Május 16-31.

2010. május 31.

Nem babazsúrra készül az új kormány

Szombaton az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Orbán Viktort, aki ezután hivatalosan is bemutatta minisztereit. Majd szombat délután három órától Orbán Viktor és Semjén Zsolt a Kossuth téren nagygyűlésen, az emberekkel együtt ünnepelte az „új kezdet napját”, s ma tartja az új kormány első ülését. (Népszabadság, 2. oldal)

Átadás-átvétel: Folytatható örökség – csodavárással

A Népszabadság (4. oldal) azt próbálja összegezni, hogy az egyes területeket milyen állapotban adja át a régi kormány az újnak. A lap Bajnai-kormány gazdasági programját két csoportba sorolta. Az elsőbe tartoznak azok az azonnali hatású intézkedések, amelyek a pénzügyi egyensúly helyreállítását célozták, mint például a 13. havi nyugdíj és a 13. havi közalkalmazotti illetmény megvonása. A második csoportba azok a lépések kerültek, amelyek a hosszabb távú növekedés és egyensúlyőrzés feltételeit teremtették meg, például a nyugdíj- és a családtámogatási rendszer szigorítása, a munkát terhelő adók csökkentése. Átalakították az állami támogatások rendszerét oly módon, hogy azt egy háztartásban már csak egy aktív korú kaphat.

Brutális hiány Oszló titkos jelentésében?

A Napi Gazdaság információi szerint egy pénzügyminisztériumi átadás-átvételre készült titkos dokumentum szerint a tervezett 3,8 százalék helyett valójában 6,5 százalék lesz a költségvetési hiány. Oszkó Péter távozó pénzügyminiszter erre úgy reagált, hogy az átadási anyagok nyilvánosak, megtekinthetők a tárca honlapján is, ezért a lap által bemutatott dokumentum valószínűleg hamisítvány. (Magyar Hírlap, 7. oldal)

Mától általános sztrájk Romániában

Mától sztrájkolnak a román közalkalmazottak, hogy rákényszerítsék a kormányt a tervezett megszorító intézkedések (például a bérek 25, a nyugdíjak és más szociális juttatások 15 százalékos csökkentése, új adók bevezetése) visszavonására – írja a Népszabadság (7. oldal). A kormány arra hivatkozik, hogy az ország pénzügyi helyzete rendkívül válságos, és a Nemzetköz Valutaalappal kötött megállapodás értelmében van szükség ezekre a lépésekre. Mától beszüntetik a munkát az önkormányzati és központi hivatalnokok, mentősök, rendőrök, oktatók és tömegközlekedési alkalmazottak, s kedden vagy szerdán csatlakozhatnak hozzájuk az általános sztrájkhoz a vasutasok és a légi szállítási dolgozók is.

2010. május 29.

Ma megalakul a második Orbán-kormány

címmel a Népszava (9. oldal) mutatja be az új kabinet minisztereit.

A kormány szerkezetéről

Sárközy Tamás a minisztériumok felsorolásáról és a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvények alapján próbálta felvázolni az új kormány szerkezetét a Népszava hétvégi Szép Szó mellékletének hasábjain (1-2. oldal). Véleménye szerint Orbán Viktor új kormánya is követi azt a nemzetközi tendenciát, amelyben a kisebb minisztériumok helyett nagyobb egységeket hoznak létre, s egyetért azzal, hogy a jövőben az egyes ágazatok közti érdekkonfliktusokat a minisztériumokon belül próbálják feloldani. Az egyes minisztériumok közötti hatáskör-eloszlást alapvetően jónak tartja, azonban a Réthelyi Miklós vezette Nemzeti Erőforrások Minisztériuma esetében túl nagynak tartja az átfogni kívánt területet. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium létrehozása kapcsán pedig üdvözli, hogy a minisztériumok jogalkotásának egységesítésével várhatóan jóval hatékonyabb lesz a kormányzati kodifikációs munka. A kormányzati közigazgatás egységes irányításának megteremtése hosszú távon hozzájárulhat a színvonal emelkedéséhez is. Sárközy egyetért a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztség visszaállításával, amelyek szerinte megszilárdíthatják a minisztériumokban a közigazgatási apparátust. Azonban problémásnak tartja az egyes részterületekért felelős (gyakorlatilag politikai) államtitkárok nagy számát, akik közjogilag a közigazgatási államtitkár felett fognak állni. Habár Sárközy szerint szükséges a közszféra személyi állományának csökkentése, azonban a kormányzati tisztviselők könnyített felmondásának bevezetése komoly problémákat okozhat.

Tartós lehet a bérnövekedés

Oszkó Péter leköszönő pénzügyminiszter utolsó sajtótájékoztatóján elmondta: úgy adják át a tárcát, hogy május végén a GDP 82 százaléka körüli hiánnyal zár a költségvetés, s szerinte tartható a 3,8 százalékra tervezett éves államháztartási hiány. A gazdaság az előzetes vártnál valószínűleg jobban teljesít: a prognosztizált 0,2 százalékos csökkenés helyett akár a GDP 0,5 százalékkal is bővülhet az idei évben. (Népszabadság, 10. oldal)

2010. május 28.

A szakszervezetek a sztrájkot is megfontolják

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és további öt érdekvédő szervezet tegnapi közös sajtótájékoztatóján arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy ne fogadják el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet annak ellenére, hogy – az érintett szakszervezetekkel való bármilyen előzetes egyeztetés nélkül – csak múlt hét csütörtökön lett benyújtva az Országgyűlésnek „statáriális” gyorsasággal már kedden lezajlott az általános vitája és várhatóan jövő hétfőn el is fogadják azt. A tervezet szerint érdemi indokolás nélkül, két hónapos határidővel elbocsáthatnák a munkavállalókat, s ezzel a szakszervezetek szerint egy „nagyon durva politikai zsákmányrendszert” vezetnének be a központi közigazgatásban – írja a Népszabadság (3. oldal) a sajtótájékoztatón készült fotóval is illusztrált cikkében. Mivel a törvény nemzetközi egyezményt sért és diszkriminatív elemei is vannak, ezért elfogadása esetén az érdekvédők alkotmányos normakontrollt kérnek, és a sztrájk lehetőségét sem vetik el. Rétvári Bence, a javaslat KDNP-s előterjesztője szerint zajlanak az egyeztetések a szakszervezetekkel a törvényjavaslatról.

Sztrájkkal is fenyegetnek a közszolgák

A Népszava (3. oldal) arról ír, hogy a szakszervezetek tiltakozásának hatására máris megszületett néhány korrekció a javaslatban. A felmentési védelem megtartását kezdeményezi egy fideszes módosító indítvány, de korrigálnák az indoklással kapcsolatos javaslatot is. A módosítás szerint a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, vita esetén a felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmentés indoka csak a kormánytisztviselő képességeivel, a kormánytisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehetne. A lap azt is kiemeli, hogy a törvény megszavazása esetén a szakszervezetek a köztársasági elnökhöz fordulnak, kérve őt, hogy ne írja alá a törvényt, mivel „bántani fogja a jogérzékét”. Gúr Nándor szocialista képviselő szerint is egyeztetnie kell a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanáccsal az új kormánynak az előterjesztésről, amennyiben az Orbán-kormány komolyan gondolja a nemzeti együttműködést. Ha ez nem történik meg, akkor a párt is a köztársasági elnököt kéri arra, hogy ne hirdesse ki a szerintük is elfogadhatatlan jogszabályt. Szijjártó Péter úgy reagált az érdekvédők felvetésére, hogy a Fidesznek alapvető célkitűzése a közigazgatás és a politika világának szétválasztása, amelyet azonnal meg kell valósítani. A törvény elfogadásának gyorsaságával kapcsolatban azt mondta: Magyarországnak nincs egy elvesztegetnivaló pillanata sem, a lehető leggyorsabban kell ezeket a jogszabályokat a parlamentnek megalkotnia.

Finomít a Fidesz a felháborító passzusokon

A Világgazdaság (3. oldal) a sajtótájékoztatóról való beszámoló után szintén megírta, hogy a Fidesz módosító indítványokat nyújtott be a törvényjavaslathoz, amelyek szerint mégsem lehetne indokolás nélkül felmenteni a kormánytisztviselőt, és a munka törvénykönyvében rögzített felmondási tilalmak továbbra is érvényesülnek.

Támadják az új törvényt

A Magyar Nemzet (4. oldal) és a Magyar Hírlap (Az MSZP még nem döntene a kormánytisztviselőkről, 2. oldal) csupán rövid hírben foglalkozik a törvényjavaslat körül kialakult helyzettel és érdemben nem ismertetik a szakszervezetek álláspontját.

Egyszerűbb közigazgatás

Navracsics Tibor kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter bizottsági meghallgatásán elmondta: átláthatóbb, egyszerűbb közigazgatást, az önkormányzatok szerepének növelését, új polgári és büntető törvénykönyvet, valamint a bírósági eljárások gyorsítását tartja a legfontosabb feladatoknak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium létrehozását profiltisztításnak nevezte, a tárca az elnevezéséhez kapcsolódó teendőkön túl ellátja a kormányzati koordinációs munkát is, így a minisztériumok tevékenységének harmonizálását, a kormányzati kommunikáció összehangolását, érvényre juttatja az önkormányzati érdekeket megjelenítő politikát. A minisztérium alapvető feladata azonban továbbra is a magyar közigazgatás átalakításának irányítása, egy átláthatóbb, könnyebb ügyintézést biztosító intézményrendszer kialakítása, és ezzel egyidejűleg a közigazgatási eljárás egyszerűsítése marad. Emellett a közeljövőben megalkotják az új Ptk.-t az eredeti változatot kidolgozó szakértői csoport közreműködésével, valamint hozzálátnak a Btk. átfogó felülvizsgálatához. (Világgazdaság, 3. oldal)

Tetőzik a magyar munkanélküliség

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a februártól április végéig tartó időszakban ezer fővel, 496,8 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottaké pedig 13,9 ezerrel, 3 millió 731 ezer főre gyarapodott. Ezzel a január–márciusi 11,80 százalékos munkanélküliségi ráta 11,75-re, a 15–64 éves korosztályban pedig 11,89-ről 11,83 százalékra csökkent. A munkanélküliség legerősebben a fiatalokat sújtja: a 15–24 éves korosztályban 27,6 százalékos az állástalanok aránya. A Népszabadságnak (11. oldal) nyilatkozó Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője szerint a kedvezőbb adatok egyrészt a szezonális munkák beindulásával, másrészt az exportra termelő cégeknél megnőtt munkaerőigénnyel magyarázhatók. Úgy véli, hogy a foglalkoztatottak száma tovább nőhet a következő hónapokban, és az év második felében tovább stabilizálódhat a munkaerőpiac.

PDSZ: ráér az átszervezési törvény

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint sem sürgős az oktatási intézmények átszervezéséről szóló jogszabály elfogadása, ugyanis mindenképpen egyeztetni szeretnének a kormánnyal erről a kérdésről. A szakszervezet azt is reméli, hogy 2011-ben nem kerül sor oktatási intézmények összevonására és bezárására az önkormányzatoknál, így a törvény eleve okafogyottá válik. (Népszava, 4. oldal)

Sztrájkhullám söpör végig Európán

Franciaországban tegnap tartottak általános sztrájkot a közszférában dolgozók a kabinet nyugdíjreformtervei miatt. A spanyolok ugyanakkor jövő hétre tervezik hasonló megmozdulásukat a kormány által tervezett megszorító javaslatok miatt, Olaszországban pedig június végére várhatók tömeges tiltakozó akciók a Berlusconi-kabinet 24 milliárdos megszorítási csomagja elleni tiltakozásul. (Világgazdaság, 4. oldal)

2010. május 27.

Zsákmányszerzés vagy rugalmas rend?

A Népszabadság (4. oldal) beszámol arról, hogy hat szakszervezet közös sajtótájékoztatón tiltakozik ma a Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence által a kormánytisztviselők jogállásáról benyújtott törvénytervezet ellen, mivel abban az szerepel, hogy a kormánytisztviselővé átminősítendő köztisztviselőket indokolás nélkül meneszthetnék, ami a központi közigazgatásban körülbelül hatvanezer embert érint. A jelenlegi szabályozás szerint a köztisztviselőt csak alapos indokkal lehet elbocsátani, a felmondási idő pedig elérheti akár a nyolc hónapot is. Egyesek szerint a törvény lehetőséget teremtene a közszolgálat megújítására, hiszen az eddig bebetonozott, ám kevésbé alkalmas embereket könnyebb lesz magasabban kvalifikált szakértőkkel lecserélni, másrészt viszont ezzel csupán gyorsabban és olcsóbban tudnák feltölteni a minisztériumokat az új kormányhoz hűséges emberekkel. A lapnak nyilatkozó Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elismeri, hogy vannak „bebetonozott” emberek a köztisztviselők között, azonban a többség a szaktudása okán maradhatott a köztisztviselői karban. Ráadásul már a javaslat preambuluma is sérti a közszférában foglalkoztatottakat, amikor „a pártsemleges és hazaszerető, a Magyar Köztársaság érdekeit és a közjót a legmegfelelőbben szolgáló” központi közigazgatás kialakítását tűzi ki célul. Bárdos szerint ez azt sugallja, mintha a köztisztviselők nem szeretnék a hazájukat és nem a közjó érdekében munkálkodnának. A szakszervezetek súlyos problémának tartják, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hiszen még az egyeztetési kötelezettséget is megkerülték azzal, hogy a javaslat egyéni képviselői indítványként került a parlament elé.

Kisebb védelem a köztisztviselőknek

A kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslat kapcsán a Világgazdaság (3. oldal) arról ír, hogy a Fidesz már 2006-ban sem titkolta, amennyiben kormányzati pozícióba kerül, átalakítja a közszolgálati jogviszony rendszerét. A javaslat a kormánytisztviselői alkalmazáshoz pluszban megköveteli az államilag elismert nyelvvizsgát angol, francia vagy német nyelvből. Új elem, hogy a vezetői megbízást felváltja a vezetői munkakör, ez lehetővé teszi, hogy a jelenlegi hat évre kinevezett minisztériumi főosztályvezetők vezetői munkakörbe kerüljenek, megbízásuk határozatlan idejűvé alakuljon, s ezáltal bármikor meg lehessen válni tőlük. A törvénytervezet indoklása szerint új életpályát kínál a kormánytisztviselők számára, azonban a juttatási rendszert érintő strukturális átalakításokra és az életpálya más, jelentős anyagi erőforrásokat igénylő elemeinek felvázolására jelenleg nincs reális lehetőség.

Nyugdíjügyben tovább tart a ködösítés

A Népszava (4. oldal) a Fidesz-KDNP nyugdíjterveinek próbált utánajárni. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint hogy pártja kidolgozott egy “alapos nyugdíjkoncepciót”, ő ezt tartja követendőnek. Eszerint 70 éves kortól bevezetnék az állampolgári alapnyugdíjat, az öregségi nyugdíj alapjául pedig az egyéni számlás rendszer szolgálna. Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke a lapnak elmondta: ők is csak a sajtóból tudnak tájékozódni, hiszen a leendő kormány nem kommunikál az idősek képviselőivel sem, és kérdéses, hogy a jövőben lesz bármilyen párbeszéd közöttük, attól tartanak, hogy az új kabinet akár meg is szüntetheti az Idősügyi Tanácsot.

A második Orbán-kormány programja

A Heti Világgazdaság (6-9.oldal) ma megjelenő száma a múlt héten beterjesztett kormányprogramból próbál a konkrét törvényalkotási és kormányzati lépésekre következtetni.

Rémképeket festett a Fidesz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb előrejelzésében jelentősen emelte a magyarországi bruttó hazai termék (GDP) idei és jövő évi bővülésére korábban kiadott számait: a nemzetközi szervezet idén 1,2, jövőre pedig 3,1 százalékos növekedésre számít. Az OECD szerint a közkiadások csökkentésével Magyarország visszanyerte a befektetők bizalmát, és ez is erősítette a forintot. A szervezet 2010-re 4,5, 2011-re 4 százalékos a költségvetési hiánnyal számol, s számításai szerint az infláció is csökkenni fog az idei 4,5 százalékos szint után jövőre már csak 2,3 százalékos lesz a ráta. (Népszava, 5. oldal)

2010. május 26.

Saját embereiknek készítik elő a terepet

Tegnap az Országgyűlésben megkezdődött a vita a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról, amelyet az érintett szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül terjesztettek be fideszes és KDNP-s képviselők. Kiss Sándor közigazgatási szakember a Népszavának (3. oldal) elmondta: szükség lett volna a szakszervezetekkel való egyeztetésre, habár az érdekvédők véleményét ebben az esetben sem lett volna kötelező elfogadni az új kormánynak. Kiss szerint egyes munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés feltételeinek lazítása súlyos szakmai hiba, indoka egyedül az lehet, hogy a Fidesz saját embereinek készíti elő a terepet úgy, hogy a nekik nem tetszőket indoklás nélkül kirúghassa. A lap idéz a SZEF múlt heti közleményéből is, ám új nyilatkozatra a holnapi sajtótájékoztató előtt nem sikerült rábírnia egyetlen SZEF-es vezetőt sem.
A tegnapi parlamenti vita során az ellenzéki pártok is kiemelték, hogy a módosítással megszűnne a köztisztviselők kiemelt munkajogi védelme, s csupán a kormányhoz való politikai lojalitástól függne, hogy ki tarthatja meg az állását. (Magyar Nemzet, 3. oldal)

Megkezdődtek a miniszteri meghallgatások

Tegnap az illetékes bizottságok meghallgatták Matolcsy Györgyöt, Fellegi Tamást, Hende Csabát és Réthelyi Miklóst. Utóbbi, aki a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának leendő vezetőjeként öt szakterületet – kultúra, oktatás, sport, egészségügy, szociális ügyek – összefogó tárca élén fog állni. Meghallgatásán elmondta: a kultúra képviselete a kormányzati struktúrában most egy szintre került a nemzetfontosságú tárcákkal – írja a Magyar Nemzet (2. oldal). A kultúrafinanszírozással kapcsolatban csak művészeti és nemzeti érdekeket fognak figyelembe venni a forráselosztásnál, háttérbe szorítva az ideológiai és pártpolitikai szempontokat.

Nem akarnak túllazítani?

Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaságpolitika jövőjét illetően három célkitűzést (az államadósság csökkentését, egy fenntartható költségvetési deficit elérését, valamint hazánk eurózónához való csatlakozását) tartja a legfontosabbnak. Ezek megvalósításához öt eszköz vezet: csökkenteni kell az adószintet és a bürokráciát, erősíteni a belső piacot, jelentősen növelni a gazdaság részesedését az uniós forrásokból, valamint kedvezőbb hitellehetőségeket biztosítani a vállalkozásoknak. Emellett az új kormány emelni akarja a jelenleg 53-54 százalék körüli foglalkoztatási rátát. (Világgazdaság, 3. oldal)

Felülvizsgálatok mindenhol

Fellegi Tamás kijelölt nemzeti fejlesztési miniszter csupán elismételte eddigi bejelentéseit, miszerint teljes felülvizsgálat lesz a nem és a nem jól teljesült privatizációs szerződéseknél, a Magyarország számára hátrányos helyzet felszámolása érdekében a PPP-s konstrukcióknál és a 2007–13 között rendelkezésre álló uniós források támogatásával megvalósuló kiemelt és nagyprojekteknél. A minisztérium be akarja bizonyítani, hogy az állam is lehet jó gazda, lehet hatékonyan működtetni a nemzeti vagyont, a kis- és középvállalkozásokat gyorsan, egyszerűen és bürokráciamentesen forráshoz juttatni, valamint visszaszorítani a bürokráciát és a korrupciót. (Világgazdaság, 3. oldal)

A „látható dimenzió”

Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök a kormányprogram tegnapi vitájában elmondta: az állami bürokráciát minimálisra kell csökkenteni, mivel az jelenlegi formájában „finanszírozhatatlan kolonc az ország nyakán”. Azonban ígértet tett arra, hogy a „papírszörnyeteget” határozottan, következetesen, de emberségesen fogják felszámolni. (Népszabadság, 2. oldal)

2010. május 25.

Önkényes döntés hatvanezer emberről?

A szakszervezetek egyhangúan tiltakoznak az ellen, hogy a Fidesz-KDNP a kötelező egyeztetést figyelmen kívül hagyva fogadná el a kormánytisztviselők jogállásáról szóló örvénymódosítást, amely köztisztviselők tízezreit érintheti hátrányosan. A javaslat – amelynek ma lesz általános vitája a parlamentben – az eddigi köztisztviselői jogviszonyt kormánytisztviselői jogviszonnyá alakítaná át bizonyos területeken, miközben erősíti az állam mint munkáltató jogköreit az érintettekkel szemben, például indokolás nélkül, két hónapos felmentési idővel meg lehetne szüntetni a jogviszonyt. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete főtitkára a Népszavának (4. oldal) elmondta: hidegzuhanyként érte őket a javaslat, s az elmúlt 20 év történetében példátlannak nevezte, hogy mintegy 60 ezer ember munkáját érintő döntést a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül hozzanak meg. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közleményt adott ki, amelyben aláírói (a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának képviselője) elfogadhatatlannak nevezték az indítványt. A szakszervezetek szerint nyilvánvaló, hogy a párt az elbocsátások és leépítések gyorsításának érdekében terjesztette be ezt a javaslatot.

Indul a kormányprogram vitája

Valamennyi országos politikai napilap elemzi a szombaton benyújtott kormányprogramot, amelyről ma kezdődik a vita a Parlamentben. A 85 oldalas dokumentum szövege teljesen megegyezik a Fidesz Nemzeti ügyek politikája című választási programjával, kiegészítve azt. Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt szerint a választópolgárok a 2010-es választásokon felhatalmazást adtak pártja számára az új alkotmány megalkotására. Az elkövetkező időszakban elszámoltatást és a kormányzati korrupció visszaszorítását ígéri. A program szerint minden településre lesz rendelve legalább egy rendőr, ennek érdekében 3500 új egyenruhás felvételét tervezik. A gazdasági rész nem ad támpontot a részletes adótervekről, csak annyit említ, hogy a helyi adók, illetékek egy része „sarc”, valamint hogy felül kell vizsgálni az iparűzési adót. Emellett megismétli azt a Demján Sándorral aláírt megállapodást, amely szerint: „a vállalkozók adóterhét négy év alatt, a lakosság adóterhét hat év alatt a régiós versenytársak átlaga alá kell csökkenteni”. Szerepel a programban, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre, a hazai vállalkozásokat helyzetbe hozzák (a közbeszerzési eljárások győzteseinél 70 százalékos legyen a hazai cégek aránya), valamint csökkentik az adminisztratív terheket. (Valamennyi gazdasági jellegű célkitűzést a Világgazdaság gyűjtötte össze, 3. oldal.) Az egészségügy területén az orvosi életpálya modellel, méltó bérezéssel, és a szellemi szabadfoglalkozású státusz megteremtésével kíván javítani az egészségügyi dolgozók helyzetén, s növelnék a kórházi ágyak számát. A forrásokról a program nem tesz említést. Garantálnák a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését és nem engednék, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. (Isten uralma alatt..., Népszabadság, 1-2. oldal, Kormányprogram: hangzatos célok konkrétumok nélkül, Népszava, 3. oldal, Új társadalmi szerződés, Magyar Nemzet, 1., 3. oldal, Nemzeti egység, Magyar Hírlap, 3. oldal)

Réthelyi: Tisztázni kell, miért alakult ki a kórházi adósság

A Világgazdaság (4. oldal) interjút készített a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának leendő vezetőjével, Réthelyi Miklóssal, aki szerint az egészségügyben először a forráshiányt kell megszüntetni. Az oktatás terén az iskolai oktatás újrafogalmazása, a tanári tekintély visszaállítása a legfontosabb feladat.

Az első lépés a romeltakarítás lesz

Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kijelölt vezetője a Magyar Nemzetnek (2. oldal) adott interjújában úgy nyilatkozott: „a közvagyon egy részét elherdálták, a korrupcióval átitatott kormányzati politika a magáncélok és egyéni üzleti érdekek mentén szerveződött”. Ezért az általa irányított megatárca elsőször felül akarja vizsgálni az állami vagyongazdálkodás eddigi módját, például a privatizációs döntéseket. A közszolgáltatóknál (gáz, víz, villany) át akarják tekinteni a teljes árszabályozási rendszert és újrakötni a lakosságnak előnytelen közszolgáltatási szerződéseket.

2010. május 22.

Vége a köztisztviselők nyugalmának

A Fidesz által benyújtott, kormánytisztviselők jogállásáról szóló javaslatában lényegében megszűnteti a köztisztviselői karban azt a munkaügyi biztonságot, ami a Munka Törvénykönyében foglaltakhoz képest kiváltságos helyzetbe hozta az állami intézményeknél munkát vállalókat. A törvény hatályba lépése után a munkaadó két hónap lemondási idővel, indoklás nélkül szüntetheti meg a jogviszonyt. A Népszabadság (9. oldal) keretes írásában ír a SZEF pénteki közleményéről, amelyben tiltakozik a szakszervezetekkel előzetesen nem egyeztetett tervezet ellen. A lap ír az APEH és a VPOP szervezetében tapasztalható bizonytalanságról is. Emlékezete s: fideszes értesülések szerint az új kormány a két szervezet összevonását tervezi.

A SZEF az MSZP-s tisztviselőket védi?

címmel számol be röviden a Magyar Nemzet (2. oldal) a konföderáció által pénteken kiadott közleményről.

A máshogy felkelő nap nyolc háza

című írás a Népszabadság Hétvége mellékletében (2-3. oldal) a minisztériumi rendszer, a kormányzati struktúra átalakításával foglalkozik. A lapnak nyilatkozó Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint még meg sem alakult az új kormány,de máris törvényt szeg. Mivel az új kormányzati szerkezet kialakítását célzó parlamenti előterjesztések a különféle minisztériumokban és háttérintézményeikben dolgozók alapvető érdekeit sérti, így ezek beterjesztése előtt tárgyalniuk kellett volna a különféle érdekvédelmi szervezetekkel, ez azonban a mai napig nem történt meg.

2010. május 21.

Alkotmányt módosított a Fidesz

Tegnap a Parlamentben elfogadták a parlamenti képviselők számának csökkentéséről szóló alkotmánymódosítást. Eszerint 2014-ben már csak 200 képviselőt választhatunk az Országgyűlésbe. Emellett a képviselők elfogadták a központi államigazgatási szervekről, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot is. A jogszabály visszaállítja az előző ciklusban megszüntetett közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztségeket. Valamint tegnaptól törvényben szabályozzák a kormányzati átadás-átvétel procedúráját, és megkezdődött a vita a határon túli magyarok egyszerűsített magyar állampolgársághoz jutásáról, az önkormányzati választások lebonyolításáról és a helyhatóságok létszámának jelentős csökkentéséről. (Világgazdaság, 3. oldal)

Gigahivatalt akar a megyékben a Fidesz

Harminc szervezet összevonásával megyei kormányhivatalokat hozna létre a Fidesz, amelyek a tervek szerint olcsóbban, hatékonyabban működnének, és könnyebb ügyintézést tennének lehetővé a lakosság számára. A Népszabadság (3. oldal) szerint azonban kérdéses, hogy az egymással nehezen rokonítható feladatokat hogyan lehet egyetlen szervezetben ellátni.

Családi pótlékkal megnevelt deviáns szülők

A Fidesz nemsokára benyújtja azon módosító indítványát is, amely szerint azoknál a családoknál, ahol a tanköteles korban lévő gyerek igazolatlan hiányzásainak száma eléri az ötvenet, készpénz helyett a pótlék összegének megfelelő természetbeni juttatást kapnak a szülők. Emellett a jegyző kezdeményezheti a gyerek védelembe vételét. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint az első polgári kormány alatt bevezetett iskoláztatási támogatás pozitív hatását visszaigazolták a kutatások. Herczog Mária szociológus felmérése azonban azt mutatja, hogy a gyermekjóléti szolgálatok összesen 289 esetben kezdeményezték a tankötelezettség elmulasztásával összefüggésben a gyermek védelembe vételét az 1999/2000-es tanévben, vagyis az első Orbán-kormány idején, és a védelembe vettek közül csupán 118 esetben megszűnt a hiányzás. Szerinte nem jó módszer a Fidesz javaslata, mivel nem az okokat próbálja megszüntetni, amelyek az iskolai hiányzások mögött húzódnak. (Népszabadság, 2. oldal)

Sólyom: Sok pénzt az oktatásra!

Sólyom László köztársasági elnök a Hogyan lehet a felívelést segítő szárny az oktatás? című konferencián azt ajánlotta az új kormánynak, hogy semmilyen kiadást ne sajnáljon az oktatás teljes rendszerének újjáépítésére. Elmondta: személy szerint is mindig támogatta a kistelepüléseket iskoláik megtartásában, s reméli, hogy az új kormányban is meghallgatásra talál ezen törekvése – tudósít röviden a Magyar Nemzet (2. oldal).

Nyugdíj: a helyzet változatlan

Habár a Fidesz programjában is szerepel, hogy megőriznék időskori járandóságok reálértékét, valamint lehetővé tennék a nők esetében 40 évnyi munkaviszony után a nyugdíjba vonulást, azonban az még kérdéses, hogy milyen időintervallumon belül tudja megvalósítani ezt. A Világgazdaság (3. oldal) szerint Orbán Viktor azt is kilátásba helyezte, hogy visszavonják a Bajnai-kabinet azon döntését, miszerint 2012-től fokozatosan 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt. A lap azt is vizsgálja, hogy Görögország, Franciaország és Németország hogyan próbálja megreformálni a saját nyugdíjrendszerét.

Simor szívesen találkozna Orbánnal

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke várja a leendő miniszterelnök javaslatát egy találkozóra, mivel véleménye szerint a jegybank és a kormány közös érdeke az ország gazdasági stabilitásának megőrzése és a gazdasági növekedés elindítása – írja röviden a Világgazdaság (3. oldal).

A fiatalok inkább dolgoznának külföldön

A Tárki kutatásából kiderül: a magyar lakosság 13 százaléka vállalna külföldi munkát – írja a Világgazdaság (2. oldal). A felnőtt lakosság 7 százaléka néhány hétre vagy hónapra, 8 százaléka pedig pár évre külföldre menne dolgozni, 5 százalék pedig végleg ki is vándorolna. A tanulók, a vállalkozók és a munkanélküliek hajlanak leginkább a rövid távú külföldi munkavállalásra.

Javuló versenyképesség

Az IMD svájci üzleti iskola legfrissebb versenyképességi felmérése szerint hazánk 58 ország közül hazánk a 42. helyen áll a rangsorban. A felmérés a versenyképességet a gazdasági teljesítmény, a kormányzati és az üzleti hatékonyság, valamint az infrastruktúra különböző jellemzői alapján vizsgálta, Magyarország egyedül az üzleti hatékonyság területén javított tavalyi eredményéhez képest. Az iskola úgynevezett adósságstressztesztje szerint (amely azt mutatja, hogy mikorra térhet vissza az államadósság mértéke a GDP 60 százalékára) Magyarország legkorábban 2022-re tudja visszaszorítani a még elviselhetőnek tartott szintre az adósságállományát. (Világgazdaság, 4. oldal)

2010. május 20.

Kétharmaddal a jegybank ellen

A Fidesz öt részből álló nemzeti konzultációja második állomásán a gazdasági élet szereplőivel tartott megbeszélést Orbán Viktor és Matolcsy György – tudósít a Népszabadság (10., 12. oldal). A leendő nemzetgazdasági miniszter szerint a politikai fordulat lehetőséget ad a gazdasági fordulatra is, amelynél alapvetően az öt évvel ezelőtti konzultációsorozaton kialakult tízpontos listát fogja alapul venni. A listán a tennivalók között szerepelt a kiszámítható gazdaságpolitika, az élőmunkát terhelő járulékok megfelezése, egykulcsos adó és családi adó bevezetése, a kisadók eltörlése, kisvállalkozói tőkejuttatási program elindítása, új közbeszerzési törvény, a lánctartozás megfékezése, egy hónapos fizetési határidő megszabása a kereskedelemben, a bürokrácia visszaszorítása, valamint az euró bevezetése 2010-ben. Utóbbi kivételével a Fidesz szerint a lista még ma is aktuális. Matolcsy egyben arra kérte a gazdasági élet szereplőit, hogy adjanak minél több jó ötletet a gazdaság mielőbbi talpra állításához. Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint nem lehet már újat mondani, azonban a legsürgetőbb tennivalókat említve kitért a magyar cégek adóterheltségére és a szakmunkásképzés hiányosságaira. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az új kormánytól is ugyanazt várja, mint az előzőtől: a növekedés beindítását, az egyensúly megteremtését, a bürokrácia csökkentését, és hogy legyen ismét jövőképünk.
A kormányzati adótervek közül a családi adózás külföldi példáit és várható hazai hatásait a Heti Világgazdaság most megjelent száma próbálja feltérképezni. (A családi adózás kérdőjelei, 6-9. oldal)

„Jó ideig nincs lehetőség fiskális élénkítésre”

címmel a Heti Világgazdaság (38-39. oldal) interjút készített Matolcsy Györggyel, aki az üzleti szektort nevezte a gazdaságélénkítés legnagyobb forrásának. A hároméves adócsökkentő programot elindítják a bürokráciacsökkentő programmal párosítva. Viszont megígérte, hogy minden készülő jogszabályról, programról visszajelzést fognak kérni a honlapjukon.

Feszes parlamenti menetrend

A mai ülésen először az országgyűlési képviselők létszámát kétszázban meghatározó és a miniszterelnök-helyettesi tisztséget bevezető alkotmánymódosításról döntenek, majd a minisztériumok felsorolásáról szóló előterjesztéssel az átadás-átvételi eljárást is jogszabályban rögzítik, amely már a most távozó kormányra is vonatkozna. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló előterjesztés visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget és megteremti a Miniszterelnökséget. A holnapi nap folyamán az állami kártérítésekről szóló határozati javaslatról, a “három csapást” is bevezető Btk. módosításról, az állami vagyongazdálkodásról szóló törvénymódosításról, az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásáról, az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos módosításról és a 2011-es népszámlálásról szóló törvény módosításáról döntenének a képviselők. A Népszava (3. oldal) ír Orbán Viktor azon bejelentéséről is, miszerint biztosan lesz új alkotmány még ebben a ciklusban. Véleménye szerint a kétharmados többség birtokában jobb lett volna, ha a parlament alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul, de erre a közbiztonság és a gazdaság állapota miatt most nincs lehetőség. Azonban még így is 2012 közepére vagy végére elkészül új alkotmány, amiben megtörténik a forradalom “kifejeződése”.

Önkormányzati rendszer: a győztes mindent vinne

A Népszava (10. oldal) szerint a Fidesz javaslata felerősíti a jelenlegi önkormányzati választási rendszer már meglévő aránytalanságait, s elsősorban a tízezer lakosnál nagyobb város, illetve megyei jogú város és budapesti kerület esetében „a győztes mindent visz” elve érvényesülne. Ma kezdődik a javaslat általános vitája az Országgyűlésben, s már az idei önkormányzati választásoknál alkalmaznák az új szabályokat.

Oszkó talált csontvázat a Malévnál

Hűtlen kezelés gyanúja is felmerül annál a szerződésnél, amelyet a Malév privatizációja után kötött a légitársaság menedzsmentje a finanszírozó orosz bankkal. Ez alapján a Malév garantálja az orosz banknak, hogy a cégbe fektetett pénze minden körülmények között megtérül. A Pénzügyminisztérium büntetőfeljelentést tett az ügyben. (Magyar Nemzet, 1. 13. oldal)

Folyamatos elbocsátások a postánál

A Magyar Posta több száz fős létszámleépítésre készül a Magyar Nemzet (2. oldal) szerint. A lapnak nyilatkozó szakszervezeti vezető elmondta: a nagyvárosokban eddig csaknem 300 embert bocsátottak el, a kisebb postákon pedig csökkentik a munkaidőt, mivel a társaság szerint nem folytak be a várt bevételek.

Tiltakozási hullám Romániában

A Ceausescu-diktatúra bukása óta nem látott méretű, 30 ezres tiltakozást tartottak tegnap a román fővárosban a kabinet által tervezett megszorító intézkedések miatt. Arról, hogy lesz-e általános sztrájk, ma döntenek a szakszervezetek, ám elemzők szerint már a tiltakozó akció is elég volt ahhoz, hogy a kormány enyhítsen a megszorító terveken. Emlékezetes: a román kabinet azt tervezte, hogy az állami fizetéseket 25, a nyugdíjakat pedig 15 százalékkal csökkenti. A román költségvetési deficit tavaly 7,2 százalékos volt, és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az idén 9 százalékra emelkedhet. Az IMF ezért attól tette függővé a következő hitelrészlet folyósítását, hogy Bukarest képes lesz-e hiteles megszorítási ütemtervvel előállni – írja a Világgazdaság (4. oldal).

2010. május 19.

Együttműködik a SZEF a kormánnyal

Több lap is ír a SZEF Orbán Viktornak címzett leveléről, amelyben Varga László elnök biztosítja a miniszterelnököt arról, miszerint a legfontosabb feladatának érzi a felelős, konszenzuskereső és megállapodásokat célzó tárgyalások folytatását. Varga László emellett különböző elvárásokat és javaslatokat is megfogalmaz a leendő kormány programjával kapcsolatban, mint például egy stabil közszolgálati foglalkoztatáspolitikai rendszer kidolgozása, vagy közteherviselésen nyugvó adóreform kialakítása – írja a Világgazdaság (2. oldal).

Konstruktív együttműködést várnak

címmel a Népszava (3. oldal) is beszámol a levélről, kiemelve, hogy a SZEF kész a különböző szintű párbeszédfórumokon a konstruktív együttműködésre, valamint szakértői szintű tárgyalásokra az új kormánnyal. Varga László reméli, hogy a miniszterelnök az ország jövőjéért felelősséget érző szociális partnernek fogja tekinteni a közszolgálati munkavállalók érdekeit védő SZEF-et.
(A levél és az elvárások listája olvasható a SZEF honlapján is.)

Legalább tízezerrel kevesebb képviselő

Jelentősen csökkentené az önkormányzati képviselők számát a Fidesz és a KDNP hétfőn beterjesztett javaslata – írja a Népszabadság (2. oldal). A rendszer alapjaiban változatlan marad: önkormányzat valamennyi településen alakulhat, csupán a képviselő-testületek létszáma lesz kisebb. A száz főnél kevesebb lelket számláló községekben ketten, ezer lakosig négyen, ötezres népességig hatan lehetnek helyi képviselők, de a testület egy tízezer fős kisvárosban is csupán nyolc főből áll majd. Egy 25 ezer lakosnál nem nagyobb településen például tizenhét helyett tizenegy, egy százezres nagyvárosban pedig harminckettő helyett húsz képviselő lesz. Emellett csökkentenék fővárosi, illetve a megyei közgyűlések képviselőinek számát is.

Az APEH bekebelezi a VPOP-t

A Fidesz összevonná az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt a Vám- és Pénzügyőrséggel. E szerint a VPOP országos parancsnokának tevékenységét a jövőben kormánybiztos irányítja, és a vámhatóságot is ő képviseli. A kormánybiztos külön szervezeti egységet hozhat létre az APEH és a VPOP egyesítésének előkészítése érdekében. A Népszava (5. oldal) úgy tudja, hogy ez a javaslat az első lépés, hogy féléven belül az APEH bekebelezze a VPOP-t, és létrejöjjön a Fidesz által tervezett adórendőrség, amelynek élére a lap információi szerint Béndek József esélyes, aki éveken át a határőrség országos parancsnoka volt. A Magyar Hírlap azonban úgy tudja: Vida Ildikó, az APEH korábbi elnöke lehet az összevont hivatal vezetője (Vida Ildikó lesz a hivatal vezetője, 9. oldal).

Meglepően magas keresetek

A KSH adatai szerint márciusban több egyszeri tényező miatt többéves csúcsra ugrott a béremelkedés, bruttó 9,4 százalékkal emelkedtek a keresetek az elmúlt évhez képest. A meglepő adatban a Világgazdaság (3. oldal) szerint nagy szerepe volt a közszféra különjuttatásának, amelynek köszönhetően az állami alkalmazottak bruttó 16,2 százalékkal többet vihettek haza, mint 2009 márciusában. Emellett a magánszektorban is 6,9 százalékos emelkedést mértek a szakértők, amit a januári szja-sávhatár-emeléssel magyaráznak, amely miatt még változatlan bruttó bér mellett is több maradt a dolgozóknál.

Pódiumbeszélgetés a közszolgálatiságról

A Média Hungary konferencián a magyar televíziózás és rádiózás közszolgálatiságának erősítéséről, a kuratóriumok szerepéről beszélgetett többek között Medveczky Balázs, az MTV ügyvezető alelnöke, Such György, a Magyar Rádió elnöke, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Vincze Mátyás, az MTI elnöke. Abban azonban a többség egyetértett, hogy a politikát, a pártokat minél távolabb kell tartani a kurátori testületektől. (Népszava, 4. oldal)

2010. május 18.

Alkotmánymódosítási start

Az alakuló ülés utáni első napon a kisebb parlament megteremtése érdekében kezdeményezett alkotmánymódosításról vitáztak a pártok a Parlamentben. A Fidesz-KDNP-kormány 198+13 (nemzeti és etnikai kisebbséget képviselő) főre csökkentené az Országgyűlés létszámát a 2014-gyel kezdődő ciklusban, és életre hívná a miniszterelnök-helyettes intézményét. A Népszabadság azt is megírta, hogy a 198 képviselőből 90-en egyéni körzetben, 78-an országos listáról szereznének mandátumot, ezen kívül pedig 30 kompenzációs mandátumot is kiosztanának (200 fős parlament: „a hiúság vásárán”, 2. oldal).
A tegnapi napon benyújtott javaslatok listáján szerepelt a családi pótlék visszaállításáról és módosításáról szóló tervezet is. E szerint a havi 12 200 és 25 900 forint közötti ellátás tanköteles korú gyermek esetén csak akkor járna, ha a tankötelezettségnek a család valóban eleget is tesz, ellenkező esetben természetben folyósítanák az összeget. A Világgazdaság (3. oldal) az egyes tárcák közötti feladatmegosztás próbálja felvázolni az olvasóknak.

Pénz helyett természetben adnák a támogatást

A Fidesz-KDNP javaslata szerint két részre bontanák a családi pótlékot: a nevelési ellátásra, amely a tankötelezettségig járna, és az iskoláztatási támogatásra, amelyet a tankötelezettség teljes időtartamára folyósítanák, de legfeljebb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a tanuló betölti a huszadik életévét. Emellett iskolába járáshoz kötnék a pótlék kifizetését. A tervek szerint 2010. augusztus 30-án hatályba lépő rendelkezés szerint ha a gyermek egy adott tanévben tíz tanóráról igazolatlanul hiányzik, a jegyző először csak figyelmeztetné a szülőket. Ha az igazolatlan órák száma eléri az 50-et, elrendelhetné a gyermek védelembe vételét és azt, hogy az iskoláztatási támogatás teljes összegét a döntést követő második hónaptól fél évig természetben nyújtsák. Ha továbbra is igazolatlanul hiányzik a tanuló, ezt az intézkedést újra és újra meg kell hozni. (Népszava, 8. oldal)

Az államadósság szintje ismét tovább nő

Az idei első negyedévben amellett, hogy az államháztartás pozíciója javult, a háztartások megtakarítási képessége csökkent, az államadósság szintje pedig tovább emelkedett. Ez utóbbi mára elérte a GDP 79,6 százalékát. A Világgazdaság (3. oldal) emlékeztet arra, hogy az euróövezeti csatlakozáshoz 60 százalék alatti értéket kell elérnie hazánknak, de legalább csökkenő pályára kellene állítani az államadósság mértékét.

Első csontváz: 80 százalékon az adósság

A Magyar Nemzet (1., 13. oldal) idézi Suppán Gergelyt, a Takarékbank vezető elemzőjét, aki szerint akár 8-10 évbe is telhet, amíg Magyarországnak sikerül 60 százalék alá szorítani az államadósság mértékét. A lap az Ecostat régiós adatait is közli, amelyek szerint Szlovákiában 36, Csehországban és Szlovéniában 35, Romániában 23, Bulgáriában csupán 15, de még Lengyelországban is csak 51 százalék az eladósodottság mértéke.

Oktatási reformot szorgalmaz az ÉSZT

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szerint a jövőben egy hosszú távon működő finanszírozási rendszert kellene bevezetni a köz- és a felsőoktatásban, amely a bérek növekményén kívül normatív módon tartalmazná az oktatási eszközök és az épületek fenntartásának, pótlásának, fejlesztésének fedezetét is. Ezen túl emelni kell a felvételi minimumkövetelményeket, valamint ösztönözni a felsőoktatási intézmények, a munkáltatók és a középiskolák közötti kapcsolatrendszer minél szélesebb körű kiépülését. (Világgazdaság, 2. oldal)

Népszavazás lehet a nyugdíjkorhatárról

Népszavazást kezdeményez a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége azért, hogy ágazattól és munkakörtől függetlenül 40 év szolgálati idő után minden munkavállaló nyugdíjba mehessen. Ha az Országos Választási Bizottság jóváhagyja a kezdeményezést, akkor a Világgazdaságnak (3. oldal) nyilatkozó Székely Tamás elnök szerint már júniusban meg lehet kezdeni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtését, és már az idén szavazni lehetne a kérdésről.

Megvétózták a romániai bér- és nyugdíjcsökkentést

Elutasította a román Gazdasági-Társadalmi Tanács (a szakszervezetek, a vállalkozói egyesületek és kormányzat képviselőiből álló paritásos testület) azt a szándéklevelet, amelyet Emil Boc kormánya kívánt elküldeni a Nemzetközi Valutaalapnak, s amelyben a bérek 25 és a nyugdíjak és szociális támogatások 15 százalékos csökkentését ígérte. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány fokozatosan csökkentse a béreket, a nyugdíjakat pedig legfeljebb fagyassza be, de ne vonjon le belőlük – jelenti a Népszabadság (7. oldal) romániai tudósítója. A munkavállalók új adórendszer kidolgozásában látják a megoldást, és nem értenek egyet azzal, hogy a válság árát csak a dolgozók és a nyugdíjasok állják. Tiltakozásuk nyomatékosításaként a szakszervezetek május 19-ére 60 ezer tagjukat hívták az utcára A vállalkozók képviselői pedig azt sürgetik, hogy a kormány dolgozzon ki gazdaságösztönző stratégiát, és lépjen fel erélyesen az adócsalás ellen.

2010. május 17.

Elkészült a Fidesz törvénycsomagja

Valamennyi országos politikai napilap szemezget a Fidesz Új irány elnevezésű törvényjavaslat-csomagjából, amelyet ma terjesztenek a parlament elé. A csomagban megtalálhatók mindazok az ígéreteket, amelyeknek elfogadását a párt még a választási kampány során harangozta be. Így például a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése, a „három csapás” törvény benyújtása, hivatalos személyek elleni erőszak szigorúbb szankcionálása, kettős állampolgárságra vonatkozó javaslat, családi pótlék szabályainak változása (a gyermek iskolába járáshoz kötik a folyósítását), vagy a jogosítvány megszerzésének szigorítása (nyolc általános kötelezővé tétele). (Népszabadság, 2. oldal)
Ezen kívül ma vitathatja meg a parlament a miniszterelnök-helyettesi tisztség létrehozá

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és