Március 1-15.

2010. március 13.

A Népszava és a Népszabadság is ír a felsőoktatásban bevezetett bolognai rendszer elmúlt 10 évi eredményeiről és kudarcairól, amelyről a Budapesten és Bécsben megrendezett Bologna Konferencián vetettek számot 47 ország oktatási miniszterei és felsőoktatási szakértői. Hazánk 1999-ben fogadta el az Európai Felsőoktatási Térség kialakításáról szóló bolognai nyilatkozatot, amely segít a hallgatói mobilitás, a diplomák elismertetése, az egységes kreditrendszer és az európai minőségbiztosítás megteremtésében. Hiller István oktatási miniszter elismerte, hogy a rendszer nem hibátlan és még sokat kell alakítani rajta, azonban összességében eredményesnek ítélte a bevezetését. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, volt oktatási miniszter azonban komoly felülvizsgálatot sürgetett és felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a mobilitás éppen a tehetségesebb diákjaink elvándorlását segíti elő – írja a Népszava (Bologna jó, de nem problémamentes, 4. oldal).
A Népszabadság (Bolognáról két nézőpontból, 5. oldal) páros interjút készített Beatrix Karl osztrák és Hiller István magyar oktatási miniszterrel. Az osztrák tárcavezető elismerte, hogy sok helyen nem megfelelően alakították át a képzéseket, ezért jelentkeztek minőségi problémák, azonban Hiller István szerint a magyar munkaerő-piac igényeit a felsőoktatás most jobban kielégíti, mint 10 éve, azonban az problémát jelent, hogy a munkáltatóknak még kevés a tapasztalata az alapdiplomásokkal. Ezért ő nem nyúlna hozzá a rendszerhez addig, amíg nem végeznek az első mesterdiplomások, s már több tapasztalattal rendelkezünk az átalakításhoz.

2010. március 12.

Gyes helyett bölcsődeutalvány

Egy Miniszterelnöki Hivatalnak készített és a Magyar Nemzet (5. oldal) birtokába került tanulmányban azt javasolja a szerző, hogy vezessenek be általános térítési díjat (a javaslat szerint a 28500 forintos gyes összegével megegyező havi összeget) a bölcsődékben, ezzel úgy ösztönözve a férőhelybővítést, hogy az az államnak nem kerülne több pénzébe. A tanulmány szerint csökkenteni kellene a bölcsőde indításához szükséges adminisztrációs terheket is. Az édesanyák minél előbbi visszatérését a munkaerő-piacra azzal támogatnák, hogy a gyerek kétéves kora után pénz helyett olyan utalványokat kapnának a szülők, amelyet csak a gyermekek napközbeni intézményi ellátására lehetne fordítani. Ezeket önkormányzati bölcsődékben, családi napközikben, magánintézményekben vagy családi gyermekfelügyelet esetén lehetne beváltani.

Áprilistól ezer rendőr áll szolgálatba

Bajnai Gordon miniszterelnök tegnap bejelentette: áprilistól ezer fővel növeli a kormány a rendőri állomány számát – írja a Népszava (1. 3. oldal). A közbiztonság erősítése érdekében március 1-jétől másodszor hirdették meg a közbiztonsági háló programot, amelynek keretén belül az ország mintegy háromszáz településén fokozott rendőri jelenlétet biztosítanak a veszélyeztetett területeken. Budapesten is növelnék az egyenruhások számát: 150 rendőrt vezényeltek a fővárosba azokból a megyékből, ahol a határőrség integrációja miatt eddig létszámtöbblet volt.

Munkanélküli fiatalokat termel a bolognai rendszer

Budapesten és Bécsben kétnapos konferencia keretén belül értékelték a bolognai rendszer bevezetésének eddigi eredményeit, amely meglehetősen vegyes képet mutat. Bár Hiller István oktatási miniszter szerint a rendszer hazánk számára több előnyt hozott, mint amennyi problémával jár, egyes szakemberek szerint nem mindenhol dolgozták ki megfelelően az alapszakok rendszerét, így sokszor értéktelen diplomával hagyják el a fiatalok az intézményeket, majd képtelenek elhelyezkedni. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter a Magyar Nemzetnek (4. oldal) úgy nyilatkozott: egyes szakok esetében – mint például a pedagógusképzés – vissza kell térni az osztatlan rendszerű képzéshez.

A választás előtt elszámol a PM

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: nem szándékozik változtatni a kormány az idei 3,8 százalékos államháztartási hiánycélon. A Népszabadság (1., 11. oldal) által megkérdezett elemzők szerint azonban sok múlhat a választások utáni kormányon. Mindenesetre a tárca a választási ciklus végén elkészíti beszámolóját – erre törvény kötelezi a szavazások évében –, amelyet ma juttatnak el az Állami Számvevőszékhez, majd az ellenőrzést követően március 26-án közzéteszik a jelentést. Emellett az áprilisi választás első fordulója előtt még egy jelentést tesz közzé a PM, melyben a márciusi gazdálkodás főszámait közlik majd. A Fidesz–KDNP gazdasági tényfeltáró bizottsága azonban már előre bejelentette, hogy megvizsgálnák a szén-dioxid-kvóták értékesítését és az államháztartási hiány alakulását, s augusztus-szeptemberre készíti el jelentését a gazdaság állapotáról. Oszkó Péter pénzügyminiszter jelezte a pártoknak, hogy jövő héten lehetőséget biztosít Varga Mihálynak a tájékozódásra a gazdaság állapotáról, mivel a minisztérium szeretné, hogy a bizottság „valóban a tényeket tárja fel, és ne maga kezdjen el adatokat manipulálni a választási kampány keretében”. A tárca egyébként még februárban felajánlotta a parlamenti munkában részt vevő valamennyi párt számára, hogy külön tájékoztatót nyújtanak a legfontosabb makrogazdasági, államháztartási kérdésekről.

2010. március 11.

Régen a drogtól, ma a munkanélküliségtől félnek a fiatalok

Az Európai Ifjúság Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ felmérése szerint már az érettségi előtt álló diákok körében is erősödött a munkanélküliségtől való félelem az utóbbi években: a diákok 92 százaléka fél Magyarországon a munkanélküliségtől, és 88 százalékuk ennek elkerülését jelölte meg a továbbtanulás fő okaként – a szak iránti érdeklődés helyett. Az Ifjúság 2008 című kutatás is arról tanúskodik, hogy a 15–29 éves korosztály 9 százalékának nem volt munkája az adatfelvétel idején, a dolgozó fiatalok 33 százaléka pedig tartott attól, hogy a közeljövőben elveszíti munkáját. (Népszabadság, 13. oldal)

Rostapolitika – A Fidesz gazdaságpolitikai víziója

címmel a Heti Világgazdaság (64-66. oldal) ma megjelent száma a legnagyobb ellenzéki párt gazdaságpolitikai elképzeléseit veszi sorra. A lap szerint a párt a választások napjához közeledve egyre kevesebb ígéreteket tesz. Nem ígér már látványos jóléti intézkedéseket és a nyugdíjak esetében is csak a reálérték megőrzését tűzték ki fő célul. Az adórendszer átalakítása kapcsán még mindig prioritás a vállalkozások adó- és járulékterheinek mérséklése és a családi adózás bevezetése.

Összefogás a munkabiztonság javításáért

Közös nyilatkozatot írt alá a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, valamint a foglalkozás-egészségügyi intézmények képviselői a munkabiztonság és a munkaegészségügy helyzetének javítása érdekében. A Világgazdaság (3. oldal) szerint bár a vállalatok 80 százalékánál van érvényes munkahelyi egészségpolitika, még mindig sok munkavállaló nem figyel eléggé az egészségére, illetve nincs tisztában az egészséges életmód alapvető szabályaival.

2010. március 10.

Járai nem túl optimista

Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, a jegybank korábbi elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén hallgatóságának arról beszélt, hogy véleménye szerint hazánk még éretlen az euróra, és reálisan számolva legkorábban csak 2015–2016-ban lehet bevezetni a közös fizetőeszközt. Járai szerint a megalakuló új kormánynak azonnal új költségvetést kell készítenie, amelynek keretében drasztikus, gyorsan végrehajtott adócsökkentésre van szükség, és amely elősegíti a gazdaság versenyképességének a növekedését. Emellett szükség van a kiadások csökkentésére is, itt a bürokráciát és a szociális ráfordításokat említette a volt pénzügyminiszter. (Járai szerint fiskális diktatúrára van szükség, Népszabadság, 11. oldal)
A Világgazdaság (2. oldal) azt emeli ki az előadásból, hogy Járai úgy látja: a gazdasági növekedés nem indul meg automatikusan 2011-től, hiszen a kormány eddig nem sokat tett a gazdaság fellendítése érdekében, csupán a fiskális szigort erőlteti.

Pálfordulat következett be az orbáni adóígéretekben

címmel a Népszava (11. oldal) a legnagyobb ellenzéki párt adócsökkentéshez való viszonyának elmúlt időszakban történő változását vizsgálja meg alaposabban.

Rendőrök demonstrálnak

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete demonstrációt hirdetett mára az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elé, hogy követeljék a cafeteriajuttatások és az illetmények emelését – írja röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).

A munkájukat szeretnék visszakapni a postások

címmel a Magyar Hírlap (8. oldal) a 2009. decemberi, utóbb jogellenesnek minősített postássztrájkban résztvevő és utána azonnali hatállyal elbocsátott két postás kálváriájáról ír.

Még több az álláskereső a piacon

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat jelentése szerint februárra 659 ezerre nőtt a nyilvántartott állástalanok száma, ami az előző hónaphoz képest 0,9, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig már 21,3 százalékos emelkedést jelent. Emellett az újonnan bejelentett állások száma az előző hónaphoz képest csökkent – írja röviden a Világgazdaság (2. oldal).

Eredménytelenek eddig az európai sztrájkok

Habár Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában is nagyszámú demonstrációkat, általános sztrájkokat tartanak a szakszervezetek a tervezett megszorítások elleni tiltakozásul, úgy tűnik, a kormányok minden esetben hajthatatlanak. Ez azonban nem rettenti el a legnagyobb ír szakszervezetet, amely április 7. és 9. között hét dublini kórházban hirdetett sztrájkot. (Világgazdaság, 5. oldal)

2010. március 9.

Orbán adókönnyítéseket ígér

Az ellenzéki párt elnöke tegnap részt vett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének tegnapi gazdaságpolitikai fórumán, amelyen elmondta: külső szakértőkből álló gazdasági tényfeltáró bizottság felállításával világítaná át Magyarország pénzügyi helyzetét. Emellett adókedvezményekkel erősítené a kis- és középvállalkozások versenyképességét, négy éven belül pedig a régiós átlagra vagy az alá szeretné csökkenteni számukra az adóterhelést, valamint elérendő célnak nevezte, hogy a hazai közbeszerzéseken 2012-től a többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok olyan arányban kerüljenek ki győztesként, mint máshol Európában az ottani „hazai” cégek – írja a Népszabadság (9. oldal). Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke szerint ajánlásokat fogalmazott meg a Fidesz számára, amelyben adóreformot, a közbeszerzéseken és általában a magyar vállalkozók előnyben részesítését sürgeti a szervezet.

Hatból öt: Orbán és Demján teljes összhangban

A Világgazdaság (1. oldal) írása szerint a VOSZ hat javaslatából öttel egyetértett Orbán Viktor. A versenyképes adóterhelés megteremtése, a gazdasági társulások ösztönzése, a termelés előtérbe helyezése, a magyar vállalkozások számára a piacteremtés elősegítése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása mind a VOSZ, mind a Fidesz prioritásai között szerepel.
A Fidesz elnöke ígéretet tett arra is, hogy az egyenes ági örökösök esetében, és nemcsak a vállalkozásoknál, hanem a magánszemélyeknél is eltörölnék az örökösödési illetéket. A fórumon szintén résztvevő Matolcsy György volt gazdasági miniszter szerint az adósság- és növekedési csapdából csak a foglalkoztatás bővítésével lehet kitörnie Magyarországnak. (Vitán felül: foglalkoztatásbővítés, Világgazdaság, 3. oldal)

BKV: pánikban a szakszervezetek

A Magyar Nemzet (3. oldal) információi szerint a „gumikerekes” szakszervezetek vettek részt azon a tárgyaláson, amelyen a 2008. áprilisi sztrájk után pénzt kértek volna a BKV vezetőitől. Az érdekvédők tagadják, hogy – Balog Zsolt, korábbi megbízott vezérigazgató szavaival élve – „a szokásoknak megfelelően” kértek volna pénzt a munkabeszüntetés után, illetve, hogy egyéb kedvezményekhez is jutottak volna.

Még ma is sztrájkolnak a brit közalkalmazottak

Az utóbbi évtizedek legnagyobb közalkalmazotti sztrájkja kezdődött tegnap Nagy-Britanniában. A kormány megszorító tervei elleni tiltakozásul több mint negyedmillió állami alkalmazott szüntette be két napra a munkát. A kormányzat megszigorítaná a közalkalmazottak végkielégítési rendszerét, amelynek alapján a szakszervezet szerint az állományból távozók akár több tízezer fontot is veszíthetnek. (Népszabadság, 9. oldal)

2010. március 8.

Ötödével nőtt egy év alatt az állástalanság

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb felmérése szerint nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma februárban – írja röviden a Világgazdaság (2. oldal). A hónap végén 659 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ami 0,9 százalékkal több, mint az előző hónapban (2009 azonos hónapjához képest azonban 21,3 százalékos a növekedés), miközben több mint ötezerrel kevesebb új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken.

Kevés a kórházi kosztpénz

Két évvel ezelőtt, Horváth Ágnes egészségügyi minisztersége alatt limitálták minimum 550 forintban a kórházi élelmezési normatívát, azonban a Világgazdaság (3. oldal) által megkérdezett kórházvezetők szerint lehetetlen teljesíteni a napi ötszöri étkezést a kórházak jelenlegi gazdasági helyzetében. Bár a súlyponti intézmények jobb helyzetben vannak, mint a kisebb vidéki kórházak, azonban a börtönök napi étkezési normatívája még így is kétszerese a kórházinak.

Tagadnak a hírbe hozott szakszervezetek

A BKV szakszervezetei tagadják azt a Magyar Nemzetes (3. oldal) értesülést, miszerint a 2008. áprilisi munkabeszüntetés után pénzt kaptak volna a közlekedési cég vezetésétől. Erről a lap hétvégi számának (5. oldal – http://www.mno.hu/portal/699324) nyilatkozó Balogh Zsolt, korábbi megbízott vezérigazgató beszélt. A lap azt is írja: már korábban is hírbe hoztak egyes BKV-szakszervezeteket azzal, hogy politikai alapon, a vezetéssel közös forgatókönyv alapján szerveztek sztrájkot azért, hogy pluszpénzeket kapjanak a kormánytól a társaság működéséhez.

2010. március 6.

A szakszervezeteket hibáztatja Oszkó

A pénzügyminiszter az adóhatóság és a pénzügyőrség szakszervezeteinek csütörtöki tüntetése után blogjában azt írta: szerinte az érdekvédők olyan problémák miatt igyekeznek rá hárítani a felelősséget, amelyek sokszor az ő mulasztásukból fakadnak. Továbbra is tárgyalásra hívja a szervezeteket, azonban az MTI-nek úgy fogalmazott: nem érti, hogy miért kezdtek el a cafeterián „lovagolni” a szakszervezetek. A szakszervezetek szerint viszont a bértárgyalásokon sokszor csak hitegették őket, azonban rendre elmaradt a béremelés és a jutalom is. A vámosok bérét hat éve, az adóhatóságnál dolgozókét pedig három éve nem emelték – írja a Magyar Hírlap (6. oldal).

Peches APEH-tüntetés

címmel ír véleményt Torkos Matild, a Magyar Nemzet újságírója (7. oldal), amelyben azt fejtegeti, azért nehéz szolidaritást vállalni az adóhatósági dolgozók követeléseivel, mivel a regnáló kormány sokszor „a kíméletlen adóbehajtást, a lelketlen sarcolást” jutalmazza.

Százmilliók folytak el baráti szervezetekhez

című cikkében a Magyar Nemzet (4. oldal) arról ír, hogy a Fidesz szerint munkahelyteremtő és foglalkozást segítő pályázatok címén a kormány százmilliókat juttat hozzá közel álló szervezetekhez. Példaként említik az MSZOSZ és a Szenior Foglalkoztatási Szövetség által megnyert pályázatokat.

2010. március 5.

Elégedetlen APEH-dolgozók

Valamennyi országos napilap beszámol az APEH és a vámhatóság dolgozóinak csütörtöki demonstrációjáról, amely kulturáltan, mindenféle atrocitás nélkül zajlott le. A Pénzügyminisztérium épülete előtt összegyűlt majd’ ötezer ember közfelkiáltással elfogadta az Oszkó Péterhez címzett hatpontos petíciót, amelyet Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke vett át. Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának elnöke történelminek nevezte a tüntetést, mivel a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy önállóan demonstráltak a köztisztviselők. A tüntetésen felszólalt Varga László SZEF-elnök is, aki elmondta: az, amiért az adóigazgatásban dolgozók küzdenek, az egész magyar közszolgálat érdeke, s amit a költségvetés számára megteremtettek, az a közszolgálat működése számára nélkülözhetetlen. Arra figyelmeztette a mindenkori kormányt, hogy aki a közszolgákat nem becsüli meg, saját jövőjét éli fel. (Népszava, 12. oldal, Fütyültek a tárcára, Magyar Nemzet, 11. oldal, Hat pontból álló petíciót adtak át, Magyar Hírlap, 7. oldal, Petíció, Népszabadság, 10. oldal)

MTV: nem lesz több kirúgás?

Megállapodott a köztévénél működő sztrájkbizottság Medveczky Balázs alelnökkel arról, hogy a továbbiakban is változatlan juttatás illeti meg a alkalmazottakat, valamint nem csökkentik tovább a sztrájkbizottság szerint már így is a minimális szint alatt lévő dolgozói létszámot. (Népszabadság, 2. oldal)

Húsz éve lett MSZOSZ a SZOT-ból

címmel tudósít a Népszava (4. oldal) az MSZOSZ 20 éves jubileuma alkalmából tartott szövetségi tanácsüléséről, amelyen felszólalt Herczog László munkaügyi miniszter is. A Népszabadság a konföderáció eddigi elnökeinek közös fényképével emlékezett meg az alapításról (Húszéves az MSZOSZ, 3. oldal).

Lesújtóan alacsony a diplomások kezdő bére

Az Educatio Kft. Felmérése szerint átlagosan 50 ezer forinttal kevesebb a pályakezdő diplomások kezdő bére annál, amennyi elfogadható lenne. A frissdiplomások egyharmada csupán 75-100 ezer forintot kap kézhez havonta és csak negyedük keres többet 150 ezernél. A felmérés szerint 136 ezer forint az átlagbére a frissen munkába állóknak, amely több mint 50 ezerrel kevesebb az általuk vártnál – írja a Magyar Nemzet (5. oldal).

2010. március 4.

Három életévet nyerhetnénk a magyar egészségügyön

címmel a Népszabadság (1-2. oldal) tartalmas cikkével próbálja alátámasztani, hogy nem feltétlenül csak a közkiadások növelésével lehetne eredményeket elérni az egészségügyben. Mivel szakemberek szerint az az egyik legfőbb probléma, hogy a rendelkezésre álló összeget rosszul költjük el. Ezért már a hatékonyság javításával is akár három évvel lehetne növelni a várható élettartamot.

Elnök vagy felügyelőbiztos az MTV-nél

Holnap ül újra össze az MTV kuratóriuma, hogy elnököt vagy a cégbíróság listájáról felügyelőbiztost válasszanak a köztévé élére. Ám addig is több, vitatható döntést hoz a jelenlegi vezetés. Egyebek mellett lekerült a műsorról az eredetileg március 3-án az m2-ön 14.45-kor levetítésre szánt Az MSZOSZ első 20 éve című dokumentumfilmet. A döntést azzal indokolták, hogy “nem szerették volna befolyásolni a kampányt”, ám ígéretet tettek arra, hogy hamarosan képernyőre tűzik. (Népszava, 3. oldal)

Másfél milliárd a foglalkoztatás bővítésére

Egy most elinduló munkahely-teremtő program keretén belül mintegy 1,5 milliárd forintot osztana szét a kormány, amelyből 1400 munkahely létrehozására számít. Emellett a munkahelyek megőrzését, az újbóli elhelyezkedés lehetőségét máshonnan is támogatják, a munkaügyi minisztérium például a Munkaerőpiaci Alapból is különít el pénzt erre a célra. Azonban többen is kifogásolják ezen támogatások hatékonyságát. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Népszavának (4. oldal) elmondta: bár a jószándék nem kérdőjelezhető meg, azonban a versenyszférában a válság kitörése óta 100 ezer munkahely szűnt meg. Sokszor előfordul, hogy mire elbírálják a pályázatokat, a vállalkozások többsége tönkremegy. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is úgy látja, hogy az eddigi 10 milliárd forintos segítség inkább csak a probléma kezelésére volt elég, megoldására nem. A lap által megkérdezett munkaerő-piaci szakértő szerint a bajba jutott cégeknek csupán 30 százalékán segítettek a pályázatok, a legnagyobb problémát a továbbfoglalkoztatási kötelezettség jelenti.

Távlati célok fanyalgással

Az Európai Unió következő tízéves stratégiáját körvonalazta José Manuel Barroso elnök. Ebben a fő hangsúlyt a kutatás-fejlesztésre, a zöld megoldások előtérbe helyezésére, a munkahelyteremtésre és a szegénység felszámolására helyeznék. 2020-ra azt szeretnék elérni, hogy az unióban a foglalkoztatás érje el a 75 százalékot a 20–64 éves korosztály körében, kutatási-fejlesztésre a GDP három százalékát fordítsák, a tagállamok tartsák magukat az uniós klímamegállapodáshoz, a fiatalabb nemzedék 40 százaléka szerezzen felsőfokú képesítést, valamint a szegények száma a jelenlegi nyolcvanmillióról húszra csökkenjen. Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, John Monks erre úgy reagált, hogy sokkal ésszerűbb lenne a válság következményeit számba venni, és például a pénzügyi szektor reformjával sokkal többet foglalkozni – írja a Népszabadság (12. oldal).

Nem lép ki a PSZ megalázott alelnöke

Pécsi Ágnes, a Pedagógusok Szakszervezetének leváltott alelnöke nem lép ki a szakszervezetből, mivel – ahogyan a Magyar Nemzetnek (2. oldal) fogalmazott – „a kilépés nem megoldás, hiszen a tanárok érdekeinek védelmét csak a szakszervezet láthatja el”.

2010. március 3.

Csütörtökön utcán a pénzbeszedők

címmel tudósít a Magyar Nemzet (11. oldal) az adóhivatal és a vámhatóság dolgozóit képviselő szakszervezetek sajtótájékoztatójáról, amelyen bejelentették, hogy március 4-én dél körül tüntetést tartanak a Pénzügyminisztérium épülete előtt. Erre azután került sor, hogy eredménytelen tárgyaltak a pénzügyminiszterrel az érdekvédők által kért kéthavi juttatásról az idei keresetcsökkenésük ellentételezéseként. Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke legalább ötezer emberre számít a demonstráción.

Európai Bizottság: terítéken a munkanélküliség

Az Európai Bizottság mai ülésén kerül napirendre a Lisszaboni Stratégia következő tíz évre vonatkozó munkaerő-piaci fejezete, amelyben a válság miatt a 2010-2020-as időszak elvárásait és vállalásait a korábbinál sokkal pragmatikusabban és óvatosabban kell meghatározni. A Népszava (1., 5. oldal) által megkérdezett szakértő szerint a legfőbb probléma a korábbi stratégiával az volt, hogy az ezredfordulón kedvező konjunktúra-helyzet volt szerte Európában és a tervezők erre alapozták a következő tíz év vállalásait (például a 70 százalékos foglalkoztatottsági ráta célkitűzését, ami jelenleg csupán 64,8 százalék). Andor László, az EU foglalkoztatás- és szociálpolitikai biztosa szerint 2010-ben tovább növekszik a munkanélküliség a tagországokban, ami társadalmi feszültségeket okozhat, ezért Andor különösen fontosnak tartja, hogy tiszteletben tartsák a munkanélküliek jogait. A hazánk által delegált biztos úgy véli, hogy jelenleg nem alkalmas az idő mélyreható nyugdíjreformokra, mert azok csak rontanának a helyzeten.

A tanárok buktatnának

A Magyar Nemzet (4. oldal) által megkérdezett Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért a Fidesz azon javaslatával, hogy visszaállítsák az osztályismétlést az iskolák alsó tagozatain, mivel véleményük szerint ez a korlátozás megkérdőjelezi és leértékeli a pedagógusok szakmai tudását. Az ellenzéki párt azonban kormányra kerülése esetén visszaállítaná az osztályismétlés lehetőségét és azt is engedné az iskoláknak, hogy eltanácsolhassák a társait bántalmazó vagy a tanulásban súlyosan akadályozó diákokat.

2010. március 2.

Tüntetnek az adóhivatalnokok

Az Oszkó Péter pénzügyminiszterrel folytatott tegnapi sikertelen egyeztetés után nagy létszámú demonstrációra készülnek az APEH és a vámhatóság szakszervezetei csütörtökre, hogy elérjék 25-35 százalékos bérveszteségük legalább részleges pótlását – tudósít röviden a Népszava (5. oldal).

Harc a cafeteriafronton: hideget, meleget…

címmel a Népszabadság (15. oldal) Vélemény rovata közli Földiák András írását az utalványok körül kialakult polémiáról. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint habár a cafetéria bevezetésének éppen az lenne a lényege, hogy a munkavállalók tudjanak válogatni az egyes béren kívüli juttatások közül, ehelyett drasztikusan leszűkült a választék azzal, hogy az állam önkényes és jelentős különbségeket teremtett az egyes cafeteriaelemek között. A melegétkeztetési utalványok beváltásánál kialakult bizonytalanság megoldásának azt tartaná, ha egységes étkezési utalványt vezetnének be 25 százalékos adókulccsal.

Csekély könnyítés a közszolgáknak

A Magyar Hírlap (4. oldal) értesülései szerint a kormány módosította a közigazgatási versenyvizsgára vonatkozó előírásokat, így mentesülhetnek a vizsga letétele alól azok, akik közszolgálati jogviszonyuk alatt legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek. Árva János, az MKKSZ elnöke a lapban előrelépésnek minősítette a módosítást. A bevezetés óta többen is sérelmezik, hogy a vizsgára való felkészülés költségeit – amely a vizsgadíjjal együtt akár a százezer forintot is elérheti – a munkavállalóknak kell állniuk.

Alkotmánybírósághoz fordult a PDSZ

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az osztálylétszámok csökkentésével kapcsolatban indítana népi kezdeményezést, de a kérdőívet az Országos Választási Bizottság már kétszer is visszautasította. Ezért a szakszervezet jogorvoslatért az AB-hoz fordul. (Népszava, 4. oldal)

Szociális segélyt kaptak a sztrájkoló BKV-sok

A Népszava (3. oldal) információi szerint nem sztrájksegélyt, hanem szociális segélyt kaptak januárban azok a BKV-s munkavállalók, akik részt vettek a januári, hatnapos sztrájkban. Így próbálja kikerülni a szakszervezet a sztrájksegély után fizetendő közterheket.

A nők karrierje újrakezdések sorozata

Magyarországon az azonos munkakörben, azonos végzettséggel dolgozó gyermektelen nők már munkába állásuk pillanatától körülbelül nyolc százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál, s ez az első gyerek születése után a bérkülönbség 14 százalékra. Ráadásul minél magasabb végzettségű munkavállalókról van szó, annál inkább nő a különbség, mivel a nőkből jóval kisebb arányban lesznek vezetők. (Népszabadság, 13. oldal)

2010. március 1.

Utcára vonul ötezer APEH-os és vámos?

A Magyar Nemzet (11. oldal) információi szerint hatalmas tüntetésre készülnek csütörtökön az adóhatóság és a vámhatóság szakszervezetei, ezzel is nyomatékot adva azon követelésüknek, hogy fejenként kéthavi bérnek megfelelő juttatást fizessenek ki a dolgozóknak. Oszkó Péter pénzügyminiszter ma ül tárgyalóasztalhoz az érdekvédőkkel, azonban a tárca előzetesen jelezte: csupán kétheti bérnek megfelelő összeget osztana szét.

Nullás jegy: mától kötelező váltani

Mától kötelező jegyet váltani az ingyenes utazásra jogosultaknak a Volán, a MÁV-Start és a GYSEV járatain. A jegyért fizetni nem kell, a kormány csak azt kívánja felmérni, hányan veszik igénybe a szolgáltatást. Ha valaki elfelejt regisztrációs jegyet váltani négy hónapos türelmi időt követően, július elsejétől 500 forint pótdíjat kell fizetnie – írja a Népszava (4. oldal). A lap által megkérdezett Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének és a SZEF Nyugdíjas Választmányának elnöke szerint azonban más megoldást kellett volna választania a kormánynak: csak néhány hónapra kellene bevezetni a regisztrációs jegyet és azon időszak tapasztalatait használni a későbbiekben.

Mától nem lehet vezetőket kinevezni

Mától lép életbe az a kormány által meghirdetett és önkéntesen vállalt döntési moratórium, miszerint az új kormány felállásáig nem lehet új vezetőket kinevezni sem a minisztériumoknál, sem pedig a központi államigazgatási szerveknél, illetve ezek helyi szerveinél – írja a Népszava (3. oldal). Emellett a minisztériumokban nem lehet szakmai tanácsadói és főtanácsadói címet adományozni és célfeladat sem adható ki. A Bajnai Gordon vezette kormány még januárban döntött arról, hogy a választások előtti időszakban több területen (személyi kérdésekben, állami vagyon átruházásával, támogatási szerződésekkel kapcsolatos ügyekben) döntési moratóriumot rendel el, mivel sem személyi döntésekkel, sem pedig hosszabb távú kötelezettségvállalásokkal nem akarja megkötni az új kormány kezét.

A fő baj az ágazat átpolitizáltsága

címmel készített a Népszava (10. oldal) interjút Kökény Mihállyal, a parlament egészségügyi bizottságának elnökével, aki szerint a fő baj az, hogy túlságosan átpolitizált a magyar egészségügy, ezért fontos lenne a legfőbb stratégiai kérdésekben megállapodniuk a pártoknak, hogy ciklusokon átívelve lehessen programot alkotni az ágazatban. A politikus szerint emelni kell a béreket is és újra kell kezdeni a bér- és jövedelemfelzárkózási programot.

Nyomáspróba előtt a pedagógusok

Február 25-én elkezdődött a pedagógusok munkaterhelésének reprezentatív vizsgálata, amelyet 2008 óta szorgalmaz az oktatási tárcánál a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A felmérés – amelyben 203 iskola és 101 óvoda vesz részt – célja, hogy megvizsgálják: a tanárokra rakott adminisztrációs terhek és egyéb feladatok akadályozzák-e érdemi módon az oktató munkát – írja a Magyar Hírlap (4. oldal).

Több a munkanélküli

A KSH adatai szerint a november–januári időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3,75 millió, a munkanélkülieké pedig 456 ezer fő volt, ez 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A foglalkoztatottak száma 91 ezer fővel csökkent egy év alatt. (Világgazdaság, 3. oldal)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk