Nemzet, 4. oldal)
2010. november 8.
A Lázár-javaslatokról már ma szavazhatnak a Házban
Ma fogadhatja el a Parlament a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, annak módosításaival együtt. Emlékezetes: az Alkotmánybíróság döntése után Lázár János Fidesz-frakcióvezető bejelentette, hogy változatlan formában nyújtja be a törvényt, ám miután találkozott a szakszervezetek – köztük a SZEF – vezetőivel, úgy döntött, különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó, jó erkölcsbe ütköző végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. Lázár János ma reggel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén bejelenti, milyen módosító indítványokat fogadnak el este, majd még előtte tárgyalni fog a KDNP és a Fidesz frakciójával is – írja a Népszabadság (2. oldal).
Fogyókúrán a közszféra
címmel a Világgazdaság (2. oldal) a közszolgálatot érintő jövő évi megszorításokat táblázatban gyűjtötte össze, s mint egy tanácsadó cég elemzésére hivatkozva írják: még nem tudható, hogy a kormány által tervezett létszám- és költségcsökkentésre a fűnyíróelv alkalmazásával fog-e sor kerülni. Amennyiben igen, az súlyos károkat okozhat egyes területeken, míg máshol lehetőséget teremthet az alacsonyabb hatékonyságú struktúrák átalakítására.
Formálódik az emberarcú közigazgatás
A megyei közigazgatási hivatalok szeptemberi létrejöttével a Magyar Hírlap (2. oldal) szerint megkezdődött a közigazgatás egyszerűsítése, s ez a folyamat fog tovább folytatódni januárban a kormányhivatalok és az egyablakos ügyintézés bevezetésével. Emellett Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán fideszes képviselők által benyújtott törvénymódosítások alapján jövőre a képviselőtestületeknek lehetőségük lenne a polgármesterek illetményének és tiszteletdíjának csökkentésére, lehetővé tennék a fokozottabb vezetői ellenőrzést, a tízezer feletti lakosú településeken, a megyei jogú városokban, a fővárosi kerületekben és a megyei közgyűlésekben ugyanis több aljegyzőt választhatnának, valamint legfeljebb öt évre, kinevezés helyett megbízással lehetne ellátni magasabb vezetői feladatokat.
Matolcsy: Az új alkotmányhoz ragaszkodik majd a kormány
Az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt pénteki ülésén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: minimálbér legalább 4,5, az átlagkereset 5 százalékos emelését javasolja a kormány jövőre. November végéig még egyszer összeül a tanács abban a reményben, hogy addig közelebb kerülnek egymáshoz a jelenleg elég távol eső munkaadói és munkavállalói az álláspontok. A magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztése kapcsán Matolcsy elmondta: kétpilléres rendszerben gondolkodnak (kötelező állami és önkéntes magán), de a fenntarthatósághoz a foglalkoztatás növekedésére is számítanak (2015-ig 400 ezer új munkahellyel számol a kormány). Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével kapcsolatban pedig úgy válaszolt a miniszter, hogy a jelenlegi átmeneti alkotmány, s a jövőre elkészülő véglegeshez ragaszkodik majd a kormány. (Világgazdaság, 2. oldal)
A járulékemelés elviszi a jövő évi adócsökkentést
Matolcsy György az OÉT ülésén azt is bejelentette: a kormány a jelenlegi 9,5 százalékról 10 százalékra emeli fel az egyéni nyugdíjjárulékot, mivel az ebből befolyó 30-40 milliárd forintból szeretné finanszírozni a nők kedvezményes nyugdíjazását 40 év munkaviszony után. A 0,5 százalékpontos emelés a minimálbér esetén havi 384 forint mínuszt fog jelenteni a dolgozóknak és minden 100 ezer forintra 500-500 forint új teher rakódik – írja a Népszava (4. oldal).
2010. november 6.
Valamennyi hétvégi napilap beszámol az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki üléséről, amelyen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ismertette a 2011. évi költségvetés sarokszámait (jövőre a kormány 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos, csökkenő inflációval és csökkenő államadóssággal, hosszútávon 400 ezer új adózó munkahellyel, évente 1000 milliárdos pluszbevétellel és 6-800 milliárdos kiadáscsökkenéssel számol), a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszatartása kapcsán bejelentette, hogy a kormány középtávú célja egy állami és egy önkéntes magánnyugdíj-pénztári pilléren nyugvó rendszer. Matolcsy elismerte azt is, hogy a bankadó és a válságadók védelmében nyirbálnák meg az Alkotmánybíróság jogköreit, mivel attól féltek, hogy a testület ezeket is alkotmánysértőnek találná, veszélybe sodorva ezzel a jövő évi adócsökkentést. Az adócsökkentés alacsonyabb keresetűekre való negatív hatásának kivédésére a kormány jövőre legalább 4,5 százalékos minimálbér-, 3,4 százalékos garantált bérminimum- és 5 százalékos átlagos béremelést ajánlott az oldalaknak. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a válságadók káros mellékhatásaként elbocsátások is várhatók, s mindez a fogyasztásra is negatívan hat majd. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkaadói oldal képviseletében elmondta: a költségvetésnek továbbra is strukturális problémája a jóléti kiadások magas, 60 százalék feletti aránya, ami kiugróan magas a régióban. (Matolcsy ezermilliárdos pluszt ígér, Népszabadság, 1., 11. oldal, A válságadókat féltik az Ab-től, Népszava, 3. oldal, Kétpilléres lesz a nyugdíjrendszer, Népszava, 2. oldal, OÉT: ajánlat a minimálbér-emelésre, Magyar Nemzet, 3. oldal, Alkudozás a bérekről, Magyar Hírlap, 9. oldal)
Konföderációközi szervezkedés
Állandó Ágazati Szakszervezeti Fórumot hoz létre 14, különböző konföderációhoz tartozó szakszervezet vezetői, mivel reményük szerint így jobban tudják érvényesíteni a jövőben az érdekeiket. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke szerint az új fórum egyértelmű kritika mindazon konföderációs vezetők felé, „akik személyes okokból képtelenek a többiekkel közös fellépésre”. (Népszava, 2. oldal)
2010. november 5.
Kezdődik a bértárgyalás
Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén az oldalak a jövő évi költségvetésről egyeztetnek, valamint megkezdődik a bértárgyalás is. Mint ismeretes: a kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést fog javasolni, hogy az szja módosítása miatt ne érje hátrány az alacsonyabb keresetűeket sem, azonban az inflációs hatás miatt ennél valószínűleg nagyobb arányú emelésre lenne szükség. (Népszava, 2. oldal)
AB-javaslat: Lázár finomít
Lázár János Fidesz-frakcióvezető módosító javaslattal korrigálná az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő indítványát, amely ellen az elmúlt napokban több szervezet is tiltakozott. Eszerint az alkotmányos alapjogokat nem érintheti az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítése, tehát a taláros testület minden olyan jogszabály (vonatkozzon az akár a költségvetési tételekre, adókra, járulékokra, stb.) esetén élhessen normakontrollal a jövőben is, ami alkotmányos alapjogot érint. (Népszabadság, 1-2. oldal)
Program helyett vitairat az egészségügyről
Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár a Világgazdaság című napilap szakmai konferenciáján bejelentette: jövőre az egészségügyben semmi sem marad a régiben. Konkrét program helyett csupán egy „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” című vitairatot mutatott be hallgatóságának – tudósít a Népszabadság (1., 3. oldal). Ezt ugyan nem adta oda senkinek, de azt ígérte, pár napon belül nyilvánosságra hozzák. Annyit mindenesetre elmondott, hogy az egészségügyben 2011 még nem a megmentés, csak a „fenntartható átrendeződés” éve lesz. Emellett egy új, háromszintű (országos, térségi és kistérségi) irányítási rendszert hoznának létre, melyben az úgynevezett egészségszervezési központok határoznák meg, hogy hol és mekkora ellátó helyek – kórházak, szakrendelők – működhetnek. Ezt összekötik a kórházak adósságrendezésével is, mivel csak azok az intézmények részesülhetnek az állami konszolidációs forrásokból, amelyek vállalják, hogy önként és aktívan részt vesznek az adott terület gyógyító feladatainak újraosztásában. Átalakítanák az egységes társadalombiztosítási rendszert is, mivel az állam már nagyobb összeggel járul hozzá az egészségügyi kiadásokhoz, mint amennyi a járulékokból bejön. Az államtitkár az egészségügyi dolgozóknak kiszámítható életpálya programot ígért, de ez elmondása szerint csak 2012-től kezdődne.
Túlélésre játszik Szócska
A Népszava (3. oldal) azt emeli ki, hogy Szócska szerint hosszútávon ötszintű, progresszív szakellátási rendszert tervez a kormány, így járóbeteg, városi, megyei, nagytérségi, és országos ellátásra bontanák a rendszert. Módosítanák a finanszírozási rendet is: feladatarányos költségtérítést javasolnak, és fel kívánják számolni a teljesítmény-volumenkorlátot.
Ismét három évig jár majd a gyes
A Magyar Nemzet (1-2. oldal) úgy tudja: elkészült az a törvényjavaslat, amely két évről ismét három évre növelné a gyes folyósításának idejét. Változás lesz az is, hogy a jövőben csak az otthonukban dolgozó nők vállalhatnak időkorlátozás nélkül munkát, míg a többiek csak heti 30 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhatnának.
Alkotmányt kapott a magyar média
Az Országgyűlés nemrég fogadta el a júniusi médiacsomag utolsó elemét, a médiaalkotmányt. Az elfogadás körüli vitákról a Magyar Hírlap (4. oldal) mai száma ír. A lap rövid interjút közöl L. Simon Lászlóval, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnökével, aki szerint korszerű, az európai irányelveknek megfelelő törvény született, mivel a sajtó valamennyi ágára kiterjed a törvény hatálya, így az internet bizonyos területeire is. Előrevetítette: hamarosan új médiatörvényt is el akarnak fogadni, két-három hét múlva be is nyújtják az erre vonatkozó tervezetet.
Vadász János másfél milliós ötletei
A volt érdekvédő háromszor 500 ezer, tehát összesen másfél millió forintot nyert az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól (OFA) a munkaerő-piaccal kapcsolatos anyagai elkészítéséhez – írja a Magyar Nemzet (3. oldal).
2010. november 4.
Valamennyi országos politikai napilapban olvashatunk a szakszervezetei vezetők Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel folytatott egyeztetéséről és annak eredményéről, amelynek végén Lázár bejelentette: meggyőzték őt a szakszervezetek, ezért úgy fogják módosítani a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, hogy az ne érintse hátrányosan a közszolgálati jogviszonnyal rendelkező munkavállalókat. A részleteket az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén ismerhetik meg a szakszervezetek. (A Fidesz enged a szakszervezeteknek, Népszabadság, 1-2. oldal, Ismét a jogállam védelmében tüntettek, Népszava, 3. oldal, Változik a végkielégítés-adó, Magyar Nemzet, 1. 3. oldal, Enyhítenek a különadó tervezetén, Magyar Hírlap, 3. oldal, Lázár: Változások a 98 százalékos adóban, Világgazdaság, 3. oldal)
Kemény lesz a béralku
Holnap kezdődik a bértárgyalás az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, s ennek apropóján a Magyar Hírlap (8. oldal) összefoglalta, hogy mennyit is kellene emelni a minimálbéren azért, hogy ne érjen veszteség senkit sem jövőre. A szakszervezetek szerint ahhoz, hogy minden sávban emelkedjen a reálkereset, legalább nyolcszázalékos bruttó béremelésre lenne szükség.
Szaldó mortale – Költségvetési törvényjavaslat 2011-re
címmel a Heti Világgazdaság (8-11. oldal) ma megjelent számában a jövő évi költségvetés nyilvánosságra került részleteit vizsgálja. Külön keretes írásban ír arról a törvénymódosítási javaslatról, amely szerint az önkormányzati köztisztviselőkre is kiterjesztenék az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét. A lap emlékeztet arra, hogy a SZEF már a kormánytisztviselői törvény eme passzusával kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól kért jogorvoslatot, mivel ez a rendelkezés szerintük nemcsak a magyar alkotmányossági elvekkel, de európai normákkal is szembemegy. A HVG-nek nyilatkozó Fehér József SZEF-alelnök szerint évekbe telik, mire az újonnan felvettek beletanulnak a feladatokba.
Az AB-hoz fordulnak a pénztárak
A Stabilitás Pénztárszövetség a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel az szerintük sérti a jogállamiságot és a tulajdonhoz fűződő jogokat, miközben visszamenőleges hatályú rendelkezéseket tartalmaz. (Népszabadság, 11. oldal)
Máris támadják a médiaalkotmányt
A Társaság a Szabadságjogokért az Alkotmánybírósághoz fordul a kedden elfogadott médiaalkotmánnyal kapcsolatban, mivel az szerintük aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot. Úgy látják, amennyiben az hatályba lép 2011. január 1-jével, akkor Magyarországon gyakorlatilag megszűnik az újságírói forrásvédelem – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).
2010. november 2.
Közellenségként kezeli a Fidesz a közszférát
A jövő évi költségvetés sarokszámainak ismertetése után nyilvánvalóvá vált: 25-30 ezer, de akár 50 ezer közszférában dolgozó szakembertől is megválna jövőre a kormány. Ráadásul Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán önálló képviselői indítványként benyújtott javaslata arra is lehetőséget teremt, hogy jövőre nemcsak a központi államigazgatásban, hanem az önkormányzatoknál is indoklás nélkül bocsássák el a köztisztviselőket. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma azonnal jelezte: az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament elfogadja az indoklás nélküli elbocsátást bővítő fideszes indítványt. Varga László, a SZEF elnöke a Népszavának (13. oldal) elmondta: a törvénymódosítás célja, hogy ha egy köztisztviselőt politikailag vállalhatatlannak tartanak, szakmai munkájától függetlenül, minél egyszerűbben, kisebb költséggel elbocsáthatják.
Új lehetőség indoklás nélküli kirúgásra
A három fideszes képviselő által jegyzett törvénymódosítással kapcsolatban a Népszabadság (2. oldal) arról is ír, hogy aszerint a jövőben el kellene bocsátani mindenkit, akinek a munkahelye jogutód nélkül megszűnik, s menesztenék azt a vezetőt is, akinek a vezetői megbízatását visszavonták, és foglalkoztatására más köztisztviselői munkakörben nincs lehetőség. Emellett törölnék azokat a törvényi passzusokat is, amely szerint a csoportos leépítés előtt egyeztetni kell az érdekképviseletekkel, s a nagyobb arányú létszámcsökkentésről az érintetteket legalább harminc nappal előbb kötelező tájékoztatni, miként a foglalkoztatási hatóságot – a munkaügyi központot – is. A módosítás következményeként még azokat is rapid módon meneszthetnék, akik amúgy felmentési tilalom hatálya alatt állnak, mert például betegszabadságon vannak. A három fideszes politikus a közalkalmazotti törvényt is módosítaná, mivel az szerintük jelenleg indokolatlanul tesz különbséget az egyes – megbízott, illetve kinevezett – vezetői posztok között. Egyben javasolják, hogy a vezetői kinevezések minden esetben határozott időre, legfeljebb öt évre szóljanak. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a lapnak elmondta: nem érti, miért üldözi ilyen hihetetlen elszántsággal a saját apparátusát a Fidesz-kormány. Szerinte mindez egy jól felépített folyamat része, ami ráadásul a közszolgálat „leszalámizását” szolgálja. Úgy látja: paradigmaváltás tanúi lehetünk, és az üzenet mindenkinek szól: a Fidesznek nem jól képzett, ugyanakkor a mindenkori kormány iránti kötelező lojalitást tanúsító közszolgákra, hanem pártkatonákra van szüksége.
Emelik a különadó határát?
Ma kezdi el az Országgyűlés sürgősséggel a Lázár János által jegyzett javaslatoknak a tárgyalását. Habár a Fidesz frakcióvezetője azt indítványozta: a júliusban elfogadott 98 százalékos különadóról szóló rendelkezéseket ismét változatlan formában szavazzák meg, esély van rá, hogy a 2 milliós határt 3,5 milliósra emelik – írja a Népszabadság (3. oldal).
Nyugdíjból foltozzák a büdzsét
Benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, az ezt ismertető sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiánnyal, emellett háromszázalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számolnak. Több elemző szerint a gazdasági növekedési prognózis meglehetősen optimista, és azt sem tudni pontosan, hogy az egykulcsos szja milyen hatással lesz a gazdaságra, ugyanakkor probléma, hogy a kiadási oldalon továbbra sem látni a várt nagyobb reformokat, a kabinet jövőre sem nyúl hozzá sem az oktatáshoz, sem az egészségügyhöz. Ehelyett inkább a bevételi oldalon akar javítani, külön- és válságadókkal, a magánnyugdíj-pénztári befizetések visszatartásával. A Morgan Stanley bankcsoport elemzése szerint habár a magán-nyugdíjpénztári rendszer esetleges „teljes körű államosítása” rövid távon jelentősen javíthatja Magyarország költségvetési és államadósság-mutatóit, hosszabb távon azonban – csakúgy, mint a nyugat-európai állami nyugdíjrendszerek – a demográfiai folyamatok miatt jó eséllyel fenntarthatatlannak bizonyulna. (Népszabadság, 9-10. oldal)
A közszféra lesz a jövő év vesztese
A Népszabadság (10. oldal) szerint a közszféra lehet a jövő évi költségvetés nagy vesztese, egyrészt a nagymértékű elbocsátások, másrészt a forráselvonások miatt. Matolcsy György sajtótájékoztatóján azt is elmondta: jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé, a dologi költségek azonban öt százalékkal csökkennek, és a létszámleépítést sem lehet elkerülni. Matolcsy úgy fogalmazott: „a mai pazarló működés felől el kell indulni a valóban hatékony, csak a szükséges költségekkel számoló működés felé”. Varga László SZEF-elnök azonban ellenzi a fűnyíróelv szerinti létszámleépítést a közszférában, és hiányolja, hogy a kormány nem a feladatokhoz igazítja a létszámot, mivel a kormány elődeihez hasonlóan nem végezte el a közszféra feladatainak felmérését és nem azokhoz igazítja a költségeket, csak a létszámleépítésre koncentrál.
Új káosz a közmédiában
A Népszabadság (4. oldal) információi szerint november végéig megválasztják a Duna TV, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, valamint a Magyar Távirati Iroda vezetőit. Úgy tudni: az MTV élén maradhat a jelenlegi ügyvezető, Medveczky Balázs, a Duna TV-t Kálomista Gábor filmproducer, a közrádiót esetleg Gazsó L. Ferenc, a Magyar Hírlap volt főszerkesztője, a távirati irodát valószínűleg Belénessy Csaba jelenlegi alelnök, a Lánchíd Rádió volt főszerkesztője irányíthatja. Emellett az is kérdéses még, hogyan képzelik el a szakmában is régóta esedékesnek tartott átszervezést, racionalizálást. Valószínűsíthető, hogy a négy intézményt összeköltöztetik, székházaikat eladhatják, a párhuzamosságokat pedig megszüntetnék, például úgy, hogy összevonhatják a gyártást, a hírkészítést, vagy akár komplett szerkesztőségeket is.
