Március 16-31.

2010. március 31.

Néhány milliárdos adócsökkentés?

Bár a Fidesz politikusai adócsökkentést ígérnek, azonban arról nem beszélnek, hogy miből finanszíroznák azt. Navracsics Tibor, a párt frakcióvezetője az MTV hétfő esti választási műsorának vendégeként elmondta: a kiadásokat először a bürokratikus eljárások egyszerűsítésével próbálnák csökkenteni, Varga Mihály volt pénzügyminiszter pedig csak jövőre lát lehetőséget az adórendszer rendszerszintű módosítására. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Népszavának (5. oldal) úgy nyilatkozott: év közben már nem számítanak jelentős változásra, azonban azt remélik, hogy a béren kívüli juttatások megadóztatásán mihamarabb változtat az új kormány.

Kiállás a társadalmi párbeszéd mellett

címmel keretes írásban tudósít a Népszava (3. oldal) Mesterházy Attila látogatásáról az MSZOSZ-nél. Az MSZP kormányfő-jelöltje együttműködési megállapodást írt alá a szakszervezeti konföderációval, amelyben támogatja az MSZOSZ által megfogalmazott elvárásokat.

Együtt támad az MSZP és az MSZOSZ

című írásában a Magyar Nemzet (3. oldal) arra hívja fel olvasói figyelmét, hogy bár az MSZOSZ vezetői korábban úgy nyilatkoztak, nem írnak alá együttműködési nyilatkozatot a szocialista párttal, azonban 2002 és 2006 után ismét sor került erre a választások előtt.

2010. március 30.

Aláírásokat gyűjt a SZEF a nyugdíjkorhatár ügyében

Az Országos Választási Bizottság jóváhagyta a SZEF aláírásgyűjtő ívét, amellyel azt szeretnék elérni, hogy „a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését”. Varga László elnök a Népszavának (9. oldal) elmondta: alapvetően nem a korhatár emelését tartják rossznak, hanem azt, hogy a jogszabályt csak azért hozták meg, mert már nem tudja az állam finanszírozni a népesség elöregedéséből adódó feladatokat. A közszolgálatot ért elvonásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a döntéshozók nem értik meg, hogy ezzel a társadalom egészének ártanak, tőle vonnak el. Az elnök ezen túl a lapnak elmondta a véleményét a szakszervezetek létszámcsökkenéséről, a konfliktusok tárgyalásos kezeléséről és a 2002-es közszolgálati béremelés erodálódásáról.
(A cikk beszkennelve, PDF-ben csatolva olvasható.)

Tiltanák az iskolai kampányt

A Pedagógusok Szakszervezete hosszú távú oktatáspolitikai koncepció kidolgozását várja az új kormánytól. Ez is része annak elvárás-listának, amelyet tegnap ismertetett a szakszervezet, amelyben egyebek mellett a pedagógus-életpálya modell kidolgozását, uniós ércéhez igazodó élet- és munkakörülmények megteremtését és valódi érdekegyeztetést vár az új kabinettől. (Népszava, 4. oldal)

Szakszervezeti bírálat az EU-stratégiának

A magyar szakszervezeti konföderációk szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió az új hosszú távú stratégiája megalkotásakor olyan célokat állít az európai polgárok elé, amelyek hátterét nem tárja fel kellő alapossággal, és nem rendel a célok megvalósításához eszközöket. Az érdekvédők egyebek között ezért azt javasolják, hogy az egyes területeken végezzenek alapos elemzéseket, és a kutatómunkába vonják be az Európai Szakszervezeti Szövetség szakembereit is. (Világgazdaság, 3. oldal)

Százezer munkahelyet követelt a válság

A KSH legfrissebb adatai szerint 2009 decembere és 2010 februárja között 11,4 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta, s ezzel 16 éves csúcson van az állástalanok száma. 479 ezren voltak munka nélkül február végén, 23 ezerrel többen, mint egy hónappal korábban. A szakértők áprilistól várnak javulást az adatokban, mivel akkortól elindulnak a szezonális munkák a mezőgazdaságban, az építőiparban, a nyáron a turizmusnak is felszívó hatása lesz a munkaerőpiacon – írja a Népszabadság (9., 12. oldal).

Barrosóval egyeztetett az MGYOSZ

A tartós gazdasági és pénzügyi válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásairól, illetve azok enyhítésének a lehetőségeiről tárgyalt Vadász Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével az Európai Tanács éves növekedési és foglalkoztatási háromoldalú szociális csúcstalálkozóján Brüsszelben. A találkozón – amelyen a magyar kormány részéről Bajnai Gordon miniszterelnök, illetve Herczog László szociális és munkaügyi miniszter is részt vett – elhangzott, hogy a krízisből kivezető útnak egyben egy új európai gazdaság irányába mutató folyamat kezdetét is kell jelentenie. (Világgazdaság, 3. oldal)

2010. március 29.

„Olyan állapotban adjuk át a kasszát, mint a Fidesz 2002-ben”

A Népszabadság (9-10. oldal) interjút készített Oszkó Péter pénzügyminiszterrel, aki szerint a 2010-es költségvetésben nem lesznek csontvázak. Az általa vezetett tárca kifejezetten odafigyel arra, hogy minden kockázatot azonnal a nyilvánosság elé tárjanak, így például már januárban bejelentették, hogy március végére az éves terv 75 százalékára nő a hiány. Reményét fejezte ki, hogy a következő kormány is folytatja az általuk vitt szigorú költségvetési politikát, példaként említette az önkormányzati rendszer átalakítását, amely az elején több költséggel fog járni, azonban később jelentős megtakarítások érhetőek el. Az adóhatósági dolgozókat képviselő szakszervezettel való bérvitára utalva elmondta: azt fogja javasolni, hogy úgy alakítsák át a mozgóbér rendszerét, hogy a dolgozók ne viseljék a nehezen kiszámítható gazdasági időszakban a bizonytalan tervezés kockázatát, hanem a legfrissebb prognózishoz viszonyított eredmények alapján kapják a mozgóbért. (Erre pedig az első negyedéves adatok alapján úgy tűnik, jogosultak lesznek a munkavállalók.) Oszkó a szakszervezetekkel egy olyan írásos megállapodást is szeretne kötni, amiben rögzítenék, hogy a teljes éves mozgóbérre érvényes legyen ez a logika. Ehhez azonban törvénymódosításra lesz szükség, de ezt csak a következő parlament hozhatja meg.

Mindenki másképp csinálná

A Népszava (3. oldal) összegyűjtötte, mit ígér a Fidesz, a Jobbik és az MSZP az oktatás területén választási győzelme esetére. A Pedagógusok Szakszervezete ma tartja a hagyományosan az országgyűlési választások előtt tartandó Országos Oktatási Fórumát, amelyre meghívta az összes parlamenti párt szakpolitikusát, hogy tájékoztatást adjanak pártjuk oktatáspolitikai elképzeléseiről, terveiről, s amelyen az érdekképviselet ismerteti saját elvárásait az új kormánnyal szemben.

Elutasítják az adószakértők a családi adózás ötletét

Bár úgy tűnik, a Fidesz elkötelezett a családi adózás bevezetése mellett, egyes szakértők szerint bonyolult és ellenőrizhetetlen lenne az új rendszer, amely inkább a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek nyújtana előnyöket. De kérdéses, hogy hogyan tudnák bekapcsolni a rendszerbe azokat az adózókat, akiknek nincs vagy alig van adóköteles jövedelmük. Ehelyett a Népszavának (9. oldal) nyilatkozó Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője azt javasolta, hogy emeljék a családi pótlék összegét vagy a személyi jövedelemadó gyerekkedvezményét.

2010. március 27.

Választási alamizsna a közszférában

címmel tájékoztat a Magyar Nemzet (4. oldal) a Pénzügyminisztérium azon bejelentéséről, hogy áprilisban kapják meg a közszféra bruttó 340 ezer forint alatt kereső dolgozói annak a 98 ezer forintos kereset-kiegészítésnek a második részletét, amelyet az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottsággal kötött megegyezése alapján fizet a kormány az elvett 13. havi illetmény kompenzációjaként.

Átadták a százezredik üdülési csekket

Kiss Péter társadalompolitikai miniszter és Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke ünnepélyes keretek között adta át a százezredik üdülési csekket. A szociálisan rászorulóknak biztosított, 40 ezer forint értékű támogatást négy társadalmi csoport kaphatja meg az idén: az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a legalább két kiskorú gyereket nevelő munkavállalók, a fogyatékossággal élők, valamint a szakiskolai tanulók. Kiss Péter az MNÜA történetét a szakszervezetek és a kormány közös sikerének nevezte, mivel már 125 ezer szervezet segít az alapítvány pályázatainak népszerűsítésében. (Népszava, 4. oldal)

Van pénz munkahelyekre

Az AAM Consulting tanulmánya szerint, ha az eddiginél koncentráltabban és összehangoltabban használjuk fel az uniós forrásokat, akkor az új kormánynak van mozgástere a foglalkoztatás bővítése terén. A cég szerint a kormányváltás után még lehívható 2900 milliárd forintos uniós pénzből akár több százezer új munkahely is létrejöhet az országban – írja a Magyar Nemzet (16. oldal).

Elszámoltatás: itt a Fidesz kezdő tizenegye

Sajtótájékoztatón mutatta be az ellenzéki párt azt a tizenegy ügyet, amellyel kormányra kerülése esetén megkezdené az elszámoltatást. A Népszava (9. oldal) egészoldalas cikkében gyűjtötte össze a BKV-s ügyek kivizsgálásától az MTV-székházügyén, valamint a bábolnai és a sukorói földeladásokon át egészen Bajnai Gordon miniszterelnök, Oszkó Péter pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök off-shore érdekeltségeinek vizsgálatáig terjedő listát.

2010. március 26.

Adókedvezménnyel és bérlakásokkal a gyerekvállalásért

A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében létrejött Népesedési Kerekasztal tegnap mutatta be lakhatási és családtámogatási koncepcióját, amely segíthet megoldani az egyre súlyosbodó demográfiai krízist – írja a Népszabadság (4. oldal). A kerekasztal munkájában résztvevő szakemberek szerint ugyanis a gyerekvállalás egyik legfontosabb alapja a lakhatás kérdése, ezért a lakhatást elsősorban adókedvezmény-alapú módszerekkel és az öngondoskodást ösztönző támogatásokon keresztül segítenék. A rendszer alapeleme az előtakarékoskodás lenne, s emellett vezetnék be a „gyermekvállalási ösztönzőnek” nevezett támogatás két formáját: direkt pénzbeli támogatást adnának a második gyerekig, valamint adókedvezményként megjelenő támogatást a harmadik gyerek megszületésétől. A rendszer igazságos lenne, a magasabb jövedelműek fokozatosan kevesebb, majd egy szint felett semmiféle támogatásban nem részesülnének.

Választási gázáremelés

Április 1-jétől átlagosan 10,1 százalékkal, azaz 111,5 forintra nő a földgáz áfa nélküli ára az egyetemes szolgáltatásban. A tervezettnél 6-7 százalékkal kisebb mértékű emelés azonban csak időleges, mivel a kormány március 15-i rendeletében úgy módosította az egyetemes piaci gázárképzés szabályait, hogy azok most minél inkább lefelé kényszerítsék az emelés mértékét. Így a drágító hatás csak a következő kormány alatt fog jelentkezni – írja a Világgazdaság (1., 6. oldal).

Nem lesz uniós minimálbér

Andor László, a szociális ügyekért felelős uniós biztos szerint egy darabig biztosan nem lesz egységes minimálbér-szabályozás az EU-tagállamaiban, mivel a bérpolitika nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis minden tagállam maga jogosult dönteni a minimálbér bevezetéséről, ebbe az EU-nak nincs beleszólása. A bevezetés lehetősége legutóbb az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottságának ülésén is felmerült, mint a szegénység csökkentésének egyik eszköze. Jelenleg a 27 tagállam közül 20-ban van minimálbér. (Világgazdaság, 4. oldal)

2010. március 25.

Összeomló kártyavár

Megalakult a Századvég Gazdaságkutató Intézet, amelynek vezérigazgatója, Heim Péter a bemutatkozó sajtótájékoztatón el mondta: a költségvetés reális hiánya 2010-ben a GDP 7 százalékát is elérheti,s a 3,8 százalékos deficitcélt csak akkor lehetne tartani, ha az év utolsó két hónapjában nem finanszíroznánk a kórházak működését, illetve nem kapnának fizetést az önkormányzati alkalmazottak sem – írja a Magyar Nemzet (13. oldal).

Demográfiai fordulópont az EU munkaerőpiacán

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint már jelenleg is közel 220 ezerrel többen vannak a nyugdíjas korhoz közeledők a 15–20 év közötti fiataloknál, azonban egy előrejelzés szerint ez a különbség 2030-ig elérheti a 8,3 milliós nagyságrendet is, vagyis csökken a gazdaságilag aktív, keresőképes, 15–64 éves korú lakosság aránya. Egy elemző cég tanulmánya szerint a megoldás az lehetne, ha az EU tagállamai – köztük hazánk is – növelni tudná a 60-64 éves korúak foglalkoztatottsági mutatóját. Ez Magyarországon jelenleg 13,3 százalék. (Népszabadság, 13. oldal)

Még nincs javulás a munkaerőpiacokon

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legfrissebb jelentése szerint bár 2009-ben már megkezdődött a világgazdaság lassú talpra állása, a munkaerőpiacokon azonban egyelőre nincs sok jele a javulásnak, s 2010-ben globálisan 6,5 százalékos állástalanságra kell számítani. A válság nyomán 2007 és 2009 között közel 34 millióval nőtt a munkanélküliek száma, ez 2,4 százalékpontos növekedést jelentett. (Világgazdaság, 5. oldal)

Nem ígér semmit az önkormányzatoknak a Fidesz

A Népszava (9. oldal) választási programot elemző sorozata következő részében a Fidesz önkormányzatokat érintő ígéreteit, amelyek ugyan pár főbb irányvonalat meghatároznak, azonban a programfüzetnek ezt a részét jegyző Matolcsy György nem fejti ki bővebben, hogy pártja például hogyan képzeli el „a települések finanszírozásában a piac ösztönző szerepének visszaállítását”, valamint az állam-önkormányzat közötti feladatmegosztásról egyáltalán nem tesz említést.

Kánaán helyett nyolc év pokol

címmel a Magyar Nemzet (5. oldal) egész oldalas írásában gyűjtötte össze a kormány 2002-ben és 2006-ban tett, ám valóra nem váltott ígéreteit az oktatás terén.

2010. március 24.

Lassított a bérvita miatt az APEH?

A Magyar Nemzet (11. oldal) információi szerint az APEH-ban informális munkalassító sztrájk kezdődött: a dolgozók jelentős része – főként a fővárosban – nem hajlandó napi nyolc óránál többet dolgozni, habár a munkájuk elvégzéséhez napi 10-12 óra kellene. Emlékezetes: az APEH és a vámhatóság dolgozói március elején demonstráltak a pénzügyminiszter által beígért, de elmaradt prémiumuk kifizetéséért. Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke a lapnak elmondta: a dolgozók elveszítették a motivációjukat. A túlórákat eddig sem fizette ki ugyanis az adóhivatal, a negyedéves prémiumért azonban megérte többet dolgozni. A lap úgy tudja, Oszkó Péter pénzügyminiszter április elején dönt arról, hogy fizetnek-e a 2010-es első negyedévre prémiumot a munkavállalóknak.

Kopint: az idén már növekszünk

Az elemző cég GDP-előrejelzése szerint bár 2010-ben az első két negyedévben még csökkenést jelezhet a mutató, azonban a második fél évben már bővülés lehet. Palócz Éva, az Kopint-Tárki vezetője a Világgazdaságnak (2. oldal) nyilatkozva kijelentette: ha a vártnál kicsit jobb fogyasztási adatok jönnek az idén, akkor akár viszont 1-1,2 százalékos GDP-emelkedést is el tud képzelni.

Több ezer állás Észak-Magyarországon

A regionális munkaügyi központ adatai szerint meghaladja a négyezret a bejelentett állásajánlatok száma Észak-Magyarország régióban miután februárban a munkáltatók 4318 új álláslehetőséget jelentettek be. A legtöbb álláslehetőséget továbbra is a támogatott – közcélú, közhasznú – munkák tették ki, a támogatáshoz nem köthető munkahelyek száma 1121 volt. (Világgazdaság, 2. oldal)

Minden magyar érdeke a Fidesz győzelme

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke szerint bebizonyosodott, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányon lévő erőkben nem volt kellő szellemi kapacitás a jó stratégia kidolgozásához, mivel nem ismerték fel, hogy a piacgazdaságban a meghatározó szerep a gazdaságé, ezen belül a termelésé – írja a Magyar Hírlap (6. oldal). Az InfoRádió Aréna című műsorának nyilatkozva azt is elmondta, hogy véleménye szerint az állami vállalatoknál és az önkormányzatoknál háromszázezer felesleges alkalmazott van. Demjén szerint ha őket elbocsátanák, akkor sem nem nőne a munkanélküliség, mivel a szolgáltatási szektor színvonalának emeléséhez szükség lenne rájuk, ők pedig a szolgáltatási szférából kényszerítenék vissza a fizikai munkásokat a termelésbe.

Uniós minimálbér?

Egy belga napilap értesülése szerint a júliusban kezdődő belga soros EU-elnökség ideje alatt elkezdődhetnek a tárgyalások az európai uniós minimálbér bevezetéséről, amelyre a versenyképesség javítása és a tagállamok közti szociális különbségek csökkentése miatt van szükség. Egy javaslat az egyes országok átlagfizetéseinek 60 százalékában állapítaná meg az uniós minimálbér értékét. (Magyar Nemzet, 11. oldal)

2010. március 23.

Az MSZOSZ az új kabinettől már követelne

Az MSZOSZ összeállította elvárásait a választás után megalakuló új kormánnyal szemben. Eszerint 4-5 százalékos gazdasági növekedést, 12 százalékos reálbér-emelkedést, a foglalkoztatottak számának 200 ezerrel való növelését, a nyugdíjasok helyzetének stabilizálását, hazánk euróövezethez való csatlakozását 2014-ig, a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését, valamint a táppénz mértékének visszaállítását követelik az új kabinettől. (Magyar Nemzet, 2. oldal)

Emelkedhetnek a bruttó keresetek

Mesterházy Attila úgy látja: mintegy 20 százalékkal emelkedhetnek a bruttó keresetek a következő négy év átlagában – idéz a Népszava (3. oldal) az MSZP miniszterelnök-jelöltjének szakszervezeti vezetőkkel folytatott tárgyalása után kiadott közleményéből. Kormányon maradva az MSZP tovább csökkentené a személyi jövedelmek adóterhelését, ezáltal a reálkeresetek évente 2,5-3 százalékkal növekedhetnének, ami négy év alatt akár 12 százalék körüli reálbér-emelkedést is jelenthetne. Emellett bővítenék a cafetéria igénybevételének lehetőségét, 2011. január 1-jétől 12 ezer forintos határig visszaállítanák a melegétkeztetési utalványok adómentességét és a minimálbér mértékéig az üdülési csekkét is.

Ecostat: az IMF-hitelhez nem kell hozzányúlni

Az elemző intézet munkatársai szerint idén stagnál, 2011-ben pedig már 3,1 százalékkal nő a GDP, az éves infláció 2010-ben 4,2 százalék, jövőre 2,6 százalék lesz. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az 2010-ben és 2011-ben egyaránt a 4,1 százalék lesz az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya, így nem szükséges majd újabb összeget lehívni az IMF hitelkeretből – írja röviden a Népszabadság (9. oldal).

„Vizitdíjra és kórházi napidíjra nincs szükség”

címmel a Népszava (11. oldal) a Fidesz választási programját elemző sorozatának következő részében az egészségügyről szóló részt vesézi ki, amelyből a lap szerint hiányoznak a konkrétumok és sok korábbi ígéret – így az orvosok és ápolók béremelése vagy az orvosképzés reformja – kimaradt.

2010. március 22.

Erkölcsileg, anyagilag tönkretett közszolgálat

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Magyar Nemzetnek (4. oldal) nyilatkozva elmondta: habár 2001-ben bevezették a köztisztviselői életpályamodellt, 2002-ben pedig emelték a béreket a közszolgálatban, az azután következő nyolc évből négyben nem volt illetményalap-emelés, így a bérek reálértéke ma a 2002-es szintre zuhant vissza a szférában. Ráadásul az elmúlt években nagyarányú elbocsátási hullám is érintette a közszolgálatot, ennek is főként a lakossági szolgáltató részét, valamint sokszor szakmaiatlanság jellemezte az átalakításokat. Mindeközben a kormányzat sokszor a közszolgálati béremelést nevezte minden bajok fő forrásának.

Egyenlő bérért perelnek

Valamennyi megyében bírósághoz fordul a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, hogy elérje: a Tesco egyenlő bért fizessen valamennyi azonos munkakörben dolgozó munkatárásnak. Jelenleg akár 30 százalékos eltérés is lehet a keresetek között aszerint, hogy az ország mely területén működik az áruház. (Magyar Nemzet, 2. oldal)

Továbbra sem az egyenes beszédre oktat a Fidesz

címmel a Népszava (8. oldal) az ellenzéki párt oktatási elképzeléseit szedte össze, amelyben egyebek mellett szerepel a szakképzési rendszer átalakítása, a sport és az egészséges életre nevelés beépítése az oktatásba.

Nyolc év: kétszer több állástalan

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a szakképzési rendszer átalakításának szükségességéről beszélt a kamara egy rendezvényén. Véleménye szerint a foglalkoztatás, valamint hatékonyabb kormányzati programokkal növelhető – írja a Magyar Hírlap (6. oldal).

2010. március 20.

Egy év után ismét nőtt a bérek értéke

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint januárban az előző év azonos időszakához képest nemzetgazdasági szinten 6,1 százalékkal nőttek a reálbérek, ezen belül a versenyszférában 3,8 százalékkal, a költségvetésiben pedig 10,9 százalékkal. A közszféra emelkedésére magyarázatot adhatnak egyrészt a tavalyi rossz adatok, másrészt hogy a közszolgák 2010-ben bruttó 98 ezer forintos kereset-kiegészítést kapnak – írja a Népszabadság (10. oldal).

Adócsökkentés három év alatt

A Magyar Nemzet (1, 11. oldal) információi szerint már júniusban megkezdheti a Fidesz a tárgyalásokat a nemzetközi Valutaalappal egy két-három éves futamidejű hitelkeret megkötéséről. Erre építve a lap szerint már 2011 januárjától elindulhat az a hároméves gazdasági program, amelyben a szerkezeti átalakítások mellett szerepel egy átfogó adócsökkentési program is (ebben egyes adónemek megszűnnek majd, és főként a jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók fognak jelentősen csökkenni). Matolcsy György, a Fidesz gazdaságpolitikusa a Reuters nemzetközi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: pártja egyszerűsítené az adórendszert és bővítené az adófizetői kört is, emellett azonban arra is ügyelne, hogy az államháztartási hiány évente 0,5-1 százalékponttal csökkenjen.

2010. március 19.

Számháború a hiányról

Tegnap a Képviselői Irodaházban tartott tájékoztatóján Varga Mihály volt, a Közép-európai Egyetemen rendezett konferencián pedig Oszkó Péter jelenlegi pénzügyminiszter értékelte a költségvetés állapotát. A fideszes politikus szerint április végére már elérjük az egész évre várt 878 milliárd forintos hiányt, s ezért idén a GDP arányában 7-7,5 százalékos éves deficittel kell számolni. Oszkó Péter sem zárta ki a hiányszám emelését, azonban a következő kormánynak emellett világos átalakításokat kell végrehajtania. (Népszabadság, 9, 10. oldal)

Tüneti kezelés vagy mélyreható gyógymód

címmel a Népszabadság (15. oldal) közli Oszkó Péter írását, amelyben a pénzügyminiszter az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépéseit értékeli. A jövőre nézve sorskérdésnek nevezi, hogy „a következő kormány szemléletében milyen arányban fognak tükröződni a rövidtávú politikai szempontok, mennyiben törekszik majd meglévő problémák elfedésére vagy látszólagos, átmeneti, tüneti kezelésére, illetve mennyiben szánja rá magát a felépülését éppen csak megkezdő, számos gyengeségét még leküzdeni kényszerülő hazai gazdaság további mélyreható gyógyítására”.

Székely: Harminc évre el lehet menni

Az egészségügyi miniszter és a végzős orvostanhallgatókat képviselő szövetség között megrendezett tegnapi nyilvános vitán Székely Tamás egészségügyi miniszter megerősítette: nem függeszti fel a tárca a fiatal orvosokat hazai kórházakban munkára kötelező rendeletét. Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke diszkriminatívnak tartja a rendelkezést, s hozzátette: a fiatal orvosok többsége nem akarna külföldre menni dolgozni, ha Magyarországon tisztességesen megfizetnék őket. A Magyar Nemzet (4. oldal) szerint ma egy kezdő orvos heti 55-60 órát dolgozik nettó 95 ezer forintért, míg Nyugat-Európában ennek négyszeresét lehet megkeresni. A rendelet elleni tiltakozásul a rezidensek bojkottot hirdettek a szakorvos-jelölti képzésben való részvétel ellen.

Lesz egymillió munkahely, csak nem tudni, hogyan

címmel a Fidesz választási programját elemző sorozatában a Népszava (11. oldal) az ellenzéki párt munka világával, munkahelyteremtéssel kapcsolatos ígéreteit veszi górcső alá.

2010. március 18.

Teljesen átvilágították Pécset

A pécsi önkormányzat és intézményei teljes átvilágításáról készült tanulmány eredményeit és következményeit bemutató március 16-i sajtótájékoztatón Páva Zsolt polgármester elmondta: véleménye szerint óriási pazarlás folyt a városban, és leépítésekkel, a jogtalan kifizetések leállításával, valamint összevonásokkal évente 3,3 milliárd forintot lehetne megspórolni. Bár a tanulmány pontos részleteit a szélesebb nyilvánosság még nem ismerhette meg, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi vezetője a Népszavának (4. oldal) azt mondta: a városvezető ismét a közalkalmazottak ellen akarja hangolni a közvéleményt.

Állami segítséggel külföldre

címmel a Magyar Hírlap (7. oldal) az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataira hivatkozva arról ír, hogy bár Ausztria és Németország csak 2011. május elsejétől nyitja meg teljes egészében a munkaerő-piacát hazánk előtt, a külföldön munkát vállalni szándékozók többsége mégis legszívesebben német nyelvterületre menne dolgozni. Az ÁFSZ is segít vendéglátó-ipari szakembereket közvetíteni Németországba, Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint azonban nem helyes, hogy az állam segít külföldre menni olyanoknak, akik az állam pénzén végezték el itthon a tanulmányaikat.

Ki fog minket gyógyítani tíz év múlva?

A rezidensképzés területén is rendkívül éles vita zajlik arról: megengedhető-e, hogy a magyar adófizetők finanszírozzák az uniós országok orvos-utánpótlását. Székely Tamás egészségügyi miniszter által hozott rendelet szerint a szakorvosképzésről szóló tanulmányi szerződésben a fiatal orvosoknak egyebek mellett vállalniuk kell, hogy a szakvizsga után további négy évig hazai közkórházakban gyógyítanak. Ha bármelyikük másként döntene, úgy a szakorvosképzés állami költségeit vissza kell fizetnie. Ez az összeg évi 1,7 millió forint és 3,8 millió forint között lehet. Ez ellen tiltakozik a rezidensszövetség, amely engedetlenségi mozgalmat hirdetett, s azt követeli a szakminisztertől, hogy vonja vissza a rendeletet. Szakemberek becslése szerint – részben az elvándorlás miatt is – 2020-tól várható valódi orvoshiány a hazai egészségügyi rendszerben, mert a mostani 45 és 50 év közöttiek addigra biztosan nyugdíjba mennek, utánuk pedig már jóval kisebb létszámú évfolyamok végeztek a hazai egyetemeken – írja a Népszabadság (5. oldal).

Nyoma sincs a korábbi ígéreteknek a Fidesz programjában

A Népszava (11. oldal) ezúttal az ellenzéki párt programjának szociális rendszerre vonatkozó részeit vizsgálja meg alaposabban. Arra kíváncsiak, mit ígér kormányra kerülése esetén a párt a nyugdíjak, a családtámogatás, a szociális ellátás és a cigány kisebbség ügyének rendezésében.

2010. március 17.

Átvilágítás után elbocsátás Pécsett?

A pécsi önkormányzat intézményei átvilágításának befejeződése után Páva Zsolt polgármester szerint a város évente 3,3 milliárdot takaríthatna meg leépítésekkel és összevonásokkal, valamint a szerinte a szabálytalan kifizetések visszaszorításával – írja a Népszabadság (4. oldal). Az átvilágításról készült 11 ezer oldalas, 84 szakértő által készített összegző tanulmány az önkormányzatnál dolgozó hatezer közalkalmazott öt százalékának elbocsátását javasolja a városvezetésnek. A Magyar Nemzet (Milliárdok folytak el Pécs kasszájából, 3. oldal) úgy tudja, hogy a polgármester a megüresedett állásokra felvételi zárlatot rendelt el, s már mától nem engedi új alkalmazottak felvételét. Azonban Páva Zsolt sajtótájékoztatóján azt is elmondta: a kialakult rossz rendszerért nem a köztisztviselők és a közalkalmazottak felelősek, hanem az a politika, amely ezt a helyzetet előidézte.

A szuperbruttó az újabb pofon a közszférában

A szuperbruttó bevezetése miatt a közszféra dolgozóinak nettó fizetése tovább csökkent, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének számítása szerint akár 10 százalékkal is kevesebbet vihetnek haza a dolgozók, akiknek bérét a 13. havi illetmény elvonása és a cafeteria megadóztatása már így is mérsékelte – írja a Magyar Hírlap (2. oldal). Szabó Máté ombudsman korábban az Alkotmánybíróságon kezdeményezte a szuperbruttósítás megsemmisítését, mivel az szerinte nem ténylegesen megszerzett jövedelmet adóztat meg, azonban a taláros testület nem találta alkotmányellenesnek az új rendszert.

Még mindig nem tudni semmit Orbán terveiről

címmel a Népszava (10. oldal) a Fidesz Nemzeti ügyek politikája című programjából szemezget, amely a lap szerint túl általános ígéreteket fogalmaz meg.

Járai: Ötszázalékos deficit elfogadható

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és korábbi pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum tegnapi rendezvényén arról beszélt: hazánkban négy év alatt tíz százalékponttal kell csökkenteni a jelenlegi 39 százalékos GDP-arányos adóterhelési rátát, amelyet szerinte adócsökkentéssel, valamint egyszerűbb és világosabb adórendszer megteremtésével lehet elérni – írja a Világgazdaság (3. oldal). Úgy látja, hogy a jelenleg kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél nem valósítható meg, a deficit beavatkozások nélkül az év végére 7-8 százalékra duzzadna, azonban az IMF-fel és az Európai Bizottsággal elfogadtatható olyan államháztartási pálya, amely 5 százalékos deficitet eredményez.

2010. március 16.

Megszűnik a kék könyv, két évre csökken májustól a gyes

Április 1-jétől több, korábban elfogadott változás lép életbe: megszűnik az alkalmi munkavállalói kiskönyv, s az egyszerűsített foglalkoztatás lép a helyébe. Módosulnak a munkaügyi bírság kiszabásának szabályai is, valamint a május 1-jétől hatályba lépő törvény értelmében a gyes időtartama az eddigi három évről kettőre csökken, s ezzel párhuzamosan a gyed jogosultsági ideje 180 napról 365-re emelkedik. (Népszava, 5. oldal)

Visszaesett az utalványforgalom az áruházakban

Az szja-törvény és az elfogadási szabályok változása miatt látványosan csökkent az áruházakban az étkezési utalványok forgalma. Az új adótörvények alapján a munkáltató kevésbé érdekelt abban, hogy hidegétel-utalványokat adjon dolgozóinak természetbeni juttatásként, míg a melegétel-utalvány beváltása korlátozott. A Népszabadság (11. oldal) információi szerint az adóváltozás előtt, 2009-ben az áruházláncok összforgalmának 5–10 százalékát tették ki a – főképpen – hidegétel-utalványok, azonban idén több áruházban az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal esett vissza utalványos forgalmuk. A kereskedői lobbi ezért már készül az új törvényhozási időszakra, s olyan javaslatot tesznek, amelyben az szja-törvény átírásával lehetővé tennék, hogy a melegétel-utalványokat áruházakban is fel lehessen használni. Egyesek pedig eltörölnék a meleg és a hideg utalványok közötti megkülönböztetést és egységes étkezési csekket vezetnének be.

Drámaian alacsony szintű támogatás

A KSH Tükör című kiadványa szerint a 15-64 éves korcsoport 55,4 százalékos foglalkoztatotti rátája az egyik legalacsonyabb a 64,8 százalékos átlaggal rendelkező Európai Unióban. Csak az 54,9 százalékos Málta foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb hazánkénál. Ráadásul azoknak az aránya, akik kevesebb, mint egy éve keresnek munkát, 51,6 százalékról 57-re nőtt. (Magyar Hírlap, 7. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk